Új Néplap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-10 / 34. szám

4. oldal 1997. február 10., hétfő Gazdasági Tükör Vadászati tilalom. Or­szágos vadászati tilalmat rendelt el vasárnaptól há­rom hétre a földművelés- ügyi miniszter. A kiadott közlemény szerint a február 9-én 24 órától február 28- án 24 óráig tartó korláto­zásra a vadállomány vé­delmében van szükség. A rendelkezés alól csak indo­kolt esetben, a Megyei Földművelésügyi Hivatal adhat felmentést. Elégtételt kér az APÜSZ. Nyílt levelet írtak az APÜSZ vezetői Pitti Zol­tánnak, az Adó- és Pénz­ügyi Ellenőrzési Hivatal volt elnökének, mert az egykori APEH-elnök azt ál­lította: az adóhatóság felje­lentést tett az APÜSZ ellen. Pitti kijelentését utódja, Kékesi László cáfolta. Az APÜSZ vezetői most arra szólították fel Pitti Zoltánt, jelölje meg, „milyen for­mában kíván elégtételt adni fent említett valótlan állítá­sáért”. Repülőtéri társaság. A Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság várhatóan a következő napokban ala­pítja meg a kanadai Airport Development Corporation- nel a Ferihegy 2 utasfor­galmi terminál bővítését kivitelező társaságot. A magyar-kanadai cég neve Ferihegyi Utasforgalmi Terminál Fejlesztő és Hasznosító Kft. lesz. Nőtt az idegenforgalom. A kereskedelmi szálláshe­lyeken 1996-ban megszállt mintegy ötmillió vendég 16 millió éjszakát töltött el. A vendégszám egy-, a ven­dégéjszakák száma pedig háromszázalékos növeke­dést mutat az előző évhez képest. Félreértés. Nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetniük a lakásszövetke­zetek nyugdíjas, tiszteletdí­jat nem kapó tisztségviselő­inek. Egyrészt azért, mert nem jutnak jövedelemhez, másrészt azért, mert nyug­díjasok - szögezi le a Pénzügyminisztérium teg­napi közleménye. Cégautóadó. Szó sincs ar­ról, hogy az Alkotmánybí­róság megszüntette volna a cégautó magáncélú haszná­latának adóját - mondta Surányi Imréné, a Pénz­ügyminisztérium főosz­tályvezetője, aki szerint egyelőre kérdéses, miként lehet majd igazolni a cég­autók esetében a magán­célú használat mértékét. Hypo-Bank. A 100 száza­lékos német tulajdonú Hypo-Bank Hungária Rt. mérlegfőösszege az 1995. évi 22,4 milliárd forintról 40,2 milliárd forintra emel­kedett tavaly. Ottrubay Ist­ván vezérigazgató arról is beszámolt, hogy a hétfió­kos hálózatot az idén há­rom újabb egységgel bőví­tik, és még az első fél év­ben nyitott, országos ön­kéntes kölcsönös nyugdíj­pénztárat hoznak létre. Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 280,30 Görög drachma (100) 65,97 Német márka 103,52 Olasz líra (1000) 105,33 Osztrák schilling 14,71 Spanyol peseta (100)122,48 USA-dollár 171,26 A rendelésállományok nem támasztják alá az ipari cégek optimizmusát Az ipar várakozásai Az ipari vállalkozók némi optimizmussal néznek az év elébe. Remélik a belföldi kereslet kismértékű növekedését, s a terme­lői árak tavalyinál lanyhább emelkedését - állapítja meg a GKI Gazdaságkutató Rt. jelentése. A Magyar Logisztikai, Beszer­zési és Készletezési Társaság (MLBKT) által készített, a feldol­gozóipar féléves kilátásait vizsgáló felmérésből viszont az derül ki, hogy a feldolgozóipari cégek a gazdaság egészének helyzetét kedvezőbbnek ítélik meg, mint saját lehetőségeiket. A GKI-jelentés szerint a Gaz­daságkutató Rt. idei első kér­dőívét 313 vállalkozó küldte vissza a kért időre. A közepes méretű, azaz az 51-300 alkal­mazottat foglalkoztató cégek teszik ki a válaszadók 48 szá­zalékát. A kis cégek súlya 25 százalék, és 27 a nagyoké. A válaszolók többsége magán­cég. A válaszolók közül a követ­kező negyedévre 35 százalék számít a termelés növekedé­sére, s mindössze 13 százalé­kuk prognosztizál csökkenést. Az iparágak közül az élelmi­szeripar látja a legborúsabbnak a jövőt, közülük is a malom­ipar és a sütőipar, valamint a cukor- és édesipar, holott ta­valy év végén jó negyedévet zárhattak. A textilgyártásban és a ruházati iparban nem lát­nak reményt keltő perspektívát a vállalkozók, s a papíriparban és a nyomdaiparban a cégek zöme helyzetének változatlan­ságára számít. A vegyitermék­gyártók 46 százaléka és a gu­miipari cégek egyharmada alacsony termelési szintet prognosztizál. Kedvezőbb kilátásokra számítanak a gyógyszeripari és a műanyagtermék-gyártó cégek. Úgy vélik, hogy a ked­vezőtlen állapot csak átmeneti, és valamennyi vegyipari ága­zat növekedésére számítani le­het. Derűlátóak a gépipari vá­laszadók. A gépjárműgyártók helyzetében a tavaly év végén tapasztalt javulás tartósnak látszik, csakúgy, mint a villa­mosgépgyártásban, a műszer­iparban és a híradástechniká­ban. A jelentésből az is kitetszik, hogy a rendelésállományok nem támasztják alá a növeke­désre vonatkozó bizakodó el­képzeléseket. A válaszadók 50 százalékának ugyan átlagos a belföldi rendelésállománya, de 39 százalék azoknak a része­sedése, akiknél ez átlag alatti. Az arány tavaly ősz óta nö­vekvő tendenciát mutat. Hasonló folyamat zajlik az export területén is: csökkent azok aránya, akik átlag feletti külföldi megrendeléssel kezd­ték az évet decemberhez ké­pest, az átlag alattiaké nőtt. Mindkét piacon a legkedve­zőbb a nagyvállalatok, illetve a külföldi tulajdonban lévők rendelésállománya. Kiemelkedően rossz viszont az állami többségi tulajdonban lévő cégek helyzete: belföldön 58, külföldön 41 százalékuknak van átlag alatti megrendelése. Ez nem igazolja vissza azt a hi­potézist, hogy a hazai ellátás­ban kulcsszerepet játszó vállal­kozások maradnának állami tu­lajdonban, ellenkezőleg: mintha azok a cégek nem kel­nének el, amelyek nem képesek megkapaszkodni a piacon. A GKI értékelése kitér arra is, hogy a vállalkozások 15 szá­zaléka nem tervez beruházást ebben az esztendőben. A fő be­ruházók a nagyvállalatok, il­letve a külföldi többségi tulaj­donban lévő cégek lesznek. A Magyar Logisztikai, Be­szerzési és Készletezési Társa­ság (MLBKT) által készített, a feldolgozóipar féléves kilátá­sait vizsgáló felmérésből az de­rül ki, hogy a gazdaság egészé­nek helyzetét kedvezőbbnek ítélik a feldolgozóipari cégek, mint saját lehetőségeik alakulá­sát az év első fél évében. Esze­rint a feldolgozóipari cégek 80 százaléka - átlagosan 16,6 szá­zalékos - árbevétel-növeke­désre számít az előző fél évhez képest. Kedvezőtlenek az inflá­ciós várakozások: az elmúlt fél évben a vállalatok 87 százaléka számított a beszerzési árak nö­vekedésére, míg idén az év első fél évében már 98,5 százalékuk számol vele. Az MLBKT által vizsgált feldolgozóipari vállalatok kö­rében tavaly a második fél év­ben a kapacitáskihasználtság át­lagosan 77 százalékos volt. Idén az év első felében 36 szá­zalékuk tervez kapacitásbőví­tést, 6 százalékuk csökkentést. A cégek több mint fele nem gondol létszámbővítésre, egy­harmada pedig elbocsátással számol: Többen jósolták a be­ruházási költségek szintjének változatlanságát, mint növeke­dését. A legtöbb feldolgozóipa­ri vállalatnál úgy vélik, a bér­költségek nőni fognak. Az MLBKT által vizsgált többségi külföldi tulajdonban lévő cégek nagyobb arányban tartják kedvezőnek saját féléves kilátásaikat, mint a hazai kéz­ben lévők. Az utóbbiaknak mindössze 28 százaléka számol helyzetének javulásával. A ma­gyar gazdaság megítélésében a külföldi vállalatok nagyobb há­nyada optimista. Sertéspestis nálunk nem fenyeget Németország után Hollandiában is felütötte fejét a sertéspestis. Az állat-egészségügyi hatóságok harmincezer sertést ítéltek kényszervágásra. A járvány sújtotta vidéken a holland sertés- állománynak mintegy 44 százaléka él. A fertőzött farmok köré 12 kilométeres sugarú egészségügyi kordont vontak, és megtil­tották azon keresztül az élőállat-szállítást. Hazánkat nem fenyegeti a jár­vány behurcolásának a veszé­lye - nyilatkozta lapunknak dr. Németh Antal, a Földművelés- ügyi Minisztérium Állat-egész­ségügyi és Élelmiszer-ellenőr­zési osztályának vezetője. A szakember elmondta: az Euró­pai Unió állat-egészségügyi bi­zottságának csütörtöki döntése szerint hazánk is megtiltotta az élő sertés és sertéshús behoza­talát a fertőzött német tartomá­nyokból: Brémából, Mecklen- burg-Elő-Pomerániából, Alsó­Szászországból, Észak-Rajna- Vesztfáliából és Bajorország­ból, illetve Brandenburg egy részéből. Magyarország egyetért az EU-nak azzal az álláspontjával, hogy a sertéspestis miatt nem az érintett ország egészére, ha­nem csak a betegség által súj­tott térségekre kell kiterjeszteni a behozatali tilalmat. A magyar határokon egyéb­ként az utóbbi időben megszi­gorították az ellenőrzéseket. Az állat-egészségügyi szervek a belépő német szállítmányokról a küldeményen feltüntetett bé­lyegző alapján állapítják meg, hogy a fuvar melyik német tar­tományból származik, a gyanús szállítmányokat azonnal le tud­ják fülelni. Németországból származó importunk egyébként minimá­lis, élő állatot lényegében nem is vásárolunk tőlük. Az osztályvezetőtől megtud­tuk: a hazánk által is alkalma­zott EU-tilalom nem érinti a Németországba irányuló kivite­lünket, hiszen a magyar áru egészségügyileg kifogástalan. Német részről egyébként semmiféle ellenintézkedést nem helyeztek kilátásba az el­rendelt embargó miatt. Újvári Gizella BÁLINT GYÖRGY ROVATA Lapok a kertész noteszából Nemcsak az emberi szer­vezet gyengül le a téli hóna­pokban, a szobanövények is kimerülnek. Leveleik elsárgul­nak, lehullanak, az érzéke- nyebbje pedig el is pusztul. A növényeknek ilyenkor fokozott ápolásra van szükségük. A fűtés, az utcai légszennye­ződés hatására por, füst és ko­rom rakódik a növények leve­lére, elzárja a légzőnyílásokat és megakadályozza a táplálko­zást, a hő- és a vízcserét. A le­velekről a szennyezőanyagot feltétlenül el kell távolítani. A kisebb növényeknél ez a leg­egyszerűbben úgy történhet, hogy beletesszük a fürdőkádba és kézmeleg vízzel lezuha­nyozzuk a lombozatot. A na­gyobb növények levelét célsze­rűbb vizes szivaccsal áttörölni. A gyakori öntözés hatására a cserépben lévő föld összetö- mődik, nehezen bocsátja át a vizet és a levegőt. Ilyenkor a ta­laj felső két-három centiméte­res rétegét valamilyen szer­számmal fel kell lazítani. A szakboltokban sokféle, erre al­kalmas eszközt lehet kapni. Vigyázzunk arra, hogy ne lo­csoljuk túl a szobanövényeket, mert februárban még rövidek a nappalok, a növények kevés vi­zet használnak és párologtatnak el. Ha a cserép talaja vízzel túl­telített, akkor a gyökerek nem jutnak elegendő oxigénhez és megfulladnak, elrothadnak. Ez gyakran fordul elő a jukkáknál. A szobanövények többsége igen érzékeny a hirtelen bekö­vetkező hőmérsékletváltozásra és a légmozgásra. Ezért lehető­leg ne nyissuk rájuk az ablakot és ne állítsuk őket huzatba. Kiváló téli, vitamindús fű­szernövény a kerti zsázsa. Ve­tőmagja könnyen beszerezhető. A magokat könnyű, tőzeges vagy homokos földdel megtöl­tött edénybe sűrűn egymás mellé vessük el, vékony ho­mokréteggel takarjuk be, alapo­san öntözzük meg és tegyük meleg, világos helyre. A mag­vak egy hét múlva kikelnek, s a következő héten már „aratható” a zsázsa. A kissé csípős ízű fű­szernövény vajas kenyérre szórva, körözöttbe keverve és díszítésként is kitűnő. Az ár garantált - a tej nem Az extra minőségű tej ga­rantált ára az idén literen­ként 37, az első osztályúé 34 forint. Ennyiért vásárolja fel az állam a termelőtől, amennyiben a feldolgozó nem veszi át. A garantált ár lép életbe akkor is, ha a tej ára 40, illetve 37 forint alá csökken - tudtuk meg a Földművelésügyi Miniszté­rium Agrárrendtartási Hi­vatalától. A szaktárca illetékese el­mondta: az idén megtermel­hető tehéntej mennyisége (kvótája) 1,8 milliárd liter. A minisztérium által javasolt felvásárlási ár 3,6 százalékos zsírtartalmú és 3,2 százalékos fehérjetartalmú extratej ese­tén literenként - áfa nélkül ­43 forint 20 fillér, az első osz­tályúé 40 forint 80 fillér. A feldolgozók a termelők­től átvett extratejért literen­ként 1,50, az első osztályúért 1 forint támogatás kapnak az államtól. A szubvenció azon­ban csak akkor vehető igénybe, ha mind a felvásárló, mind a termelő tagja a Tej Terméktanácsnak, illetve ha a feldolgozóipar a szaktárca ál­tal javasolt árat megfizeti. Ha erre nem hajlandó, azaz, ha az extra minőségű terméket 41, az első osztályút 39 forint alatt hajlandó csak átvenni, akkor az állami támogatásra való jogosultság a termelőre száll. Az agrárpiaci támogatás január elsejétől igényelhető az illetékes megyei adóható­ságoknál. U. G. Határidők cégvezetőknek Február 10.- A társadalombiztosítási köte­lezettségek teljesítése;- az egészségügyi hozzájárulás befizetése;- a társasági adó előlegének be­fizetése. Február 12.- A munkáltatók által levont szja-előleg befizetése. Február 14.- Jövedéki elszámolás. Február 15.- Adóátalány-választás;- éves bevallás az adókról, tá­mogatásokról;- az idegenforgalmi adó befize­tése;- a fogyasztási adó befizetése, a fogyasztói árkiegészítés igény­lése;- a rehabilitációs hozzájárulás rendezése;- a szakképzési hozzájárulás tel­jesítése;- a környezetvédelmi termékdíj befizetése;- az útalap-hozzájárulás rende­zése;- mezőgazdasági támogatások igénylése. Élelmiszer-forgalmazás Az élelmiszerek belföldi ke­reskedelmi szállításával, tárolá­sával, előcsomagolásával, ki­szolgálásával és értékesítésével foglalkozó gazdálkodó szerveze­teknek március l-jétől kell al­kalmazniuk az élelmiszer-for­galmazás rendjéről szóló 1/1997. (I. 17.) IKIM-rendelet előírásait. Az új szabályok közül példa­ként kiemeljük, hogy az élelmi­szer-tárolást, -raktározást végző forgalmazó nyilvántartásának a termék azonosító adatai mellett június 30-tól tartalmaznia kell a minőségmegőrzési időt, illetve az előállító vagy az importőr ok­iratmásolata alapján a belföldi előállítású élelmiszerek esetén a területileg illetékes megyei állat­egészségügyi és élelmiszerel­lenőrző állomás engedélyezésé­nek, importélelmiszerek eseté­ben a megfelelőséget igazoló vizsgálat számát is. A kereskedelmi előcsomago- lású gyorsan romló, „fogyaszt­ható” felirattal ellátott élelmisze­rek minőségmegőrzési ideje nem lehet több 24 óránál. Az élelmi­szer-forgalmazóknak folyama­tosan ellenőrizniük kell az egyes élelmiszerek, a szállítmányok és az azokhoz tartozó szállítóje­gyek egyezőségét, valamint a minőségmegőrzési idő lejáratát. A rendelet részletesen szabá­lyozza az élelmiszerek egység­árának megállapítását és feltünte­tését. Nem kell feltüntetni az egy­ségárat a darabra vagy automatá­ból értékesített, az 50 g vagy 50 ml alatti, illetve a 10 kg vagy 10 1 feletti csomagolási egységű, az ételek készítésére egy csomagban összeállított, továbbá a különleges díszcsomagolásé, illetve a Ma­gyar Élelmiszerkönyv előírásai szerint előzetesen meghatározott mennyiségi egységekbe csoma­golt élelmiszereken. A kereskedelmi előcsomago- láskor (ennek minősül az olyan változó mennyiségű csomago­lás, amely a forgalomba hozatal helyén segíti elő a saját értékesí­tést) az élelmiszeren magyar nyelven fel kell tüntetni az előál­lító által meghatározott eredeti minőségmegőrzési idő lejártát, a felhasználhatóságot befolyásoló tárolási hőmérsékletet, az egy­ség- és az eladási árat, s a cso­magoló nevét és telephelyét. Jótállási kötelezettség A 6/1997. (I. 22.) Korm. ren­delet módosította az egyes tar­tós használatra rendelt termé­kek jótállási kötelezettségéről szóló 117/1991. (IX. 10.) Korm. rendelet egyes szaka­szait és mellékletét. Hatályba lépése után - azaz 1997. már­cius 24-től - a jótállási igény érvényesítéséhez a vásárláskor kapott fizetési bizonylat és a jótállási jegy egyidejű bemuta­tása szükséges. ________ÉRTÉK - PAPÍR - TŐZSDE V ége a hetek óta tartó hossznak A Budapesti Értéktőzsde részvényszekciójában élénk forgalom és folyamatosan emelkedő árak jellemezték a kereskedést. A tőzsdein­dex a hétfői 5470 pontról 5757,82-ig kúszott fel. A Mol a héten kétszer is re­kordot ért el. Az árfolyam egészen 3600 forintig ka­paszkodott fel. Erőteljesen emelkedett a BorsodChem, a Richter és az Egis. Visszafo­gottabban, de követte őket a TVK és az OTP is. Csütörtökön megtört a he­tek óta tartó hossz. Az árak stagnáltak illetve kismérték­ben csökkentek. Napközben az árfolyamok hol fel, hol pe­dig lefelé mozdultak. Ez a hullámmozgás letisztult és péntekre egyértelműen lefelé indultak az árak. A Mól csak­nem 300 forintot esett a hét­köznapi maximuma óta és 3300 forinton zárta a hetet. A műanyagipari vállalatok pa­pírjai is meredeken zuhantak péntekre. A TVK 2300-on fe­jezte be heti ténykedését. A BorsodChem is alig-alig tar­totta a 6000 forint feletti árát. A bankpapírok is gyengén szerepeltek pénteken. Az OTP 3500-on zárt és némileg gyengült az IEB. A diszkont kincstárjegy aukcióin csökkentek a hoza­mok, az egy hónaposé 21,52 százalékra, a három hónaposé 21,25-re. Cashline Broker RL VÁRJUK ÖNT hétközben 7’° - 1 7°° éréig Szolnokon: hirdetési szalonunkban, a Kossuth téri I. sz. irodaházban. Levélben: AS-M Kft. 5001 Szolnok, Pf. 105. Telefaxon: 56/421-766 Telefonon apró- és kiskeretes hirdetését: 56/424-924 Terjesztési ügynökségünkön: Szolnok, Magyar út 9. T.: 56/375-620

Next

/
Oldalképek
Tartalom