Új Néplap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-10 / 34. szám

1997. február 10., hétfő Megyei Körkép 3. oldal Céljuk a hatékony érdekképviselet A Szolnoki Kisebbségi Jogvédő Egyesület szervezésében szombaton tanácskozást tar­tottak a Lungo Drom Országos Érdekvédelmi Cigányszövet­ség Szapáry úti székházában a régió kisebbségi önkormány­zatainak, civil szervezeteinek képviselői számára. A szakmai-politikai konzultáció napirendjén jogi, szociális, okta­tási és szervezeti kérdések szere­peltek, A résztvevők tájékozta­tást kaptak az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat prog­ramjairól, az oktatában, a szociá­lis lakásépítésben, valamint a szociális gondok enyhítésében étért eredményeiről. Farkas Flórián, az OCKÖ elnöke elő­adásában kifejtette: a cigányság­nak meg kell erősítenie önkor­mányzatiságát, civil szervezeteit a valós és hatékony legyen az ér­dekképviselet. A résztvevők egyeztették további teendőiket a kezdődő lakásépítési program, a folytatódó oktatási és kulturális program, valamint a munkahely- teremtés feladataiban. A meghívott képviselők, köz­életi személyiségek - támogatva a Jogvédő Egyesület vezetőjé­nek, dr. Pálfi Miklósaik az elő­terjesztését - megállapodtak ab­ban, hogy találkozóikat rendsze­ressé téve, havonta tanácskoznak az időszerű feladatokról. A legközelebbi konzultáció márciusban, az ország első Roma Esély alternatív alapítvá­nyi szakiskolájában, Szolnokon lesz. Öntözésfejlesztés a víztársulatnál A Nagykunsági Vízgazdálko­dási Társulat igazgató főmér­nöke Pál Károly. A cég a ’95. évi 57. törvény értelmében át­alakult, s a megyében elsőként a karcagi társulatot jegyezte be 1997. január 10-én a cégbíró­ság. Mint a cégvezetőtől megtudtuk, több ezer földtulajdonossal áll­nak kapcsolatban, akiknek tavaly érdekeltségi hozzájárulásként 130, míg idén 180 forintot kell fizetniük hektáronként. Ebből a pénzből, s az állami támogatás­ból végzik a belvízcsatornák fel­újítását, fenntartását, új csatornák építését. A társulat az öntözésfejlesztési beruházások elvégzését tűzte ki célul. Az elmúlt évben a gástyási öntözőrendszer felújítását kezd­ték meg. A 3 éves beruházás 75 millióba kerül, Idén az NK IV—1 öntözőfúrtöt pályázzák meg, a felújítás költsége 43 millió forint. Ennek a tervezést most van fo­lyamatban. Pályázataik azért vol­tak az Országos Vízügyi Főigaz­gatóságnál sikeresek, mert a Kö- zép-Tisza-vidéki Vízügyi Igaz­gatóság is maximálisan támo­gatta elképzeléseiket, hiszen így nemcsak a szövetkezetek, hanem a magángazdálkodók öntözési lehetőségei is megteremtődtek, így a gástyási rendszeren újabb 1500, az NK IV-1-esen 1000 hektárral növekedhet az öntözött terület. Pál Károly és munkatársai most mérik fel a belvízkárokat. A karcagi határban a hó alatt a föl­dek telítve voltak vízzel, s most hiába olvad a hó, a talajba nem tud beszivárogni a csapadék. így belvízveszélyre van kilátás a környéken. Ezért a társulat már megkezdte a felkészülést a véde­kezésre. Egyrészt felhívták a gazdák figyelmét arra, hogy saját árkaikat takarítsák ki, valamint a napokban megállapodtak egy vállalkozóval, aki kézi erővel ki­vágja a nádat a csatornákból. A cégnek a környező önkor­mányzatokkal és gazdajegyzők­kel jó a kapcsolata, viszont a termelők közül még sokan nem ismerték fel az érdekeltségi díj befizetésének a fontosságát. Pe­dig a társulat csak úgy tud pá­lyázni fejlesztésekre s új gépek beszerzésére, ha biztosítani tudja az önerőt, Váz Országos Vízügyi Főigazgatóság minden évben a fenntartási feladatok függvényé­ben ad plusz támogatást a társu­latnak. A nagyobb cégek az ér­dekeltségi díj befizetésének a fontosságát már felismerték, de a több ezer magángazda közül még sokan vannak, akik nem fi­zették be a hozzájárulást a társu­latnak. Százötvenegy abonyi előfizető Noha a város már Pest megyéhez tartozik, oda is viszik a lapunkat, hiszen már százötvenegy előfize­tőnket tartják nyilván. Gondo­lom, nem véletlenül, hiszen Abonyban a gimnáziumban nem kevés megyénkbeli diák tanul, de a piacozók, kereskedők között is akad jászsági, szolnoki, míg sokan onnan Szolnokra járnak dolgozni, tanulni. És ha már itt vannak, szeretnének többet tudni erről megyéről és a városról. Igyekszünk sokféle abonyi ese­ményről beszámolni, hiszen az előfizetőkön kívül naponta öt­ven-hatvan árus példány is fogy Abonyban. Hogy kik fizetnek ott elő a la­punkra? Széles a skála: kisiparo­sok, diplomások, kétkezi dolgo­zók, szakmunkások, középko­rnak, nyugdíjasok. Ahogyan hal­lottuk, főleg az érdekes történe­teket, tanulságos emberi sorso­kat, csipkelődő glosszákat, jegy­zeteket kedvelik. Abonyban a Hunyadi út 12/a szám alatt a ház asszonya, Erzsiké váija a jöven­dőbeli előfizetőket. Hogy mikor? Az ő szavaival élve, reggeltől végkimerülésig. A Verseghy-bált rendhagyó módon a Szolnoki Galériában rendezték meg a hét végén. A műsorban a Verseghy Ferenc Gimnázium tanulói léptek fel. Felvételünkön a negyedikes di­ákok fináléja látható, melyet Mozsonyi Albert balettmester tanított be. fotó: illyés Ahol hét pék süti a kenyeret Hogy hol és merre? Például Abonyban, az Emena Kft. te­lephelyén. Egyébként az Emena három abonyi név rövi­dítése. A kemencékből napról napra tizennyolcfajta kenyér kerül ki: a félkilóstól a másfél kilósig. Akad olyan is, amelyet például már este hétre kisütnek, majd azon melegében szállítják a helyi és szolnoki, átlagnál to­vább nyitva tartó üzletekbe, vagy ahogyan errefelé hívják, éjjel-nappalikba. A kft.-nek még van egy sajá­tossága: negyvenkétfajta péksü­teménnyel áll a tisztelt vásárlók rendelkezésére. Rossz nyelvek szerint azért, mert4 'Kö'ílíslk' Kálmán, a pékek vezetője na­gyon szereti a sütiféléket. Akár így van, akár nem, ez önmagá­ban kevés lenne, de mivel gya­nítom, hasonló véleménye né­A mintaboltban mindenfajta kenyér és péksütemény kap­ható, ami szemnek, szájnak ingere FOTÓ: CS. I. hány száz, esetleg ezer abonyi- nak is, ezért nem felesleges a A kóbor kutyáknak mégis van reménye? Szolnoki állatotthon: nem kútba esett terv Mint a közelmúltban megírtuk, veszélyben van a szolnoki állatotthon megvalósítására létrehozott alapítvány, és ezzel megpecsételődött volna a leendő állatotthon sorsa is. Az ügy azonban új fordulatot vett, megtudtuk, hogy mégis van re­mény a kibontakozásra, nem kell megszüntetni az alapít­ványt. Mint az alapítványban tevé­kenykedő dr. Weszely Ferenc állatorvos (aki egyébként a leendő állatotthon vezetője) tájékoztatta lapunkat, több forrásból is segítségre szá­míthatnak. Egyrészt nem reménytelen a központi környezetvédelmi alaphoz benyújtott pályázat sorsa sem. Mint kiderült, a pá­lyázatot adminisztratív ok miatt utasították vissza, tehát az alapítványnak újra megad­ták a lehetőséget, hogy pá­lyázzon. Ezenkívül két minisztérium is támogatóan áll az ügy mel­lett, és egy országos rész­vénytársasággal is tárgyalnak, amelyik hajlandó volna segí­teni az állatotthon megvalósí­tását, mivel ehhez neki is fű­ződik érdeke. Az állatvédelmi törvény megszületése is jót tesz majd a szolnoki alapítvány, illetve az állatotthon jövőjének, hi­szen ha a törvény megszüle­tik, akkor a költségvetésből az állatvédelemre pénzt is el kell különíteni. Amennyiben a központi környezetvédelmi alapból megkapnák a hatvanmilliót, lehetőség nyílna az állatott­hon építésére. Ha nem nyernek, akkor sincs elveszve az ügy, mert több lehetőség is kínálkozik, hogy meglévő épületeket ala­kítsanak át erre a célra. P. É. Sikeres versmondók Karcagon Karcagon a hét végén több versenyen is összemérhették vers- és prózamondásban tudásukat és tehetségüket az általános iskolások. A városi Csokonai Könyvtár Mikszáth Kálmán emlékére hirdetett prózamondó ver­senyt 7. és 8. osztályosoknak. A sok tehetséges induló közül végül az első Bakos Barnabás (Arany Á. I.), a második Har- sányi Adrienn (Kováts M. A. I.), a harmadik pedig Rima- szombati Ágnes (kisgimna- zista) lett. A Gyermekek Házában a verseny témája Mátyás és kora volt. Először a 3. és a 4. osztá­lyosok "’'■séltek az igazságos Mátyás királyról. Itt a külön- díjat Kiss Arisztid (Arany) kapta, első Bene Zsuzsanna, második Pallagi Nikolett (mindkettő györffys), harma­dik Mészáros Bernadett (Nagykunsági Református Á. I.), a negyedik Mártha Flóra (Kováts) lett. A felsősök már a balladák­kal is eredményesen szerepel­tek. Az 5. és 6. osztályosoknál első Sántha Petra (Gy. I.), második Patócs Milán (K. M.) harmadik Brehó Mónika (Gy. I.), negyedik Vígh Noémi (K. M.). A 7. és 81 osztályosoknál első Magyari Mihály (K. M.), második Örsi Krisztina (kis- gimnazista), harmadik Füleki László (Gy. I.). Az óvodáért hálóztak Madarason A kunmadarasi Csokonai úti óvoda Mozogjunk az Egész­séges Holnapért Alapítvá­nyát Tolvajné Nagy Mari­anna és Ladányi Jánosné óvónők hozták létre 1995- ben azért, hogy a számlájára befolyt összegből segítsék a gyerekek testi és mozgáskul­túrájának sokirányú fejlesz­tését. Szombaton a művelődési ház­ban az alapítvány javára jóté­konysági bált rendeztek. Ä be­folyt összegből udvari sport­szereket és mozgásfejlesztő já­tékokat szeretnének venni az oviba. S mondhatni, ezért a cé­lért megmozdult egész Mada­ras, sőt Szolnokról, Karcagról, Kunhegyesről is kaptak támo­gatást a szervezők. Ä felnőttek segítségét az óvodások - mint Hupikék törpikék - köszönték meg zenés tornával, melyet Erdeiné Kővári Julianna és Ladányi Jánosné tanított be. Vacsora után a felhőtlen jó­kedvről Usztics Mátyás szín­művész és Fábry Sándor hu­morista gondoskodott, majd a kunhegyesi Magnum zenekaré lett a főszerep. Éjfélkor Tóthné Pápai Mária óvónő ki­sorsolta a kétszemélyes velen­cei utat, a tombola főnyeremé­nyét, s aztán reggelig folytató­dott a bál. Ismerkedés az Internettel. A szolnoki Gépipari, Közlekedési Szakközép- és Szak­képző I. Sz. Tagintézményében már elérhető a nemzetközi számítógépes hálózat, az Inter­net, melynek segítségével az iskola bekapcsolódhat a világ információs vérkeringésébe. A jövő tanévtől a megfelelő fejlesztések után lehetővé válik, hogy á diákok felhasználják to­vábbképzésük érdekében. fotó: illyés Változások a társadalombiztosítás terén (3. rész) A nyugdíjas csak tíz százalékot fizet Kezdő vállalkozó tb-je Igen jelentős változás történt e téren. Az ez év ja­nuárjától kezdő vállalkozók ugyanis a januárban érvényes (havi 14 500 forint) minimálbér alapul vételével fizetik meg az 1997-es évben a járulé­kokat. Ez azt jelenti, hogy fizetni kell a 39 száza­lék tb-járulékot - melynél megszűnt a korábbi 900 ezer forintos felső összeghatár -, a 4+6 szá­zalék egyéni járulékot, plusz az 1800 forintos egészségügyi hozzájárulást. Ez összegszerűségé­ben a korábban közölt táblázat harmadik sorában található meg. Fontos előírás, hogy a főállásban kezdő vállal­kozó esetén nem az év első napján, hanem a vál­lalkozási tevékenység kezdetét megelőző tárgy­hónapban érvényes minimálbér (februártól 17 000 forint) az alapja a tb-kötelezettségnek. Talán nem újdonság már, hogy a kiegészítő te­vékenységet végző vállalkozó fogalma erőtelje­sen szűkült, s a tb szerint ilyen már csak nyugdí­jas lehet. így akinek főállása is van - jogszabályi nyelven heti 36 órás munkaviszonya van -, akkor az előbbiektől eltérően a 4 százalékos egészség­biztosítási járulékot nem kell fizetnie. (Alap to­vábbra is a 14 500 forintos minimálbér.) A 6 szá­zalékos egyéni nyugdíjjárulékot azonban csak addig kell megfizetnie, míg el nem éri együttes jövedelme az 1 204 500 forintot. A „felmentés­hez” a vállalkozó a munkáltatójától jövedelem- igazolást köteles kérni, melyet a MEP-hez be kell nyújtania. A nyugdíj meUett csak baleseti járulék A törvénymódosítás szerint kiegészítő tevékeny­ségű vállalkozónak csak a saját jogon nyugdíjast lehet tekinteni. Kötelezettsége nem változott a já­rulékfizetés terén, továbbra is a 10 százalék bal­eseti járulékot kell fizetnie, ám annak van felső határa (1 204 500 forint). Új viszont az, hogy ebben a vállalkozási for­mában is kötelezettségként jelentkezik a havi 1800 forint egészségügyi hozzájárulás. A nyugdíjas kezdő vállalkozóknak a januárban (az év első napján) érvényes minimálbér alapján kell fizetniük a 10 százalékos baleseti járulékot, mely mellett a havi 1800 forintot is ki kell gaz­dálkodniuk. (Folytatjuk) negyven-egynéhány fajtából álló választék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom