Új Néplap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-06 / 31. szám

1997. február 6., csütörtök 3. oldal Megyei Körkép Immár Hagyománnyá vált a szolnoki MÁV-kórházban, hogy minden hónap első szerdáján tudományos ülést tartanak, ahol a kórház orvosai, dolgozói számolnak be a munká­juk során elért eredményeikről. A februári tudományos ülést tegnap este rendezték. A prog­ramhoz kapcsolódóan a kórházban bemutatót tartottak a Medicor Orvosi Kéziműszer Gyártó és Forgalmazó Kft. termékeiből. fotó: csabai A közhasznúak foglalkoztatása Tószegen Jó fizetés az asszonyoknak A napokban indult be a közhasznú munkások idei foglalkozta­tása Tószegen. A községben rendszeres elfoglaltságot tudnak adni a mintegy 200 jövedelempótlósnak. Jó időben általában negyven személyt tudnak egyszerre fog­lalkoztatni, most, a hidegben húsznak biztosítanak munkát. Ezúttal az oktatási intézmé­nyekben és az öregek napközi otthonában kisegítő munkára tudták alkalmazni őket. Részt vettek a hóeltakarítás­ban, az utak rendben tartásában és lesz majd nádvágás is a bel­területi csatornán. Amikor az idő jobbra fordul, az önkor­mányzat erdejében is akad ten­nivaló. Jó időben egyébként a parkfenntartás és a temető rendben tartása is ad munkaal­kalmat. A községben lévő munka- nélküliséget enyhítette, hogy az Euroszol nemrég egységet ho­zott létre Tószegen, jó fizetés­sel tudtak munkát adni itteni asszonyoknak. Ha beindulna a tervezett szennyvízberuházás, a csator­názás, az újabb munkalehető­séget teremtene. Az orvosi rendelő állapota sem sokkal jobb Vezsenyen Már nem lehet felújítani a községházát Repedezettek a vezsenyi községháza falai. A statikai szakvéle­mény szerint fölösleges lenne felújítani, mert nem lehet már stabilizálni az épületet. A községháza elmúlt már 80 éves. Az épület téglából és vá­lyogból készült, alap nélküli. Ráadásul mély fekvésű részen épült, ami azt jelenti, hogy az út­ról aláfolyik a víz. A falak a vizesedés következ­tében olyan állapotba kerültek, hogy rendbe hozni már nem le­het az épületet. A megoldás te­hát az volna, ha újat építenének. A községháza építésé azért is fontos volna, mert a szemben lévő orvosi rendelő állapota is hasonló. A rendelő is ugyan­olyan idős, mint a községháza, legfeljebb a vizesedés még nem okozott benne annyi kárt. Ha egyszer lehetőség adódna köz­ségháza építésére, mindenkép­pen úgy szeretnék tervezni, hogy együtt legyen az orvosi rendelővel. Mivel a jelenlegi községházában kapnak helyet a közműdíjbeszedők, a körzeti megbízott rendőr, a gazdajegyző és egy fiókgyógyszertár is, így az épületben ezeknek is helyet kellene biztosítani. A jelenlegi árak mellett azon­ban egy új községháza több tíz­millió forintba kerülne, így konkrét elképzelések nincsenek a megépítésére. Befellegzett a szabadpiacoknak? (Folytatás az /• oldalról) Elképzelhető, hogy az intéz­mény fogja majd kérni az őster­melői igazolványt az árusítani szándékozó termelőtől. Erre vo­natkozó konkrét rendelkezés egyébként nincs - mondotta ér­deklődésünkre László József. A hivatalos nevén használt- és iparcikkpiac (lengyel piac) már jelentősebb feladat elé ál­lítja az üzemeltetőt, már csak azért is, mert azt bérbe adták. Ráadásul a rendelet a piacot üzémeltetőt teszi felelőssé az előírások betartatásáért, e téren azonban jelentős korlátok van­nak még - fejtette ki a Csarnok- és Piacintézmény vezetője. A legnagyobb gond éppen az, hogy a lengyel piacon a rendelet kijátszható, és nincs hatósági jogköre sem az üzemeltetőnek. Pedig be kellene tartatni többek között azt, hogy külföldi nem árulhat. Ezt egyébként a vámha­tóságnak is kellene ellenőrizni. A februártól bevezetendő változtatások ismételten megti­zedelhetik a kereskedőket, mi­után hálózatról üzemelő elekt­romos berendezéseket, gáz­üzemű készülékeket, kontakt- lencsét és növényvédő szert sem lehet majd kínálni megvé­telre. Ugyancsak új, hogy a vásár rendezőjének kell biztosítania a vásár rendjét, az előbbiekben felsorolt előírások betartatását, s a piaci rendszabályokat, to­vábbá az esetlegesen kiszab­ható pótdíjakat is hirdetmény­ként ki kell függesztenie jól látható helyre. ein Jászkun citeratalálkozó Többször beszámoltunk már ar­ról lapunkban, hogy Kunhegyes városa milyen sokat tett és tesz a népi hagyományok megőrzé­séért. Elég talán, ha megemlít­jük a Konok Kunok Hagyo­mányőrző Egyesületének egyre nagyobb közönségsikert arató programjait, valamint az orszá­gos szinten is elismert „Le­génybot alkotótábor” szakmai­lag is igen értékes törekvését, amely a népi mesterségek élet­ben tartásáért küzd egyre ered­ményesebben. Most az Ilosvai Varga István Művelődési Központ a Kunhe- gyesi Nyugdíjasklub citerakö- rével és a Térségi Citerazene- karral karöltve jászkun citerata- lálkozót szervez május 17-ére. Hagyományőrző céllal szeret­nék a tájegység népzenei ha­gyományait minél szélesebb körben megismertetni és nép­szerűsíteni. A tánccal együtt ugyanis a rendezvényen bemu­tatkozik a helyi Dózsa György Általános Iskola és a fegyver­neki művelődési ház gyermek­néptánccsoportja is. Bizonyí­tandó egyben azt is, hogy cite- razene népszerű talpalávaló volt hajdanán a Jászkunságban. Az esemény díszvendégei, úgymond fővédnökei Budai Pé­ter, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei KÓTA elnöke és Biri- nyi József, a KÓTA népzenei bizottságának elnöke lesznek, az 1996-os Ki mit tud?-on fer­geteges sikert arató tiszakécs- kei Tisza ’83 citerazenekar tag­jai mellett. Hogy a kunhegyesiek ötlete nem „hamvában hótt”, jelzi az, hogy már huszonhárom cso­port, illetve egyéni jelentkező adta írásba részvételi szándé­kát. Mindazok, akik még nem értesültek a programról, de sze­retnének azon részt venni, meg­tehetik, ha jelentkeznek a kun- hegyesi művelődési ház cí­mén. -p­Nyolcezer lőfegyver a megyében (Folytatás az 1. oldalról) Hiányosságok azért akadnak, zömmel a tartási szabályok megszegése miatt kell intéz­kedni az ellenőrzések során. A Magyarországon nyilván­tartásba vett, sportlövészettel foglalkoztató sportegyesület lövészeinek kedvező változás, hogy külföldi versenyen való részvétel esetén a rendőrség he­lyett a fegyver és a lőszer kivi­telére vonatkozó jogosultságot a sportegyesület is igazolhatja. Vélhetően az utóbbi időben tapasztalt visszaélések hatására a jogszabály szigorúbb feltéte­leket szab a lőfegyverek hatás­talanításának technikájára. A visszaélesítés megnehezítése érdekében a fegyver minden fődarabját el kell „rontani”. A rendelet hatósági engedélyhez köti a hatástalanított fegyverek behozatalát, kivitelét, sőt az or­szágon történő átszállítását is. Mennyit ér megyénk? Ha matematikus módra fogalmazok, akkor az országos területfej­lesztési elképzelések legújabb kiadványában - amelyet tegnap vi­tatott, véleményezett Szolnokon a megyei területfejlesztési ta­nács - összesen négy oldalt. Ennyit a százhuszonhatból, mert ek­kora terjedelmű az a tervezet, amelyet a Környezetvédelmi és Te­rületfejlesztési Minisztérium dolgozott ki, néhány társminiszté­rium részvételével. Helyesbítenem kell: a mi megyénk még eny- nyit sem ért a szerzők szemében, hiszen ezt a négy oldalt nem Jász-Nagykun-Szolnok, hanem az észak-alföldi régió kapta, ahová tudvalevőleg ugye öt(!) megye tartozik. Szóval ebből 0,8 oldal a miénk. Tudom, hallom a korholó szavakat: nem így kell ezt felfogni, de hát valamit ez is jelez. Akár kimondjuk, akár nem. Mindezt a hozzászólók is sérelmezték. Meg azt is, hogy a tervezet még mindig bő lére eresztett, esetenként túlontúl aprólékos, máshol bántóan elnagyolt, felszínes, jószerével csak vázlatosan érint fon­tos tényezőket. Stílusa olykor vetekszik - az egyik hozzászóló szerint - a hajdani pártértekezletek jegyzőkönyveivel. Az is érde­kes, hogy a véleményt nyilvánítók túlsúlyosnak találták a kör­nyezetvédelmi részeket, és rangon alulinak1 azon fejezeteket, amelyek a magyar mezőgazdasággal, különösen az állattenyész­téssel foglalkoztak, illetve nem foglalkoztak. Nem egy felszólaló hangsúlyozta: ez tervezet valószínűleg te*" ik az Európai Unió több országának, hiszen a tanulmány szelleme olyan, hogy szinte feltartott kezekkel kínáljuk magunkat a Nyugatnak. Lassan eljutunk oda, hogy nálunk is mindenki eladni szeretne, de az érték- és munkahelyteremtő beruházások hovatovább a kö­zép- és hosszú távú koncepciók között ismeretlenként szerepel­nek. Mások az iskolarendszer, az egészségügy e kötetben vázolt ellentmondásait hozták fel. Az is elhangzott, Skócia hasonló programja oldalszámban, szó- és mondatzuhatagban töredéke a mienknek, de ott minden közérthető, világosan fogalmazott, s tükrözi a nemzeti sajátosságokat. Akadt, aki védelmébe vette a kiadványt, mondván, sok munka van benne, és mivel ez a máso­dik változat, az elsőnek a fele. A toliforgatónak úgy tűnt, nem csak a megyével foglalkoztak röviden a kiadvány összegereblyézői, de azt sem tudták felvillan­tani, ha mindez megvalósul: kiknek lenne jó, és kiknek (nagyon) rossz. Én mindezek ellenére derűlátó vagyok, már csak azért is, mert aligha ez a végső koncepció, szóval elképzelés, változat. Igaz, az első se, mert a második és nagyon remélem lesz még en­nek ki tudja hányadik átirata, mire valami majd valamikor meg­valósul belőle. Hogy hol? Hát ebben az országban! Jó, de melyik részén, mert ez sem utolsó felvetés?! Bízunk benne, hogy a Duná­tól keletre eső területeken is. Mondjuk abban az öt megyében, amelyik területileg az ország negyede, mégis négy oldalt érde­melt a százhúsz-egynéhányból a szerzők, szerkesztők szemé­ben. D. Szabó Miklós Lenne új vevő a Kőolajkutatóra (Folytatás az 1■ oldalról) A polgármester beszámolt arról az azóta már megtörtént ese­ményről is, amelynek során Glatz Ferenc, a Magyar Tudo­mányos Akadémia elnöke talál­kozott a közép- és északkelet­magyarországi régióhoz tallózó megyék és települések helyható­sági vezetőivel. A téma többek között az volt, hogy a regionális akadémiai intézetek részt vesz­nek abban a vizsgálatban, amely Kelet-Magyarország leszakadá­sának okaira igyekszik fényt de­ríteni. Ezt az írásos anyagot egyben javaslatnak szánják majd a politikai döntéshozók számára. Jó hír a szolnoki szociális ágazatban dolgozó közalkalma­zottaknak, hogy hamarosan egy­szeri fizetéskiegészítésben ré­szesülnek. Erre a központi költ­ségvetés 1,7 millió forintot juttat á városnak, az önkormányzat pedig gyorsan továbbadja az in­tézményeknek. A pénzt diffe­renciáltan osztják szét az érin­tett, közel félezer embernek. Mint ismeretes, a januári köz­gyűlési ülésen a Munkáspárt in­dítványozta, hogy a város tilta­kozzon a MÁV Rt. azon terve­zett lépése ellen, hogy Szolnok helyett Rákoson kívánja megva­lósítani a vasúti skanzent. Ezt a témát hamarosan megtárgyalja a 'közgyűlés'" városfejlesztésin és költségvetési bizottsága, és megfontolandókénf fíMtnbá1 've­szik, hogy Szolnok kilépjen-e minden olyan szervezetből, tár­saságból, ahol a MÁV Rt. tag­ként szerepel. Végül Várhegyi Attila arról számolt be, hogy tegnapelőtt megkereste egy, a Kőolajkutató Rt. többségi tulajdonára aspiráló szakmai befektető. Ezen a rövid beszélgetésen a vendég el­mondta. hogy a szűk körű meg­hirdetés miatt csak később érte­sült az első pályázatról. Utólag egy összegben megajánlotta az orosz vevő által jelzett árat, ám már a pályázat menetébe nem tudott beleszólni. Azóta többször járt Szolno­kon, és most is fenntartja ko­rábbi szándékát. Amennyiben új pályázatot írnak ki, és azon eredményesen szerepelne, új tu­lajdonosként garantálná a Kő- olajkutató Szolnokon maradását, a munkahelyek megtartását, ugyanakkor hozzá tudná segí­teni a céget külföldi, elsősorban az arab világban fellelhető meg­rendelésekhez. Csángó gyűjtemény Kunszenten A millecentenárium je­gyében indult „hódító” út­jára az országban még a tavalyi esztendőben a moldvai csángó magyarok életét bemutató vándorki­állítás. Megyénkben tegnap délután óta Kunszentmár- tonban láthatják az érdek­lődők a néprajzi gyűjte­ményt. A Lakatos Demeter Tár­sulat támogatásával került a város helytörténeti mú­zeumába az anyag. Fotók, használati tárgyak, szőtte­sek, ruhák rajzolnak hű képet a Kárpátokon túl élő magyarokról. A várhatóan nagy érdek­lődéssel kísért kiállítás február végéig marad a Körös-parti városban, utána Debrecenbe költö­zik. -pókász­Nem született megállapodás a herényi kórház és a MEP között Hiányosságok a munkavédelemben A tb-szabályok nagy vihart kavart változása nem érintette a foglalkozás-egészségügyi szolgálat rendszerét, de a munkaadók megnövekedett terhei miatt elképzelhető, hogy ezen a téren is romlani fog a fizetési morál - vélekedett dr. Bertók Alexandra, a Jászberényi Erzsébet Kórház foglalkozás-egészségügyi szol­gálatának vezető szakorvosa. A doktornő ’80 óta dolgozik üzemorvosként, a gyöngyös-vi- sontai külfejtéses bányában kezdte egészségügyi munkáját. Ott a nehéz fizikai munkából adódóan a mozgásszervi megbe­tegedések fordultak elő a legna­gyobb számban. A ’95 áprilisa óta Jászberényben tevékenykedő dr. Bertók Alexandra elmondta, a Jászságban a foglalkozások sok­színűségéből adódóan nincs meghatározó betegségcsoport az embereknél. A közép-kelet-euró- pai képnek megfelelően itt is a szív- és érrendszeri megbetege­dések vezetik a listát, a legna­gyobb ártalomnak pedig a mű­anyagipar területén tevékenyke­dők vannak kitéve. Mint mondta, a foglalkozás­egészségügyben dolgozó kollé­gáival együtt akkor vannak valós lehetőségei a foglalkozási beteg­ségek megelőzésre, ha a munka- vállalók még a munkába állás előtt felkeresik. Ez esetben a megfogalmazott javaslataik va­lóban szolgálják a dolgozó egészségének megőrzését, így pusztán a munkahelyi ártalmak miatt nem szereznének betegsé­get az emberek. Az előzetes vizsgálat persze kötelező lenne, de a munkaadók a felvétel előtt nem mindig küldik el leendő dolgozójukat az üzem­orvoshoz. A problémákat fo­kozza, hogy a munkavédelmi elő­írások betartásának óriási hiá­nyosságai vannak. Meglátása, hogy ezek megszüntetésére sokat fordítanak a régióban, ám ez mégis kevésnek bizonyul. Dr. Bertók Alexandrától meg­tudtuk, hogy a herényi kórház és a megyei egészségbiztosítási pénztár között nem született megállapodás a munkanélküliek elhelyezkedés előtti foglalkozás­egészségügyi szakvizsgálatának finanszírozásáról. Az Erzsébet Kórház Gondo­zóházának szakrendelésén a dok­tornő eddig elvégezte a szüksé­ges vizsgálatokat, de - immár több mint egy éve - fedezet nél­kül. Megállapodás hiányában ez­után a munkanélküliek ez irányú szakvizsgálatát Szolnokon vég­zik. B. Cs. Új tantárgy: az Európai Unió A MTESZ megyei szervezete másoddiplomás képzésén új tantárgyat vezettek be, az európai integrációt. Ennek megnyitó előadását tegnap Szolnokon a Technika házá­ban dr. Pataki István, kül- ügyminisztériumi helyettes államtitkár tartotta. A bevezetőben leszögezte, hogy az integráció olyan fo­lyamat, amely már régebben megkezdődött, most is tart, s még egy darabig tartani fog, akkor is, ha Magyarország formálisan már tagja lesz az Európai Uniónak. A felkészülést a tagságra két területen vizsgálta, külön fog­lalkozott a belső és a külső fel­készüléssel. A belső felkészü­lés legfontosabb területei kö­zött megemlítette a gazdaság fejlődését, tartós gazdasági nö­vekedés feltételeinek megte­remtését, az infláció leszorítá­sát és a jogharmonizációt. Kü­lön foglalkozott a képzés fon­tosságával, megjegyezve, hogy e téren máris van bizonyos le­maradásunk, az elején tart a majdani „uniós” tisztviselők felkészítése. A külső teendők között a kiegyensúlyozott, ak­tív külpolitikát, a tagállamok­kal kialakított intenzív kapcso­latokat, illetve a már meglévő intézményi mechanizmus mű­ködtetését említette. A tanfolyam hallgatói több kérdést tettek föl az előadás után. Ezek zöme arra vonatko­zott, hogy Magyarországra mi­lyen hatást fog gyakorolni az uniós tagság. A hallgatók kér­dései alapján került elő néhány várható negatívum, így például a magyar szakemberek lehet­séges elvándorlása, a mező- gazdaság integrációja során bekövetkezhető megrázkódta­tások, illetve egyes iparágak hanyatlása.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom