Új Néplap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-01 / 27. szám

1997. február 1., szombat Körkép 5. oldal __________________Nézőpont M ég egyszer a Téli Tárlatról A hét elején lebontották a Városi Műve­lődési Központban a kiállítást, szép las­san a feledés fátyla borulna rá. Hogy most felidézem még egyszer, annak az az oka, hogy meglehetősen vegyes be­nyomást keltett. Volt dicsérője is, a többség azonban inkább fenntartásait hangsúlyozta. A megyében élő művészeknek ez a seregszemléje(?) jó néhány éve nem tölti be azt szerepet, amelyet életre hívói annak idején szántak neki, s azt sem, amit jellegéből, a feltételekből adó­dóan betölthetne. S hogy ez így van, annak tartalmi és formai-szer- vezésbeli okai vannak. Kezdjük az utóbbiakkal! Nyilvánvaló, hogy a Városi Művelődési Ház II. emeleti galériája nem alkalmas ilyen jellegű kiállítások rendezésére. Kicsi, nehéz megközelíteni, az őrzése nincs intézményesen biztosítva, ezért gyakran zárva volt, illetve külön kérni kellett a kinyitását, amit sok, a házban kevéssé járatos ember nem tett meg, inkább lemondott a kiállítás megtekintéséről. Bántóan hiányoztak a hírverés legegysze­rűbb eszközei, a plakátok, legalább a művelődési ház előtt, hogy becsalogassák az embereket. Mindez végül arra vezetett, hogy a tárlat kívül rekedt a város szellemi életén, kis túlzással néhány tucat művész, családtag és hivatalos ember magánügyévé vált. Meggondolandó, hogy a kiállítás mérete megfelelő-e. A művé­szet az a terület, ahol a mennyiség nem csap át szükségszerűen mi­nőségbe, de a jelenleginél mindenképpen több tárgyat kellene kiál­lítani. így ugyanis, még ha vannak is jó alkotások, az egész szegé­nyesnek hat, holott a művészek tudnának többet is bemutatni. Ami az ügy tartalmi részét illeti, föltétlenül újra kell gondolni, hogy milyen legyen a Téli Tárlat, összevetve más kiállításokkal. Számomra elfogadhatónak látszik a gondolat, hogy a Triennálé és a Téli Tárlat ne egymás konkurensei, hanem kiegészítői legyenek. A Triennálé lehetne a megye művészeinek háromévenkénti reprezen­tatív bemutatkozása, a válogatott, legjobb, legértékesebb alkotások megmutatása országnak, világnak, a Téli Tárlat pedig egy-egy esz­tendő termését tárná a látogatók elé. A mostaninál nagyobb, de a Triennálénál valószínűleg kisebb Téli Tárlat módot adna arra, hogy a művészet barátai megtudják, mit „tettek le az asztalra” egy évben a megye képzőművészei. így elkerülhető lenne az is, hogy egyes művészek sok évvel korábban készült, s egy sor kiállításon már lá­tott műveiket adják be. Az éves munka bemutatása közelebbi, meghittebb kapcsolatot teremthet művész és közönség között, első­sorban azoknak szól, akik igénylik a folyamatos tájékozódást a megyében folyó képzőművészeti tevékenységről. A Téli Tárlat jellegének, a megye művészeti életében betöltött szerepének újragondolásához különleges időszerűséget ad a szol­noki múzeum rekonstrukciójának befejezése, a kiálh'tóhelyek szá­mának gyarapodása. Ma már elképzelhető, hogy a Téli Tárlat a Szolnoki Galériában kapjon helyet, amely erre a célra jóval alkal­masabb jelenlegi helyénél, s az is, hogy például a vásárlást lehetővé tegyék. Meghívhatnák tárlatvezetésre az ismertebb műgyűjtőket, a képzőművészetben szponzorként szereplő cégek képviselőit és magánszemélyeket. És még sok mindent ki lehetne találni, ha az alapelvek tisztázódnak, de a részletek kimunkálása már túlmegy e cikk keretein. Évek óta romokban hever Kunhegyes központjában a zsinagóga épülete. Mindössze annyi történt, hogy kurták rá több helyen is, hogy belépni veszélyes. fotó: mészáros i őstermelői igazolvány Nem kötelező, de célszerű A mezőgazdasági kisterme­lőknek ezentúl másként kell gondolkodniuk. Az őstermelői igazolvány, az adózásban be­vezetett új szabályok rákény­szerítik a termelőket, hogy sa­ját gazdaságukban uralko­dóvá váljon a „közgazdasági” szemlélet - nyilatkozta la­punknak Tiborcz Zoltán, az Agrárkamara Jászberényi Területi Irodájának vezetője. Az agrárkamara képviselője hangsúlyozta, hogy az ősterme­lői igazolvány kiváltása min­denkinek érdeke, aki eladásra is termel mezőgazdasági termé­keket. Bár az okmány beszer­zése nem kötelező, a Jászság te­rületén szervezett, nagy érdek­lődéssel kísért tájékoztatóikon is hangsúlyozzák, megléte ren­geteg kedvezmény igénybevé­telére ad jogosultságot. Tapasztalatuk, hogy a jász­sági gazdák nem elutasítóak az új rendszerrel szemben. Az sem okozott eddig problémát, hogy az igazolvány kiadásának egyik előfeltétele a termelő nyilatko­zata saját vagy bérelt földjéről, az állattartásra alkalmas épüle­teiről, általában a termelés fel­tételeiről. Az új rendszer a vá­rakozások szerint áttekinthe­tőbbé teszi a magyar agrárter­melés egészét. Alkalmas lesz rá, hogy összesített adatokat szolgáltassanak az agrárkamara országos vezetőségének, a me­zőgazdasági kormányzatnak. Tiborc Zoltán várakozása szerint a következő héten meg­induló igazolványkiadások után a megyében összesen mintegy 30-40 ezer őstermelői igazol­ványt adnak ki, ennek mintegy egyharmada kerül majd ki a Jászság területéről. Miről ír a Redemptió? A jász és kun települések hon­ismereti lapja legutóbbi száma tartalmában is hordozna" á földi lét sokszínűségét. A kegyeleti tisztesség úgy kívánja, hogy Fo­dor István Ferenc nekrológját említsük meg elsőként. Tóth An- domé Farkas Máriái, a jászjá- kóhalmi „Horváth Péter” hon­ismereti szakkör egyik meghatá­rozó személyiségét búcsúztatja el bensőséges soraival. Macsi Sándor nyugalmazott tanár a ki­csiny település, Jászágó históriá­ját festi meg hozzáértő műgond­dal. Az írás azért is kuriózum, mert szerzője hosszú, munkás évtizedek során maga is belenőtt a falu történetébe. Bendegúz tol­lából az egykori M. Kir. Hon­védségben becsülettel szolgáló veteránokról - Farkas András­ról és vitéz Szádvári Jánosról - olvashatunk. Utóbbi küzdelmes életét lapunkban mi is bemutat­tuk. Nagy érdeklődésre tarthat számot Vay Ádám élettörténete. Nem mindennapi dolog II. Rá­kóczi Ferenc jászkun főkapitá­nyának viselt dolgairól olyan részletességgel értesülni, ahogy ezt Sugámé Koncsek Aranka elénk tálja. scsj A jászsági falusi turizmusról „Ez az év választóvonal lesz” Vendégszállások, panziók, fogadók korábban is léteztek a Jászság területén, de a falusi turizmus a térségben csak a múlt év folyamán öltött szervezett formát, a Jászsági Falusi Turizmusért Egyesület tevékenysége nyomán. Az eltelt - durván - egy év tapasztalatairól kérdeztük a szárnypróbál­gató közösség egyik tagját, Bolyós Máriát. A Jászapátin élő asszonyt már régen foglalkoztatta a gondolat, hogy házának egyik szobáját vendégszállásként hasznosítsa, de csak akkor lépett, mikor hal­lott az egyesület megalakulásá­ról. Az eltelt néhány hónap a tapogatózás ideje volt. Vendé­gei zöme augusztusban érke­zett, a svéd és lengyel turistá­kon kívül, a Jászságot megis­merni szándékozó hazaiak is akadtak. Kellemes élmények mellett negatív tapasztalatot is szerzett. Egy hölgy nem ven­dégszállásként, hanem búvó­helyként kezelte a megkapott szobát, félje elől kívánt eltűnni egy időre. A vendégek fogadásában, el­helyezésük módjában sokat se­gített az újdonsült szállásadó­nak az egyesület által szervezett előadás-sorozat. Korábban semmit sem tudott arról, mit kell tennie, hogy a pihenni vá­gyók kellemes emlékekkel tá­vozzanak tőle. Az országban folyamatosan zajlik a vendégszállások minő­sítő vizsgálata. Legfontosabb feladatának azt tartja, hogy a vendégszobái felújításával ezen a legjobb eredményt étje el. Bolyós Mária, kislányával Ennek az évnek a vendég­száma, forgalma határozza meg, hogy érdemes lesz-e hosz- szú távra tervezni az egyesület­ben való részvételt. -cs­A karcagi Ökrös családban a férj a főhivatású „anyuka” Egy este a szeretet otthonában Karcagon Ökrös Lajos és felesége, Szabó Ilona 22 éve foglalko­zik állami gondozottak nevelésével, s biztosít nekik nyugodt otthont. Jelenleg hat gyermek és egy felnőtt él velük egy háztar­tásban. Ökrösék maximálisan igyekeznek pótolni a szülői sze- retetet a gyerekeknek. Estefelé kopogtattunk be hozzájuk.- Miért döntöttek úgy, hogy ál­lami gondozottakat nevelnek?- Édesanyámnál is mindig voltak gyerekek - mondja a fe­leség -, s talán ezért is hoztunk ki a lányunk mellé 22 éve két gondozottat. 1992-ben pedig a férjem főhivatású „anyuka” lett.- Nem volt szokatlan, hogy Ön pelenkázta, vitte orvoshoz a kicsiket? - fordultunk az apu­kához.- Csak eleinte, hiszen nagyon szeretem a gyerekeket, sok tü­relmem van hozzájuk, s azt hi­szem, ezt csak így lehet csinálni. Mindez egész napos munka, hi­szen éjszaka is fel kell kelni Jipzzájuk, ha betegek, orvoshoz kell vinni őket.-íotni .aéftó .wasn löiasi'i 00.fi - (iöbér-no! Bevásárlás nagy tételben- Egy ekkora családnak nem kevésbe kerül a havi ellátása.- Ilyenkor, télen gázra 12-15, villanyra 7-9, telefonra 2-3, vízre 4 ezret költünk. Ezenkívül ruhavásárlásra is sok kell. A mai árakat figyelembe véve a gyere­kek ruhakerete nem sok min­denre elég, pedig ők is szeretné­nek divatosan öltözni. Nem szé­gyellem - mondja a feleség -, hogy a családból begyűjtjük a ruhákat, s keresem az olcsóbb vásárlási lehetőségeket. Élelmi­szerre is nagyon sok kell. Na­ponta 2-3 kiló kenyér elfogy. A beszerzéseinket nagy tételben végezzük, hiszen mázsaszámra vesszük a cukrot, lisztet, krump­lit. Két hordó savanyú káposzta, 10 liter méz is van itthon, a házi­tésztát is kilószámra készítjük a lányokkal. Tartunk még sertése­ket, birkákat, így a hús mindig biztosított. Berekfürdőben most vásároltunk egy telket, melyre 2000-re felépítünk egy kis házat, hogy a pihenést a gyerekeknek és magunknak is biztosítani tud­juk. Most nyaranta csak egy hétre tudjuk elvinni üdülni őket. A legidősebb a 23 éves Sándor, aki kétéves kora óta van itt, je­lenleg a vasútnál dolgozik da­rabszámlálóként. Nem akar nagy ember lenni, a későbbiek­ben egy tolatásvezetői munkával is megelégedne, ő már sokat se­gít a ház körüli munkákban.- Úgy tudom, hamarosan megnó'sül.- Igen, május végén lesz az esküvőm. Menyasszonyommal már tervezgetem a közös jövőn­ket, melyben anyukáék is segí­tenek nekem. Ottjártunkkor éppen hazalá­togatott a 20 éves Ica, aki Böbé­vel együtt szintén itt nevelkedett, s most közösen vásároltak házat. Első önálló döntéseit nehéz volt meghoznia, de sok segítséget kapott otthonról a ház megvásár­lásához, berendezéséhez. Mindenki tudja a dolgát A gyerekek között a 18 éves Ju­dit segít a kisebbeknek, s mint megtudtuk, az a jó, ha őt küldik el vásárolni, mert megbízható, gyors, rugalmas, fiagyon be tudja osztani a pénzt, és meg­nézi, mi hol olcsóbb. Ez talán abból is adódik, hogy végzett kereskedő, s jelenleg az inten­zív, érettségit adó képzésre jár az ipariba. Érettségi után keres­kedelmi főiskolára készül.- Hogyan telnek a napjaid?- Hatkor kelek, s ha soros vagyok, elmegyek kenyérért, míg anyukáék elkészítik a reg­gelit. Ebéd után a kifüggesztett beosztás szerint elmosogatok, feltörlök. Krisztina 15 éves cipőfelső­rész-készítő tanuló az ipariban. Három éve él az Ökrös család­ban. A félévi bizonyítványa saj­nos nem a legszebbek közé fog tartozni, hiszen a szakmai, szak­rajz, történelem, matek és fizika tantárgyak mellett egyes áll majd. Most azonban nagy foga­dalmat tett: kijavítja a jegyeit. Az új családtag Kati 12 évesen, tavaly no­vemberben került ide, s könnyen beilleszkedett új családjába. Az Arany János iskolában osztály­társai elfogadták, tanárai segít­ségével pedig bepótolta elmara­dását. A nyelvtant kivéve nin­csenek gondjai a tanulással a szép szőke hajú, mindig mo­solygós lánynak. Robi szintén ugyanebbe az iskolába jár, ne­gyedikes. Hatalmas nagy szem­pilláit, meleg barna szemeit a lá­nyok is megirigyelhetnék. A családban feladata a kályhából a hamu kiszedése, mosogatás, fel­törlés. Szeret a kutyákkal, főleg Artúrral focizni. Félévkor nem kell szégyenkeznie, hiszen csak négyesei, ötösei lesznek. Már várja a szlovákiai sítábort is, melyre az iskolával megy. A két legkisebbet, Ildikót és Attilát nem volt könnyű szóra bírni. Ildi először csak a mami ölében érezte biztonságban ma­gát, majd amikor versmondásra kértük, feloldódott. Büszkén mutatta meg szép, hosszú szőke hajában díszes csatjait. A négy­éves Attika tisztes távolból fi­gyelte a beszélgetést, s csak so­kára verselt a Dióhéj bácsiról, majd ,jóéjt-puszit” adott a ma­minak és papinak, mert már igencsak vonzotta az ágy. Lassanként eltették magukat holnapra a többiek is, akik mindannyian jól tudják, hogy mikor felkelnek, várja őket a reggeli meg a tiszta ruha. Es nyugodt az álmuk, mert minden pillanatban érzik, hogy anyuka és apuka - ahogy neve­lőszülőiket hívják - nagyon sze­reti őket... Daróczi Erzsébet Az egész falu büszke a hármas ikrekre Gréta, Bence és Szabolcs, a tiszaörsi hármasikrek múlt év au­gusztus 20-án születtek. Érkezésük így a szó szoros értelmé­ben ünnep volt. Azok után pedig különösen, hogy még a leg­öregebbek sem emlékeznek arra, mikor anyakönyveztek utoljára hármas ikreket a községházán. Együtt a teljes család — mindenkinek ,jut” egy baba. Ezek után talán nem is csoda, hogy hazaérkezésükkor szinte az egész falu segítő büszkeség­gel fogadta új állampolgárait. Az önkormányzat főállású ápo­lónőt „rendelt ki” az anyuka, Andrea segítségére. Mályi Ru- dolfné, Erika azóta minden reg­gel kopogtat a boldog szülők Kossuth úti otthonának ajtaján. Először oviba viszi a büszke nagytestvért, Petrát, hogy az­után letöltve nyolcórás munka­idejét, szinte már családtagként dolgozzon együtt a munkaellá­tottságra egyáltalán nem pa­naszkodó anyukával, aki főál­lású anyai megbízatása előtt a helyi általános művelődési központ óvó nénije volt. A há­rom kicsi „aprószent” életreva­lósága ennek ellenére olyan napi munkacsúcsokat produkál, hogy bizony még a szakértő ápoló, óvó és anyai kezeknek is elfér a segítség. Az etetés pél­dául igazi csapatmunka. Fon­tos szerepe van ebben az apu­kának, de még az egyre célirá­nyosabban sertepertélő Petrá­nak is. A kicsik meg is hálálják ezt a törődést: szépek, egészségesek, s öt hónapos babakorukhoz méltón virgoncok is. Különben egy hete már 16 kilóval terhelte meg a babamérleget a „triumvi­rátus” összsúlya. Köszönik te­hát, jól vannak! Szüleikkel, Somodi Antallal és feleségével, Somodiné Bordás Andreával együtt, akik Gréta, Bence, Sza­bolcs, no és Petra nevében is hálásak azért a segítségért, amit az önkormányzat támogatásán túl munkahelyeik - a Tiszavíz Kft., Tiszaörsi AMK - nyújtot­tak ahhoz, hogy nagycsaládos­ként is nyugodtan teljenek hét­köznapjaik. P. M. Programokkal Szolnok is vonzó Már az év első heteiben sokan érdeklődtek az idei üdülések, nyaralások iránt - ez tapasztalták a Nádas Tours Utazási iro­dában is. Elsősorban a görögországi lehetőségek iránt volt nagy érdeklődés. Ezekben a hetekben még nem minden utazási iroda jelent meg az ajánlatával, általában febru­árra lépnek a közönség elé kíná­latukkal. A Nádas Toursnál is úgy látják, hogy az utasok nagy része már februárban, március­ban befizet, mert akik az utolsó pillanatokra hagyják a válasz­tást, azoknak szűkül a lehetősé­gük. A Nádas Tours elsősorban ügynökként működik, vagyis más utazási irodák ajánlatait kí­nálja. Meglátásuk szerint ugyanis a kisebb utazási irodák­nak nagyon nagy kockázatot je­lent saját utakat szervezni. Saját szervezésben csak Spanyolor­szágba kínálnak üdülést. Na­gyobb lehetőséget látnak a be­utaztatásban. Mint Nádasné Tö­rök Irén irodavezető elmondta, a megyébe és az ország más terü­leteire is hoznak külföldieket. Elsősorban a Pest és a Balaton iránt van nagy érdeklődés, Szol­nokra rendezvényekhez kapcso­lódóan hoznak turistákat. így a hét végén az Olajcsar­nokban a nemzetközi női foci- tornát rendezik meg. Évek óta szerveznek húsvétkor és pün­kösdkor a Balatonnál és Pesten sportrendezvényeket. A húsvétit most Szolnokra kívánják hozni. Idén nyáron harmadik alkalom­mal szervezik meg a fúvószene­karok és majorettek találkozóját, ahová már lengyelek jelezték az érkezésüket és máltaiak is sze­retnének jönni. P. É.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom