Új Néplap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-24 / 46. szám

4. oldal Gazdasági Tükör 1997. február 24., hétfő Új privatizációs lista. Az APV Rt. a privatizációs tör­vény módosításának már­cius elsejei életbelépése utáni egy hónapon belül nyilvánosságra kívánja hozni az egyszerűsített pri­vatizációban részt vevő vál­lalatok újabb listáját. A harmadik jegyzék cégeit a korábbinál szélesebb válla­lati körből válogatják össze. Most már a 800 millió fo­rintnál kevesebb saját tőké­vel rendelkező cégek kerül­hetnek fel a listára, míg ko­rábban 600 millió forint volt a felső határ. Figyelmeztető sztrájk. Csaknem egy hónapon át tartó tárgyalás után sem szü­letett megegyezés az alkal­mazottak béremeléséről a német RWE konzorcium tu­lajdonában lévő Mátrai Erőmű Rt.-nél. A dolgozók ezért február 26-án kétórás figyelmeztető sztrájkot tar­tanak a helyi villamos-szak­szervezet szervezésében. Amennyiben ez sem vezet eredményre, másnaptól fo­lyamatos munkabeszünte­tésre készül az erőmű mint­egy 1300 dolgozója. Bukott kerozinüzérek. Jogosulatlanul hozott be az országba 1 millió 214 ezer liter kerozint, repülőgé­pekbe való üzemanyagot egy dunántúli kft. A gazda­sági társaság illegális tevé­kenységét a zalaegerszegi vámhivatal leplezte le. Az üzemanyagot részletekben hozták be az országba, több mint 61 millió forint érték­ben. „Természetesen” nem fizettek utána általános for­galmi adót sem, amivel to­vábbi 22 millió 500 ezer fo­rint kárt okoztak. Korán lesz húsvét, drága a bárány Az elmúlt hetekben a szokásosnál több tehenet kínáltak el­adásra a gazdálkodók, mert nem tartják kifizetődőnek a tej­termelést. A tervezett tejcsarnokbezárások is a tehénlétszám csökkenésére utalnak - derül ki a Földművelésügyi Miniszté­rium által most kiadott állattenyésztési körképből. A szakemberek szerint a tejfel- dolgozók elsősorban minőségi alapanyagra tartanak igényt, ezt bizonyítja az extra tej magas átvételi aránya. (Csongrád és Szabolcs megyében a felvásá­rolt tej kilencven százaléka ilyen.) Ezt a minőséget csak a nagyüzemi tehenészetek képe­sek tartósan megtermelni, náluk a költségeket is fedezi a lite­renkénti 46 forintos felvásárlási ár. A kisebb tehenészetekben - ahol drágább a termelés - vi­szont alacsonynak tartják a gazdálkodók ezt az árat. A vágómarhák iránt továbbra is mérsékelt a kereslet, a bel­földi árak nem változtak az el­múlt hetekben, 165-220 forin­tot adnak az állatok kilójáért. Ellenben az exportáruért meg­adják a 250-260 forintot is. Az év elején megélénkült a kereslet a sertéspiacon. Az árak közepes szinten stabilizálódtak: a nagyüzemi hízó kilójáért je­lenleg 180-215 forintot,, a kis­üzemben neveltért 160-190 fo­rintot fizetnek a felvásárlók. A kistermelők a magas abrakárak és az ingadozó felvá­sárlási árak miatt egyre inkább önellátásra rendezkednek be, csupán egy-két kocát tartanak meg. A malacpiac csak Békés­ben és Csongrádban élénkült. A juhtenyésztés kilátásai a legkedvezőbbek, itt nincsenek értékesítési gondok. A bárány­piacon továbbra is áruhiány van. A korai húsvét felverte az árakat. A legkeresettebb tejes­bárányok kilogrammonként 560-600 forintért kelnek el. Az anyaállatok támogatása az idén megnövelte a tenyész- jerkék iránti keresletet. A juhá­szok abban bíznak, hogy a je­lenleginél 25-40 százalékkal magasabb árat érhetnek el, s akkor nem kellene a legjobb genetikai értékű bárányokat is exportálniuk. U. G. BÁLINT GYÖRGY ROVATA Lapok a kertész noteszából Füredi ker­temben feb­ruár 15-én ki­nyílt az egyik legkorábbi tavaszi vadvirág: a téltemető. Szerényen, kissé fá­zósan mutatta meg sárga szir­mait, de ezzel is egyértelműen jelezte, hogy a tél uralma a vé­géhez közeledik. Mellette ott fehérlettek a hóvirág bókoló harangocskái, amelyek alig hallhatóan azt csilingelik: mi csak hírnökök vagyunk, utá­nunk még sokféle virág sorako­zik, hogy a természetet szerető és védő embernek örömöt sze­rezzenek. Az enyhe napokon amiatt aggodalmaskodik a kertész, hogy megindul a növények nedvkeringése, a szövetek meg­telnek nedvekkel és emiatt fo­kozódik a fagyérzékenységük. Ha az enyhe februárt hideg, té­lies március követi, akkor már az enyhe fagyok is sok kárt tesznek a várható termésben. Főként a kajszi-, az őszibarack, a szőlő rügyeit fenyegeti a kora tavaszi fagy veszély, és ez ellen még védekezni sem lehet. Leg­feljebb későn fakadó fajták ültetésével vagy a nedv­keringések megindulásának késleltetésével. A föld melege­désének lassítására jó módszer, ha a havat a fák alatt felhal­mozzuk, vagy ha a fákat híg mésztejjel bepermetezzük. A tavasz első munkái közé tartozik a metszés. A fiatal gyümölcsfákon alakító, az idő­sebbek koronáján ritkító met­szést kell végezni. A szőlő­tőkéket tavasszal termőre metsszük. Ez jó eszközöket (éles metszőolló, ágfűrész, a sebek simára faragásához gör­beszegélyű kacorkés), kesztyűt és szakértelmet igényel. A szőlőoltványok ültetésé­nek optimális ideje ugyan már­cius második fele, de már most érdemes beszerezni a kívánt fajtájú oltványokat. Ezek lehe­tőleg jól fejlett gyökérzettel és legalább két, erős vesszővel rendelkezzenek. Ültetés előtt a talpgyökereket csak kissé metsszük vissza, ám az oldal­gyökereket teljesen vágjuk le. Kiültetés után a két vessző kö­zül az egyiket metsszük vissza két világos rügyre, a másikat tőből távolítsuk el. Cégvezetőknek Február 25.- A bányavállalkozók bányajára­dékának befizetése. Február 28.- A társasági adó előlegének be­fizetése;-a fogyasztási adó előlegének befizetése;- az útalap-hozzájárulás előlegé­nek befizetése;-jövedéki elszámolás;- a kőolaj-hozzájárulás átutalása;- állatazonosítási, törzskönyve­zési támogatás igénylése. Március 1.- Ültetvénytelepítési támogatás igénylése;- a takarmánykukorica felvásár­lásának befejeződése;- bejelentés a veszélyes hulladé­kokról a környezetvédelmi ható­ságnak. Zálogjogi nyilvántartás A Ptk. módosításáról szóló 1996. évi XXVI. törvény 1997. május 1-jétől lehetővé teszi jelzá­log alapítását ingóságokra és va­gyonra is. A törvény rendelkezé­seivel összhangban e zálogjogok nyilvántartását szabályozza a 7/1997. (I. 22.) Korm. rendelet, amely szintén 1997. május 1-jén lép hatályba. A zálogjogi nyilvántartást a Magyar Országos Közjegyzői Kamara a székhelyén vezeti. A nyilvántartásba az ingó dolgokat és a vagyont terhelő zálogjog ke­letkezését, a zálogjogviszony módosulását és megszűnését, va­lamint a nyilvántartásba bejegy­zett adat megváltozását kell beje­gyezni. A zálogjog a nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. A bejegyzés a közjegyzői okiratba foglalt zálogszerződés, illetve zá­logjogviszony létesítésére irá­nyuló bírósági vagy más hatósági határozat alapján, kérelemre tör­ténik. A közjegyző a nyilvántartásba elektronikus adatátvitel útján, számítógépen jelentkezik be, és a bejegyzés megtörténtéről a ké­relmezőnek tanúsítványt ad, amely a zálogkötelezett neve alatt szereplő valamennyi fenn­álló bejegyzést hitelesen igazolja. A kamara a nyilvántartás léte­sítésének és működésének költ­ségeit abból a költségtérítésből fedezi, amelyet a kérelmezőnek a bejelentésért, a nyilvántartásba történő betekintésért, valamint a zálogjog törléséért kell fizetnie. A költségtérítés egyszeri összege ezer forint. Szerzői jogdíjak A Szerzői Jogvédő Hivatal a Magyar Közlöny ez évi 7. szá­mában megjelent közleményben hozta nyilvánosságra az 1997. évre érvényes szerzői jogdíjakat. A közleményeket elsősorban a zenét szolgáltató, műsoros este­ket adó vendéglátóhelyek, szál­lodák vezetőinek érdemes tanul­mányozniuk. Igazolólap munkanélkülieknek A munkaügyi miniszter új ren­delettel [/1997. (I. 28.) MŰM rendelet] szabályozta annak a munkanélküli-járadék megállapí­tásához szükséges igazolólapnak a kiállítását, amelyet a munkálta­tók kötelesek kitölteni és kiadni a munkavállalók részére munkavi­szonyuk megszűnésekor, illetve megszüntetésekor. A rendelet február 12-én lépett hatályba, melléklete pedig tartalmazza az új formanyomtatványt. Éves beszámoló A számviteli törvény általános szabályaitól eltérő rendelkezése­ket tartalmaz az árutőzsde, az ér­tékpapírtőzsde és az elszámoló­házak, a betétbiztosítási, és in­tézményvédelmi alapok, a befek­tetővédelmi alap, valamint a köz­raktárak éves beszámoló készí­tési és könyvvezetési kötelezett­ségéről szóló három kormány- rendelet. A jogszabályok február 7-én léptek hatályba, és rendel­kezéseiket első ízben az 1996. évi éves beszámoló elkészítése­kor kell alkalmazniuk az érintett gazdálkodó szervezeteknek. ON/OFF , l .1 . / 1 / . b. ii aHI run [ *+* ' j. n° ; Kési rrfnwjs IfrllKL mm m es Pfe:^*. .í5'"­II VW* * — 40KSSSS EU ERICSSON $ [■L W 1J1 33 TAKAR Í az Ericss« A ^L’^öIä m vagy a IMolCÍ WESTEL 900 előfi

Next

/
Oldalképek
Tartalom