Új Néplap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-03 / 28. szám

4. oldal Gazdasági Tükör 1997. február 3., hétfő Túlsúlyba került a külföldi toké Tanulmány a privatizáció tapasztalatairól A hazai tulajdonú vállalatok folyamatosan teret veszítenek a magyar gazdaságban - állapítja meg a Privatizációs Kutatóin­tézet tanulmánya, amely a külföldi tőkebefektetések helyzeté­nek alakulását elemzi 1989 és 1996 között. Az eddigi privatizá­ciós stratégia, amely a készpénzbevételek maximalizálását tűzte ki célul, inkább a külföldi befektetéseknek kedvezett. Herend - Szingapúrban. Vegyes vállalatot alapított szingapúri székhellyel a He­rendi Porcelánmanufaktúra Rt. A Herend Asia Pte. Ltd. herendi luxusporcelánt és a tulajdonostárs Royal Selan­gor ón és kristály dísztár­gyait fogja árusítani a szin­gapúri vezérmárkaboltban. Az üzlethálózatot hat hóna­pon belül két újabb szinga­púri, továbbá malajziai, tha­iföldi, indonéziai, Fülöp- szigeteki és brunei üzlettel bővítik. Vevők erőművekre. Több befektetői ajánlat is érke­zett a még állami kézben lévő pécsi, vértesi és bako­nyi szenes erőmű privatizá­ciós pályázatára. Az ajánla­tok értékelését a bírálóbi­zottság megkezdte. A há­rom objektumot 1995 szep­temberében már meghir­dette eladásra az állami privatizációs szervezet, de akkor egyik erőmű sem ta­lált komoly vevőre. Lakásépítések. Az elmúlt évben több mint 28 ezer la­kás építése fejeződött be Magyarországon, ami 14 százalékos növekedést je­lent az 1995-öshöz képest - jelentette a Központi Sta­tisztikai Hivatal. Az új ott­honok zöme, mintegy 26 ezer lakás magánerőből ke­rült tető alá. Diploma. A hétvégén első alkalommal adtak át ide­genforgalmi és szálloda közgazdász diplomákat a székesfehérvári Kodolányi János Főiskolán: 74 vég­zett fiatal vette át okleve­lét. A friss diplomások mindegyikére igényt tart a fejlődő hazai idegenforga­lom. Nagy a söradó. Továbbra is a sör fogyasztási adójának csökkentését sürgetik a sör­ipar képviselői. Most már minden hektoliter sör után 2300 forintot, plusz a nettó termelői ár további 15 szá­zalékát fizetik. A söripar sé­relmezi, hogy a bor fogyasz­tási adója alacsonyabb, az üdítőitalokon pedig - ellen­tétben az európai gyakorlat­tal - nincsenek ilyen terhek. Energiafogyasztók Díja. A Dél-magyarországi Áramszolgáltató Rt. és a Közép-dunántúli Gázszol­gáltató Rt. kapta meg az Energiafogyasztók 1996. évi Díját. A DÉMÁSZ azzal érdemelte ki az elismerést, hogy humánus magatartást tanúsított az illegális fo­gyasztók iránt, a KÖGÁZ pedig a mezőgazdasági ter­ményszállítók különleges igényeinek rugalmas keze­lésével. Amerikai segítség. Az elmúlt hat évben az ameri­kai kormány 220 millió dollárral járult hozzá Ma­gyarországon a demokra­tikus átmenetet, a gazda­sági átalakítást segítő programokhoz, a többi kö­zött a munkaközvetítők és a döntőbírók továbbképzé­séhez. Az MNB Hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 273,29 Görög drachma (100) 66,10 Német márka 103,81 Olasz líra (1000) 105,47 Osztrák schilling 14,75 Spanyol peseta (100)122,83 USA-dollár 169,85 Ma már látható az is, hogy a belföldi befektetők által priva­tizált cégek kevésbé állják a versenyt a tőkeerős külföldiek­kel szemben. Piacvédelem hiá­nyában, rossz hitelfelvételeik­nek következtében és a belföldi kereslet visszaesése miatt a ha­zai tulajdonú vállalatok kiszo­rulnak a piacról. 1996 végéig Magyarorszá­gon 15,05 milliárd dollár kül­földi működő tőke jelent meg, a tulajdonosi hitelekkel együtt a befektetés állománya 16 mil­liárd dollár. Az állami vagyon­nak az 1996. évi hajrában vég­mint egy hónapja a jégpáncéllal fedett hótakaró alatt. Á levegő jószerivel elfogyott, a gabona­tövek fuldokolnak az oxigén­hiány miatt. A jégréteg vastag, még az őzek tekintélyes súlya alatt sem szakad be, mechani­kus megtörésére pedig alig van lehetőség. Sajnos a gazdák jó­szerével nem tehetnek mást, mint hogy várják az olvadást. A gabonához hasonlóan a kertek gyepnövényei is leve­gőre vágynak. Félő, hogy ha tartósan légszomjjal kell küsz­ködniük, olvadás után a pázsi­tok is megritkulva, elsápadva kerülnek elő a hó alól. Egy, a Gazdaságvédelmi Koor­dinációs Bizottság gondozásá­ban készült kiadvány szerint a Vám- és Pénzügyőrség tavaly csaknem 15 ezer pénzügyi bűn- cselekményt és szabálysértést den tett fel. Az Országos Rendőr­főkapitányság adatai szerint 1995-ben 140 ezer, 1996-ban 70 ezer gazdasági és gazdálkodással összefüggő bűncselekményt kö­vettek el. Az adóhatóság tavaly­előtt 281 ezer ellenőrzés során 38,6 milliárdos, tavaly pedig 378 ezer ellenőrzés alkalmával 67 milliárdnyi adóhiányt tárt fel. A A mezőgazdaság jövőjének szempontjából a szellemi infra­struktúra fejlesztése kulcskér­dés. A következő években fel kell készülni az Európa Unió­beli tagságra, illetve az együtt­működésre, ezért a jelenleginél jóval több agrárvégzettségű szakemberre lesz szüksége az országnak. Az elképzeléseket, a felké­szülés mikéntjét a készülő ag­rárprogramnak tartalmaznia kell - jelentette ki a megbeszé­rehajtott privatizációja nagyban hozzájárult a befektetések emelkedéséhez. Egyidejűleg a zöldmezős beruházások száma is megnőtt. Elsősorban az energiaipari befektetések következtében 1996 végén a külföldi tőke 28 százaléka volt német eredetű. A sorban második az USA 26 százalékkal, harmadik Ausztria 10,5 százalékos részesedéssel. A régiók közötti megoszlás nem változott az elmúlt évek­ben: a legnagyobb szerep to­vábbra is Budapestnek, Pest megyének és Észak-Dunántúl­Esetükben azonban van se­gítség: csökkenteni lehet a hó­réteg vastagságát, ha a hó egy részét a gyümölcsfák alá, az üres virágágyakra vagy a szőlő­tövek sorközeibe lapátoljuk. A folyamatosan ugyanazon a helyen termelt növények egy­oldalúan használják ki a talaj tápanyagát és ezzel nagymér­tékben elősegítik a káros anya­gok, kártevők elszaporodását. A szántóföldeken és a kisker­tekben alkalmazott vetésforgó azonban lehetővé teszi, hogy a növények - egymást váltogatva - mindig más helyre kerülje­nek. A több évtizedig egy he­lyen élő gyümölcsfákkal és sző­lőtőkékkel természetesen ezt nem tehetjük meg, annál hatá­sosabb viszont ez a növényvé­Gazdasági Versenyhivatal 1994—96 között több mint 1,3 milliárd bírságot szabott ki, ami­ből a legnagyobb tétel a fogyasz­tók megtévesztése miatt kirótt büntetés - 775 millió forint - volt. A feketegazdaság egyes terü­letein teljesen megszűntek vagy jelentősen csökkentek a jogsérté­sek. Ide sorolják a szakemberek az olajszőkítést, a halasztott vámfizetési kedvezménnyel való visszaélést, a használt gépjármű és egyéb jogosulatlan áfa-vissza­igényléseket. A jelenséget főként lést követően Horn Péter aka­démikus, a Pannon Agrártudo­mányi Egyetem rektora, az Ag­rár Rektori Tanács soros elnöke. A testület számításai szerint az agrár-felsőoktatási intézmények megfelelő működtetéséhez szük­séges anyagi forrásokból jelen­leg mintegy 1-1,5 milliárd forint hiányzik. Súlyosbítja a helyzetet, hogy racionalizálás címén az in­tézmények kiadásaiból az idén 500 millió forintot elvontak. A felsőoktatási törvény ár­nak jut, a befektetések 72 szá­zaléka ide érkezett. A zöldme­zős beruházások esetében a fő­város helyzete nem ilyen ked­vező, hiszen ott már nem áll rendelkezésre szabad terület. Várhatóan megnövekszik vi­szont az autópályákhoz közeli térségek szerepe. A 200 legnagyobb magyar- országi cégből 134-ben van idegen érdekeltség, közülük 120 többségi külföldi tulajdon­ban áll. A külföldi jelenlét dominan­ciáját jelzi, hogy a Budapesti Értéktőzsdére bevezetett rész­vények árfolyamértéke 1996 végén 5,3 milliárd dollár volt, ebből 4 milliárd dollárnyi kül­földi intézményi befektetők ke­zében van, 1 milliárdnyi az ÁPV Rt.-é, és csak a maradék a hazai befektetőké. delmi eljárás a virágoknál és a zöldségféléknél. A jó gazda a tavaly megma­radt növényvédő szereket fagy­mentes, száraz helyen tárolja. A fagypont alatti hőmérsékleten, nedves helyen tartott szerek ugyanis a használat során per- zselési károkat okoznak, vagy ellenkezőleg: hatástalanok ma­radnak. Minden növényvédő szer csomagolóanyagán kötelező a gyártóknak feltüntetni a szava­tossági időt. Ezt nagyon komo- 'yan kell venni. Lejárt szava­tosságú permetezőszerek hasz­nálatával veszélyeztetjük a nö­vényeinket, mivel ezek az anyagok nem nyújtanak védel­met a kártevőkkel és a betegsé­gekkel szemben. azzal magyarázzák, hogy a tár­gyalt időszakban számos, a feke­tegazdaság visszaszorítására irá­nyuló intézkedés, jogszabály­módosítás, illetve új törvény szü­letett. Szigorodtak például az áfa visszaigénylésének szabályai, bővült a jövedéki körbe vont termékek köre, a kabinet határo­zatot fogadott el az adó-, vám-, tb-, valamint a munkaügyi ellen­őrzés szigorításáról. A gazdaság védelmét szolgáló szervezeti lépések közül a kötet kiemeli az APEH és a VPOP lét­számbővítését, a Központi Bűn­üldözési Igazgatóság létrehozá­sát, és azt, hogy a Fővárosi Fő­ügyészségen ma már külön cso­port foglalkozik a kiemelt gazda­sági és korrupciós ügyekkel. telmében az agrárfőiskolák és - egyetemek felügyeletét is a mű­velődési tárca látja el, a szakmai kérdésekben azonban a földmű­velésügyi minisztériumnak to­vábbra is van beleszólási joga. A rektorok nem örülnek e ket­tősségnek, egyesek úgy vélik, ha ez így marad, azt megsínyli a képzés színvonala. Nyugat-Eu- rópában az agráregyetemek mindenütt a mezőgazdasági tárca irányítása alá tartoznak. A felsőoktatási intézmények veze­tői a jövő héten találkoznak a kultuszminisztérium vezetőivel, s akkor a többi között szakmai felügyeletük is szóba kerül. (rigi) BÁLINT GYÖRGY ROVATA Lapok a kertész noteszából Másfél millió hektárnyi őszi vetés sínylő­dik már több Gyakoribb ellenőrzések, szigorúbb szabályok, keményebb bírságok Már nem olyan sötét a fekete? Megállt a feketegazdaság GDP-hez viszonyított arányának nö­vekedése az elmúlt két évben. Míg 1992 és 1994 között az arány 22 százalékról 28-30 százalékra nőtt, addig 1994 és 1996 között gyakorlatilag változatlan, 30 százalék körüli maradt. Egyszerre két urat nehéz szolgálni Agráregyetemi rektorok és a miniszter találkozója Nagy Frigyes földművelésügyi miniszter pénteken találkozott az agrár felsőoktatási intézmények rektoraival, hogy közösen tekintsék át az egyetemek, főiskolák helyzetét. A találkozón a többi között a készülő agrártörvény is szóba került. vezetés Határidők cégvezetőknek Február 5.- Tejtámogatás igénylése;- A kifizetők által levont jöve­delemadó-előleg megfizetése;- A jogi személy felelősségvál­lalásával működő gmk-k tb-be- fizetése a felelősséget vállaló gazdálkodó szervezethez;- Gyakorított áfabefizetés. Megváltozott munkaképességűek A megváltozott munkaképes­ségű dolgozók foglalkoztatásá­ról és szociális ellátásáról szóló 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet módosításáról szóló 49/1996. ( XII. 27.) NM- PM együttes rendelet szerint ezentúl a megváltozott munka- képességű munkavállalót fog­lalkoztató gazdálkodó szerveze­tet az állami dotáció abban a hó­napban illeti meg először, ame­lyikben az általa foglalkoztatott dolgozók átlagos statisztikai ál­lományi létszáma eléri a 20 főt - eddig 30 volt ez a létszám­küszöb - és e dolgozók aránya, az átlagos állományi létszámhoz viszonyítva, eléri legalább az 5 százalékot. Nyugtaadás A 35/1996. (XII. 27.) PM rendelet 1997. január 1-jei ha­tállyal módosította a számla, az egyszerűsített számla és a nyugta adóigazgatási azonosítá­sáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxa­méter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendele­tet. A módosítás szerint az üzemanyagkutaknál most már csak az erre a célra kialakított, a kútfejjel összekötött, s úgyneve­zett típusjóváhagyással rendel­kező pénztárgép használható. A taxisoknak ezentúl nem­csak a taxaméternaplót és az üzembe helyezésről szóló adat­közlőt kell maguknál tartaniuk, hanem a változásról szóló adat­közlőt is. Az év elejétől kötelező a pénztárgép napi zárása is. A kár­tyaolvasó berendezések beszer­zése után a felhasználó kedvez­ményt vehet igénybe az üzembe helyezés napjától. Ha azonban a felhasználó a rendeletben meg­határozott feltételeknek nem tesz eleget, vissza kell fizetnie a kedvezmény összegét, és ezt fel kell tüntetnie a „Bevallás az ál­lammal szembeni kötelezettsé­gekről és juttatási igényekről” elnevezésű nyomtatványon. Állami Erdészeti Szolgálat A földművelésügyi minisz­ter január elsejével az erdőgaz­dálkodás, az erdővagyon vé­delme, valamint az elsődleges fafeldolgozás igazgatási és egyéb állami szakfeladatainak ellátására létrehozta az Állami Erdészeti Szolgálatot [37/1996. (XII. 29.) FM rendelet]. Az új szervezet a földművelésügyi miniszter irányítása és felügye­lete alatt álló, önállóan gazdál­kodó központi költségvetési szerv. Ezzel egyidejűleg meg­szűntek az erdőfelügyelőségek és a Földművelésügyi Minisz­térium Erdőrendezési Szol­gálata. Biztosítási felügyeleti díj A pénzügyminiszter a bizto­sítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvényhez kapcsoló­dóan a 48/1996. (XII. 29.) PM rendeletben szabályozta a biz­tosítási alkuszok, a biztosítási szaktanácsadók, a kizárólag vi­szontbiztosítási tevékenységet folytató biztosítási részvény- társaságok, valamint a külföldi székhelyű biztosítók magyar- országi képviseletei által az Ál­lami Biztosításfelügyelet ré­szére fizetendő felügyeleti díj éves mértékét. -A befizetéseket 1997. évre első ízben 1998. ja­nuár 15-ig kell teljesíteni. Budapesten lesz a kereskedelmi központ Opel: dupla vagy semmi Opel Southeast Europe névvel, budapesti központ­tal új regionális irodát hoz létre a General Motors, hogy bővítse kereskedelmi és marketingmunkáját Dél- kelet-Európában - jelentet­ték be az Opel Hungarynél. A cég hazai kereskedelmi si­kerei, a szentgothárdi beruhá­zás tapasztalatai bátorították a GM európai vezérkarát, hogy a tőlünk délre fekvő államok - Szlovénia, Horvátország, Jugoszlávia, Bosznia-Herce­govina, Macedónia, Románia, Bulgária és Albánia - Opel kereskedelmi láncát magyar- országi központból szervez­zék, irányítsák. Albert Lidauer vezérigaz­gató szerint a szentgothárdi motorgyár beváltotta a hozzá fűzött reményeket, még az idén legördül a szerelőszalag­ról az 1 milliomodik Magyar- országon készült motor. Jelenleg mintegy 11 ezer Astrát szerelnek nálunk, ez éppen súrolja a gazdaságos­ság határát. Ha a piac élénkü­lése indokolná a szentgot­hárdi műszakszám növelését, az Opel a lengyelországi nagyberuházás ellenére sem zárkózna el a fejlesztéstől, s akkor szó lehet a hamarosan piacra kerülő új Astrák ma­gyarországi szereléséről is. Végleges döntés az év vé­gére várható. (somfai) ÉRTÉK - PAPÍR - TŐZSDE Újabb emelkedés Két napig tartó visszaesés után pénteken újra emel­kedtek az árfolyamok a Bu­dapesti Értéktőzsde rész­vénypiacán. Az emelkedésben élenjártak a vegyipari részvények. A Bor- sodChem 300 forinttal zárt magasabban, 5900 forintra nőtt az árfolyama. A TVK 135 fo­rintot erősödött, a kereskedés végén 2550 forintot ért. A MÓL-részvények ára 3300-3400 forint között moz­gott, végül 3395 forinton álla­podott meg, ami 5 forinttal ala­csonyabb a csütörtöki záró árá­nál. Á Richter árfolyama ismét elérte a 11 ezer forintot. Az Egis ennél 300 forinttal maga­sabb záró árat produkált. Az 07P-papírok eleinte a csütörtökinél magasabb árfo­lyamon mozogtak, végül 15 fo­rintos gyengüléssel fejezték be a napot. Az Inter-Európa Bank részvényei változatlanul 49 000 forintot értek. A Fotex- részvények 140 forint körüli áron cseréltek gazdát, a keres­kedés végén azonban már csak 135 forintot adtak értük. A Danubius árfolyama 5235 forintra nőtt. Több mint ezer forintot emelkedett a Zwack ár­folyama, 5700 forintos rekor­dáron kötötték rá az utolsó üz­letet. Új csúcsot ért el a Pan- nonplast is, 7500 forintra nőtt az árfolyama. A kárpótlási jegyek ára né­mileg nőtt, a nap végén 610 fo­rintot adtak értük. v

Next

/
Oldalképek
Tartalom