Új Néplap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-17 / 40. szám

1997. február 17., hétfő 3. oldal Megyei Körkép Ünnepi szentmisén avatták fel Martfűn, a Szent Tamás-templomban a Krisztus út­ját bemutató tizennégy dombormű stációt. A szentmisén a szolnoki Belvárosi nagytemplom kórusa énekelt. fotó: csabai Félévi vizsgaeiőadáson adott számot néptánctudásáról közel ’. . tszáz gyermek - elsőstől hetedik osztályosig - a szandaszőlősi művelődési ház színháztermében szombaton este. Mindennek előzménye, hogy új intézménnyel bővült szeptembertől a szolnoki Szanda­szőlősi Általános Iskola. Áz új tanévben alapfokú művészeti képzés kezdődött néptánc tan­szakon. Képünk a hatodikosok fellépéséről készült. fotó: cs. i. Egy tanfolyam bemutatkozik Tiszafüreden Virágba borult a művelődési ház Mai világunkat nyugodtan nevezhetnénk a pályázatok, tanfo­lyamok és átképzések világának is. Nagyon sokan keresik így a kiutat a munkanélküliség zsákutcájából. Ariadne fonalát vélik meglelni azok, akik új szakmák, új mesterségek megszerzésé­vel próbálnak kikerülni a reménytelenség labirintusából. Tiszafüreden a művelődési ház szervezésében most 14-en ta­nulják ki Váradiné Pénzes Jutka egri virágkötő mester irá­nyításával a virágkötészet csín- ját-bínját. Előrehaladásukat jelzi, hogy a virágkötők ,.nem­zeti ünnepe”, a Valentin (ma­gyarul inkább Szent Bálint)- nap tiszteletére már kiállítással próbálkoztak. Nem eredmény­telenül, hiszen aki ellátogatott a szombat délutáni ünnepélyes megnyitóra, érzékelhette: nem­csak virágba borult a művelő­dési ház kiállítóterme, hanem átgondoltan szép és esztétikus volt az a több mint 30 kompo­zíció, amely a térségi szárazvi­rág-kötészet hagyományára - sóvirág, szamárkenyér és a többi - építkezett. Jelezve, hogy a tanfolyam hallgatói már „bírják” a szakma mesterfogá­sait. Erről mindenki meggyő­ződhet február 20-ig, hiszen akkor zár a kiállítás. Percze M. Jász bál, immár nyolcadik alkalommal Hagyománytisztelet és A századelő báli hagyományai elevenedtek meg ismét Jászbe­rényben a Városvédő és Szépítő Egyesület, valamint a Jászok Egyesületének rendezésében - immár nyolcadik alkalommal - megrendezett jász bálon szombaton. A minden órában újabb és újabb színes eseményeket tartogató est az egykori ceremó­niarendnek megfelelő formában és külsőségek között zajlott. A tiszaörsi találkozó tanulsága A kultúra közösségmegőrző erő Sikeres néptáncgála Járták a lábak A kunmadarasi művelődési házban, Járd ki, lábam, járd ki azt” címmel néptáncgálát tar­tottak szombaton. A megjelen­teket Géléi József né intézmény- vezető köszöntötte, majd át­adta a színpadot a fellépőknek. A madarasi iskolások a farsangi népszokásokat idézték fel medve­táncukkal. Felkészítőjük Bíró Andrea volt. A bereki iskolások, Bíró Imre tanítványai, dunántúli ugrást adtak elő. A tiszaszentim- reiek - akikkel Nagy Csaba és fe­lesége foglalkozik - szatmári táncukra vastapsot kaptak. A ti­szaörsi gyerekcsoport októberben alakult, és Bíró Imre irányításával dunántúli ugrást mutattak be. A gyerekeket a Bíró együttes kí­sérte. Az iskolások után a felnőtt tiszafüredi táncosoké lett a fősze­rep, akiket a Morotva együttes kí­sért. Tőlük méhkeréki, kalota­szegi és szatmári táncokat láthat­tak a madarasiak. A produkció méltán kapott vastapsot. A tánc­házban aztán a nézők is meg­mozgathatták a lábukat. -de­^elnőttgondok” a tószegi óvodában (Folytatás az 1. oldalról) A vezető óvónő is őrlődik. Nem vehet fel több gyereket az elő­írtnál, ugyanakkor ha betegek a kicsik, kevesen vannak egy csoportban, akkor a képviselő- testület tagjai a szemére vetik, hogy nincs kihasználva az óvoda - amire egyébként az idén 12 millió forintot kellene fordítani ahhoz, hogy a színvo­nala ne essen. Pintér Sándomé, aki 1994 óta vezető óvónő, ismeri a panaszt. Elismeri, hogy az óvoda zsúfolt, kevés a hely, az óvónők többet dolgoznak a kelleténél, emiatt időnként feszültség van.- Két óvónő kellene még ah­hoz, hogy ideális legyen a lét­szám. Emiatt délután csoport- összevonás van, ami nem jó a gyerekeknek. Ráadásul a szülő­ket is meg kellett kémünk, hogy aki tudja, délután vigye haza a gyerekét, hogy az összevonást meg tudjuk oldani. Száznegyvenhárom gyerek jár ide, öt csoportban. Két cso­portban megoldott az óvónők között a váltás, a többi csoport­ban azonban csak egy óvónő van. így több gyerek jut egy óvónőre, és az persze elfárad - ebből adódnak a feszültségek.- Azt is panaszolták, hogy az óvoda sok miiulent a szüléiből kér.- Régebben csak tisztasági csomagot kellett hozniuk, de ma már otthonról kérjük a festéket, a zsírkrétát, az ollót, a labdát, mert nincs rá pénz. Próbálunk minden fillért megfogni a gaz­dálkodásunkban.- Mi véleménye, hogyan le­hetne javítani az óvodai ellátá­son?- Ez elsősorban pénz kérdése - hangzik a lakonikus tömör­ségű válasz. Paulina Éva A vendégkoszorút a városvédő egyesület elnöke, Bolla János köszöntötte, majd dr. Dobos László, a Jászok Egyesületének ügyvivője kifejtette: a szülőföld- jükről elszármazott jászok és az itt maradtak együvé tartozásá­nak is jelképe lehet az évről évre egyre nagyobb népszerűségnek örvendő esemény. A bálanyai teendők ellátására a rendezők Hlavacska Andrásáét, a Liska József Erősáramú Szakközépis­kola és Gimnázium igazgatónő­jét kérték fel, aki hangsúlyozta, hogy az idei bál is betölti azt a kettős funkciót, melyet az egy­kori, mintaadó rendezvények is összefogás felvállaltak. Jelképezi a Jászság ö&Sfcéfógását, és kulturális be­mutatkozási lehetőséget ad te­hetséges 'fiataloknak. Szokás volt régen, hogy a bálok vendé­geként egy helyi születésű, de azóta országos hírnevűvé vált embert is meghívnak. Mind­ezeknek a .követelményeknek” az idei bál is eleget tett. A Lehel Társastáncklub fiatal tagjai bécsi keringővei nyitották meg az- estet, vacsora után Ba- gyari Béla, a fiatal éveit Jászbe­rényben töltő zongorista, a Benkó Dixieland Band egykori tagja adott hangulatos műsort. H. Bathó Edit a Jász Múzeum igazgatója elmondta: a bevételt a Városvédő és Szépítő Egyesület fogja felhasználni, Jászberény főterének további csinosítására. A bevételhez nagyban hozzájá­rult az éjfél után sorra került tombolahúzás. A város és kör­nyékének vállalkozói több mint kilencven ajándékot, több száz­ezer forint értékben ajánlottak fel e célra. A szervezőbizottság a részt­vevők közül választotta ki a bál­királynőt és -herceget. A kerin- gőt idén Kiss Renáta és Simon Zsolt járhatta el. -bcs­Manapság köztudott, hogy fa­luhelyen igen sokba kerül a kultúra, hiszen az önkormány­zatoknak még az is gondot je­lent sokszor, hogy fenntartsák kulturális intézményeik önálló­ságát. Mindezek ismeretében örömtelinek számít minden olyan kezdeményezés, amely a lakosság művelődését és szóra­kozását „célozza” meg. Ilyen volt szombaton este a Ti­szaörsi Nőklub programja is a helyi művelődési házban. Volt zene, tánc, vers, próza, de legfő­képp ízes népi humor, ami las- san-lassan kiveszni látszik hét­köznapjainkból. Talán az sem mellékes, hogy a belépő is meg­fizethető volt mindenki számára. Így nem volt méglepő a „táblás ház” a Tiszaörsi Nőklub farsangi bálján. Különösen igaz ez akkor, (Folytatás az 1. oldalról) Amikor tavaly ősszel áldott ál­lapotba került, férjével közösen úgy döntöttek, kell nekik a ki­csi. Ám biztosat akartak hallani afelől, hogy egészséges lesz a gyerek. A ceglédi szülészor­vossal való találkozásukat az­óta is számukra megalázó pro­cedúraként emlegetik.- Csak azt firtatta az orvos, hogy miből neveljük fel - so­rolja az édesapa. Hiába mond­tam, a szociális hátteret bízza ránk. Mi vállaljuk, felneveljük. Adta volna a papírt, hogy ve­tessük el a kicsit! Azt akarta, még fizessünk is a műtétért. Orvoskollégáit is nagyon fel­dúlta a dolog, biztattak minket, menjünk tovább, ne engedjünk. Ők adták a pesti címet. A fiatal házasok útja a buda­pesti nőklinikára vezetett, ahol megnyugtatták őket: a kicsinek nem lesz semmi baja, lehet vál­lalni a terhességet. A genetikai vizsgálat is ezt erősítette meg. Ceglédhez köze­lebb van Szolnok, mint Pest. II­ha hozzátesszük: az amatőr mű­sor színvonala sikerrel pótolta az egyre ritkábban vidékre hozható profi művészeti élményt. A tiszaörsi fiatal lányok, asz- szonyok színpadi jelenetei a gyerekek bevonásával, a kö­zépkorosztály produkciója igen tartalmas előkészítő munkáról árulkodtak. Ez utóbbi jelezheti azt is, hogy a hétköznapok pró­bái, próbálkozásai örömet is tudnak adni „egymásnak, egy­másért”. Mindazok mellett, hogy a hét végén felhőtlenné tet­ték a kívülálló érdeklődők szó­rakozását is. Pénzszűkös vilá­gunkban ez pedig olyan kincs, amit féltenünk, óvnunk kell! El­sősorban azért, hogy ne kelljen sehol rongyos ruhaszalonná, ol­csó cipőüzletté, bérelt bútoráru­házzá degradálni a kultúra falusi szentélyeit. -p­dikóék itt kerestek szülészor­vost.- Édesanyám ajánlotta a fe­leségemet dr. Faragó Bélának, aki azonnal elvállalta - mondja Sándor. Nagyon rendes orvos. Annyit mondott csak, nyugod­junk meg, egészséges babánk lesz. A kisfiúnk már öt hóna­pos. Három kiló hússzal szüle­tett, ép mindene, mozog keze- lába. Ha majd javul az idő, be­visszük a ceglédi orvoshoz megmutatni, hogyan neveljük.- Kire hasonlít Dávid? - kérdezem a jászalsószentgyör- gyi nagymamát.- A tatájára. A haja fekete, és olyan huncut a szeme, mint neki. Igazi férfi. Későn nősült a fiunk. Még ma is rossz, hogy elment itthonról. Az a sok műtét a lábá­val, az állandó gondoskodás. Összenőttünk - pityeredik el. De már alig váijuk, hogy hozzák az unokát - vált át örömkönnyekre.- A Tamasi név megy tovább - teszi hozzá a tata. Dávid él, mert a szülei na­gyon akarták. S. Cs. J. A századelő hagyományai szerint rendezték a bált 1661-ben XTV. La- Utazzon az időben Nostradamusszal! (3.) A vita a megüre­jos, a „Napkirály” került a francia trónra, aki Európa politikai életét egy fél évszá­zadra meghatározta. Franciaor­szág leküzdötte az utolsó húsz év belső konfliktusait, s ott állt annak a korszaknak a küszöbén, amelyet anyagi jólét és mélyre­ható változások jellemeztek, éppen úgy, ahogy azt Nostra­damus a X. Centúria 89. négy­sorosában megjósolta: Tégla helyett márványból fognak falakat emelni, / het­venöt (vagy ötvenhét) békés esztendő, / örvendeznek az em­berek, újra megnyitott vízveze­ték, / egészség, bő termés, öröm és mézédes idő. Nostradamus megjövendölte e korszak háborúit is, méghozzá a X. Centúria 58. szakaszában: Gyász idején indít háborút az álnok uralkodó a fiatal Aemat- hian ellen; / Megrendül Fran­ciaország, veszélybe kerül a bárka (Péter bárkája), / be kell A Napkirályról venni Marseille-t, / megbeszélé­sek Nyugaton. A „fiatal Aemathian” a vers második sorában nyilvánvalóan Lajos Napkirállyá való átválto­zására utal, mivel a klasszikus mitológiában Aemathian a haj­nal gyermeke volt, és ezért a nappal azonosították. Az első sor „álnok uralkodója” a ravasz IV. Fülöp spanyol király volt, aki Franciaországra hadjáratot erőltetett, miközben az ország 1643-ban XIII. Lajost gyá­szolta. Annak a mondatnak, mely ' szerint „veszélybe kerül a bárka (Péter bárkája)”, kettős értelme volt, mint oly gyakran Nostra- damusnál. Legelőbb az egyház nehéz helyzetére utal 1643 és 1661 között. Másodszor pedig azokra a viszályokra, amely Róma és XTV. Lajos között ke­letkeztek. sedett egyházi ja­vak körül forgott, mivel a király ál­láspontja szerint azok őt illették. Orjániai Vilmos II. Jakab an­gol királynak (a korábbi yorki hercegnek és II. Károly fiata­labb fiútestvérének) a veje volt. Vilmos számos magas rangú protestáns személyiség felhívá­sára partra szállt Angliában, s fe­leségével, Máriával együtt át­vette a trónt. Ez döntő csapást jelentett Lajosra, amit Nostra­damus így jövendölt meg: A gall király a jobb kéz felé eső keltáktól (azaz Hollandia), / látva a nagy monarchia zűrzava­rát, / kiterjeszti jogarát a három leopárdra, / a nagy hierarchia (La Cappe, azaz Capet, a francia király) királyával szemben. A „három leopárd” közelebbi magyarázatot érdemel: ezek a (gyakran hibásan oroszlánnak tartott) leopárdok Anglia címe­rében. Ferenczy Europress Hagyományt újrateremtő repülősbált rendeztek szombaton a szolnoki MH Helyőrségi Művelődési Otthon­ban. A családi-baráti találkozóra minden aktív és nyugállo­mányú katonai, polgán és sportrepülőt, illetve a repülést szerető embereket színvonalas műsorral és hajnalig tartó tánccal, vigassággal vártak a rendezők. Felvételünk Gálházi László illuzionista-humorista műsorán készült. fotó: cs i Adták volna a papírt, hogy vetessék el

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom