Új Néplap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-09 / 7. szám

1997. január 9., csütörtök Gazdasági Tükör 7. oldal Csúcs ez a tőzsde. A Bu­dapesti Értéktőzsde tavalyi teljesítménye alapján a világ leggyorsabban növekvő tőzsdéje lett 1996-ban. A forgalom ötszörösére, a jegyzett értékpapírok össz­értéke pedig kétszeresére nőtt. Az árnövekedés csak­nem háromszoros volt, a BUX-index 4100 pont fölé emelkedett és ez a tendencia az idén is folytatódik. Török-magyar. Szabadke­reskedelmi megállapodást írt alá szerdán Ayfer Yilmaz török államminiszter és Fa- zakas Szabolcs Ipari, Ke­reskedelmi és Idegenfor­galmi miniszter Budapes­ten. Ezután a magyar ipari export mintegy 90 százaléka vámmentesen kerül a török piacra, míg Magyarország 2001-ig fokozatosan bontja le a vámokat. Boltfelmérés. A Központi Statisztikai Hivatal január 6-31. között folytatja a kis­kereskedelmi egységek és szálláshelyek tavaly meg­kezdett, országos összeírá­sát. A KSH célja az üzlethá­lózat szerkezetének feltér­képezése és megbízható adatbázis létrehozása. Az információk bizalmas keze­lésére törvény kötelezi. Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 275,31 Görög drachma (100) 66,86 Német márka 106,26 Olasz líra (1000) 107,90 Osztrák schilling 15,10 Spanyol peseta (100)126,13 USA-dollár 164,80 Sikeres nyugdíjpénztár Kimagasló hozam A már elkészült gyorsmérleg szerint a Magyar Polgári Nyug­díjpénztár vagyona 1996 végére meghaladta a 650 millió forin­tot, és kimagasló, 31 százalékos hozamot ért el. Az idei tervei között szerepel, hogy már az első félévben eléri az 1 milliárd forintos betétállományt. Erre jó alapot ad, hogy a közelmúltban hosszú távú szerződést kötöttek az IBUSZ Rt.-vel, s így az or­szágban már 89 helyen köthet­nek szerződést, intézhetik a nyugdíjpénztárhoz tartozó ügy­felek ügyeit. A pénztár gyara­podó vagyonának 98 százalékát állampapírokban, illetve bank­betétekben kamatoztatják. Kie­melten megcélzott ügyfélkö­rükbe tartoznak a magánszemé­lyek, a kis- és közepes vállalko­zók. A jogszabályok a befizeté­sek után idén is 50 százalékos személyijövedelemadó-ked- vezményt tesznek lehetővé, a munkáltatók pedig járulékmen­tes költségként számolhatják el a dolgozóik után befizetett össze­geket. (MTI) Stílust vált az adóhatóság Hivatalba lépett Kékesi László, az APEH új elnöke Az adótitok, a magánszféra tiszteletben tartása mellett teljes nyíltságot és polgár­barát stílust ígért a jövő esz­tendőkre az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal most be­iktatott, új elnöke. Kékesi László, aki korábban a Pénzügyminisztériumban töl­tött be vezető tisztséget, azt is kifejtette: ez a stílusváltás nem valósulhat meg egyik napról a másikra. Reményei szerint megfelelő szakképzéssel és ne­tán anyagi ösztönzéssel sikerül rövid időn belül elérnie, hogy az ügyfélszolgálatok dolgozói minden esetben barátságosan és segítőkészen fogadják a polgá­rokat, s lehetőleg a revizorok se mogorva, rettegett mumusként Új elnök, új stílus fotó: feb jelenjenek meg az adózók rém­álmában. Mindez persze nem vonatko­zik a notórius adócsalókra, a közteherviselés alól minden eszközzel kibúvókra. Nekik a jövőben szigorúbb ellenőrzé­sekre kell készülniük, ugyanis az APEH a számítástechnikai rendszer minőségi fejlesztésébe fogott. Ennek segítségével ala­posabban kiválasztják majd azokat, akik a szigorúbb ellen­őrzések alanyai lesznek. Főként azok a vállalkozók számíthat­nak majd erre, akik éveken át veszteséget, illetve olyan mi­nimális jövedelmet vallottak be, amellyel nem magyarázható anyagi gyarapodásuk. Kékesi elmondta, a jövőben négy helyettese lesz a vezér­karban. Vámosi-Nagy Sza­bolcsnak az adóval kapcsolatos törvényalkotásban szán fontos szerepet. N. Zs. Az egyéni vállalkozások alig több mint háromnegyede működik Az alapítási láz mára véget ért A 1991-93-as évek során bekövetkezett vállalkozásalapítási láz mára véget ért, s főként az állami elvonások, valamint azok változásai eredményeznek nagyobb mérvű változáso­kat a vállalkozók számának tekintetében. Érdekes mindeb­ben az az adat, mely szerint - megyénkben és országosan is - az egyéni vállalkozások alig több mint háromnegyede vé­gez folyamatos gazdasági tevékenységet. A Központi Statisztikai Hiva­tal adatai szerint még 1991 decemberében országosan alig több mint 605 ezer gaz­dasági szervezetet regisztrál­tak, addig négy évvel később, 1995. december 31-én már az egymilliót is meghaladta a gazdasági szervezetek száma az országban. Az adatok sze­rint legdinamikusabban a be­téti társaságok, a kft.-k és az egyéni vállalkozások száma gyarapodott. Az említettek esetében a számok még beszédesebbek: kft.-t 1991 decemberében még csak 41.206-ot tartottak nyilván, addig 1995 decembe­rében már közel 103 ezret. Négy év alatt a betéti társasá­gok száma is megötszöröző­dött, s az egyéni vállalkozók száma is közel 60 százalékkal emelkedett. A tavalyi év folyamán azonban az előbbi dinamikus növekedés egyrészt lassult, míg az egyéni vállalkozások tekintetében már 5 százalékos csökkenés is bekövetkezett szeptember végéig. Az előbbieknél mindössze az lehet meglepőbb, hogy a regisztrált szervezetek közül folyamatos, tényleges tevé­kenységet viszonylag kevesen végeztek. A tavaly szeptem­ber végi adatsor szerint a 115 és fél ezernyi kft.-ből 97,5 ezer, a 746,7 ezer egyéni vál­lalkozásból azonban csak alig több mint 451 ezer végzett fo­lyamatos gazdasági tevékeny­séget. Az országos tendenciákkal megegyező eredményt adnak a megyei adatok is, bár a négyéves növekedési ütem jóval kisebb mértékű az or­szágosnál. A Központi Statisztikai Hi­vatal megyei igazgatóságának 1996/3-as kiadványa szerint megyénkben 1991 decembe­rében 15.703 egyéni vállalko­zót regisztráltak, ezzel szem­ben 1995 decemberében alig több mint huszonnégyezret. A tavalyi év szeptemberére az egyéni vállalkozások száma tíz százalékkal mérséklődött, s a ténylegesen - folyamatos - gazdasági tevékenységet végzők száma hat százalék­kal, összesen 15.287-re növe­kedett az előző év decembe­réhez képest. ein Fél százalékkal csökkentette az alapkamatot a jegybank Az infláció mérséklése a cél A Magyar Nemzeti Bank január 16-ától 22,5 százalékra mér­sékeli a jelenleg 23 százalékos jegybanki alapkamatot. A bank ezzel a pénzpiacon megfigyelhető tendenciát, nevezetesen az infláció mérséklődését követte. Azért lehetett újabb fél száza­lékkal alacsonyabb szinten megállapítani a jegybanki alap­kamatot - tudtuk meg pénzügyi körökben -, mert már bizonyo­san elmondható: a múlt év utolsó hónapjában a fogyasztói árindex 20 százalék körül ala­kult. Ez nem az éves infláció mértéke, csupán azt mutatja, hogy amit 1995 decemberében átlagosan 100 egységért lehe­tett megvásárolni, azt 1996 de­cemberében 120-ért. Sokáig kérdéses volt, hogy sikerül-e a havi fogyasztói ár­indexet 20 százalékra mérsé­kelni. A Magyar Nemzeti Bank vezetői is csak november vé­gén, december elején kezdtek megbizonyosodni az eredmé­nyekről. A múlt esztendő ugyan rosszul indult, ám az infláció mértéke negyedévről negyed­évre csökkent. Az MNB egyébként hosszú távra az egyszámjegyű inflá­ciós ráta elérését tűzte ki cél­ként. A szakemberek a jelenlegi pénzügyi, gazdasági körülmé­nyek ismeretében csak fokoza­tos, évi 3-5 százalékos rátaapa­dást tartanak megvalósítható­nak. Az idei esztendőben a gazdaságkutató intézetek 19—21 százalékos inflációval számolnak, s csak a jövő évtől kezdve várható, hogy némileg felgyorsul a csökkenés. A jegybank vezetői nem mu­lasztották el hangsúlyozni, hogy a monetáris politika moz­gástere az infláció csökkenté­sében a jelenlegi árfolyamrend­szer keretei között korlátozott, ami azt jelenti, hogy a jegybank kamatpolitikája elsősorban a meghirdetett árfolyamrendszer védelmének rendelődik alá. Nem feledkezhetünk meg ugyanakkor arról sem, hogy a pénzromlás mértéke közvetlen kapcsolatban van a termelé­kenység javulásával és a jöve­delemkiáramlás alakulásával. (deregán) Kukoricaár csak később Az agrártárca vezetője a minap jóváhagyta a tej és az állati termékek 1997. évi ga­rantált felvásárlási árát. Az öt alapvető mezőgazdasági termék közül már csak a kukorica áráról nem dön­töttek. A garantált felvásárlási ár ga­ranciát jelent a termelőknek, hogy árujukat a meghatáro­zott kvóta erejéig - a földmű­velésügyi miniszter által meghirdetett árakon - értéke­síteni tudják. Az Agrárrendtartási Hiva­talból származó információnk szerint jelenleg 15 ezer forin­tos árat ígérnek a búzáért. Az extra minőségű tejért literen­ként 37, az első osztályúért 34 forintot fizetnek. Az E minőségű vágósertés kilójára 190, az U minőségűre 176, az R minősítésűre 160 forintot garantál az állam. Az első fajtacsoportba tar­tozó, extra minőségű és első osztályú vágóbikára 190, a második fajtacsoportba so­roltra 170 forint, a harma­dikba tartozó - 250-450 kilo­gramm közötti - állatokra 154 forintos árgarancia lépett ér­vénybe. A 450 kiló feletti vágómarhák garantált ára 145 forint kilónként. U. G. A Budapesti Árutőzsde hírei • A keddi tőzsdenapon már harmadik napja emelkednek a gabonaárak, a napi 400 Ft/t-t kimentő mértékben, mind az ótermés mind az új termés nyitott határ­időiben. • Ez a tendencia átterjedt az ótermésű kukorica határidőire, itt is limittel nőnek az árak. Most az eladók ideje jön, figyelni kell az árcsúcsot és ott eladni. 6 A napraforgó ez évi ossz. határidőiben újra van vevő, az elszámolóárak alatt mélyen. • A sertésárak márciusig tovább csökkennek, vevő csak a távoli határidőkre van. Itt a helyzet most a vevőknek kedvez, kérdés, hogy az eladók mit akarnak elérni az év második felében. Áru/Hó Elszámolóár Kukorica (Ft/t) Március 20 020 Október 19 910 Étkezési búza (Ft/t) Március 29 460 Július 22 200 Takarmánybúza (Ft/t) Március 27 100 Takarmányárpa (Ft/t) Március 30 100 Napraforgó (Ft/t) Október 43 000 EU-vágósertés I. (Ft/kg) Február ­EU-vágósertés II. (Ft/kg) Január 207,00 Vételi Eladási Üzletkötés ajánlati ársáv 19 270-20 070 20 000-20 700 20 000-20 700 19510 28 660-29 460 21 400-21 800 22 200-22 220 22 200-22 220 26 300-27 100 ­29 700-30 100 42 600 . 43 000-43 200 211,00 203,00-207,00 Ballai Pál BÁT-tőzsdetag A palackok kiszállítása a probléma Akadozik a gázellátás Hajdan telente visszaköszönő, de már jó néhány év óta nem ta­pasztalt gondot élnek át újra a Duna-Tisza közi falvak, tanyák lakói. Ismét akadozik a palackosgáz-ellátás. A hiányt decem­ber elején még magyarázni lehetett az áremelkedést megelőző felvásárlási lázzal, de a helyzet azóta sem sokat javult. A kistelepülések háztartásai­ban nélkülözhetetlen palackos gáz alig-alig kapható. Több kis cseretelepre, benzinkút­hoz karácsony óta nem érke­zett szállítmány, ahova igen, oda pedig a keresletnél jóval kevesebb. Az ellátási zavart növeli, hogy a hiány hírére olyan rémhírek is lábra kel­tek, amelyek miatt sokan - tartós állapottól félve - a még teljesen ki nem ürült palack­jukat is cserélni akarják. Az aggályok alaptalanok - cáfolta határozottan a komoly műszaki meghibásodással, il­letve az újabb áremelkedéssel kapcsolatos feltételezéseket Gáti István, a Prímagáz palac- kosgáz-kereskedelmi veze­tője. Elmondta, hogy a térsé­get kiszolgáló telepeken, így a szajoli, az algyői üzemek­ben semmilyen akadálya nincs a folyamatos munká­nak. Nem a palackok feltölté­sével van probléma, hanem a kiszállításukkal. Ilyen útvi­szonyok mellett ugyanis a máskor szokásos pótkocsik helyett csak a kisebb rakfelü­letű teherautókon tudják to­vábbítani a propán-bután gáz­zal feltöltött palackokat. A kereskedelmi vezető szerint az időjárás enyhülésével, az utak állapotának javulásával az átmeneti hiány is megszű­nik. A Prímagáz egyébként - erősítette meg újfent Gáti Ist­ván - nem tervez a közeljövő­ben újabb áremelést. Ebből a tényből következik, hogy elemi érdeke a téli időszakra jellemző nagyobb kereslet mi­nél jobb kielégítése. (MTI) Az adó csökkent, az ár nehezen mozdul Még a múlt év végén nyilvánosságra került, hogy jelentősen, majdnem felére csökken a nemesfémek fogyasztási adója. Sokan karácsony előtt ezért el is halasztották vásárlásaikat, gondolván, hogy majd az új évben a várhatóan alacsonyabb áron vásárolnak. Január első napjaiban azonban nem csökkent a nemesfém éksze­rek ára. Megkérdeztük Tóthné Somogyi Juditot, az Orex Keres­kedőház Rt. nemesfém-forgalmazási igazgatóját, hogy mi ennek az oka, és mi várható a közeli napokban, hetekben. Mint elmondta, a régi áron be­szerzett árukat a régi áron ad­ják. Az új ár bevezetése körül­belül februártól folyamatos lesz, olyan ütemben, ahogy a régi készlet elfogy. Arra a kér­désünkre, hogy milyen árcsök­kentés várható, Tóthné Somogyi Judit igen óvatosan válaszolt. Mint mondta, ha marad a mos­tani, kissé nyomott aranyár a vi­lágpiacon, ha marad a jelenlegi adó, és a forint árfolyama nem esik nagyot, akkor mintegy 10- 12 százalékos árcsökkenés vár­ható az új beszerzésű termé­keknél. Hozzátette azonban, hogy az év végére a jelenlegi árak megmaradása is számot­tevő csökkenést jelentene, te­kintetbe véve az inflációt. A karácsonyi vásárról el­mondta, hogy az Orex már de­cembertől megelőlegezte né- hájiy terméknél az árcsökke­nést, mintegy 10 százalék ere­jéig. Éppen azért tették ezt, hogy ne legyen visszaesés a forgalomban pontosan az ün­nepek előtt, az emberek ne ha­lasszák el vásárlásaikat az új évre. B. A. Asztalhoz ülnek az orosz vevőjelölttel (Folytatás az I. oldalról) Tette ezt azért, mert pályáztatás és a tenderelbírálás több sza­bálytalanságáról szerzett tudo­mást, és ezeket a közvélemény elé tárta. A vagyonkezelő - a Világ- gazdaság értesülései szerint - azt kéri, hogy a befektető orosz anyacége, az Arhangelszkgeol- dobicsa garantálja a Kőolajku­tató életben tartását, és a vételár kifizetésének biztosítékaként mutasson be első osztályú bankgaranciát. (Emlékezetes: a pályázó Arhangelszk Hungária bankgaranciaként egy orosz pénzintézet információs fel­jegyzését adta be, és e szerint csak később megállapítandó kondíciók mellett kapott volna hitelt, azaz a vételárral nem rendelkezett.) A privatizációs szervezet ügyvezetése egyébként a hét elején döntött arról, hogy felve­szi a kapcsolatot az Arhan­gelszk Geológia Hungária Kft.- vel, amelynek jogi képviselője a Sewerd and Kissel Ügyvédi Iroda. Az ÁPV Rt. kérte, hogy a befektető ismételten írásban erősítse meg vételi szándékát, egyúttal jelentse ki, hogy a szerződés aláírása esetén nem lép fel semmiféle kártérítési igénnyel a késedelem miatt. Az Arhangelszk Geológia Hungá­ria Kft.-t képviselő ügyvéd a tárgyaláson viszont azt a kéré­sét fogalmazta meg, hogy az ÁPV Rt. készíttesse el a Kő- olajkutató Rt. aktuális vagyon­értékelését, mivel megbízójá­nak nincsenek ismeretei a ma­gyar cég vagyonának 1996-os változásairól. Az ÁPV Rt. vál­lalta, hogy a most elinduló tár­gyalások alatt összeállítja az új privatizációs szerződést, és ar­ról megkezdik a konzultációt a befektető képviselőivel. Az ér­dekeltek valamennyien kifejez­ték szándékukat, hogy a helyze­tet másfél hónapon belül sze­retnék megnyugtató módon rendezni. Szabó Pál, az ÁPV Rt. vezér- igazgatója az ügy kapcsán tár­gyalt Pál Lászlóval, a Mól Rt. elnökével és Mándoki Zoltán vezérigazgatóval is. A tárgyalá­son - mint a gazdasági lapban olvasható - sikerült megálla­podni abban, hogy a Mól oly módon koordinálja megrende­léseit, hogy mind a két cég élet- képességét biztosítsa. Ez azért szükséges, mert a Kőolajkutató privatizációját csak akkor lehet eredményesen befejezni, ha a cég megfelelő gazdasági hely­zetben van. A sikeres megoldás az olajcég részéről „bizonyos tulajdonosi kompromisszu­mot”, a Kőolajkutató oldaláról pedig aktívabb külföldi tevé­kenységet feltételez. Az Új Néplap a fejlemények tükrében megkereste Szécsi Fe­rencet, a Kőolajkutató vezér- igazgatóját, aki elmondta: sze­mély szerint ő is tárgyalt Szabó Pállal, az ÁPV Rt. vezetőjével, mindketten egyetértettek a holtpontról való elmozdulás szükségességével, hiszen a mostani exlex állapot senkinek sem használ. Érdeklődésünkre kifejtette, a több hónapos bi­zonytalanság nem tépázta meg a céget, és 1996-os tevékenysé­gük után, miközben 180 ember­től megváltak, körülbelül ugyanannyi nyereséget, 180- 200 millió forintot mondhatnak magukénak, mint egy évvel ez­előtt. Szép üzleti skalpként köny­velhették el a Szíriában kapott megbízásokat, amik bizonyít­ják, a szolnoki Kőolajkutató Rt. versenyképes nemzetközi me­zőnyben is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom