Új Néplap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-06 / 4. szám

4. oldal Gazdasági Tükör 1997. január 6., hétfő Az elmúlt esztendő biztató a jövőre nézve a baromfi-feldolgozóban Új tervek, új név Zagyvarékason Milyen evet zárt a zagyva- rékasi Baromfi Kft.? - ér­deklődtünk Szép István ügy­vezető igazgatótól. Mint mondotta: negatív és pozitív hatások egyaránt jelentkez­tek a tavalyi esztendőben. Ami a hátrányos tényezőket illeti: 1995 decemberében az exporttámogatások negyven- százalékos csökkenése azt eredményezte, hogy a csirke kilónkénti 55 forintos dotá­ciója 30 forintra csökkent, ami elviselhetetlen terhet je­lentett volna. Ezért nagymér­tékben csökkenteni kellett a feldolgozást, ami a tervezett­nek csupán a 35 százalékát je­lentette. Ettől kezdve a fő hangsúly már nem a kapacitás teljes ki­használására, hanem a veszte­ség minimalizálására helye­ződött, mégpedig úgy, hogy legalább egy pályán a folya­matos termelés biztosítva le­gyen. Ezért sajnos 1996. ja­nuár elsejével százharminc dolgozójától volt kénytelen megválni az üzem. Februári kényszerpihenő A február - a felvásárlási árak kapcsán folytatott eredmény­telen tárgyalások következté­ben - öthetes kényszerpihenő elrendelését tette szüksé­gessé. Ezt követően aztán si­került a folyamatos termelést biztosítani. Negatív hatásként jelentke­zett még a takarmányárak drasztikus emelkedése, amely további pluszköltségeket je­lentett. A világpiaci takarmányhi­ány következtében - és ez már előnyösen érintette a kft.-t - az exportárak is emel­kedtek, s ez részben ellensú­lyozta a többletkiadásokat. Az áruk a magas minőségi köve­telményeknek megfelelnek, ezért - viszonylag jó áron - maradéktalanul sikerült azo­kat eladni. E termékek mint­egy 70 százaléka Németor­szágba, Ausztriába, Svájcba, Franciaországba, Olaszor­szágba és a Független Álla­mok Közössége utódállama­iba került. tlj termékkel a piacon 1996-ban ismét új, finom csemegével jelentkeztek a pi­acon: a pácolt-fűszerezett csirkecombbal, a Rékasi Ser- peny őssel. További gyárt­mányfejlesztés is folyamat­ban van, emellett kísérletez­nek pácolt-füstölt libamell és libacomb készítésével is. A termékek magas minő­ségi színvonalának eredmé­nyeként 600 tonna előhűtött csirkemellfiié, pecsenyeka­csa, libamell és libacomb ke­rülhetett német, osztrák és svájci fogyasztók asztalára. December 12-én a TÜV KTI Hannover Kft. - egy né­met minősítőintézet magyar- országi képviselete - sikere­sen auditálta az ISO 9002 mi­nőségbiztosítási rendszert, mely által az üzem további lehetőségeket nyerhet a nem­zetközi és hazai piacon egy­aránt. Immár a Conavis tulajdonában És hogy mit hoz a jövő? Idén januártól teljes mértékben a Conavis Rt. tulajdonába ke­rült az üzem, így az elneve­zése a következőre változik: Conavis Rt. Zagyvarékasi Ba­romfi-feldolgozó Gyára. Ha nem is ígérkezik köny- nyebb évnek 1997, de sikeres pályázatok esetén - a jelen­legi piaci helyzet ismeretében - elérhetőnek látszik az 1996. évi 55 százalékos termelés he­lyett egy közel teljes kapaci­táskihasználás. Földes Barnabás Merre tart a mezőgazdaság? Legfeljebb a „pillanatlovagok” járhatnak jól Kiszámítható, stabil agrárpolitikát, a mezőgazdaság jövője szempontjából létfontosságú agrárorientációs törvény megal­kotását várják a kormányzattól az idén az agrárkamarák - je­lentette ki lapunknak Bajáki Gyula.- Magyarországon ma az a leg­nagyobb gond, hogy nincs át­fogó agrárkoncepció, nem lehet tudni, merre tart és hová akar eljutni a mezőgazdaság az ez­redfordulóra, illetve az Európai Uniós csatlakozás idejére. Konkrét elképzelések híján nem fogalmazhatók meg a tá­mogatási . elsőbbségek sem - tudtuk meg a Budapesti Agrár­kamara főtitkárától. A hihetetlenül rossz statisz­tikai rendszer tovább tetézi a bajokat. Jelenleg nem követhe­tők nyomon a gazdaságban végbemenő folyamatok, nincs megbízható adat az agrártámo­gatások hatékonyságáról sem. Pedig ezen információk nélkül eleve képtelenség működő tá­mogatási rendszer kialakítása. Bajáki hangsúlyozta: a kor­mány által ez évre ígért agrár­programban meg kell határozni, milyen szintre akarjuk fejlesz­teni az agrárgazdaságot és a következő esztendőkben ehhez kell majd hozzárendelni a költ­ségvetési forrásokat. A főtitkár több részletében is kifogásolta az 1997. évi agrár­szabályozást. A pályázati rendszerről szólva kifejtette, hogy ennél a támogatási formánál - mivel osztogatásos elveken alapszik - nem zárhatók ki a személytől függő elemek. Sokkal hatékonyabbnak és utólag is ellenőrizhetőbbnek tartaná a főtitkár a pénzbeni támogatások szabályok alapján történő elosztását. A beruházási támogatások­kal kapcsolatosan kifogásolta, hogy azok a mezőgazdasági termelők döntő többsége szá­mára hozzáférhetetlenek, mivel csak azok vehetik igénybe ezt az állami segítséget, akik jelen­tős saját erőforrásokkal, a beru­házáshoz szükséges pénzesz­közök hetven százalékával ren­delkeznek. Végül az idei agrárszabályo­zás hibájául rótta fel, hogy az magában foglalja a támogatá­sok felfüggesztésének a lehető­ségét. A rendeletnek ez a pasz- szusa - mutatott rá Bajáki - a mezőgazdaság összes szerep­lője számára lehetetlenné teszi az előre tervezést és a kiszá­míthatóságot. Ezek nélkül pe­dig aligha építhető stabil gaz­daság, sem kicsiben, sem nagy­ban. Legfeljebb a „pillanat­lovagok” járhatnak jól. Újvári Gizella Autópályadíj: furcsa mérték Az elsőfokú bíróság az egyik autópálya díjának mérséklése mel­lett foglalt állást. Olyasmire vállalkozott, amibe már beletört a bicskája államszocialista terv- és árhivataloknak, amelyek kény­telenek voltak tapasztalni, hogy milyen hatása van a kötött árak rendszerének. Lehetetlenné teszi az ésszerű kalkulációt a befekte­tők számára. így aztán azok elkerülik az olyan államokat, ame­lyek a változó költségek - kínálat, kereslet, import vagy hazai előállítás - közötti választások világában rögzítik az árakat és a díjakat. S akinek ma tetszik, hogy az általa használt autópályán keve­sebbet fizet, nem örül sokáig. Ezen az úton ugyanis nincs megál­lás, mert sor kerülhet majd az ő áruja és szolgáltatása árrögzíté­sére is. S akkor fellép a hullamerevség a hivatalos gazdaságban, s virágozni kezdenek a feketepiacok. Ha ugyanis a rögzített ár mellett keresleti többlet van, akkor azt magasabb áron, feketepi­acon lehet megszerezni. Amint az a háborús és tervgazdasági ' időkben is történt. Araikat sokféleképpen megállapíthatják a cégek. Kiindulhat­nak abból, hogy mekkora az a közönség, amelyre vevőként számí­tanak, s az mennyit hajlandó fizetni. Figyelembe vehetik, hogy versenytársaik milyen áron kínálják a hasonló portékát. Maguk az árak a termelő és a befektető szempontjából lehet­nek helyesek vagy helytelenek. Bíróság azonban csak igazságos árat állapíthat meg. Ez utóbbi justum pretium néven a középkori jog fogalma volt. Az árnak akkorának kellett lennie, hogy a külön­böző rendekbe tartozó eladók rendjük általános életviszonyait megengedhessék maguknak. Ezt persze akkoriban is kijátszották, s a polgárság előretörésével érvényét is vesztette. Díjat szednek a Szuezi- és a Panama-csatorna használatáért, a főbb New York-i hidak igénybevételéért. Fizetni kell számos euró­pai autópálya használatáért, de a tarifát mindenütt a józan ész szabályozza. Az, hogy a kerülő mekkora többletköltséget és idő- veszteséget okoz a potenciális igénybevevőknek. Az elfogadható átalánydíjat (mint Svájcban, Ausztriában), vagy a szakaszjegyek árát úgy állapítják meg, hogy érdemes legyen az utakat igénybe venni, s á befektetőknek az általános nyereségráta mellett megté­rüljön előlegezett tőkéjük és a vállalt kockázatnak megfelelő ha­szon is keletkezzen. Nálunk azonban mindez magyarosan történt. A befektető mo­hóbbnak tűnt, mint kellene, az általa megszabott díj több, mint amit az úthasználók hajlandók elfogadni. A bíró megpróbált segíteni, olyat árat ajánlani, ami közelebb áll az út használatával járó meg­takarításhoz. S mi a vége ? A befektető úgy érzi, kötött árat akarnak rákényszeríteni, s megsértődik. Nem ajánl kompromisszumot, nem mérlegel, hanem elrettent más beruházókat is. Pedig a bíráknak aligha ez volt a céljuk. Bácskai Tamás HATÁRIDŐK CÉGVEZETŐKNEK Január 8.- Tájékoztatás a szövetkezet ál­tal a tagoktól felvett kölcsönök összegéről. Január 10.- A társadalombiztosítási köte­lezettségek teljesítése;- a társasági adó előlegének be­fizetése. Január 12.-A munkáltatók által levont szja-előleg befizetése;- a tűzoltók kötelező élet- és balesetbiztosításának megkö­tése. Dohánytermékek A dohánytermékek előállítá­sának, forgalmazásának és el­lenőrzésének szabályait tartal­mazza a 36/1996. (XII. 11.) FM-NM-IKIM együttes rende­let, amelyből kiemeljük, hogy új dohányüzem létesítéséhez a területileg illetékes megyei (fő­városi) állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás hozzájáruló határozata szük­séges. A rendelet 1. számú mellék­lete tartalmazza a határozat ki­adása iránti kérelem kötelező tartalmi elemeit. Az előállító­nak valamennyi új dohányter­mékről a rendelet 2. számú mel­léklete szerint úgynevezett gyártmánylapot kell kiállítania, amelyet az előállítás megkez­dése előtt jóváhagyásra kell be­nyújtani az illetékes állomás­hoz. A rendelet 3. számú mel­léklete tartalmazza a dohány- termék előállításához engedé­lyezett adalékanyagokat, azok pontos felhasználási célját, va­lamint tisztasági követelmé­nyeit. A mellékletben nem sze­replő adalékanyagok felhaszná­lásához az Országos Élelme­zés- és Táplálkozástudományi Intézet engedélye szükséges. A fel nem használható, tiltott ada­lékanyagokat a rendelet 5. számú melléklete sorolja fel. A cigaretta kátránytartalma 1998-ig nem lehet több 20, 1999. január 1-jétől 18, 2000. décember 31-től 15, 2006. de­cember 31-től pedig 12 mg-nál. A dohánytermékek minősé­gét az előállító köteles ellen­őrizni az MSZ ISO 4387 és MSZ ISO 3400, valamint az MSZ ISO 8243 szabvány sze­rint. A rendelet részletesen sza­bályozza a dohánytermékek csomagolására, jelölésére, for­galomba hozatalára vonatkozó szabályokat is. Ezek közül kü­lön figyelmet érdemel, hogy az előállító 11-féle szövegből vá­laszthatja ki a csomagoláson feltüntetendő egészségvédő fel­iratot (például: „A dohányzás rákot okozhat.” „A dohányosok általában fiatalabban halnak meg.”). Szerencsejátékok A 27/1996. (XII. 11.) PM rendelet tavaly december 26-ai hatállyal módosította a szeren­csejátékok engedélyezésének, lebonyolításának és ellenőrzé­sének szabályait. Új rendelke­zés, hogy a játékkaszinó a Sze­rencsejáték Felügyelet jóváha­gyásával esetenként legalább az érvényes belépődíj összegének megfelelő mértékben - belépő­díj felszámolása nélkül vagy ajándéksorsolás keretében - a játékasztaloknál használatos és a belépőzsetonoktól különböző ajándékzsetont bocsáthat a lá­togatók rendelkezésére, amely­nek értéke a pénztárnál nem váltható be, de - szemben a be­lépőzsetonnal - befizetett tét­nek minősül. A rendelet 1. számú mellék­lete tartalmazza a játékterem engedélyezésének és működé­sének új követelményeit. Az ajándéksorsolás szervezésekor teljesítendő bejelentési kötele­zettségre a rendelet 2. számú mellékletét kell használni. Illetékeket illető változások Mint köztudott, több mindenben változik idén az illetékkisza­bás rendszere. Az alábbiakban arról érdeklődtünk, milyen módosulások léptek életbe illetékügyben 1997. január 1-jétől.- Az egyik jelentős változás, hogy 1997-től az illetékek ki­szabásával, megfizetésével, be­hajtásával, az illetékfizetés rend­jének ellenőrzésével kapcsolatos ügyben első fokon a megyékben megyei illetékhivatal elnevezés­sel a megyei önkormányzat fő­jegyzője jár el - mondta érdek­lődésünkre Bódog Máténé dr., a megyei illetékhivatal vezetője. Az illetékhivatal a jövőben - ki­válva a szolnoki polgármesteri hivatalból - Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Illetékhivatal néven működik. Az állampolgá­rok ügyeinek intézése természe­tesen változatlanul a megszokott helyen; Szolnokon, a Dózsa György út 8. szám alatt történik. Januártól emelkedett az ál­lamigazgatási eljárási, a bírósági eljárási, valamint az útlevélille­tékek mértéke. Például a részlet- fizetés iránti kérelem esetében a jövőben 1000 Ft-os illetékbé­lyeget kell a beadványra ragasz­tani a 800 Ft-os helyett. Az ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzések visszterhes vagyonátruházási illetéke - jog­szabályi feltételek megléte ese­tén - 2 százalékra módosul. Az ingatlan tulajdonjogának ingat­lanalap- vagy az illetékkötele­zettség keletkezése napján a fő- tevékenysége szerint - 7020 - ingatlanforgalmazásra jogosult vállalkozás, továbbá ingatlanok pénzügyi lízingjét főtevékeny­ségként végző vállalkozó által történő megszerzésekor az ille­ték mértéke az ingatlan terhek­kel nem csökkentett forgalmi ér­tékének 2 százaléka. Vagyis, ha például egy ingatlanközvetítés­sel foglalkozó kft. bármilyen tí­pusú ingatlant vásárol, 2 száza­lék illetékfizetésre kötelezhető a korábbi 10 százalék helyett. Fontos tudni, hogy ezentúl a hiteles tulajdoni lap másolatáért nem bélyegilletéket, hanem készpénzben fizetendő díjat kell majd leróni a földhivataloknál. F. B. Az 1997 -es Dodge Dakota Sidewinder koncept autó, amely a Los Angeles-i autószalonon mutatkozik be. Motorja 8 üteres V-10-es Dodge Viper Endurance, amely több mint 600 ló­erős teljesítményre képes. fotó: feb-reuters Az építőipar külföldön” dolgozik Jász-Nagykun-Szolnok megye építőipari cégei 1995-ben 1,95 milliárd forint értékű építési-szerelési tevékenységet végeztek megyénkben, míg megyén kívül a termelés értéke megközelítette a 2,4 'milliárdot. A tavalyi év első három ne­gyedévében a megyén belül a cégek 1,6 milliárd értékben végeztek munkát, ami folyó áron ugyan több, azonban telje­sítmény tekintetében 13 százalékkal kevesebb az előző év hasonló időszakához képest. A Központi Statisztikai Hiva­tal 1995. évi évkönyve érde­kes adatokkal szolgál. Az épí­tési-szerelési tevékenység termelési értéke megyénkben - folyó áron - 1980-ban meg­közelítette a 2,8 milliárd fo­rintot, míg 1995-ben ez a szám alig haladta meg az 5,2 milliárd forintot. Bár összeg- szerűségében közel duplázó­dás történt, nem árt figye­lembe venni az időközbeni igencsak jelentős mértékű inf­lációt. Csak 1991-hez képest közel 90 százalékos a pénz­romlás, azaz 188 százalékos árindexváltozás történt. Ez előbbiekhez képest sokkal be­szédesebb a foglalkoztatottak száma. Míg ugyanis 1980-ban több mint 9 ezren dolgoztak a megye építőiparában, addig 1995-ben már csak mindössze 2312 volt a foglalkoztatottak száma. Az elmúlt évben is to­vább csökkent az építőipar munkaadói képessége. A me­gyei KSH által közreadott adatok szerint ugyanis 1995 első három negyedévéhez ké­pest 1996-ban közel 500 fővel csökkent az alkalmazottak száma. Szintén szembetűnő az az adat, mely szerint az 1995. évben a megyében végzett 5,2 milliárdos építési-szerelési tevékenységből a megyei székhelyű cégek mindössze alig több mint 37 százalékkal részesedtek. Igaz, a megyén kívül viszont több bevételt re­alizáltak, összesen közel 2,4 milliárdot. Az minden szempontból pozitívum, hogy a megyei építőipari cégek a beszállítói­kat saját körzetükben keresik meg. Legalábbis erről számol­tak be az Euro Kerámia Kft.- nél, ahol a tavalyi évet sike­resnek minősítették. Ennek egyik okaként az üzlet helyé­nek megváltoztatását, vala­mint a szolgáltatásaikat sorol­ták fel. ein

Next

/
Oldalképek
Tartalom