Új Néplap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-30 / 25. szám

6. oldal Tiszaföldvári Mozaik - Gazdasági Tükör 1997. január 30., csütörtök Teljesítések, tervek Túl vagyunk az 1996-os éven, a ’96-os feladatok teljesíté­sén. Szigorú költségvetési szorításban, közös akarattal teljesítet­tük feladatainkat, a kötelezőket, az önként vállaltakat. Ha szerényen is, de éltünk, fejlődtünk. Működtünk, tervez­tünk, és építettünk is. Elkerültük a látványos, de hazardí­rozó buktatókat, megoldásokat. 1997-ben is ígérgetések nélkül, takarékos gazdálkodással, megalapozott anyagi háttérrel, lehetőségeinket jól kihasz­nálva, előbbre akarunk és fogunk is lépni. A működési feltételek biztosításában tisztességes bérfej­lesztések is vannak, további utak, csatorna, magas színvo­nalú tervezések húzódnak. Láthatóan lesz erőnk a munkahelyteremtés feltételeinek a javítására, a szociálpolitikai juttatások igazságosabb elosz­tására, városiasodás jeleinek szaporítására. A lakossággal a lakosságért, a jobb létért. Marosfalvi Ernő, polgármester Kiváló szakmai feltételek H ..... :»*■ ~ v %, ' ’ T ársaság a munkahelyekért 1995 ősze és 1996 októbere között háromszáz embernek biz­tosította Tiszaföldvár önkormányzata a jövedelempótló tá­mogatáshoz szükséges kilencvennapi munkaviszonyt. Ez az államtól kapott támogatáson túl is jelentős terhet jelentett a költségvetésnek. Az 1997-es év komoly feladato­kat ró a közoktatás minden in­tézményére, így van ez az Ósző- lői Általános Iskolában is.- Tantestületünk készül a NAT-ra, ennek megfelelően alakítjuk ki pedagógiai progra­munkat - mondta Borza Attila igazgató. - Olyan követelmé­nyeket támasztunk a tanulóink elé, melyek Szükségesek" ü‘ké­sőbbi boldogulásukhoz. Folytad juk a megkezdett terveket, zenét, számítástechnikát tanulhatnak a diákok. Ezeknél a „fizetős” fog­lalkozásoknál keressük azokat a lehetőségeket, melyekkel elérhe­tővé válnak. Ha az önkormányzat az ósző­lői iskolákat választja, akkor ké­szek megszervezni a 9-10.osz- tályt, ehhez adottak a tárgyi és a személyi feltételek. Az iskola alapítványa is a gyarapodást szolgálja, december elején minJ den szempontból sikeres bált rendezett; segítve ezzel is intéz­ményt. Hogy ne csak három hónapra oldják meg a jövedelempót­lásra szoruló emberek munká­ját, ezért létrehozta a város vezetése tavaly ősszel a fog­lalkoztatást elősegítő köz­hasznú társaságot. A munkahelyteremtés a legfőbb feladata a társaság­nak, ezen belül kettős irányú munkát végeznek. Egyrészt az önkormányzat részére kö­telezően előírt közszükségle­tekért felelősek a munkatár­sak, másrészt üzletszerű tevé­kenységgel kell munkahelye­ket teremteniük. Mivel a tár­saság nonprofit keretek között működik, ezért az ebből származó hasznot arra fordít­ják, hogy tovább dolgozhas­sanak a rászorulók. Ez év tavaszán kezdi meg igazán a munkát a társaság, elsősorban mezőgazdasági feladatokat végez el tavasztól hetven-száz ember. 1997 júliusától várják a jö­vedelempótló támogatásból élők jelentkezését, ám most már nem kilencven-, hanem száznyolcvan napnyi munka- viszonyt kell igazolniuk, ha továbbra is igényt tartanak a támogatásra. Mind a megyei, mind a martfűi munkaügyi szervezet­tel kitűnő a közhasznú társa­ság viszonya. Lakosságbarát csatornadíjak A Tiszaföldvári Városi Viz­es Csatornamű Vállalat az el­sők között vált le a megyei csatornaműről. Nagy nehéz­séget jelent a cég dolgozóinak, hogy nagy a város kiterje­dése, éppen ezért például 110 kilométernyi az ivóvízháló­zat. Jelenleg mindössze hu­szonhármán felügyelnek 4600 fogyasztó problémamentes el­látására. A település felszín alatti vízbá­zisból nyeri az ivóvizet, a ki­termelt mennyiség évek óta öt­százezer köbméter körül mo­zog. Többre nem is nagyon van szükség, a szakemberek szerint idén sem várható, hogy növek­szik a földváriak vízfogyasz­tása. Kellemes helyzetben vannak a helybéli fogyasztók, ugyanis megyei, sőt, országos szinten is az olcsóbbak közé tartozik a földvári ivóvíz. Hatszáz köbméternyi szennyvizet tud megtisztítani a városi tisztítómű, amit jelenleg nem tudnak kihasználni, most körülbelül 20-25 százalékos kapacitással üzemel. Ez a jövő­ben mindenképpen változni fog, az önkormányzat tizenöt éves éves céltámogatásos fej­lesztéssel igyekszik a csatorna- hálózat hosszát növelni, a ter­vek szerint 48 kilométerrel. A csatornadíjak megállapítá­sánál a képviselő-testület sze­mében az volt a legfőbb szem­pont, hogy ösztönözzék az árral a lakosságot a hálózat igénybe­vételére, hiszen ezzel a tisztító­telepiét is jobban kihasználhat­ják, s nem utolsó érv a környe­zet védelme is, amit a csatorna- rendszer és a tisztítás kitűnően szolgál. 1997-ben várhatóan 1700 méterrel bővítik a csatornahá­lózatot a sűrűn lakott belterüle­ten. Szintén a Városi Víz- és Csa­tornaműhöz tartozik a stränd és a kemping üzemeltetése, me­lyek talán a megyében leghosz- szabb ideig tartanak nyitva. Már május elején fürödhetnek a pihenni és szórakozni vágyók a gyógyhatású ásványvízben. Szerkesztette: Pókász Endre - Fotók: Csabai István Korszerű irodahelyiség Igencsak meglepődhettek azok, akik hétfő óta felkeres­ték a polgármestert a városhá­zán, ugyanis egy felújított tit­kárságba léptek be. Mintha el­tévesztették volna az ajtót, annyira más lett az iroda képe. A nyikorgó parkettát padló­szőnyegre cserélték, a tizenöt éve felragasztott tapétát is le­szedték a szakemberek, s újat raktak a helyébe. Lábadozó tangazdaságok A mezőgazdaságban végbement átalakulás a tangazdaságokat sem kímélte. Az üzemek megszűnésével válságos helyzetbe ke­rült az agrároktatási intézményekben folyó szakmai képzés. A krízis múlófélben, a tanüzemek lábadoznak, gyors talpra állá­suknak egyetlen akadálya van: a pénzhiány. Ha az intézmé­nyek az idén megkapták volna az igényelt egymilliárd forintos költségvetési támogatást, fejlődésük felgyorsulhatott volna. Bécsi bemutatkozások Agrármarketing. Öt­százmillió forintot szán eb­ben az évben marketing- tevékenységre a földműve­lésügyi tárca az idei agrár- támogatásokból. Ezt Nagy Frigyes földművelésügyi miniszter jelentette be szer­dán Budapesten, az Agrár- marketing Centrum bemu­tatkozó sajtótájékoztatóján. Visszaszorulóban. A gazdaságvédelmi koordiná­ciós bizottság elnöke szerint az elmúlt évben megtorpant a feketegazdaság térhódí­tása. Bencze József el­mondta, a bizottság tegnap az ásványolajtermékekkel kapcsolatos visszaéléseket, a piacok és közterületek el­lenőrzését, és az államhatá­ron tetten érhető gazdasági bűncselekmények vissza­szorításának lehetőségeit vizsgálta meg. Útmutató. Az Ml-es autó­pályát elkerülő, nem fizető útvonalakról azonnal tájé­koztatót kell kihelyezni - erre kérte fel szerdán az üzemeltető ELMKA elnök­vezérigazgatóját a KHVM miniszteri biztosa. Az üze­meltetőnek soron kívüli igazgatósági ülésen kell döntenie a táblák kihelyezé­séről. Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 275,26 Görög drachma (100) 65,71 Német márka 103,12 Olasz líra (1000) 105,10 Osztrák schilling 14,66 Spanyol peseta (100)122,13 USA-dollár 170,63 Jelenleg száz közép- és felső­fokú agrároktatási intézmény­nek van saját tangazdasága, összesen mintegy 14 ezer hek­táron. Az iskolák az 1992-es ÁVÜ-döntés alapján jutottak - hosszú távú használatbavételi szerződés révén - állami föl­dekhez. A „földosztás” az elmúlt években fejeződött be - tudtuk meg Wallendums Árpádtól, a Földművelésügyi Minisztérium osztályvezetőjétől. A tangazda­ságok költségvetési hozzájáru­Magyarországon nem volt és je­lenleg sincs kergekór, ám e jár­vány réme ismét a figyelem kö­zéppontjába került. Á BSE-kór újabb állomása Németország, ahol csaknem öt­ezer állatot vágtak le a fertőzés gyanúja miatt. A német hatósá­gok ugyan közölték, hogy fertő­zött állat nem kerülhet külföldre, mégis adódik a kérdés: fennáll-e a veszélye annak, hogy hazánkba is eljut ez a betegség? Németh Antal, a Földműve­lásra nem számíthatnak. Az is­kolák fenntartói - az önkor­mányzatok, minisztériumok - adják a működéshez, a gyakor­lati képzéshez szükséges költ­ségeket. Jóllehet, több helyütt elvárják, hogy a tanüzemek az anyaiskola pénzhiányát nyere­séges gazdálkodással ellensú­lyozzák. Az üzemek bevételüket több forrásból próbálják gyarapítani. A múlt évben az önkormány­zati beruházások, valamint a szakképzési alap központi kere­lésügyi Minisztérium osztályve­zetője kérdésünkre válaszolva közölte, hogy aggodalomra nincs ok. Főként azért, mert Magyaror­szág nem importál élőállatot. A tárca illetékesétől megtud­tuk: amikor birtokukba jutott az első hivatalos értesítés a német- országi esetekről, a hazai lakos­ság védelme érdekében azonnal megszigorították az ellenőrzést azokon a határállomásokon, ahol ilyen szállítmányok érkeznek az országba. Ezen kívül - a további teiből jutottak támogatáshoz, és ahol a feltételek adottak voltak, ott az agrártámogatásokat is igénybe vehették. Ennél többre az idén sem futja. Kivételek persze akadnak. Virágzó, eredményes gazdálkodás folyik a velencei, a pápai, a kenderesi, a sellyei, a kétegyházi, a jános- halmai, a kecskeméti, a bakta- lórántházi és a kiskunfélegy­házi tanüzemekben. Az agrár-oktatóintézmények szakmai érdekeinek érvényesí­tésére, a tangazdaságok haté­konyabb működésére tavaly megalakult a Magyar Tangaz­daságok és Tanüzemek Szövet­sége. A szervezet a többi között vállalta, hogy emeli a szakkép­zés színvonalát és nemzetközi partnerkapcsolatokat épít ki a továbbképzés érdekében. U. G. intézkedés megtételéig - részle­tes információt kértek' a német hússzövetségtől és húsforgalma­zóktól. A szigorított ellenőrzés nem azt jelenti, hogy az állat-egész­ségügyi szakemberek mintát vesznek a beérkező hússzállít­mányokból . Ez a betegség ugyanis a húsból kimutathatatlan, arra csupán az idegrendszer elvál­tozásából lehet következtetni. Hozzánk azonban kicsontozott hús érkezik, nincs okunk sem az aggodalomra, sem arra, hogy szi­gorúbb feltételeket szabjunk a behozatalhoz. A hazai marhahús-felhaszná­lás egy százaléka származik egyébként importból, s annak is csak egy tizede német. -rigi­A négy keleti megyének minden reménye megvan, hogy az osztrák befektetők nagyobb érdeklődést tanú­sítsanak e hozzájuk kicsit távoli területek iránt is. Békés, Borsod-Abaúj-Zemp­lén, Hajdú-Bihar és Szabolcs- Szatmár-Bereg megye párat­lan bemutatkozási lehetőséget kapott a minap. Az osztrák Szövetségi Gazdasági Ka­mara bécsi székházában sze­mélyes találkozót szervezett a megyék és az osztrák gazda­sági élet képviselői számára. Fazakas Szabolcs miniszter nem csupán jelenlétével tá­masztotta alá, hogy a magyar kormány nagy jelentőséget tu­lajdonít a keleti országrész fejlődésének: előadásában is megerősítette, hogy a kabinet konkrét támogatásban része­síti e megyék fejlesztéseit. A külföldi beruházók eddig minden bizonnyal azért kerül­ték el Kelet-Magyarországot, mert hiányzott a megfelelő in­formáció a térség gazdasági és infrastrukturális helyzeté­ről és fejlesztési lehetőségei­ről, másrészt pedig senki nem kínált olyan konkrét megva­lósítható projekteket, ame­lyek vonzó beruházási lehető­séget kínáltak volna. A rendezvény mindkét vo­natkozásban úttörő jellegű volt: az önkormányzati veze­tők vetített képekkel illuszt­rált, pontos helyzetjelentést adtak, és eloszlattak bizonyos tévhiteket. Például a közleke­dés és a telefonhálózat elma­radottságáról elterjedt legen­dákat. Felvillantottak olyan előnyöket, amelyek a térség számára ugyan nem kelleme­sek, ám a beruházó hasznára fordíthatja. Például az üresen álló termelői infrastruktúrával ellátott épületeket, az orszá­gos átlag feletti munkanélkü­liséget, amely jól képzett munkaerőt is érint. No, és az átlagnál alacsonyabb munka­bér is vonzó lehet, hiszen a drágább nyugati országrész­ben is sok osztrák vállalkozó tartja érdemesnek a termelést. Ä rendezvény sikere iga­zolja az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Miniszté­rium tervét, miszerint hasonló bemutatókat Németországban is rendeznek. Sz. J. / Ev végéig megszűnik a KST Az idén december 31-ig meg kell szüntetni minden Köl­csönös Segítő Takarékpénztá­rat (KST). A hitelintézeti tör­vény értelmében január 1-jé- től e szervezetek már nem gyűjthetnek betétet, és hitele­ket sem nyújthatnak. Jelenleg országosan mint­egy 2000 KST létezik, és az OTP Bank Rt., mint a KST-k folyószámla-vezetője, össze­sen mintegy 1,4 milliárd fo­rintnyi KST-betétet és több mint 1,3 milliárd forint köl­csönt tart nyilván. E pénzügyi önsegélyező forma - amelynek létrehozá­sát egy 1957-es PM-rendelet rögzítette - az OTP-nek nem jelentett nyereséget, sőt a KST-k ellenőrzése jelentős feladatot rótt a pénzintézetre. Azok a KST-tagok, akik az idén szerettek volna hitelhez jutni, ezt már nem tehetik. Kergekór a kertek alatt A hazai marhahús-felhasználás egy ezreléke német eredetű A magyar szürkemarha évszázadokon át az ország egyik fő bevételi forrása volt, saját lábán terelték a hajdúk az „élő árut” a nyugat-európai piacokra. A betegségekkel szemben ellenálló, az időjárás viszontagságait tűrő szürkemarha húsa koleszterinben szegény, s ami a fő: még a gyanú sem merül­het fel, hogy a kergemarhakór megtámadná.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom