Új Néplap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-29 / 24. szám

8. oldal 1997. január 29., szerda Megyei Körkép Amerikai szívegészségvédő program szolnoki óvodában Tudod, a szíved akkora, mint az öklöd Mi kerül elő a piros szív kincsesládából? Szívegészségvédő programot indított el a Pápai Páriz Egészségnevelési Országos Egyesület, a Népjóléti Mi­nisztérium támogatásával. Tizennégy budapesti és hét vidéki óvoda vesz részt a programban, köztük a szol­noki 13. számú intézmény, a MÁV Járműjavító udvarán található óvoda. A programot az Amerikai Szív Egyesület dolgozta ki, és a Pápai Páriz Egyesület ma­gyarországi viszonyokra ül­tette át. Miért éppen a szolnoki óvodára esett a választás, hogy részt vegyenek ebben a prog­ramban? Mint az óvoda veze­tője, Kesjárné Uzonyi Katalin és a program óvodai irányí­tója, Kádár Istvánná el­mondta: az ÁNTSZ keresett olyan óvodát, ahol a feltételek adottak a programhoz. Náluk már egyébként is hagyomá­nyai vannak az egészséges életmódra nevelésnek. Rend­szeresen tartanak például gyümölcsnapot. Az is külön­legességnek számít, hogy tor­naterem is található az intéz­ményben. A program célja, hogy egészséges életmódra nevelje a gyerekeket, megis­mertesse őket a szervezetük működésével. A programban szerepelnek ismeretek testünk felépítéséről, a szív működé­séről, továbbá edzések, test­mozgás és az egészséges ét­rendről szóló tudnivalók, il­letve a programban részt ve­vőknek másfajta étrendet állí­tanak össze. Mint Kádár Istvánná el­mondta, a kicsik fogékonyak az ilyen ismeretek iránt is, és FOTÓ: I. CS. játékos formában történik az ismeretek szerzése. Nagyon hatásos és könnyen megje­gyezhető például az a mondat, hogy: „a szívem akkora, mint az öklöm.” A program sikeressége per­sze múlik a szülőkön is. Hiszen nem sokat ér az, ha az óvodá­ban a gyerek hall valamit, és otthon homlokegyenest az el­lenkezőjét látja, tapasztalja. Az óvónők bíznak a szülők együttműködésében és abban, hogy sikerül elérni, hogy az otthoni étkezésben is háttérbe szorítják a zsíros étkezést. A programhoz, amely már­ciusban kezdődik, egy piros szív kincsesláda is társul, amelyben szemléltető eszkö­zök, képek rejtőznek, hogy könnyebbé és játékosabbá te­gyék a gyerekeknek az isme­retszerzést. Paulina Éva Gazdákkal szövetkező népfóiskolások Társadalmi elismertségük csökkent Dr. Nagy József, a jászberényi tanítóképző nyugalmazott főigaz­gatója harmadik éve elnöke a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Népfőiskolái Társaságnak. A közel száz tagot számláló civil szervezet működése tavaly rendkívüli módon elnehezült. Ennek okáról is kérdeztük az elnököt, a legutóbbi vezetőségi ülés után. Idősek klubja Apátin Egy híján húszán Jászapátin az Öregek Nap­közi Otthona 1968. január el­seje óta működik. Harminc időskorúról gondoskodtak akkor a régi Egészségház épületében. Innen a Jókai utcába, majd 1988-ban az István király útra költöztek. Amikor a szociális otthon megnyílt, oda kerültek a hetes napközi otthon gondo­zottjai. Ma az idősek klubjába tizenkilencen járnak be na­ponta. Az ebédért 100 forintot fizetnek térítési díj címén. Fo­lyóiratokat olvashatnak, televí­ziót nézhetnek reggel 9 órától délután 4-ig. A klubban fürdési és mosási lehetőség is van. A családias légkör kialakulását segítette, hogy a korábbi évek­ben kirándulásokat szervezhet­tek cégek szponzorálása révén. Az idősek klubja működteti a házigondozó-szolgálatot is. Az ötvenhat gondozott részére a mindennapi ebédet tizenkét gondozó viszi ki, havi 2500 fo­rint tiszteletdíj ellenében. A tar­tósan ágyban fekvő betegek időnkénti ápolásába a jászberé­nyi kórház krónikus osztálya besegít. Jászapáti önkormány­zata biztosítja az idősek klubjá­nak folyamatos működését, scs Karcag együtt a nemzeti parkkal Karcagon a közelmúltban ad­ták át a szélmalom mellett a Hortobágy Déli Fogadókapu épületét, mely a Déryné Mű­velődési Központhoz tartozik. Nemrég megbeszélésre hívták a szakembereket. A megbeszélésre eljöttek a Hor­tobágyi Nemzeti Park (HNP) képviselői és a karcagi polgár- mesteri hivatal munkatársai. A szakmai elképzeléseket Sallai Róbert Benedek, a fogadóház gondnoka és Kapocsi István természetvédelmi őr ismertette. Eszerint többek között szeretnék fejleszteni a zöldturizmust, hi­szen a HNP és a Karcag kör­nyéki, természetvédelmi szem­pontból is értékes lelőhelyek kö­zelsége erre lehetőséget ad. A HNP és a Nimfea Természetvé­delmi Egyesület is segíteni fog a szakszerű turistaútvonalak elké­szítésében. Molnár Attila termé­szetvédelmi felügyelő és Szilá­gyi Gábor, a HNP kutatásszerve­zési és informatikai osztályának vezetője öt kerékpárt is felajánlott a fogadóháznak használatra. Emellett a bemutatótermi térkép kivitelezésben is segítenek. így nyomon lehet majd követni Kar­cag vízszabályozás előtti és utáni állapotát, valamint fotókon be­mutatják a környék jellemző nö­vény- és állatvilágát. A várost bemutató videofilm elösszeállítá- sában is segít a HNP. A vitrinek elkészítését - melyben a karcagi fafaragók, fazekasok, népművé­szek alkotásai is helyet kapnak majd - a helyi fafaragók vállal­ják. A faanyagot ehhez az ön- kormányzat biztosítja. D. E.- Az egyik legsúlyosabb prob­léma a megyei támogatás be­szűkülése, amely tavaly már a szolnoki regionális iroda mű­ködésére sem yolt elegendő. Valójában a Györffy István Népfőiskolái Alapítványt azért alapította a megyei önkor­mányzat, hogy annak kuratóri­uma pályázatok útján biztosítsa az iroda üzemelését. A pályá­zati források azonban rendkí­vüli módon beszűkültek. A Nemzeti Kulturális Alap csúcs­kuratóriuma február elején dönt majd a számunkra sorsdöntő céltámogatásról.- Elsorvad a Magyar Népfó'- iskolai Társaság egyik legelis­mertebb vidéki tagszervezete?- Nagyon szépen beindultak a jászfényszarui, jászárokszál­lási, kunhegyesi népfőiskolák, a tiszavárkonyi programok. A helyi támogatások nélkül szinte lehetetlen fennmaradni, mert a mai gazdasági környezetben egy civil szervezet képtelen az általa szervezett programokból önfenntartását biztosítani.- Túl vannak az idei év első' elnökségi ütésén.- A gondok miatt nem a leg­vidámabb hangulatban, de sorra vettük, mit szeretnénk elérni a ’97-es évben. A népfőiskola társadalmilag egyre kevésbé el­ismert civil szervezet, ezért utóvizsgálatot végzünk annak érdekében, hogy maguk a prog­ramjainkon részt vett emberek bizonyítsák, mondják el, mit je­lentett az életükben egy-egy népfőiskolái kurzus elvégzése. A felnőttoktatásba is szeret­nénk hatékonyabban bekapcso­lódni, elsősorban jövedelem- szerző szempontokat figye­lembe véve. Folytatjuk a ha­gyományos Kitekintés soroza­tunkat, ahol külföldi népfőisko­lák mutatkoznak be, illetve őszre ismét tervezünk egy or­szágos rendezvényt.- Jászberényben nincs népfó'- iskola, de a herényi gazdáknak is tartogat valamit a társaság.- A gazdakör elnökével együttműködési megállapodást kötöttünk, hogy a márciusban befejeződő gazdálkodási tanfo­lyamuk után 8-10 előadásból álló népfőiskolái jellegű prog­ramokat indítunk számukra. A gazdakör egy igen jól szerve­zett közösség. A későbbiekben talán népfőiskolái kurzus is in­dulhat. A gazdakör a jászberé­nyi önkormányzat támogatását pályázat útján igyekszik el­nyerni a program megvalósítá­sához. S. Cs. J. A Kunhalom Polgári Kör tanár vendége Az alföldi gyökerekről A karcagi városi Csokonai Könyvtár Kunhalom Polgári Köré­nek legutóbbi vendége Rideg István gimnáziumi tanár volt, aki most megjelent Alföld és irodalom című tanulmánykötetét mu­tatta be a diákoknak és felnőtteknek.- Hálás vagyok a sorsnak, hogy amikor vállaltam és kerestem az alföldiséget, olyan barátokat is­merhettem meg magam körül, mint Szabó Pál, Kiss Tamás, Sarkady Sándor, Pádár Julianna, Erdei-Szabó István, Körmendi Lajos és Szathmári István - mondta az alkotó, aki kötetében róluk írt egy-egy tanulmányt. A tanár úr szerint a fenti alko­tók által képviselt Alföld-foga­lom még szép. Az itteni iroda­lom még ragaszkodik a tájhoz, a gyökerekhez. Bizonyára más tá­jon más a kötődés, de itt is élnek olyan emberek, akiket a szellemi életből nem szabad kirekeszteni. Jó lenne, ha a néprajz is tantárgy lenne, s Györffy István gondola­tait is jobban elismernék a köz­tudatban - vélte Rideg István. — Györffy szerint a néphagyo­mány tart meg bennünket ma­gyarnak, s a nemzetközi művelt­ség tesz európaivá. Az Alföldhöz, az alföldiség- hez is hozzátartoznak ezek a fo­galmak. Az esten a kötetben sze­replő tanulmányokról is esett szó, s a gimnazisták lelkesen hallgatták Rideg István beszá­molóját, Szabó Pállal való talál­kozójáról is. -de­Tanulmányi versenyek, győzelmek, helyezések Szórakozás a tanulás Bolya Imre a jászapáti Mészá­ros Lőrinc Gimnázium és Szakközépiskola nyolcosztá­lyos tagozatába jár, és az in­tézmény egyik éltanulójának számít. Leginkább a matema­tika, a számítástechnika és az angol nyelv tanulása érdekli. Amikor a gimnáziumba öt évvel ezelőtt felvették, sokan figyel­meztették: jóval nehezebb terhet vesz a nyakába, mint ha a ha­gyományos úton folytatná ta­nulmányait. Legnagyobb meg­lepetésére nem tűntek nehéznek az elé kerülő feladatok, így egyre több pluszmunkát vállalt magára. Tanárai erre felfigyel­tek, és biztatták, vegyen részt tanulmányi versenyeken. Tavaly első helyezett volt a megyei számítástechnika-verse­nyen, előtte megyei második matematikából. Két éve pedig 'országos* ®igol»l»j»elez«r«v«s®- nyen szerezte meg az előkelő harmadik helyet. Szabadidejének nagy részét is a tanulás tölti ki. Legtöbbször számítógépén gyakorol, mate­matikai programokat ír. Most számítógépének eladásán fára­dozik, szeretne egy jobb, korsze­rűbb műszert beszerezni. Leg­közelebbi terve, hogy letegye az angol középfokú nyelvvizsgát. Ha lesz elég energiája, a német nyelvvel is megpróbálkozik. A »középiskola után a szegedi egye­temre szeretne jelentkezni, és ott programozó matematikusként diplomát szerezni. -cs­Két és felen a művelődésért A földvári kultúra felkarolása Kevés művelődési ház érezheti úgy, hogy biztos anyagi háttér áll mögötte. Igaz ez a tiszaföldvári művelődési otthonra is, ahol a kötelező karcsúsítások után mindössze hárman dolgoznak. Az éves költségvetés tavaly 1,7 millió forint körül volt, hozzátéve a saját bevételeket, éppen fedezni tudták a saját költségeket. Dobróka András, az intézmény igazgatója el tudna képzelni több munkatársat is.- Kevesen vagyunk - kezdte a fiatal igazgató tulajdonkép­pen két és felen dolgozunk. Ez úgy jön össze, hogy ketten nyolc órát, egy munkatársunk pedig négy órát dolgozik. Értelemsze­rűen ez meglátszik valamikép­pen a szervezéseinken, hiszen mindent magunknak kell csinál­nunk, még a plakátragasztást is. Többször veszünk fel egy-két hétre, esetleg egy hónapra kise­gítő munkaerőt, most a munka­ügyi központnál fogok majd tá­jékozódni a kedvező lehetősé­gek felől. Nagy gondot jelent a megfe­lelő információs csatorna hiánya is. Nincsen olyan helyi média, ami több háztartásba is eljutna, s így nincsen megfelelő propa­gandája a kultúrának sem.- Ezen megpróbálunk változ­tatni. A Földváron élő 4200 csa­ládot úgy éljük el, hogy infor­mációs lapot adunk ki, amiben két hónapra előre olvashatják a programjainkat. Ezzel talán job­ban megismernek bennünket és többen eljönnek a művelődési ház programjaira. -pókász­Mozart születésnapján Hangverseny a Szigligeti Színházban Kesselyák Gergely kitűnően tolmácsolta Mozart művét Telt ház fogadta a színpadra lépő előadóművészeket: a hétfő esti koncert programja számos zenebarátot vonzott a Szigligeti Színházba. Elsőként Beethoven Egmont- nyitánya hangzott el. Egmont gróf, a szabadságukért küzdő németalföldiek hős lelkű vezére a XVI. században élt. II. Fülöp spanyol király Flandria helytar­tójává nevezte ki. Látva azon­ban a nép szenvedését, Egmont megkísérelte meggyőzni a ki­rályt abszolutista törekvéseinek helytelenségéről. Fülöp vezére, Álba herceg ezért álnokul elfo­gatta és lefejeztette. Egmont tra­gikus sorsa megrendítette egész Európát. Goethe tragédiát út róla - a drámához 1810-ben Beethoven nyitányt és aláfestő muzsikát írt. A nyitány a kom­ponista legmarkánsabb, leghero- ikusabb alkotása; az egyetemes emberi szabadságeszmény jel­képévé magasodott. A nyitány érzelemgazdag, ki­dolgozott tolmácsolásával a Szigligeti Színház Zenekara és az ifjú, ámde máris érdemdús, szépreményű karmester, Kesse­lyák Gergely aratott megérde­melt sikert. Ezt követően Selmeczi György: Laudate pueri in hono­rem Kájoni János című művét mutatták be. A darabot a szerző eredetileg gyermekkarra és vo­nósnégyesre irta; női karra és vonószenekarra írott változatá­nak ez alkalommal volt az ős­bemutatója. A kompozíció meg­írására a teljes Kájoni-kódex megjelenése ihlette Selmeczi Györgyöt a millecentenárium évében. Művében a kórus latin nyelvű, unisono éneke képviseli az egyházi, a zenekar jellegzetes effektusaival pedig a népi zenét. Kájoni János Ferenc-rendi szerzetes a XVII. század dere­kán élt Erdélyben. Sokoldalú te­vékenységet folytatott: zenés dokumentumok buzgó gyűjtője és feljegyzője; maga is ének­szerző, komponista. Ápolta a csírázó magyar egyházi zenét, felfigyelt magyar, román és ci­gány népzenére, a magyar világi dallamokra és felbecsülhetetlen jelentőségű feljegyzésekben örökítette meg azokat. Az ősbemutató elnyerte a kö­zönség tetszését; a vastapson mindenekelőtt a szerző, de nem utolsósorban a művet tolmá­csoló Szolnoki Bartók Kórus (karigazgató: Molnár Éva), a vonószenekar és karmester osz­tozhatott jogosan. A hangverseny második ré­szében - a zeneszerző születé­sének évfordulója alkalmából - Mozart Requiemje hangzott el. A mű keletkezéséhez különös legenda fűződik: 1791 nyarán egy feketébe öltözött, titokzatos lakáj jelent meg a zeneszerző lakásán. Egy magát megnevezni nem kívánó személy - Walsegg gróf - megbízásából felkérte Mozartot egy rekviem megírá­sára. Előleget adott át azzal a ki­kötéssel, hogy a mű igazi szer­zője mindörökre maradjon titok. A komponista elfogadta a meg­bízást, annál is inkább, mivel megérezte: saját gyászmiséjét írja. Utolsó erejét megfeszítve dolgozni kezdett, azonban mű­vét már nem tudta befejezni. A Lacrimosa-tétel első ütemei el­készültével végleg ágynak esett, így a requiemet tanítványa, Franz Xaver Süssmayr fejezte be. A Requiem az alkalomhoz méltó módon hangzott el; hall­gatása katartikus élményt nyúj­tott. A szűnni nem akaró taps egyaránt szólt az interpretáció oszlopának, a Szolnoki Bartók Kórusból és a Budapesti Ifjú Zenebarátok Kórosának tenor és basszus szólamaiból ez alka­lomra alakult énekkarnak, a két karigazgató, Molnár Éva és Ug- rin Gábor gondos előkészítő munkájának. Szólt a mindvégig kitűnő zenekarnak, az ifjú, te­hetséges szólistáknak: Wierdl Eszternek, Schöck Atalának, Kovácsházi Istvánnak és Kővári Csabának - és végül, de nem utolsósorban Kesselyák Ger­gelynek, aki nagy karmesterelő­dökhöz méltóan tolmácsolta Mozart ezen utolsó, halhatatlan alkotását. Szathmáry Judit

Next

/
Oldalképek
Tartalom