Új Néplap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-04 / 3. szám

6. oldal Gazdasági Tükör 1997. január 4., szombat Változatlan érdeklődés. Előzetes adatok szerint az óévben sem csökkent a külföldi befektetők érdek­lődése hazánk iránt: hoz­závetőleg 2 milliárd dollár működő tőke áramlott be a magyar gazdaságba. A pénzinjekció felét a fel­dolgozóipar kapta, de je­lentős hányaddal részese­dett a gépipar, az élel­miszeripar, továbbá a vegyipar is. Kamatprognózis. Szak­elemzők úgy vélik, hogy az idén - a tervezett 18 százalékos infláció mellett - várhatóan fokozatosan csökkennek a betéti és a hitelkamatok. Az egyéves futamidejű állampapírok több mint 21 százalékos hozama például ez év vé­gére 18 százalékra mérsék­lődhet. Életképes kisboltok. A fogyasztói szokásokat vizs­gáló kutatók szerint a bevá­sárlóközpontok támasztotta versenyben az elszórtan működő kisebb árudák te­kintélyes hányada alulma­rad. A konkurenciaharcban a legnagyobb fennmaradási esélye a napi élelmiszercik­keket forgalmazó boltok­nak, továbbá a bő választé­kot kínáló szaküzleteknek és a butikoknak van. Bőrösaggodalom. A Bőr­és Cipőipari Egyesülés at­tól tart, hogy az új évben elhagyják az országot a bőrfeldolgozó-ipari bér- munkáltatók. Ennek oka, hogy a tavalyi rendelet szerint a termelés során keletkező veszélyes hulla­dékot a megrendelőnek vissza kell vennie. Az egyesülés szerint a szabályozás túl szigorú, ezért több a kára, mint a haszna. Kevesebb per. Kedvező változásokat jeleznek munkaügyi kérdésekben az igazságügyi statiszti­kák: csökkent a munkaa­dók és munkavállalók kö­zötti jogviták, perek száma. Ennek is köszön­hető, hogy lerövidült a bí­rósági eljárások időtar­tama. A peres ügyek ará­nya 1995-ig emelkedett, a jó irányú változás az el­múlt két évben következett be. Őstermelők Szabolcsból. A 238 ezer földtulajdonos közül becslések szerint 40- 50 ezren kérik az őstermelői igazolvány kiadását Sza- bolcs-Szatmár-Bereg me­gyében. Az Agrárkamara szakemberei tegnap sajtótá­jékoztatón mondták el: úgy vélik, hogy ennyien vannak, akiknek a családi jövedel­mében meghatározó a mező- gazdasági termelés. Bíró Miklós, a kamara titkára sze­rint a gazdajegyzők az iga­zolványok révén jobb kap­csolatot alakítanak ki az ős­termelőkkel, javul a mező- gazdasági információs rend­szer. Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 272,38 Görög drachma (100) 65,65 Német márka 104,13 Olasz líra (1000) 105,95 Osztrák schilling 15,10 Spanyol peseta (100) 123,59 USA-dollár 160,96 A bűvös billiós határ közelében Már a húszak klubjának ajtaján kopogtat a Budapesti Árutőzsde Elkészült a Budapesti Árutőzsde 1996. évi gyorsmérlege. Ebből kitűnik, hogy jelentős élénkülést hozó, sikeres évet zárt a BÁT: a mintegy 5 és fél millió kontraktus - üzletkötés, adásvételi megállapodás - értéke csaknem 920 milliárd forint volt, azaz megközelítette a billióforintos határt. Pongrácz Tibomé dr. Varga Andrea ügyvezető igazgató elmondta, hogy a forgalom dinamikus növekedésének kö­szönhetően a BÁT javította helyezését a világ tőzsdéinek toplistáján, és valószínűleg bekerül a világ húsz legna­gyobb tőzsdéje közé. (Tavaly a rangsorban a 35. helyet fog­lalta el.) A forgalom mintegy 90 százalékát a pénzügyi szekció adta. A legnépszerűbb devizá­nak az ECU bizonyult, ebből több mint 1,3 millió kontrak­tus cserélt gazdát. Az ECU-t a sorban a japán jen és az ame­rikai dollár követte. E két de­vizából mintegy 1,8 millió kontraktus kereskedelmét re­gisztrálták. A gabonaszekció az 1995. évi forgalomnak több mint öt­szörösét bonyolította le: 125 ezer kontraktus cserélt gazdát, csaknem 62 milliárd forint ér­tékben. E forgalmi adatok azt jelzik, hogy az ország gabona- termésének körülbelül 35 szá­zaléka „átment” a tőzsdei csa­tornákon. A termények közül a búzakereskedelem bizonyult a legélénkebbnek, a második legkeresettebb agrártermék a takarmánykukorica volt. A húspiac forgalma szintén túl­szárnyalta az előző év ered­ményeit. A jók lehetnek még jobbak Az agrárpolitikus több jogot adna a földek bérlőinek A kormányprogramban kitűzött mezőgazdasági céloknak ed­dig körülbelül a fele valósult meg - nyilatkozta lapunknak az év fordulója alkalmából Karakas János szocialista agrárpoliti­kus. A választásokig van tehát bőven tennivaló.-Az eredmények között emlí­tem az élelmiszeripar privatizá­cióját, a fontos agrártörvények megalkotását és nem utolsósor­ban az év végén az ágazatnak megszavazott plusz 5,3 milliárd forint többletjuttatást - mondta a képviselő.-Az idei kormányzati, tör­vényhozói teendők közül az élre kívánkozik a még hiányzó, fontos jogszabályok meghoza­tala. Nagy szükség lenne belát­ható időn belül egy érdekképvi­seleti törvény megalkotására is, mert az Európa Unióhoz való csatlakozásunk utáni éles ver­senyhelyzetben a termelők erős érdekképviseletet igényelnek majd. Sokan rebesgetik, hogy a szaktárca élén történt vezető- váltással megszűnik a támoga­tások odaítélésénél a szektor- semlegesség, és a csak néhány hektáros kistermelőkkel szem­ben előnybe kerülnek a nagy- gazdaságok. Én ezt inkább úgy mondanám, hogy a kormány el­sősorban az eredményesen mű­ködő gazdaságokat kívánja a jövőben támogatni. Eldöntendő, hány hektáros gazdaság tekinthető működő­képesnek. Egy bizonyos: a harminc-ötven hektár alatti kis- birtokokon nem lehet igazán jövedelmezően termelni. Az állami költségvetésből az agrártámogatásra fordítható összeg kevés - folytatta a hon­atya. - Ezt a keveset ezért első­sorban olyan gazdálkodók kö­zött kell elosztani, akik azt a termelésben kamatoztatni tud­ják, teljesítik a kormányzati el­várásokat. A törpebirtokosok­nak mintegy szociális juttatás­ként odaadott pénzek a legjobb akarattal sem nevezhetők agrár- támogatásnak. Sajnos, az a gond, hogy egyes régiókban létkérdés ez a juttatás, mivel az ott élőknek ez az egyetlen jö­vedelmi forrásuk. Ugyancsak gond, hogy Magyarországon elválik egymástól a föld tulaj­donosa és használója. A tör­vényalkotóknak fontos teen­dője lesz ennek az ellentmon­dásnak az összehangolása. Akár úgy is, hogy a bérlőt hoz­zuk - például egy tízéves föld- használati garanciával - jobb helyzetbe. Újvári Gizella A tulajdonosok nem tudják, mit rejtenek a falak Házi diagnózis a házakról Különleges épületnaplót je­lentetett meg a napokban az ipari tárca. Kitöltésével, fo­lyamatos vezetésével az in­gatlantulajdonosok figye­lemmel követhetik lakásuk műszaki állapotát. A kiadvány - kissé hivata­losra sikerült nevén az Épü­letdiagnosztikai adatbázis - ötlete onnan származott, hogy a minisztérium szakemberei nap mint nap szembesültek a meglepő valósággal. Ez pedig nem kevesebbről árulkodott, mint arról, hogy a lakóházak, a lakások tulajdonosai, de még az állami, önkormányzati épületek birtokosai, kezelői sincsenek tisztában épületük állapotával. Egyetemi, főiskolai taná­rok, építészek, a víz-, gáz, elektromos rendszerek szak­értői állították össze az adat­bázist, illetve az azt szolgáló kérdéscsokrot. A rovatok ki­töltésével a laikus állampol­gárok is megbízható diagnó­zist kaphatnak otthonukról. Szembesülhetnek azokkal az általában sürgető tennivalók­kal, amelyek a családi és tár­sasházakra várnak, s amelyek elvégzésével meg lehetne előzni azok további romlását. A napló a legkülönbözőbb építmények karbantartására ad receptet, és tájékoztat a kedvezményes felújítási köl­csönlehetőségekről, támoga­tásokról, pályázatokról is. (koós) Egybemosódott Vektor-adatok Korlátozták a bróker cég tevékenységét Korlátozták a Vektor Bró­ker Befektetési és Értékpa­pír-forgalmazási Rt. pénz­tári vagyonkezelői tevé­kenységét. A forgalmazó to­vábbi megbízásokat nem fogadhat el és megbízási szerződést sem köthet. Az Állami Értékpapír és Tőzsdefelügyelet a decemberi célvizsgálat nyomán döntött a korlátozásról. Az ellenőrök megállapították ugyanis, hogy a korábban - még októ­berben - feltárt hiányosságo­kat csak részben szüntette meg a társaság. A Vektor bróker cég mun­katársai például a Vektor Pénzügyi és Befektetési Ta­nácsadó Rt.-vel közös irodát, pénztárfülkét továbbra is együtt használják, és nincse­nek meg az előírt tárgyi, tech­nikai feltételek sem. Mindez csak látszólag má­sod- vagy sokadrendű kérdés. A Vektor Bróker Befektetési és Értékpapír-forgalmazási Rt. számvitele tudniillik ko­rábban nem különült el a Vek­tor Pénzügyi Befektetési Ta­nácsadó Rt. számvitelétől, és ebből adódóan a két társaság gazdálkodásának dokumentá­lása összekeveredett. A dokumentumok rendsze­rezését és elkülönítését köve­tően lehet majd megállapítani a forgalmazó gazdálkodásá­nak pontos adatait. Az ÁPV Rt. fogja kezelni a Budapest Bank leányintézetének vagyonát Draskovics: Nincs titkos záradék Sok mendemonda kapott szárnyra a Budapest Bank privatizá­ciójáról. A PM államtitkára, Draskovics Tibor tegnap azzal a szándékkal invitálta találkozóra a sajtó képviselőit, hogy elosz­lassa a tévhiteket, s ismertesse a pénzintézet magánosításának tényleges körülményeit. Alapvetően a magyar gazdaság érdekeit szolgáló szerződést kö­tött a kormányzat a két fő tulaj­donossal, a General Electric Ca- pitallal és az EBRD-vel - han­goztatta Draskovics. A szerző­désnek semmilyen titkos zára­déka nem volt. Kiderült viszont, hogy a nemzetközi magánjog szerint ilyenkor szokásos általá­nos garanciák mellett a megálla­podás néhány specifikus garan­ciát is tartalmazott. A bank eladásának körülmé­nyeit vizsgálva azonban tekin­tetbe kell venni, hogy akkor még nem látszott, vajon eredményes lesz-e a meghirdetett stabilizációs gazdaságpolitika. így a hazai pénzintézetek megítélése is ked­vezőtlenebb volt, mint napjaink­ban. Érzékelhető volt egyfajta be­fektetői bizalmatlanság. Ez is magyarázza, hogy a szer­ződésbe belefoglalták: az állam kötelezettséget vállal, hogy a bank és konszolidált leányvállala­tainak eszközei közül 1997-ben és 1998-ban évenként 4,125 mil­liárd forint értékű eszközt meg­vásárol, ha azt a vevők kezdemé­nyezik. így a visszavásárolt esz­közök értéke két év alatt legfel­jebb 8,25 milliárd forint lehet. A kivásárlási garancia alapján vette vissza az állam december végén a Budapest Bank leány- pénzintézetét, a Polgári Bankot. A PM a tervek szerint a közeljövő­ben szerződést köt az ÁPV Rt.-vel arról, hogy a privatizációs intéz­mény lássa el a Polgári Bank va­gyonkezelését. A pénzügyminiszter egyébként a múlt év végén konzultált a ve­vőkkel s az eredeti szerződés több olyan pontját is módosították, me­lyek hátrányosak voltak az ál­lamra. A módosított megállapodás sem tartalmaz semmilyen titkos záradékot, és„kapcsolt üzletet”. „Kellemes disznóság” a húspiacon A szakemberek csak találgatják az árcsökkenések okait Meglepő fejlemények tanúi lehettek az elmúlt napokban a há­ziasszonyok: az ünnepi bevásárlások idején az előrejelzések el­lenére nem emelkedtek a sertéshúsárak. Sőt a húsfélék többsé­gét olcsóbban, a korábbinál olykor kilónként 100 forinttal is alacsonyabb áron kínálták a hentesek. Régen szolgált a piac efféle meglepetéssel, aminek okát egyelőre a szakemberek sem tudják pontosan. Arra hajlanak, hogy a december-január táján esedékes házi disznóvágások kényszerítették ki az olcsóbb árakat. Ezt ugyan az árprognó­zisok készítői is figyelembe vették, de azt nem lehetett tudni, hogy hány disznó, malac esik áldozatául a böllér késé­nek. Nos, az árakból ítélve a vártnál több. Az ágazat időről időre válsá­gokkal küszködik, hol azért, mert sok, hol azért, mert kevés a sertés. Jelenleg becslések sze­rint mintegy 6 millió disznót tartanak a gazdák. A tapasztala­tok szerint ez elegendő mind a hazai ellátásra, mind pedig az exportigények kielégítésére. Kis Zoltán, az FM politikai államtitkára szerint a piac azért kiszámíthatatlan, mert a gazdák többsége nem szolgáltat megfe­lelő adatokat az állatállomány tényleges nagyságáról, s emiatt sokszor elmaradnak a szüksé­ges intézkedések. Tény az is, hogy az utóbbi évtizedben a sertéshús fogyasz­tása a felére esett vissza: jelen­leg egy főre évenként átlagosan 30-40 kilogramm jut. A sertéstartók és a feldolgo­zók véleménye, hogy a hazai sertéságazatot hosszú távon az integráció újraszervezése állít­hatja talpra. A feldolgozók leg­inkább azt teszik szóvá, hogy ellenőrizetlen a genetikai állo­mány, amelyet a tenyésztők be­állítottak, és így a hús minősége sem éri el a kívánt szintet. A legfőbb baj mégis az, vélik sokan, hogy a piac ellenőrizet­len, a felvásárlási árak és a ta­karmányárak is ingadoznak. Ráadásul - egyes vélemények szerint - az ágazat produktu­mának 40 százalékát a fekete- gazdaságban állítják elő. Miért lett drágább a benzin és a gázolaj? Nagy árugrás a kutaknál Várható volt hogy január 1- jétől megdrágul a benzin, a gázolaj, de a mértéke szinte mindenkit meglepett. Dr. Dénes Ferenc, a MÓL Rt. főosztályvezető-helyettese nem tagadta, hogy a korábbi, már-már megszokott 1-2 fo­rintos emeléstől a mostani nagymértékben eltér. Ő azon­ban - mint hozzátette - szak­mai, üzleti szempontból még­sem mondhatja, hogy a ben­zin drágult. A valóság ugyanis az, hogy a benzinre ban fizetendő útalap összege emelkedett meg. Az ólmos 91-es benzinnél például 7 forinttal lett több a fogyasztási adó, és 3,30-cal az útalap. A sokak által vásá­rolt ólmos 98-asnál ez a két tétel 6,40, illetve ugyancsak 3,30, vagy az ólommentes 95- ösnél 7, illetve 3,30 forint. Mindennek tetejébe a ben­zin árát további két forint környezetvédelmi termékdíj is növeli. Az adó és az útalap megnövelt összegét plusz 25 százalék áfa is terheli! kivetett forgalmi adó és az ár­Fogy. adó Útalap Ár (koós) Benzin régi új régi új régi új Ólmos 91 41,30 48,30 12,10 15,40 122,00 135,50 Ólmos 98 47,60 54,00 12,10 15,40 134,50 148,00 Ólmozatlan 95 41,30 48,30 12,10 15.40 125,50 139,00 Ólmozatlan 98 41,30 48,30 12,10 15,40 133,50 146,00 Gázolaj 34,70 40,00 12,10 15,40 117,50 129,00 Téli aratás - közmunkában A nádaratás nemcsak gaz­dasági, hanem környezet- védelmi haszonnal is jár. Sőt hozzájárul ahhoz, hogy a Balaton környékén csök­kenjen a télen nagyarányú munkanélküliség. Nyolcvan év után először si­került a Balaton és a Kis-Ba- laton összes nádasára „arató gazdákat” szerződtetni - mondta Nemcsók János, a tó kormánybiztosa. A nagy tavon négy társaság arat, a kétezer hektár területű kis-balatoni nádasok haszno­sítására pedig a balatonszent­györgyi Heliantusz Kft. nyerte el a megbízást. Ez a társaság - az arató­kombájnok kiszolgáló sze­mélyzetén kívül - százhúsz munkanélkülit alkalmazott, kézi aratóként. A munkaügyi szervezettől kiközvetített dol­gozók fizetésére a Közmunka Tanács 18 millió forint köz­hasznú foglalkoztatási bérke­retet biztosít. Az államtitkár elmondta, hogy a teljes körű nádaratás biológiai jelentőségű tevé­kenység, ugyanis az évtizede­kig levágatlan és elrothadó nádasrészek rontották a víz minőségét, a rendszeres, és főként a kézzel végzett aratás viszont a kedvezőbb sarja- dást, a jobb minőségű, feldol­gozásra alkalmas, exportké­pes nád növekedését segíti. Karcag: Széchenyi sugárút 43. (Új Néplap-iroda) Kisújszállás: Fóling iroda, Kurucz u. 4/1. Kunhegyes: V. Terjesztési ügynökség, Kossuth u. 40. Mezőtúr: Benedek Lajosné, Kossuth út 53. Nagykörű: Kiss Lajosné, Polgármesteri Hivatal Törökszentmiklós: Tóth Ferencné, Berzsenyi út 43. Terjesztési ügynökség: Táncsics út 1. Abony: Mádi Istvánné, Hunyadi J. út 12/a. Tószeg: Papp Ferenc, Attila út 54. Tiszajenő: Kerti Imre, Arany J. út 109. Besenyszög: Fecske Péter, Pásztor út 17. Tiszasüly: Katona Józsefné, Dózsa Gy. út 29. Kőtelek: Fekete Istvánné, Kossuth út 39. Rákóczifalva: Szekeres Béláné, Petőfi út 4/c.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom