Új Néplap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-27 / 22. szám
4. oldal Gazdasági Tükör 1997. január 27., hétfő A védelmi ipar védelmet kér Honvédelmi iparunk termelési értéke a korábbi szint 10 százalékra esett vissza az utóbbi években. A korábbi 10-15 ezer dolgozó helyett ma 3500-at foglalkoztat az ágazat. Többek között ez is szóba került az iparág helyzetével foglalkozó szombati konferencián. A honvédelmi iparban érdekelt cégek képviselői a tanácskozáson javasolták, hogy a privatizációs, valamint a közbeszerzési tör-_ vény vegye figyelembe speciális helyzetüket, az ország egésze szempontjából betöltött stratégiai szerepüket. A találkozón tárgyaltak arról is, miként érvényesíthető az az országgyűlési határozat, amely kimondja, hogy a nemzeti össztermék egy százalékát kitevő védelmi kiadások tizenöt-húsz százalékát fejlesztésekre kell fordítani. Az utóbbi években ugyanis a védelmi keretből gyakorlatilag nem költöttek ilyen célra, igaz az orosz adósságelszámolásként érkező technika értéke meghaladta ezt az arányt. A honvédelemi tárca a következő években már szeretné, ha a határozatban szereplő tizenöt-húsz százalékos mértéket fejlesztésre fordítanák. Ebből az ösz- szegből indítható lenne a tervezett rakéta- és radarprogram. Ezek jórészt külföldi cégeknek szóló megrendeléseket jelentenek, a hazai üzemek azonban szerepet kaphatnak az ellentételezésnél. Beszállítóként kapcsolódhatnának a fejlett technikai eszközök gyártásához is, többségük ugyanis eléri a nemzetközi színvonalat. Magyar siker. Hét magyar kamarai programtervezetet hagyott jóvá az Eurochamb- res, az Európai Kamarák Szövetsége. A PHARE Chamber Partnership program keretében megpályázott projektek magyar és EU-or- szágbeli kamarák együttműködését segítik elő, amelyre az Eurochambres 30-50 ezer ECU összegű támogatást ítélt meg. Pénzvilág ’97. Az elmúlt évekhez képest stabilabbá vált a hazai pénzintézeti szektor, egyúttal tavaly jelentősen megnőtt a magyar tőkepiacon a részvények iránti kereslet, hangzott el a Pénzvilág ’97 Magyarország című tegnapi konferencián. Az idén azonban a bankoknak és a brókercégeknek gyakorlatilag itthon kell megvívniuk a nemzetközi versenyt. Állatállomány Tavaly a sertések kivételével tovább csökkent az ország haszonállat-állománya - írja a legújabb KSH-jelentés. Szarvasmarhából 2, juhból 11, baromfiból 12 százalékkal kevesebb volt 1996. december 1-jén, mint egy évvel azelőtt. A sertések száma 5 százalékkal gyarapodott. Az MNB Hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 275,55 Görög drachma (100) 65,81 Német márka 103,27 Olasz líra (1000) 105,72 Osztrák schilling 14,69 Spanyol peseta (100)122,64 USA-dollár 169,01 Rekordösszegű bírságot szabott ki az OTP Bankra a Gazdasági Versenyhivatal Javul-e a piaci harcmodor? Sokak szerint a hazai gazdasági életben a vadkapitalizmus legszörnyűbb jelenségei tapasztalhatók. Ennek konkrét megnyilvánulásairól a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettesét, a Versenytanács elnökét, dr. Boytha Györgynét kérdeztük.- A gazdaság egészének morális helyzetét a versenyfelügyeleti eljárásainkból nem tudjuk megítélni, hiszen csak a problémás esetek jutnak el hozzánk- hangsúlyozza dr. Boytha Györgyné. - Annyit azonban tapasztalunk, hogy a bejelentések száma és a kiszabott bírságok nagyságrendje nem emelkedett lényegesen. 1996- ban 292 új üggyel foglalkoztunk. A panaszok nagy része, fele-fele arányban a fogyasztók megtévesztéséről, illetve az erőfölénnyel való visszaélésről számolt be. Tavaly ösz- szesen 111 millió forintnyi bírságot szabtunk ki. A fogyasztók megtévesztésében az egyik legnagyobb port kavaró ügy a Coca-Cola kupakos nyereményakciója volt. Két magánszemély bejelentése nyomán kiderült, hogy átvilágíthatok a műanyag fedelek, így már a szállítás során „lefölözhetővé” váltak a nyerő üvegek. A Versenytanács 5 millió forintos bírságot szabott ki a cégre. A fogyasztók félrevezetésében már évek óta „kiemelkedő teljesítményt” nyújt néhány csomagküldő szolgálat. Konkrétan az Euro Direct Service, a Top Trading Hungary, a Biotonic és újabban a három helyett az egyik Kft. jogutódja a Royal Ambassador. Olyan nyereményakciókkal kecsegtetik a vásárlókat, amelyeknek nincs meg az anyagi fedezete. E cégek közül nem egyet már 20 millió forintra is megbírságoltunk, mégis újabb és újabb trükkökkel jelennek meg a piacon. Az erőfölénnyel visszaélni? Ilyen eset volt az OTP ügye. Kiderült, hogy a lakáscélú hitelszerződések megkötésekor azt a látszatot keltették, mintha annak feltétele lenne az OTP Garancia Biztosító Rt.-vei kötendő biztosítási szerződés is. Ezzel részint hátrányt okoztak más biztosító társaságoknak, részint „elzárták” ügyfeleiket attól, hogy esetleg mással, kedvezőbb biztosítási szerződést kössenek. A másik kifogás az volt, hogy az OTP egyoldalúan módosított szerződéseket. Mindezért 50 millió forintos bírságot róttunk ki rá. n. zs. Az állam álmodem botladozásai A politikusoknak többet kellene törődni a társadalom közérzetével Az ígéret földje vagyunk. Minden esztendőben elhangzik, hogy a következő év már könnyebb, jobb lesz, és ezt a polgárok is érzik majd a bőrükön. Valami hiba csak történt, hogy nem kezdett el egy egész ország vakarózni örömében. Kopátsy Sándor közgazdászt a gazdaságpolitika értékelésére kértük.- A magyar politika immár hét esztendeje úgy próbál egyensúlyt teremteni a gazdaságban, hogy a mérlegnek csak az egyik serpenyőjét használja - állítja Kopátsy Sándor. - Csak a kiadások csökkentésével nem érhető el a kiegyensúlyozottság. Mindenképpen szükség volna megfelelő mértékű keresletre. A gazdaságpolitika döntéshozói abban a tévhitben élnek, hogy a kereslet élénkítése fölhajtaná az árakat, és ez gerjesztené az inflációt. Arra már senki sem gondol, hogy a jelenleginél valamivel lendületesebb kereslet csökkentené a gyártók önköltségeit, aminek következtében az árak is mérséklődnének. Ma a kihasználatlan kapacitás okozta költségek és a közterhek is megjelennek a fogyasztói árban. A gazdaság élénkítése nélkül lehetetlen leszorítani az inflációt. A szocialista rendszer összeomlása a lehető legrosszabb időben történt. A hetvenes évektől kezdve ugyanis egész Európában tombol a moneta- rizmus. Nincs rosszabb módszer áttérni a szocialista terv- gazdálkodásról a piacgazdaságra, mint úgy, hogy mindent piacosítunk. Azt a gazdaságpolitikát alkalmazzuk egy kicsi és szegény országra, amit a nagy és tehetős országok. Hozzá kell azonban tenni, hogy a fejlett országokban sem váltak be a monetarizmushoz fűzött idillisztikus remények. A latin-amerikai út számunkra nem járható. Való igaz, hogy Magyarország mozgástere a lemaradott- sága okán korlátozott, ám ez nem jelenti azt, hogy érdekeinkkel ellentétes alkuba is bele kell mennünk. A még nálunk is rosszabb helyzetben lévő Mexikó sem engedett egy jottányit sem az energiaiparából, mégis megkapta a 60 milliárd dolláros támogatást. A világon nincs példa arra, hogy egy ország kiengedte volna a kezéből a stratégiai fontosságú energiaipart. Jóval több önbizalom és önérzet kellett volna ahhoz, hogy hazánk érdekei ne sérüljenek. Az utóbbi hét évben a volt szocialista országok elhibázott gazdaságpolitikájuk miatt sokkal többet - csaknem 10 milliárd amerikai dollárt - juttattak Nyugat-Európának, mint a világháború után a Marshall segéllyel Amerika. A túlzottan liberalizált importtal 1,5 millió munkahelyet finanszíroz Kelet- Európa Nyugaton, és 15 milliót szüntet meg otthon. Választási lehetőség mindig van - állítja a közgazdász. - Senki nem akadályozott volna meg bennünket például abban, hogy megvédj ük a magyar cipőipart. Ma az embereknek csupán egy százaléka hord hazai gyártású cipőt. Dél-Koreá- ban a személyautóknak mindössze három ezreléke idegen országbéli. A Világbank mégsem neheztel Dél-Koreára. A gazdaság egyensúlyának helyreállításában igen hasznos módszer volt a vámpótlék bevezetése, leépítése talán korai. A magam részéről azt sem tartanám szemérmetlenségnek, ha az extra autókra 500 százalékos vámot vetnének ki. Fontos .volna a politikacsinálókban tudatosítani, hogy mi nem azért vagyunk, hogy szeressen bennünket a Világbank, hanem azért, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben, az országban. A kormánytagoknak és képviselőknek sokkal többet kellene törődniük a társadalom közérzetével. Nélkülöző, kedvetlen, szorongó emberekkel nem lehet országot építeni. A privatizáció társadalmi hozadéka, hogy a polgárokat a magánítás hercehurcája és botrányai csak megerősítik abban, hogy e^az ország már.jnjm az övéké, így nem is szorgoskodnak élte. A modern államnak arra kell törekednie, hogy a képzettség, a tehetség és az erkölcs szorzata minél nagyobb legyen. A latin-amerikai „erkölcs” a nemzeti jövedelem 25 százalékát emészti föl. Amerikában a drogfogyasztás többe kerül, mint a hadsereg fenntartása. Brazíliában 7,5-szer annyian vigyáznak a gazdagok vagyonára, mint ahány katona van. A világban azok az országok gazdagodtak meg, amelyek sokat áldoztak az oktatásra. A képzett emberek között kevés a munkanélküli és a krónikus beteg. A négy osztályt végzettek egészségügyi ellátása hatszor annyiba kerül, mint a diplomásoké. A szociális hálót annál szorosabbra kell szőni, minél nagyobb a szegénység. Ha a hibás gazdaságpolitika miatt a társadalmi rétegek elszakadnak egymástól, a legértékesebbet veszíti el az ország: a tehetséges utódokat. B. B. Kinézek ablakon, szemem elé tárul a bük- fürdői hófödte, jeges táj. A szemben lévő fa ágán egy fakopács kopácsol, szorgosan keresi a kéreg alatt megbúvó bogarakat. Nagyon hasznos ez a madár, mert a kártevők pusztításával segítséget nyújt nekünk, természetet szerető embereknek, hogy sikeresen megvédhessük növényeinket. Ezért etetésükről és itatásukról ne feledkezzünk meg. A talaj termékenységét növelő anyagok közül a legértékesebb az istállótrágya, amely a háziállatok szilárd és folyékony ürülékének és az almo- zásra használt szalmának, tö- reknek fűrészporos keveréke. Ez egyaránt tartalmaz növényi tápanyagokat és a talaj humuszkészletének fenntartására való szerves anyagokat. Az istállótrágyát az alommal egyenletesen elkeverve halomba kell rakni és földdel letakarni. Ily módon a trágya összeérik, szerves anyagai lebom- lanak és a tavaszi felhasználásig homogén, szagtalan, jól kiszárítható anyaggá változik, amely módfelett alkalmas a talaj termőképességének fokozására. A termelők és a fogyasztók érdeklődése - és igénye - egyre nő az olyan kerti növények termelése iránt, amelyek nem tartalmaznak egészségre ártalmas növény védőszer-maradéko- kat, illetve nem szorulnak vegyi növényvédelemre. Sokan tervezik, hogy tavasszal olyan almafacsemetéket telepítenek, amelyeket ritkábban vagy egyáltalán nem kell permetezni. Ilyen a Batul, a Húsvéti rozmaring, a Simonfi piros a Nemes Sóvári téli almafajta, amelynek csemetéit néhány faiskola már forgalmazza. BÁLINT GYÖRGY ROVATA Lapok a kertész noteszából az S Részben megyei kezdeményezés alapján Tiltakoznak a közúti fuvarozók A kormány által a múlt évben hozott, vállalkozókat sújtó rendelkezések ellen egyre többen emelik fel a szavukat. Legutóbb a Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyei, nemzetközi közúti fuvarozásban érdekelt vállalkozók a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete elnökéhez intézett levélben fogalmazták meg kételyeiket a kormány tavaly év végén hozott rendelkezéseivel szemben. A Magyar Köztársaság Kormányának az 1996. év végén hozott rendelkezéseivel ismét sikerült néhány jelentős akadályt gördítenie a nemzetközi közúti fuvarozást végző vállalkozások útjába - áll a levélben. Az áfa-elszámolási és lízingszabályok módosítása, a napidíjak adóköteles részére kivetett tb-járulékfizetési kötelezettség biztossá teszi a vállalkozások számára a járműrekonstrukciós program végrehajthatatlanságát, pedig kormányzati szerveink hangoztatják legerősebben, hogy a járműparkot korszerűsíteni kell. Mivel az ebben a szakmában dolgozó vállalkozók nem kívánják tevékenységüket a pénzügyi kormányzat miatt feladni, felkérik az egyesület elnökét egy rendkívüli közgyűlés haladéktalan összehívására. Úgy vélik, ez a fórum lehetőséget adna az árufuvarozói tagozatnak, hogy megfelelő súllyal adjon hangot követeléseinek. Ezek közé tartozik többek között az új beszerzésű, EURO-normás járművek és ahhoz tartozó pótkocsik általános vám-, illetve áfa-mentessége, a fentieknek megfelelő paraméterű járművek és pótkocsijaik gépjárműadó-mérséklése, az autópályadíjak jelentős mértékű csökkentése, a hazai árufuvarozókra vonatkozóan, a díjak igazítása a hazai jövedelmi viszonyokhoz. Követelik továbbá a napidíjakra kivetett személyi jövedelemadó alapjának egységesítését, és lényegesen alacsonyabb, a munkavállaló és a vállalkozás által még elviselhető szinten történő meghatározását, valamint a napidíjak szja-alapot képező részére kivetett tb-járulék fizetési kötelem azonnali felfüggesztése mindaddig, amíg a számítás alapját képező szja-köteles rész nagyságát nem rendezik. A fuvarozóvállalkozások ez ideig nem sokat tettek saját érdekükben - vélik az aláírók -, de a szakmát érintő, gátlástalanul növekvő elvonások a legbékésebb embert is kibillentik a nyugalmából. Ezért elvárják, hogy az érdekeink képviseletére hivatott MKFE tegyen lépéseket arra vonatkozóan a nyilvánosság bevonása és az érintettek véleményének ismertetése mellett, hogy saját kormányzatunk és a közvélemény is tanúsítson némi megbecsülést a hazai, nemzetközi árufuvarozással foglalkozók iránt. A levélírók hozzáteszik: a rendkívüli közgyűlést a békés, megegyezéses megoldás utolsó állomásának tekintik. Mint megtudtuk, ennek eredménytelensége esetén demonstrációtól sem riadnak vissza. (bgy) A föld rosszul fizet A mezőgazdaságból élők jövedelmi helyzetében számottevő javulás az elmúlt évben sem történt. A keresetek színvonala a nemzetgazdasági átlagnak mindössze nyolcvan százaléka. Az idén bevezetett járulékrendszer pedig tovább rontotta a munkáltatók és a munkavállalók esélyeit - jelentette ki lapunknak Be- reczky András, a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízgazdálkodási Dolgozók Szak- szervezeti Szövetségének főtitkára. A MEDOSZ hiányolja azokat a kormányzati intézkedéseket, amelyek ösvényén az agrárgazdaság kilábalhatna az évek óta húzódó válságból, a jövedelemhiány béklyójából. A szakszervezet szerint ez az állandósult jövedelemhiány az oka a többi között annak, hogy nincs fedezet a keresetek növelésére, a foglalkoztatottak zöme a minimálbérért dolgozik, s hogy fokozatosan kialakult egy idénymunkára kényszerí- tett bérmunkásréteg. A szakszervezeti szövetség főtitkára a legsürgetőbb kormányzati teendők közé sorolta a vidéki elszegényedés megállítását, a foglalkoztatás javítását, a munkanélküliség csökkentését, a falvak népességmegtártó erejének növelését, vidékfejlesztési programok kidolgozását. Nem utolsósorban: a mező- gazdaság jövőjét meghatározó nemzeti agrárprogram mielőbbi kidolgozását. U. G. Törvény a kis- és középvállalkozásokról Sérülékenyek, mert szegények Júniusig a kormány elé kerül, az év végéig pedig várhatóan az Országgyűlés is megtárgyalja a kis- és középvállalkozásokról szóló törvényt. A jogszabálytervezetről hamarosan konzultációk kezdődnek az érdekeltekkel. T. Asztalos Ildikó, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium államtitkára elmondta, hogy 1997- ben a kis- és középvállalkozások támogatásának a legfontosabb eleme a finanszírozási gondok enyhítése. Ennek érdekében a Pénzügyminisztériummal közösen megvizsgálják egy kisvállalkozói bank létrehozásának lehetőségét is. A hazai vállalkozások 96 százaléka kis- illetve mikro- vállalat, s közös jellemzőjük, hogy sérülékenyek, tőkeszegények. Kifejezetten e gondjuk megoldásában kíván segíteni az IKIM a speciális bank létrehozásával. Az erről szóló hatástanulmány egykét hónapon belül elkészül. A tárca az idén is működteti a kis- és középvállalkozásokat segítő támogatási rendszert. Indul a beruházási kamattámogatás, és igénybe vehető a Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat 96 milliárd forintja is. Az év első felében a kormány elé kerül a PM- mel és az OMFB-vel közösen készített előterjesztés a kockázati tőkefinanszírozásról.
