Új Néplap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-21 / 17. szám

4. oldal Körkép - Gazdasági Tükör 1997. január 21., kedd Kevés a működéshez szükséges pénz Mentőt a mentőknek Ötvenkét százalékkal több öngyilkossági kísérlet Küldöttközgyűlés a Kinizsi Horgászegyesületnél Zsaru-világbajnokság Szolnokon Fellépést sürgetnek az orvhorgászok ellen A tisztességes, a szabályokat, a horgászetikát betartó pe- cások számára mind keve­sebb babér terem - fogal­mazták meg többen is a szolnoki Kinizsi Horgásze­gyesület vasárnap megtar­tott küldöttközgyűlésén. Aggód Péter egyesületi titkár beszámolójából megtudtuk, hogy a csökkenő fogások elle­nére az egyesület taglétszáma 1996-ban ismét növekedett, meghaladta a négyszáznegyve­net. Megnyugtató, hogy a veze­tőség tavaly is jól sáfárkodott az egyesületi vagyonnal. Az egye­sületi élet pezsgő, a tavalyi há­rom háziversenyükön akár kite- hették volna a „Megtelt” táblát. A Kinizsi HE horgászai fe­gyelmezettek, így munka nélkül maradt a fegyelmi bizottságuk. A fogási naplókat azonban nem mindenki vezeti naprakészen. Sokan meg a leadási időpontról feledkeztek meg. Tizennyolcán kértek szót a vitában. A legtöbben az egyre csökkenő halállomány fokozott védelme mellett kardoskodtak, elfogadhatatlannak tartják, hogy nincs igazán gazdája a horgász­vizeknek. Főképpen a Holt-Ti- szával kapcsolatos negatívu­mokról beszéltek; megfogal­mazták, „az orvhorgászok any­Lékhorgászok a Holt-Tiszán nyira elszemtelenedtek, hogy az eszközökben sem válogatva, már nappal is gátlástalanul lop­ják a halat”. Sokkal szigorúbb ellenőrzést, és a jelenleginél nagyságrendekkel nagyobb büntetést kellene bevezetni a ha­tóságnak.” A küldöttközgyűlésen szót kért Jánosi Imre, a Közép-tiszai Horgászegyesületek intézőbi­zottsága elnöke is. Tőle tudtuk meg, hogy az alcsiszigeti Holt- Tiszára tavaly még több mint kétezer horgász váltotta ki en­gedélyét. A halállományt az in­tézőbizottság telepítéssel igyek­szik pótolni, például a tavalyi egyesületi befizetésekből hozzá­juk befutott 3 millió forint 70 százalékát haltelepítésre költöt­ték. A társadalmi halőrök korlá­tozott mozgásterét elismerve, kérte a jelenlévőket, hogy bát­rabban éljenek az orvhalászo­kat, orvhorgászokat leleplező ál­lampolgári bejelentési lehetősé­geikkel. Nagy tetszést aratott Jánosi Imre azon bejelentése, hogy az elmúlt évi sikeresen megrende­zett női horgász-világbajnokság után, ebben az évben újabb nagy feladatra kérte fel az országos szövetség Szolnok megyét. A rendőrök horgász-világbajnok­sága - várhatóan mintegy negy­ven ország részvételével - ez év május 24-én és 25-én lesz az al­csiszigeti Holt-Tiszán. Berta- Az elmebetegekért, kötekedő részegekért is kimenő kollé­gáimra, akiket néhol a hozzátartozók meglehetős ingerülten fogadnak, nemcsak fizikai, hanem pszichikai megterhelés is hárul. Ugyanakkor meg kell őrizni higgadtságukat, hiszen a betegekkel nem lehet úgy bánni, mint egy darab fával. An­nál inkább így van ez, mert sokszor olyan körülmények kö­zött találjuk őket, hogy összeszorul az ember szíve. Néhol elképesztő állapotok uralkodnak. Nem is tudom, hogy nem fásulnak el azok, akik régóta itt teljesítenek szolgálatot - vé­lekedik dr. Imre Anikó, a megyei mentőszervezet vezető fő­orvosa. A Tiszavíz Kft. jövőjéről döntés február 7-én Jogilag tisztán, végre bejegyezve Az elmúlt hét végén Tiszafü­reden tartotta taggyűlését a Ti­szavíz Kft. Tíz, alapító telepü­lési polgármester azért érke­zett a tiszafüredi vízmű köz­pontjába, Hogy döntsön a leg­nagyobb tulajdoni résszel ren­delkező. Tiszafüred esetleges kiválásáról, valamint vélemé­nyezze a kft. 1997. évi üzleti tervét és az idénre esedékes vízdíjemelési javaslatot. Mihala Sándor, a kft. ügy­vezetője azt a tájékoztatást adta lapunknak, hogy az ülés eredményes volt, bár konkrét döntés nem született. Az jelzi az előrelépés lehetőségét, hogy az egyéves huzavona után január 9-én bejegyzett Ti­szavíz Kft. február 7-re újra összehívott taggyűlésén már jogilag tiszta helyzetben tud dönteni jövőjéről. Többek kö­zött a javasolt 14 százalékos (áfát nem tartalmaz) víz-, az 52 forintos lakossági és 60 fo­rintos közületi szennyvízdíjak elfogadásáról. A tárgyaló felek megegyeztek abban, hogy a ti­szafüredi Fürdő és Termálkem­ping nem lesz meghirdetve pá­lyázat útján történő üzemelte­tésre az idén. Az egyezség ér­telmében az üzemeltetéssel járó összes feladatot a Tiszavíz Kft. végzi. Akkor is, ha a Tiszafüred Kft. tag marad, vagy a kiválás mellett dönt. P. M. Boros László, a megyei men­tőszervezet vezető mentő­tisztje által sorolt statisztikai adatok hallatán arra gondo­lok; egyáltalán hogyan bírják a mentősök a fokozódó terhe­ket. 1996-ban például a me­gyei mentőszervezet által tel­jesített kilométerek száma meghaladta a 2,8 milliót, a be­tegszállítások száma pedig el­érte a 103.420-at. Az előző évhez viszonyított emelkedés 8, illetve 10,4 százalékos. A gyermekei szeme láttára A megyei mentőszervezet ve­zetői teszik a dolgukat. Azt tartják, hogy a statisztikai adatokból levonható - esetleg politikai háttérre utaló - kö­vetkeztetés nem az ő felada­tuk. Az átlagember azonban óhatatlanul is a társadalmi­gazdasági helyzet nagymérvű romlását véli alapvető okként kiolvasni az elgondolkoztató tényekből. íme néhány 1996. évi adat a mentősök megyei munkájáról: Elsősegélyt nyújtottak 1326 közlekedési balesetnél (az előző évhez képest 17 százalékos az emelkedés). Mentés 18.463 esetben történt (45 százalékos emelkedés). Mérgezéshez 1287 esetben vonultak ki (54 százalékos emelkedés). Öngyilkossági kísérlet miatt 621 esetben hív­ták őket (57 százalékos emel­kedés). Ez az utóbbi adat ta­lán a legmegdöbbentőbb. Olyan tragédiákat rejt, mint az az eset, amikor a munka­nélkülivé vált apa két kis­gyermeke szeme láttára szúrta agyon magát. Mozgó intenzív osztály A mentősök munkájának váz­latos ismertetése alapján is joggal merül fel a kérdés; rendelkeznek-e megfelelő technikai felszereltséggel? Dr. Imre Anikó azt válaszolja erre: A kor követelményeinek megfelelő típusú és kellő számú gépkocsi áll rendelke­zésünkre. A megye 12 mentő- állomásán 44 mentőautó tel­jesít szolgálatot. Közöttük vannak egyszerű szállítóko­csik, esetkocsik és egy ro­hamkocsi. Az esetkocsikon többnyire főiskolát végzett mentőtisztek dolgoznak, akik el tudnak látni bármilyen életveszélyben lévő beteget. A rohamkocsin gyakorlat­tal rendelkező orvos vagy oxyológus szakorvos teljesít szolgálatot. A rohamkocsi egy mozgó mini intenzív osz­tálynak is tekinthető, hiszen minden felszerelés adott benne ahhoz, hogy akár a kli­nikai halál állapotából is visz- szahozzuk a beteget. Általa a világ egyik legkorszerűbb gyógymódját, a trombolízist tudjuk infarktusos betegek esetén a helyszínen alkal­mazni. A szívkoszorúeret el­záró vérrögöt ily módon a helyszínen feloldjuk. Léle­geztetőgép is van a rohamko­csin. Rendelkezik pészméke- rekkel, ÉKG-val, defibrilla­torral, bébi inkubációs felsze­reléssel, a gerincsérültek szál­lításához szükséges speciális hordággyal. Mindenki a minimumot kapja Eszközeink széles skálája ré­vén tehát a szakma szabályai­nak és a kor követelményei­nek megfelelően el tudjuk látni betegeinket. A techni­kánk megfelelő, de sajnos, a működéshez pénzügyi gon­dokkal kell küszködnünk. Decemberben például azért álltak mentőkocsik, mert nem volt pénz alkatrészekre, il­letve a gumiköpenyek cseré­jére. A pénzhiánynak miatt a lehetséges fizetési határok között mindenki a minimumot kapja. Pénzügyi gondjaink előreláthatóan az idén sem enyhülnek. A pénzhiány mellett egyéb tényezők is gátolják a mentő­sök munkáját. December 27- én például Óballáról feltétle­nül kórházba kellett szállítani egy beteget. A helyi önkor­mányzat képtelen volt az utat a hófúvásoktól megtisztítani. A mentőkocsi emiatt este ne­gyed nyolctól éjfél után egy óráig várakozott, mígnem a honvédség segítségével oda­vitték a beteget. Nagy kiesés ez, ha figyelembe vesszük, hogy éjjelente csak három mentőkocsi teljesít szolgála­tot Szolnokon. Először a családorvos... Ilyen esetekre is gondolva, ne hívjanak mentőt vidékről ad­dig, amíg a családorvos nem látta a beteget. Szolnokról is csak akkor, ha heveny az egészségkárosodás, ha hirte­len, s főleg közterületen ala­kul ki. Megnyugtató viszont a főorvosnő tiszteletre méltó ál­láspontja: a mentősök felada­tai között első a mentés, azt semmi sem gátolhatja. Simon Béla Csökkenő forgalom. A kis­kereskedelmi és vendéglátó­ipari forgalom értéke 1996 első tíz hónapjában elérte a 2497 milliárd forintot, s ezzel - folyóáron számítva - 17 százalékkal haladta meg az 1995. év egy-tizenegy hónap­jának forgalmát. Összehason­lító áron azonban nem növe­kedés, hanem kereken 5 száza­lékos forgalomcsökkenés mu­tatható ki a két esztendő no­vemberét illetően, adta közre a KSH. Hamis jegyek. 2,6 milliárd fo­rint össznévértékű igénylés nem felelt meg az előírásoknak az Elmű-részvénycserére jegy­zett kárpótlási jegyek közül. Mint ismert, a részvénycserét még decemberben függesztet­ték fel, mivel az alanyi kárpó­toltaktól feltűnően nagy meny- nyiségű, vélhetően fiktív jegy­zés érkezett. A vizsgálat első szűrőjén fönnakadt 485 jegyző közül azokkal szemben, akik szándékosan hamis adatokat je­lentettek be, büntetőeljárást kezdeményez az ÁPV Rt. Jó hozamú hibridek. Újabb bőtermő, gazdaságosan ter­meszthető hibridekkel bővült a martonvásári kukoricacsalád: a minap ötfajta nyerte el az ál­lami minősítést. Közülük egy kettős hasznosítású, kettő-kettő pedig szemesterménynek, il­letve silónak alkalmas. Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 279,20 Görög drachma (100) 66,49 Német márka 103,35 Olasz líra (1000) 106,52 Osztrák schilling 14,69 Spanyol peseta (100) 124,02 USA-dollár 167,74 A multikkal nem versenyezni kell, hanem csatlakozni hozzájuk A magánzót még a járulék is húzza Űj szelek fújnak a vállalkozásfejlesztési alapítványnál Magyarországon a magánszektor 85 százaléka külföldi vagy vegyes tulajdonban van. A GDP 70 százalékát idegen tőke termeli. A magyar kis- és középvállalkozói kör helyzetét rá­adásul még a folyton változó adó- és járulékrendszer terhei is nehezítik. Vajon van-e legalább csekély esély arra, hogy tal­pon maradjanak és bírják a versenyt? Molnár Mihályt, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Ala­pítvány (MVÄ) elnökét arról kérdeztük: 1997-ben miben tudja segíteni az országos há­lózattal rendelkező szervezet a vállalkozókat?- Az MVA-t a gazdasági és jogi környezet némiképp kényszerítette is arra, hogy új stratégiát dolgozzon ki - ál­lítja Molnár Mihály. - Az idén aktívabbá fogjuk tenni a hálózatot. Az MVA klasszi­kus tevékenységeit továbbra is folytatjuk, de kibővítve speciális képzésekkel. Az idegenforgalom, a mezőgaz­daság, a terület- és általában véve a gazdaságfejlesztés a kiemelt feladatok között lesz ebben az évben. Napi kapcsolatban A 160 kirendeltségből álló szervezet behálózza az egész országot. A rendszerben lévő erőt azonban eddig nem jól használtuk, mert hiányzott a koordináció. Ezen is változ­tatunk az idén. Egy-egy vi­dék programja akár orszá­gossá is válhat, ha az irodák napi kapcsolatban vannak és munkájukat összehangoltan végzik. A szolgáltatások színvona­lán is emelnünk kell. Bővítve az információs hálózatot, az oktatás és a szaktanácsadás is alaposabbá, főleg haszno­sabbá válhat. Az EU-jogsza­bályok, a minőségbiztosítás megismertetése is felada­tunk. Új munkaprogramok Új munkaprogramok beindí­tására is sor kerül, amelyek a technológiatranszfer, az ipari parkok, az inkubátorház kí­nálta lehetőségeket szándé­koznak ismertté tenni. A pénzügyeket tekintve fontosnak tartom a források koordinálását. A bankok pro­filjából gyakran kiszorulnak a kisvállalkozók hitelei, so­kuknak nem éri meg ezekkel foglalkozni. Ezért most saját bankhálózat létrehozásán dolgozunk, amely az alapít­ványi hálózat szervezetére épülne. Az MVA egyébiránt jó év­nek néz elébe a támogatottsá­got illetően. Az idén a köz­ponti költségvetés ugyanany- nyival - 1,8 milliárd forinttal - járul hozzá a működéshez, mint amennyivel a Phare- program. Tízmilliárd sorsa Ennek a 3,6 milliárd forintnak a 80 százalékát a hálózat felé irányítjuk, és csak a maradé­kot fordítjuk központi, orszá­gos programok finanszírozá­sára. Egyéb forrásokat is be­vonva összesen 10 milliárd fo­rintból gazdálkodhatunk az idén. A költségek ésszerűsíté­sére és a támogatások hatéko­nyabb elosztására különös­képpen oda kell figyelni 1997- ben. Az új járulék- és adórend­szer bevezetésével a kisvállal­kozóknak nemcsak a kedélyál­lapota romlott, hanem műkö­désük feltételei is nehezültek. Pedig a közép- és kisvállal­kozói szektornak döntő sze­repe lehetne a gazdaság élén­kítésében, ha a kormány több figyelmet fordítana rá. Á mul­tinacionális vállalatokkal ugyanis nem versenyezni kel­lene, hanem csatlakozni hoz­zájuk. Még ma sem késő ki­építeni azt a beszállítói kört, amelynek révén egyrészt biz­tos megélhetést teremthetnek maguknak a magyar vállalko­zók, másrészt pedig javulhat az ország külkereskedelmi mérlege. Egyetlen esélyünk Az idegen tőkével szemben a szaktudás jelenti az egyedüli esélyt számunkra. Az MVA által kínált lehetőségeknek azért tulajdonítok nagy szere­pet, mert pótolja, amit a kor­mány elmulaszt: szervezett szakmai és anyagi támogatást nyújt a kis- és középvállalko­zók számára. Ha komolynak vehető az ország Európai Unióhoz való csatlakozási szándéka, akkor sürgősen ki kell találni valami hathatós módszert a vállalko­zások ösztönzésére. A fejlett gazdaságokban ez a kör állítja elő a GDP 60-70 százalékát. Magyarországon egyelőre a külföldi tőke teljesíti ezt. Saját érdekünk az arányokon vánoz- tatni. Bozsó Bea Szeplők az adórendszeren Az adótörvények módosítása során ismét a bevételcentri­kus szemlélet győzött, a vál­toztatások több területen fi­gyelmen kívül hagyták az ag­rárszféra sajátosságait. A nemzetgazdaság többi ágaza­tával szembeni hátrányokat mielőbb meg kell szüntetni - vélekedik Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szö­vetségének a főtitkára. A MOSZ képviselője szerint a helyi adók többszörösen is hát­rányosan érintik az agrárszer­vezeteket. Ennek okát főként abban látja, hogy hiányoznak az adórendszerből a garanciális feltételek és az egyre nehezebb helyzetben lévő önkormányza­tok automatikusan a legfelső adóterheket vetik ki, figyelmen kívül hagyva az agrárvállalko­zók, -vállalkozások teherviselő képességét. A helyi iparűzési adó - amely tudvalévőén nem a nye­reség, hanem a bevétel függvé­nyében fizetendő - például olyan terhet ró az anyagigényes agrárágazatra, amelyet nem, vagy csak nagyon nehezen ké­pes elviselni. A pénzügyi kormányzat többszöri ígérete ellenére sem rendezte megnyugtatóan ezt a gondot, mi több, tavaly jelentő­sen emelte is a kivethető adó felső mértékét. Az intézkedést azzal indokolták, hogy az csu­pán lehetőség az önkormányza­tok számára egy differenciál­tabb mértékű adó megállapítá­sához. A tapasztalatok szerint azonban az önkormányzatok zöme a lehetőségek felső hatá­rát igyekszik kihasználni. Mostanra bebizonyosodott, hogy az iparűzési adó nemcsak a jövedelmet vonja el, hanem komoly veszteségforrást is je­lent. Ä jelenlegi rendszer ke­zelhetetlen és diszkriminatív, mert miközben az agrárvállal­kozásoknál magasabb nyere­séghányaddal dolgozó kereske­delmi és pénzintézeti vállalko­zások adóalapja az árrés, illetve a kamatrés - azaz árbevételük­nek csak a töredéke -, addig a termelővállalkozások adóalapja a teljes árbevétel. U. G. Rendezni kell a földtulajdonlást Új agrárstratégia kidolgozását szorgalmazta térségünk orszá­gai számára Nagy Frigyes me­zőgazdasági miniszter a hétfőn Budapesten megnyílt regioná­lis cukorkonferenciát megnyitó beszédében. Az Európai Unió keleti bővítése egyik kulcsprob­lémájának nevezte a miniszter a mezőgazdaság, az agrár- és élelmiszeripar integrációját. Az új stratégia kidolgozásá­val egy időben újjá kell szer­vezni és modernizálni is szük­séges a térség mezőgazdaságát, rendezve a földtulajdonlás kér­dését. Át kell térni egy nemzet­közi gyakorlathoz igazodó ag­rárrendtartásra. Ehhez azonban az Európai Unió támogatására is szükség van. Nehezményezte, hogy Ma­gyarország a PHARE-program keretében 1990-95 között csu­pán 68,5 millió ECU-t fordítha­tott az agrárszektor fejleszté­sére. Ez az összes PHARE-se- gítség mindössze 13,5 száza­léka. Az Európai Beruházási Bank országkeretéből pedig egyetlen mezőgazdasági pro­jektet sem finanszíroztak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom