Új Néplap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-20 / 16. szám

4. oldal Gazdasági Tükör 1997. január 20., hétfő Közös vasúti vállalat. A legnagyobb áruszállítási kedvezmény elvét kívánja alkalmazni hazánk és Uk­rajna a két ország közötti forgalomban. Ezt a szándé­kot erősítette meg budapesti tárgyalásán Leonyid Zse- leznyak, az Ukrán Vasút ve­zérigazgatója és Sipos Ist­ván, a MÁV vezérigazga­tója. A találkozón megálla­podtak egy, a záhonyi öve­zetben létrehozandó közös vállalatról, a kombinált szál­lítási formák részarányának növeléséről és a szolgáltatá­sok javításáról. Adóellenőrök mérlege. Tavaly háromnegyed év alatt csaknem negyedmillió adóellenőrzést végeztek az APEH szakemberei. Megál­lapították, hogy az adózók saját kárukra mintegy 5 mil­liárd forinttal tévedtek, az állam rovására viszont 54 milliárddal. Új éllovas. A legújabb fel­mérések szerint az árupro­pagandára legnagyobb ösz- szegeket költő szektorok rangsorában az élelmiszer­kereskedelem rukkolt az első helyre, megelőzve a kozmetikumokat, testápoló szereket forgalmazó cége­ket, valamint a biztosítókat és a pénzintézeteket. Beruházási kedv. A szak­emberek szerint jelentős élénkülés várható a beruhá­zások frontján. Míg az óév­ben körülbelül 8 százalékkal csökkentek a fejlesztések, addig ’97-ben 10-12 száza­lékos befektetési többlettel számol az ipari tárca - főként a növekvő keresletté és az emelkedő exportra alapozva. Agrárkapcsolat. Nagy Frigyes földművelésügyi miniszter a MOSZ szerdai közgyűlését követően meg­alakította azt az öttagú munkacsoportot, amely ezentúl' rendszeres napi munkakapcsolatot tart a szövetkezetek érdekképvi­seletével, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségével - közölte lapunkkal Fehér Károly, a Földművelésügyi Minisztérium újonnan kine­vezett szóvivője. A termelési, közgazda- sági és jogi szakemberekből valamint az Agrárrendtar­tási Hivatal és az agrártárca nemzetközi gazdasági kap­csolatok főosztályának munkatársaiból álló csapa­tot Búzássy Lajos vezeti. A helyettes államtitkár fel­adata az, hogy a jövőben rendszeresen egyeztesse az agrárérdek-képviseletekkel a mezőgazdaságot érintő ak­tuális tennivalókat. A miniszter azt várja a munkacsoport létrehozásá­tól, hogy a mezőgazdaság­ban jelen lévő gondok álta­lános felvetése helyett ezen­túl a konkrét megoldásokról születik majd közös állás­pont, s azt követően mi­előbbi intézkedés. U. G. Sikeres évzárás. A konté­nerek vasúti szállítását ügy­nökként szervező Pannoncont Kft. 1996-ban öt százalékkal növelte forgalmát. A MÁV Rt., a GySev Rt. és a bázeli központú Intercontainer-In- terfdgo által alapított Pan­noncont részesedése megkö­zelíti a 40 százalékot a hazai szállításban. A Pannoncont 1996-os árbevétele az előze­tes adatok szerint 210 millió forint körül lesz. A vállalat nyereséggel számol. A cég főként irányvonatokat szervez a hamburgi, a rotterdami és a koperi kikötőkbe. (MTI) Gyógyszerek, mellékhatással A napokban nyilvánosságra került statisztikai adatok szerint megint nőtt a különbség a hazai és az EU-országokban kimutatott infláció mértéke között. Annak ellenére is, hogy nálunk tavaly hó­napról hónapra csökkent és az év végére 20 szá­zalékra süllyedt a fogyasztói árak növekedésének üteme. Az EU-országokban már több mint két év­tizede alacsonyabb az áremelkedések mértéke, mint nálunk, tehát eleve kedvezőbb a „starthely­zetük” a mienknél. A tényekből le kell vonni bizonyos következte­téseket a forint árfolyamának megállapítására és a hazai kamatlábak alakulására vonatkozóan. Ha tudniillik a hazai valuta belföldi vásárlóereje jobban romlik, mint a velünk kereskedő országok nagy, meghatározó csoportjáé, akkor folytatni kell pénzünk leértékelését. Ellenkező esetben el­akadna kivitelünk és alaposan felszökne behoza­talunk. Ha például valamilyen magyar termék a tavalyi 100 forint helyett most 120 forintért el­adó, s az osztrák schilling árfolyama változatla­nul mondjuk 12 az 1-hez, akkor az osztrák vevő­nek a magyar áruért az előző évben 10, a jelenle­giben 12 schillinget kellene fizetnie. Csakhogy az adott árut megveheti másutt olcsóbban - 10,2 schillingért. A leértékelés elmaradása esetén a magyar vevőnek szintén olcsóbb valamely áru­cikket külföldről beszereznie, ahol az csak 2 szá­zalékkal lett drágább. Ebből következik azután az export csökkenése, az import növekedése, s vele a deficit és az adósság ugrásszerű emelkedése. Ám a leértékelés - a behozatal drágulása mi­att - maga is inflációs tényező, amit csak a ha­tékonyabb termelés, a ráfordítások csökkentése ellensúlyozhat. Ugyanakkor az infláció fékezése olyan betéti kamatlábakat kíván meg, amelyek - az inflációs ráta levonása után - 1,5-2 százalé­kos többletet biztosítanak a megtakarítónak. A magasabb betéti kamatláb viszont fölfelé kere­kíti a hitelkamatlábakat, ez pedig csökkenti a vállalkozói hitelkeresletet, végső soron a kíná­latot. A gazdaságban tehát minden szükséges és célszerű intézkedésnek, akár a gyógyszereknek, mellékhatásuk is van. De hát a gazdaságban is igaz az a tétel, hogy amelyik medicinának nincs mellékhatása, annak főhatása sincs. Bácskai Tamás Az állattartás nem kifizetődő Az állattartók helyzetét továbbra is a magas termelési költsé­gek és az alacsony értékesítési árak keserítik meg. Valamelyest jobb a helyzet az ország déli térségeiben, ahol a Bosznia és Horvátország felé irányuló export élénkíti az élőállat-felvásár­lást - derül ki az agrártárca legfrissebb jelentéséből. A szarvasmarhatartás jövedel­mezősége a múlt év közepe óta folyamatosan csökken. Ä tej­termelő tehenészetek zöme veszteséggel zárta a tavalyi esz­tendőt, ezért egyre többen - fő­ként a kicsik - döntenek a teljes felszámolás mellett. A másik ok, amiért a kistermelők kény­telenek abbahagyni a tehéntar­tást: a tej felvásárlás ellehetetle­nülése, a tejátvevők megszű­nése. A tejiparnak ugyanis csak akkor éri meg tejcsamokot üzemeltetni és hűtőket telepí­teni, ha falvanként legalább 40- 50 fejőstehénről van szó. A vágómarha iránt sincs ke­reslet, az árak alacsonyak. A vágásra kerülő állatok három­negyede selejt tehén. A sertéságazatban sem jobb a helyzet. Kedvét szegi a terme­lőknek a vágósertés árának fo­lyamatos csökkenése. A nagy­üzemi sertést az év utolsó hó­napjában kilónként 175-200, a kisüzemieket 155-180 forintért vásárolták fel tőlük. Nehezen tudják értékesíteni a kész hízó­kat, s akkor is heteket kell várni az áru ellenértékére. Országszerte csökkent a ko­caállomány, a gazdálkodók in­kább saját célra hizlalnak. A Csongrád megyei falvakban például ötven százalékkal emelkedett tavaly a házivágá­sok száma. (RI GI) Sok a bizonytalanság az őstermelői igazolványok kiváltása körül Adókártya nélkül egy lépést se! A területi agrárkamarák tapasztalatai szerint sok helyütt rosz- szul értelmezik az őstermelői igazolványra vonatkozó, január elsejétől érvényes jogszabályt, ezért azt tanácsolják, hogy a gazdálkodók a kiváltása előtt tájékozódjanak, kérjenek taná­csot, mert ezzel sok bosszúságtól kímélhetik meg magukat. Sokan nem tudják például, hogy az őstermelői igazolvány előfeltétele az adókártya. Aki­nek ilyen nincs, vagy még nem kapta volna meg, szerezze be az APEH területi igazgatóságától, csak ezt követően válhat do­kumentálhatóan őstermelővé. Az agrárkamarák szakembe­rei felhívják a figyelmet, hogy adókártyára mindenképpen szüksége lesz a kistermelőnek, akkor is, ha nem váltja ki az ős­termelői igazolványt. Hiányá­ban ugyanis a kifizető például 42 százalékos adóelőleget von le az áru ellenértékéből. Sokan nem igazodnak el a tb-járulék- fizetési kötelezettségen, ami nem csoda, mert a jogszabály bonyolult. Azt azonban köny- nyen meg lehet jegyezni, hogy az őstermelői igazolvány kivál­tása nem jelenti automatikusan a termelő tb-járulék-fizetési kö­telezettségét. A járulékfizetés csak azok számára kötelező, akik kizárólag - főállásban - a mezőgazdasági tevékenységből élnek. Azoknak az őstermelőknek, akiknek biztosítási kötelezett­séggel járó jogviszonyuk nincs, de szeretnének - eltartott hoz­zátartozóikkal együtt - egész­ségügyi ellátásban részesülni, mindenekelőtt be kell jelent­kezniük a lakóhely szerint ille­tékes megyei egészségügyi pénztárhoz. Ezután a termé­szetbeni egészségügyi ellátáso­kért adóköteles jövedelmük után havonta 11,5 százalékos egészségbiztosítási járulékot és havi 1800 forintos egészség- ügyi hozzájárulást kell fizetni. A mezőgazdasági tevékeny­séget folytató - biztosítási köte­lezettséggel járó jogviszonyban nem álló - őstermelőknek a nyugdíjjogosultság megszerzé­séhez külön szerződést kell kötni a Nyugdíjfolyósító Igaz­gatósággal. U. G. Mi a teendője az adózónak, ha adományozni akar? Egy százalék a „borítékban” Nem mindegy, hogy milyen formában rendelkezünk az adónk egy százalékáról, avagy bizonyos társadalmi szervezetek támo­gatásáról. Az ezzel kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat az APEH tájékoztatása szerint foglaltuk össze. Először is: kik rendelkezhetnek egyáltalán? Azok, akik tényle­gesen fizetnek személyi jövede­lemadót, annak befizetése is bi­zonyított, és az a bizonyos 1 százalék eléri a száz forintot. Ezek után az a legfontosabb, hogy megtudjuk az adott szer­vezet pontos adószámát, hiszen a pénz átutalásához ez nélkü­lözhetetlen. Az 1 százalékról rendelkező nyilatkozatot pos­tai, szabvány méretű, lezárt bo­rítékba helyezett, ezzel azonos méretű lapon tehetjük meg. A borítékra az adományozó nevét, lakcímét és személyi számát kell feltüntetni. A nyilatkozat lapjára a kedvezményezett szervezet adószámát kell ráírni, továbbá feltüntethető a neve is. Érvénytelen a rendelkezés, ha valamelyik kért adat hiány­zik, téves vagy olvashatatlan. A rendelkező nyilatkozatot az 1996. évről szóló személyijö- vedelemadó-bevallás boríték­jában lehet megküldeni az adó­hatóságnak, illetve - munkálta­tói elszámolás esetén - 1997. március 25-éig a munkáltató­nak is átadható. A munkáltató ezt köteles az illetékes adóható­ságnak továbbítani. Rendelkező nyilatkozatot csak egy kiválasztott kedvez­ményezett javára lehet tenni, tehát „megosztás” sem százalé­kos arányban, sem másképpen nem lehetséges. Amennyiben adóhatósági el­lenőrzés vagy önellenőrzés so­rán feltárt hiba miatt az össze­vont adóalap összege módosul, ez nem változtatja meg az egyébként jogszerű rendelkező nyilatkozatok sorsát. Abban az esetben azonban, ha adóható­sági ellenőrzés vagy önellenőr­zés eredményeként az össze­vont adóalap adójának az egy százaléka összegében 100 fo­rintot meghaladóan csökken, akkor (mivel az átutalás az ere­deti egy százaléknak megfele­lően történt) a különbözetet az erről szóló adóhatósági határo­zat alapján az érintett adózónak meg kell fizetnie. A törvény nem tartalmaz olyan előírást, hogy e nyilatko­zat csak hatóság által közre­adott formanyomtatványon te­hető. Az APEH mégis szerkesz­tett egy ilyet a pontos és elő­írásszerű rendelkezés érdeké­ben. Ez a formanyomtatvány és a saját beszerzésű levélpapír „egyenértékű”, a borítékot pe­dig - mindkét esetben - a ren­delkezőnek kell beszereznie. A blanketták az APEH ügyfél- szolgálati irodáiban kérhetők. Németh Zsuzsa Határidők cégvezetőknek Január 20.- Az áfa befizetése;- a játékadó befizetése;- munkáltatói bevallás a levont vagy visszafizetett adókülön­bözetről;- a nemzeti kulturális járulék befizetése;- beszámoló a környezetvé­delmi termékdíjról;- a tenyésztési hozzájárulás be­fizetése;-a munkaadói, munkavállalói járulék befizetése;- a nyomtatványforgalmazók adatszolgáltatása. Január 21.- A pénzváltók információ­szolgáltatása a Magyar Nem­zeti Bank számára. Január 25.- A bányajáradék befizetése.- Az egészségügyi hozzájáru­lásról. Az 1996. évi CXXXV. törvény még a január elsejei hatályba lépése előtt módosította az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1996. évi LXXXVIII. törvényt. Ennek értelmében nem kell egészségügyi hozzájá­rulást fizetni a tagsági viszony után. A törvénnyel egy időben lépett hatályba a végrehajtására kiadott 202/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet, amely megha­tározza, hogy melyik foglalkoz­tatónak kell fizetnie a hozzájá­rulást abban az esetben, amikor a törvény hatálya alá tartozó személy több foglalkoztatónál áll jogviszonyban. Befektetési szolgáltatás A kormány több rendeletben, az új értékpapírtörvénynek megfelelően szabályozta a be­fektetési szolgáltatási, az érték- papír-letétkezelési és az elszá­molóházi tevékenység folytatá­sának személyi, tárgyi, techni­kai és biztonsági feltételeit. A 204/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet szerint a befektetési szolgáltatónál üzletkötésre, ta­nácsadásra és a befektetési szolgáltatási részterület irányí­tására alkalmazott személyek­nél, valamint az elszámolóház valamennyi alkalmazottjánál alkalmazási feltétel a büntetlen előélet. Az elszámolóház vezető tisztségviselőjének ezen felül felsőfokú végzettséggel és legalább két év szakirányú szakmai gyakorlattal, valamint értékpapír-forgalmazói szak­vizsgával kell rendelkeznie. A tevékenység folytatásának tár­gyi feltételei között szerepel az ügyfélfogadásra alkalmas he­lyiség (a helyiség tulajdon-, il­letve bérleti jogát igazolni kell), a pénztári kifizetőhely működtetése, legalább két te­lefonfővonal, fénymásológép, éjjel-nappal üzemelő telefax, valamint számítógépes rend­szer. A 205/1996. (XII. 23) Korm. rendelet határozza meg a befektetési szolgáltatási te­vékenységet folytató gazdál­kodó szervezetek üzletsza­bályzatának kötelező tartalmi elemeit. Az üzletszabályzatot és a gazdálkodó szervezet által készített szerződésmintákat az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet hagyja jóvá. A befektetési szolgáltatási, illetőleg kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet végző gazdálkodószerveze­teknek időszakosan tájékozta­tást, adatszolgáltatást kell nyújtaniuk a tevékenységükről az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletnek. E kötelezettsé­get a 207/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet szabályozza. A rendelet meghatározza, hogy milyen adatokat milyen időkö­zönként és milyen formában kell szolgáltatni. Mellékletei tartalmazzák az adatszolgálta­tás formanyomtatványait. Aktuális növényvédelmi teendők Előzzük meg a járványokat! A kiskerttulajdonosok a kertben lehullott lombot, növénymaradványokat csak tavasszal, az időjárás felme­legedésekor égetik el. Ez helytelen. A kórokozók jelentős része ugyanis a fertőzött leveleken, elhullott növénymaradványo­kon áttelel, szétszóródik a földön, fertőzési gócot képez, amely későbbi járványok el­indítója lehet. Jó eredményt lehet elérni az almatermésűek, csonthéja­sok, birsek termését, virágát, hajtásait károsító moníliás be­tegségekkel szemben, ha már most gondosan átnézzük a fá­kat és eltávolítjuk a fertőzési gócokat, a gyümölcsmúmiá­kat, a száraz virágokat, a ká­rosult leveleket, hajtásvége­ket, ágrészeket, mert ezzel mérsékelhetjük a baktériu­mok későbbi elszaporodását. A faágak fertőzött részeit mindig élő darabbal együtt fűrészeljük le, mert az egész­ségesnek tűnő részekben is megbújhat kártevő. A gyümölcs- és díszfák törzsén, vastagabb ágain élősködő pajzstetveket, taká­csatkákat, mohákat, zuzmókat - a felpattogzott kéregrészek­kel együtt - kéregkaparóval vagy drótkefével távolítsuk el, és ne feledkezzünk meg azonnali elégetésükről. Alapos, szakszerű védeke­zéssel ritkíthatjuk a kártevő­ket és hatékonyabbá tehetjük a vegyszeres növényvédel­met is. (szent-miklóssy) Üj szolgáltatásokkal a versenyesélyek érdekében Mobil önkormányzatok Helyi kezdeményezésekre válaszolva kedvezményes mobil készülékeket ajánl fel az önkormányzatoknak a Westel Rádiótelefon Kft. Elképzelésük szerint a szol­gáltatás igénybevétele akkor kifizetődő, ha a polgármes­teri hivatalok egyszerre több telefonra fizetnek elő, mert csak a „kifelé” menő be­szélgetéseket kell majd tel­jes tarifa alapján fizetni, a hivatal munkatársainak egymás közti kapcsolattar­tása szinte ingyenes lesz. Színi István vezérigazgató lapunknak elmondta, hogy ez évi akcióik között még az úgynevezett kismamaprog­ram számíthat fokozott ér­deklődésre; az orvos és a hozzátartozók számaival beprogramozott készülékek a gyermekáldásra váró csa­ládok biztonságát hivatottak növelni. A Westel 450, amely a múlt esztendőt 2,1 milliár­dos tiszta bevétellel zárta, 1997-ben a gazdaságosságra és szolgáltatási színvonalá­nak további javítására he­lyezi a fő hangsúlyt, így kí­ván helytállni az éles piaci versenyben. Tekintve, hogy ügyfeleik többsége öt esz­tendeje előfizető, akik főleg vidéki vállalkozók, ez évi kedvezményeik egyik for­mája lesz az úgynevezett „hűségprogram”. -kr­VÁRJUK ÖNT hétközben T3° - 1 7°° óráig Szolnokon: hirdetési szalonunkban, a Kossüth téri I. sz. irodaházban. Levélben: AS-M Kft. 5001 Szolnok, Pf. 105. Telefaxon: 5ó/421-766 Telefonon apró- és kiskeretes hirdetését: 56/424-924 Terjesztési ügynökségünkön: Szolnok, Magyar út 9. T.: 56/375-620

Next

/
Oldalképek
Tartalom