Új Néplap, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-10 / 288. szám
1996. december 10., kedd 5. oldal Az Új Néplap Karcagon Véradókat köszöntöttek Százhetvenszeres is volt közöttük A Vöröskereszt helyi területi szervezete és a véradó állomás a napokban a diákotthonban köszöntötte a véradókat. Dr. Oszlács Judit főorvos, a vértranszfúziós állomás vezetője megköszönte, hogy a karcagi véradók az idén is az első hívó szóra nyújtották a karjukat, adták a vérüket, s ezzel emberéleteket mentettek meg a karcagi kórházban. A köszönő szavak után a főorvosnő százhetven helyi lakosnak adott át kitüntetést, s köszönte meg az önzetlen véradást. Kise László százhetvenszer, Sajtos György százötvenszer, Kelemen Imre nyolcvanszor, Jóni Pál, Pallagi Imre, Rimaszombati István hetvenszer, Kun János hatvanszor adott vért eddig. Rajtuk kívül hatan adtak öt- venszer, tizenegyen negyvenszer, huszonketten harmincszor, harmincnégyen hússzor és hetvenen tízszer. Az elismerések átadása után Olajos János nótaénekes adott műsort, a rendezők Olajos Já- nosné és dr. Kovács László anyagi támogatásának köszönhetően vendégül látták az önkéntes véradókat. Aki laphalmazból könyvet készít A Karcagi Nyomda Kft.-ben könyvkötőként dolgozik Váradi Józsefné. Először női szabó akart lenni, aztán mégis úgy alakult, hogy a nyomdába jelentkezett tanulónak. Váradi Józsefné a Jászkunság összefogása című könyvet készítette elő ottjártunkkor bekötéshez Az eltelt évek alatt megszerette a szakmát. Kezdetben nagy kihívás volt számára, hogy megtanulja a szakma minden fortélyát az idősebbektől, Siklósi Andrástól, Petyus Bandi bácsitól, Feketéné Margitka nénitől. Amikor idekerült, már akkor is sok volt a fiatal az üzemben, így könnyebben ment a munka. A huszonöt év alatt több százezer könyvet kötött be. S mint megfogalmazta, jó érzés, amikor egy „laphalmazból” kész könyv kerül ki a kezei közül. S még emlékszik, azokra az időkre is, amikor kézzel kellett hajtogatni a folyóiratokat, újságokat. Ezt ma már gépek végzik el helyettük. Szívesen készítene ismét tankönyvet is, mint ’92-ben. Három gyermeke közül egyik sem választotta az ő szakmáját, hiszen fia szobafestő lett, ikerlányai pedig ruhaipariba és kereskedői iskolába járnak. Kézügyességét mindegyik örökölte, így csak azt szeretné, ha gyermekei a szakmájukban sikeresek lennének, s ő még sok könyvet köthetne be a nyugdíjazásáig. A Feliér Holló Fogadó és Étteremben Szávoszt Katalin porcelánképei tekinthetők meg ebben a hónapban. Hiánypótló alkatrészek Karcagról Az Adam’s Gépkereskedelmi és Alkatrészgyártó Művek tulajdonosa Adám László, aki 1978-tól az azóta megszűnt SZIM Gépgyárban dolgozott. E3N esztergagépen és FNGJ-32 digitális marógépen dolgoznak Mint kereskedelmi vezető számára már 1991-ben látható volt, hogy az ipar helyzete a piaci gondok miatt bizonytalanná vált. Ebben a régióban pedig ezzel még jobban lehetett számolni, így a gépgyárban is felmerültek a megszűnési gondok. Adám László vezetőként első kézből látta ezeket a problémákat, így egyéb megélhetési lehetőségeket is felkutatott. ’91-ben kiváltotta a vállalkozói igazolványt, és kiegészítő tevékenységként szaktanácsadó, oktató lett a vállalkozásfejlesztési alapítványnál, s próbálkozott több hálózati rendszerrel, míg a gépkereskedelemmel kezdett el foglalkozni. Az ország különböző pontjain lévő szerszámgépeladókat és -vevőket hozta össze. A lakásán kialakított irodából bonyolította az üzleteket. Később, a SZIM privatizációja kapcsán sikerült ingatlant vásárolnia, és ezzel megnyílt annak a lehetősége, hogy gépeket és eszközöket raktározzon, majd azokat felújítva önállóan értékesítse. A gyár megszűnése óta ezt a tevékenységet főállásban végzi, s mint megfogalmazta, ebben a régióban a kis felvevőpiac miatt ez nem rentábilis, így saját gyártóműhelyt is létrehozott, valamint elkezdte az egykori SZIM-ben gyártott E3N esztergagépek felújítását és országos pótalkatrész-ellátását. A forgácsolóműhelyében a szabad kapacitást igyekszik bérmunkában lekötni. Ez utóbbi azonban nem is olyan egyszerű, mert csak külföldi bérmunkákat lehet találni, amelyek rendkívül alacsony árfek- vésűek, jó, ha a költségeket tudja a bevételből fedezni. Éppen ezért a létszámbővítésre csak akkor gondol, ha a jobb árfekvésű megrendelései lesznek. Az ipari tevékenységnek ez az ága az egész országban nehéz megélhetést jelent a kisvállalkozók számára, ugyanis túlzottan eszköz- és gépigényes ahhoz, hogy versenyképesek tudjanak maradni a nagy cégekkel, akkor, amikor a megrendelők kooperációs kihelyezéssel nem foglalkoznak. A jövőben szeretne a meglévő gépei mellé újabbakat beszerezni, hogy még versenyképesebb legyen a piacon. Ezt annál is inkább fontosnak tartja, mert a megyében a szerszámellátottság nulla, mindenkinek Pestre kell mennie egy- egy alkatrészért, ami jelentős plusz költség és időkiesés a vállalkozók számára. Ezért forgácsolószerszámok kereskedésével is folyamatosan bővíti a tevékenységét Ádám László. Ahol fontos a kreativitás Kőszegi Dezsöné ovisainak éppen mesét mond A Madarász Imre Egyesített Óvoda 5. sz óvodája a Kuthen út 16. szám alatt található. Magyar Istvánná tagóvodavezetővel az ovi lehetőségeiről, adottságairól beszélgettünk. Az öt csoportba százhat óvodás jár, s kilenc óvónő és hét dajka foglalkozik a gyerekekkel. Ebéd után négy csoportba osztják a gyerekeket. Az összes csoport úgynevezett vegyes életkorú, vagyis a kiscsoportos, középsős és nagycsoportos is megtalálható mindegyikben. Ezzel az elosztással a nagycsalád modellt követik, ahol a nagyobbak nevelik a kisebbeket. Négyfajta nevelési program szerint dolgoznak az óvónők. Van egy erdei óvodai csoport, akik rendszeresen járnak arborétumba, s a gyerekek mikroszkópot használnak, virágot vizsgálnak. A két epochális rendszerben dolgozó csoportban kéthetes ciklusban, naponta ismétlődő feladatokkal folyik a nevelés, valamint van egy hagyományos és egy speciális, mozgásfejlesztő csoport is itt. így a szülők eldönthetik, hogy melyik program szerint dolgozó csoportba írassák be a gyermeküket. Az intézmény a szűkös költségvetését pályázatokon elnyert pénzekkel egészíti ki, így tudták például az udvari játékokat fejleszteni. Kiemelt feladatuk az egészséges életmódra nevelés, valamint a zöld környezet kialakítása, hiszen az idejáró gyerekek kilencven százaléka emeletes házakból érkezik. Mint Magyar Istvánnétól megtudtuk, tavasztól őszig rengeteg mesét szőnek az udvaron található sárkányos ivókút körül. A gyerekek csak a szeretet kútjának hívják az ivókutat. Az óvoda már készíti ’98-ra, a NAT-hoz kapcsolódóan a saját nevelési alapprogramját is, mely eladhatóvá teszi majd az intézményt. Ahogy Magyar Istvánná megfogalmazta, a rendkívül jó nevelőtestület s a dajka nénik biztosítékot jelentenek arra, hogy mindig képes az ovi megújulni, újat adni az idejáró gyerekeknek. Az intézményen belüli sokszínűségre is garanciát lát a vezető a munkatársaiban, hiszen az óvónő kreativitásán múlik, hogy az adott csoportból mit hoz ki. A szeretetadás is mindennapos a Kuthen úti oviban, hiszen a babazsúrokon a szülők, óvónők együtt ünnepelnek a gyerekekkel. Legközelebbi ilyen alkalom karácsonykor lesz. Útaszfaltozás Idén a lakossági önerővel elkészült útalapokat az önkormányzat aszfaltoztatja - erről döntöttek a képviselők, valamint az elhasználódott utak közül néhány szintén új burkolatot kap. Ez a döntés a zökkenőmentes és racionális gépjárműforgalom biztosítása miatt is indokolt lépés volt, valamint azért, mert a korábban megépült utak kátyúzására is jelentős összegeket kell fordítani rendszeresen, így a mostani új burkolat készítésével ez a probléma is megoldódik. A forgalmi szempontok, továbbá a gyűjtőút jelleg figyelembevételével indokolttá vált a Temető út burkolatának a szélesítése is. Mozifilmek a könyvtárban A karcagi Városi Csokonai Könyvtár pályázatot nyújtott be a Nemzeti és Kulturális Alap Film- és Videó Szakmai Kollégiuma által meghirdetett pályázatra, s ott elnyert 64.000 forint támogatást, mellyel megkezdhette az ART-videófilmek gyűjtését. Mostanra huszonhat filmet sikerült beszerezni, melyeket az olvasók helyben megnézhetnek, illetve érvényes olvasójeggyel kikölcsönözhetnek. Az intézmény a filmművészet olyan rendezőitől válogatta össze a kínálatot, mint Michelangelo Antonioni, Alfred Hitchcock, Federico Fellini, Sydney Pollack. A filmek között ott van a Napfogyatkozás, a New York árnyai, a Bronx-i mese, a Kabaré, A Manderley- ház asszonya és a Forgószél is. Cukorbetegek egymás közt A'Sorstársak Házában'működő cukorbetegek klubjában legutóbb Nagyné Győrfi Erzsébet és Szabolcs Mihályné szólt a mindennapjaikról, s emlékezett meg a cukorbetegek világnapjáról. A klub 1993-ban alakult meg, s dr. Telek Judit adjunktusnő szakmai segítségére mindenkor számíthatnak azóta is. Az önkormányzattól épületet kaptak, ahol havonta találkozhatnak. Sikeres pályázataik révén tornatermet rendezhettek be. Az itt működő klubokkal nemrég közösen írtak egy pályázatot, így tudtak venni gáztűzhelyt, tévét. Vérnyomásmérőjük, vércukorszintmérőik is vannak. Nyáron fogyókúrás táborban voltak tízen, s a hivataltól kapott pénzből kirándulást szerveztek a tagoknak. Ezek az apró dolgok is bizonyítják, hogy ők is fontosak, s számíthatnak mások segítségére is. Az oldalt írta: Daróczi Erzsébet Fotók: Csabai István A világjáró vasutas Németh Mihály 25 évvel ezelőtt született Karcagon, s jelenleg a MÁV-nál dolgozik vezető jegy vizsgálóként. Egy véletlennek köszönhetően sorsa a vasúthoz vezette, s Karcag-Tisza- füred és Karcag-Nyíregyháza között teljesít szolgálatot. Az utazás azóta a szenvedélyévé vált, kollégái csak „világjáróként” emlegetik, hiszen már bebarangolta Erdélyt, Írországot, Skóciát, Lengyelországot, Olaszországot. Idén Berlinbe, Koppenhágába s Oslóba vezette az útja, ahonnan Norvégia, Svédország nagy része és Finnország várt rá a sarkkörtől egészen Helsinkiig. Egy szlovéniai kerékpártúrát is megtett a nyáron, melyre néhány konzervvel indult el. Hazaérkezése sem volt mentes az izgalmaktól, hiszen reggel még Maribornál járt, este pedig már felvette a karcagi állomáson a szolgálatot. Kora ősszel Marokkóba indult, ahová nagy reményekkel, „csórón” érkezett, de néhány arab egyetemista segítségével járt Marrakechben, ahol a bazársor, minaretek, mecsetek sokasága tetszett neki. Az alföldről a sivatagba belecsöppenni sem volt mindennapi élmény. A következő úti céljai között Szibéria, Egyiptom, íz- rael, Izland felkeresése szerepel. S még az egész amerikai kontinens, illetve Ausztrália, Új-Zéland is vár rá. Szlovéniai látkép a Júlia-Alpokkal Mindent egy helyen A Quattro Szolgáltató Kft. Fotó-optikai Szaküzlet tulajdonosaitól, Tamás Zoltán ügyvezető igazgatótól és Mészáros Zsolt kereskedelmi igazgatótól megtudtuk, hogy az üzletet 1992-ben, az Ofo- tért-üzlet privatizációjakor vették meg. Az egzisztenciahitel-kérelmük készítésekor is kiderült számukra, hogy igény van a boltra, hiszen a kórház vonzáskörzetében csak itt lehetett az SZTK- szemüvegvényeket beváltani. Az eltelt évek alatt folyamatosan bővítették a választékot. Megjelentek az üzletben az elektronikai cikkek, s mostanra elértek odáig, hogy komplex szolgáltatást mának nyújtani a vásárlóknak. Titokban az üzlet nyitása óta szerettek volna szemészeti rendelést is a tulajdonosok, s miután erre egyre nagyobb lett az igény a laA vásárlók megkedvelték az üzletet kosság részéről, egy hónapja dr. Péntek Izabella szemész szakorvos megnyitotta magánrendelését itt. így a szemüveg kiírásától az elkészítésig mindent egy helyen intézhet el a beteg A lakosok körében népszerű lett az új szolgáltatás, hiszen a felírás után Gorzás Zsolt optikus el is készíti a szemüveget. A szemüveg készítése, javítása, a lencsék színezése mellett fényképezőgép-eladás, filmelőhívás is van a szolgáltatásaik között.
