Új Néplap, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-07 / 286. szám

1996. december 7., szombat Körkép 5. oldal Nézőpont Advent idején „A jelen a kukában turkál” - ennél tömö­rebb és kifejezőbb helyzetjelentést mai létünkre az utóbbi időben nem leltem. Mindezt Nagy Feró rockzenész - akit ugyebár nemigen hordozott szárnyai alatt sem a szocialista, sem a mostani szociál- liberális rendszer - teszi közzé egyik leg­utóbbi számában. És bizony teljesen igaza van, hiszen nap mint nap szembe­sülhetünk e ténnyel. Jómagam is szinte szégyelltem magam, mi­kor egyik reggel a szemétbe szórtam háztartásom hulladékát, a fémkonténer mellett pedig már ott várakoztak a hajnalok véres szemű hajléktalan kukázói, girhes kutyájukkal, s távoztamkor azonnal lecsaptak a „zsákmányra”. Gyorsan, egy szó nélkül siet­tem el - mert van, amikor nem lehet megszólalni. Emelkedik a szegények száma. És most nem is csak a fenti, a lét szélére sodródott embertársainkra gondolok. Hanem mindazokra a családokra, ahol igen nagy gondot jelent a mindennapi létfenntar­tás költségeit fedezni. Azokra az egyre jobban lecsúszó rétegekre gondolok, amelyek az állam terheit a leginkább a vállukon cipelik, amelyekről a századik bőr után még egyet valahogy csak le lehet még húzni, amelyek a középrétegből lejjebb sodródva elérik azt a peremet, ahonnan az út már nemcsak a statisztikai számokban ki­fejezhető szegénységbe vezet. Számukra már most, áremelés előtt gondot jelent a gáz-, a villany-, a telefonszámla, a vízdíj, a hőszol­gáltatás, a biztosítások díjának kifizetése. De természetesen még megteszik, mert szégyellnék, ha tartoznának. Sóvárogva nézik a kirakatokat, a csillogó-villogó, gazdag árukínálatot, de ruházko­dásra alig-alig tudnak már költeni. Megnőtt az értéke a túrkálók­nak, mert ott - legyen bármennyire használt az a ruha vagy cipő - még mindig olcsóbban jutnak hozzá. És tudom, hogy magukban ezt is nagyon szégyellik. A kultúráról már csak beszélnek, mert a színház, mozi, könyvek, újságok helyett jobb híján csak a tévé ma­rad. Mert hiába nőttek a jövedelmek két és félszeresükre 1989 és 1995 között, ha közben az árak majdnem négyszeresére emelked­tek. Ez azt jelenti, hogy a keresetünkből harmadannyival keveseb­bet tudunk vásárolni. Félrerakni, tartalékolni belőle pedig szinte már lehetetlen, bár tudjuk, hogy a jövőnkről van szó. De örülünk, ha ma még (meg)élhetünk. Mint egy most közzétett elemzésben áll: a gyermekes családok kiadásainak fedezésére tavaly nem volt elegendő a rendelkezésre álló jövedelem, ehhez pótlólagos erőfor­rásokra, hitelekre, a megtakarítások felélésére volt szükség. S ugyanez jellemzi a „furmányos” adókkal terhelt kis- és kény­szervállalkozókat is. Épp hogy még megvannak. Arra pedig csak kevés példa akad, hogy a tehetősebb, a jól menő vállalkozók, a jól prosperáló cégek ne csak arra legyenek büszkék, hogy mekkora profitra is tettek szert, hanem arra is, hogy ebből mennyit fordítot­tak például karitatív tevékenységre. Az én értékítéletemben ugyanis az lenne az év vállalkozója, aki egy ilyen megméretteté­sen az első helyen végezne, nem pedig csak azt nézné, mikor és hol terítenek számára ingyen asztalt, ahol úgy tolonghat, mintha otthon legalábbis nem kapna enni. És ha valaki ebből azt szűrné le, hogy visszasírom az „átkos” kádári időket, nagyon téved. Ugyanis éppen az az időszak az egyik fő oka annak, hogy ma oly rettenetes - az egyébként már akkor is létezett - szegénység kis magyar ha­zánkban. Advent van, a várakozás ideje. Egy egész ország mellékvá­gányra állítva vár valami szebbre, valami jobbra. Csak az a baj, hogy már most is a böjt idejét éljük. Pedig a naptárban az még Fővárosi diákok előadása Martfűn Rockopera Budapestről Budapesti diákok fogják előadni vasárnap 16 órakor Tolcsvay László és Müller Péter Mária evangéliuma című rockoperáját a martfűi Szent Tamás templom­ban. Talán sohasem mutatták volna be a darabot Martfűn, ha a a fővárosi Petőfi Sándor Gimná­ziumnak az énektanámője nem tiszaföldvári származású. Az is­kola színjátszó köre nagy sikerrel szerepelt ezzel a darabbal Buda­pesten. A jó lokálpatrióta szólalt meg a tanárnőből, amikor fel­hívta Tamási Józsefet, a földvári katolikus hitközség plébánosát, és felajánlotta, szívesen eljönné­nek s megmutatnák, hogyan sike­rült színpadra állítani a rockope­rát. Sok jóval kecsegtet, hogy maga a szerző is segített a pesti gimnazistáknak, a díszleteket és a fénytechnikát pedig a Madách Színház biztosítja. A vendégek csak az önköltsé­get kérték a szervezőktől. A pro­dukció nagyságát azonban ön­magában is jelzi, hogy 120 ezer forintot tesz ki ez az összeg. A martfűi önkormányzat tá­mogatja az eseményt harminc­ezer forinttal, szponzoroktól és adományokból sikerült még ösz- szeszedni ötvenkétezret, s így va­lószínűleg már ki tudják fizetni az előadókat. A felnőtteknek a jegyekért kétszázötven, a diá­koknak pedig száz forintot kell fizetniük. Pókász E. Állandó kiállítások, megyei képtár Nyitás előtt a Damjanich Múzeum s Göncz Árpád részvételére számítanak December 15-én Göncz Ár­pád köztársasági elnök adja át a 362 millió forint ráfordí­tással gyönyörűen felújított Damjanich Múzeumot. Ez al­kalommal nyílik meg az ál­landó régészeti kiállítás is. Ha olvasóink ellátogatnak majd ebbe az épületbe, bizonyára ön­zetlen öröm tölti el őket, hiszen a megyében páratlan értékű kultu­rális létesítménnyel gazdagod­tunk. És feltehetően - legalább gondolatban - kifejezik elismeré­süket azok iránt, akik a Táncsics utcai pincében volt „múzeum­magtól” kezdve mindent megtet­tek azért, hogy idáig jusson ez az intézmény. Minden elismerést megérdemel ezért a korábbi mú­zeumigazgató, Kaposvári Gyula és lelkes,jól képzett szakgárdájá­val együtt Tálas László, a mú­zeum mostani igazgatója. Közismert, hogy a szolnoki Kossuth téren, a megyei könyv­tárral társbérletben volt a mú­zeum. A számukra helyet adó épület állapotának jellemzésére talán elég annyi: egy-egy kiadós eső idején a múzeum folyosóján 27 műanyagtálca fogta fel a csa­padékot. Az igazgatói iroda volt a legjobb helyzetben. Ott csak két tálcát kellett elhelyezni. A meny- nyezet aládúcolása természetesen nem jelenthetett végleges megol­dást. A rekonstrukció kezdetét a pénzhiány mellett az is késlel­tette, hogy előbb a Galéria életve­szélyessé vált épületét kellett fel­újítani, s a múzeum épületében lévő asztalosműhelyt, nyomdát, pedagógus klubot, ismeretter­jesztő társulatot, illetve két lakás lakóit máshol kellett elhelyezni. Hosszú huzavona után 1989 júniusában kezdődött meg a mú­zeum hátsó homlokzata tetejének bontása. 1994 végéig tanácsi, il­letve később önkormányzati pénzből, évente mindössze 10-15 millió forint felhasználásával folytatták a felújítási munkát. A döntő fordulat 1995-ben követ­kezett be. Az addig felhasznált 87 millión felül, címzett támogatás­ként 275 millió forintot kaptak a parlamenttől, ráadásul úgy, hogy a megyei könyvtár elköltöztetése is megoldódott. A kivitelezők - a mezőtúri Túrszöv és a Műép Kft. - példa­mutató munkát végeztek, többek között az 1860-ban beépített, korhadt gerendák kiváltásával. Ilyen előzmények után kerül sor a múzeum épületének ünne­pélyes átadására. Egyúttal meg­kezdődik a kiállítások szervezése is. Az elsőt, az állandó régészeti kiállítást - amit december folya­mán ingyen tekinthetnek meg az érdeklődők - a jövő tavaszon megyénk népművészetének be­mutatása követi. Annak anyaga most Finnországban van. A nép­rajzi épületszámyat a jövő nyár folyamán építik ki teljesen. A kismesterségektől kezdve sok mindent akarnak ott bemutatni. Az első emelet több mint fe­lére tervezik az állandó képtárat. Jövőre, Péter-Pál napján szeret­nék megnyitni. Azért akkor, mert 1902-ben ezen a napon vetődött fel a Szolnokon alkotó művészek körében az állandó képtár létesí­tésének gondolata. A képtár mel­lett lesz még egy tematikai kö­töttségektől mentes időszaki kiál­lítóterem is, amiben havonként, vagy kéthavonként mutatnak be valamilyen újdonságot. 1997 szeptemberében egy tör­téneti állandó kiállítás megnyitá­sára is sor kerül. Tálas László múzeumigazgató szerint átgondolják azt is, hogy milyen egyéb kulturális szolgálta­tásokat nyújthatnának. A mú­zeum zárt udvara ugyanis me­gyénk legszebbike. Kiválóan al­kalmas hangversenyek, fogadá­sok, kamaraszínházi előadások tartására és egyéb célokra. Ezekre azonban a múzeumnak nincs pénze. Ehhez már más szervezetek, vállalkozók anyagi segítsége kell. A Damjanich Múzeum épüle­tének átadása remélhetőleg azt is jelenti, hogy Szolnok sokkal vonzóbb lesz a kulturális élet iránt érdeklődő, az ország más tá­ján lakók számára. Simon Béla Fotó: Mészáros János Részlet a készülő régészeti kiállításból Az embernek tudni kell, hogy mi a fontos az életben Szerencsém volt, mert mindent operáltam Akinek kisgyereke van vagy volt, az ismeri dr. Kövesdi György gyermeksebész nevét. Akkor is, ha nem került kapcsolatba a neves orvossal. Munkájának és az általa vezetett gyermeksebészetnek jó híre túllépte a Hetényi kórház falait, túl a megyehatárokat, az or­szág túlsó végéből is hoztak már hozzá beteg gyereket. Mosolygós, vagány, olyan, aki nem rejti véka alá a véleményét. Az orvosi pályát Gyulán kezdte, nőgyógyászként.- Szerencsém volt, mert min­dent operáltam - emlékszik a kezdeti időszakokra. - Aztán la­kásgondok miatt Szolnokra jöt­tem. Bogdándy főorvos, aki gye­rekkorom óta ismert, hívott. Sze­rette volna, ha a helyettese leszek, de végül egy régi pártmunkás kapta meg azt a beosztást. Szak­vizsgáztam sebészetből, mentem tovább a baleseti sebészetre Münnich főorvoshoz. Szakvizs­gáztam ott is. Részlegvezető let­tem volna, de azt is más kapta meg. Végül gyermeksebészeti státuszba kerültem 1977-ben, ugyanis már korábban is gyakor­lat volt, hogy ügyeletben általá­ban én operáltam a gyerekeket. A szakvizsgám előtt az ország leg­nevesebb gyermeksebészeivel dolgoztam Pesten.- Nagyon híres a gyermekse­bészet a rendellenességekkel született gyerekek operációjá­ban elért eredményeiről- Korábban többször előfor­dult, hogy nyitott hasfallal szüle­tett gyereket kellett műteni. Azt mondják, elég jól operáltam, ta­Mindig operatív szakmá­ban akartam dolgozni. FOTÓ: CSABAI Ián a legjobban az országban. Ma már kevés gyerek születik így, inkább ajakplasztikára, húgy­csőplasztikára, vagy égési sebek operációjára van szükség. Keve­sebb a fejlődési rendellenesség, azok klinikákra kerülnek, mi itt a dömpingmunkát végezzük.- Az is közismert, hogy szépen operálnak.-Pici metszéssel dolgozunk. A plasztikai varrást már régen bevezettük - ez mindenkinek jobb. Nagyon büszke vagyok rá, hogy a szájpadhasadékkal szüle­tett gyerekeknél mi egyszeri mű­téttel eredményt érünk el, míg másutt általában kétszer operál­ják őket.- Igaz, hogy a gyereksebészek túlterheltek? Dr. Kürthy Lászlóval dolgo­zunk együtt. Évente több mint ezeregyszáz műtétet végzünk úgy, hogy egy héten két műtétes napunk van. Egy-egy napra tehát 15 operáció is jut. Sok gyerekse­bész van, de Pesten. A gyerekse­bészet nem vonzó az orvosoknak, mert alacsony a fizetés és a szak­vizsga hat évbe kerül. Ki áldoz rá ennyi időt? Én végigálltam harminc évet a műtőben, 55 éves vagyok, túlzot­tan nagy terveim nincsenek. Sze­retem a munkámat, így magán- rendelést is nyitottam. Sokan azt mondják, olcsón dolgozom. In­kább kevesebbet kérek, de ne ül­jek ott tétlenül, ne mondja azt senki, hogy a Kövesdi olyan drága, hogy nem lehet megfi­zetni. Beszél a pácienseiről. Név sze­rint emlékszik valamennyire.-Azt tartják Önről, hogy megszállottként dolgozik. Erre tette föl az életét?- Igaz, hogy szombat-vasár­nap is bejövök megnézni a bete­geket. Otthon sem tudok tétlenül ülni. Fát vágok, kertészkedem. Most is akkora karalábéim ter­mettek, hogy úgy osztogattam a haveroknak. Otthon a kandalló­kályha kéményét is én építettem az egyik haverral.- Azt is mondják, hogy nem fél semmitől, nem fél kipróbálni az uj eljárásokat, és hogy ámít akar, azt keresztülviszi.- Én mindig is operatív szak­mában akartam dolgozni. Sike­rült. Annak ellenére, hogy nem erre tettem föl az életem. Mindent nagy lendülettel csinálok. Még otthon a fafaragásaimat is. Ilyen vagyok. Ha órás lennék, azt is ugyanígy csinálnám. Hogy nem félek? A véleményemet mindig megmondtam. Az embernek tudni kell, hogy mi a fontos az életben. Ha most valaki azt mon­daná: itt van egy 600-as Merce­des, nem kellene. Vigyázni kéne rá, hogy el ne lopják, nem okozna igazán örömet. A hét hónapos unokámban viszont nagyon sok örömöm telik. Eleinte féltem, nem lesz-e sok, hogy a kórházban is a gyereksírást hallom meg ott­hon is, de nem így történt. Imá­dom az unokámat, mert nagyon aranyos a kiscsaj.- Ha egy jó tündér teljesítené a kívánságát, azért csak lenne valami óhaja.- Jó lenne, ha a társadalombiz­tosítás végre észrevenné, milyen gondokkal küzd a gyermeksebé­szet. És közvetlenül a gyermek- sebészettel kötne szerződést, mert ilyen szempontból most a felnőtt sebészethez tarto­zunk. Paulina Éva A HOTEL PELIKÁN KFT. meghirdeti a tulajdonában lévő, alábbi helyiségek egyéves bérleti jogát. Hotel Pelikán Szolnok, I. emeletén lévő bérlemények:- l./Több helyiségből álló bérlemény (70 m2)- 2./Több helyiségből álló bérlemény (195 m2)- 3./Több helyiségből álló bérlemények: (120 m2, 30 m2, 30 m2, 12 m2) A bérleti jogviszony a felek megállapodása alapján meghosszabbítható. A bérleményekkel kapcsolatosan részletes információkat Rigó József ügyvezető igazgató 1996. december 11-én, 12-én a helyszínen biztosít. A pályázatokat 1996. december 16-ig kell zárt boríték­ban benyújtani a Hotel Pelikán Kft. ügyvezető igazgatójá­hoz Szolnok, Jászkürt út 1. A pályázatban meg kell jelölni a vállalt bérleti díj áfa-mentes összegét, a fizetési feltételekkel és a tevékenységi kört. A pályázat eredményét a Hotel Pelikán Kft. ügyvezetője 1996. december 18-ig közli a pályázókkal. •121202/1H­-----------------------------------------1----------------------------------------\ A z Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatósága 300 m2 összalapterületű irodahelyiséget bérelne Szolnok, József A. u. 22-24., illetve Szolnok, Kellner Gy. u. 2-4. sz. alatti irodaházak vonzáskörzetében. Az ajánlatokat 1996. december 16-ig lehet az APEH Szolnok Megyei Igazgatósága (Szolnok, József A. u. 22-24.) gazdasági osztályára benyújtani. ^ *121353/1H* ^----------------------------------------------------------------------------------\ A Bl/lDMIL márkaboltban a Baross úti bwtiksoron karácsonyig minden 5ööö Ft felett vásárló tombolát kap, Sorsolás: ezüst- és aranyvasárnap, záráskor, Nyeremények: Bl/lDMIL - termékek, *121167/1H* Engedményes AKCIÓ fe karácsonyi vásár AKCIÓI AKCIOÍÍ­I I a Szolnok fiBC-áruházban, amíg a készlet tart! Ráma kocka margarin 250 g 75 Ft Ráma tégla margarin 500 g 145 Ft „A” rizs 1/1 kg Alföldi Gabona 149 Ft Paloma kávé 250 g 295 Ft Wiener extra kávé 250 g 280 Ft BB fehér és vörös szőlőital 1/1 -es 69 Ft Univer piros arany 80 g 55 Ft Globus májkrém Vienetta jégkrémtorta 65 g 21 Ft (eper, vanília, csokoládé) 199 Ft Még számos akciós termékkel várjuk kedves vásárlóinkat. Ezüst- és aranyvasárnapon 7-13 óra között nyitva tartunk! Bood-invest KERESKEDELMI RT. SZOLNOK FOOD INVEST Kereskedelmi Rt. Szolnok ABC áruháza Tel.: 422-704

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom