Új Néplap, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-05 / 284. szám
4. oldal A Szerkesztőség Postájából 1996. december 5., csütörtök A mezőgazdaság reformjáról és válságáról Kovács Károlyné, Aranka néni a napokban ünnepelte kilencvenedik születésnapját. Szolnoki otthonában nagy szeretettel és tisztelettel köszöntötte leánya, fiai, menyei, unokái és dédunokája. (beküldött fotó) A MÁV ígéri, a kérést figyelembe veszik Elkéstek a délutáni műszakról A véradók napja támogatóinak A Vöröskereszt Jász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Szervezete és a megyei Vértranszfúziós Állomás nemrégiben ünnepelte azokat az önkéntes véradókat, akik a legnemesebb adománnyal, vérükkel segítik beteg embertársaik gyógyítását. Ezúton is megköszönjük a megye települési önkormányzatai, a megyei közgyűlés, a Magyar Posta Rt. Debreceni Igazgatósága, a Solami Húsipari Rt., az Észak-magyarországi Sört Értékesítő Kft., az Édes Titok Cukrászati Bt., a Boty- tyán Kft., a WÉS Tejipari és Kereskedelmi Rt., a Gour- mand sütöde, a Kauri cukrászda, Szűts Csilla keramikus, a Nagy és Társai Bt. és más gazdálkodó szervezetek, valamint magánszemélyek támogatását a véradónapi rendezvények sikeres lebonyolításához. Mihályi Ferenc mb. titkár Magyar Vöröskereszt megyei szervezete Kérdés az illetékeshez ... de mit tehet a biztosított? Az Új Néplapban olvastam a napokban, hogy milyen súlyos gondokat okoz a társadalom- biztosítási pénztárnak a nem fizetők tábora. Pedig igazán nem tartozik az olcsó megoldáshoz, ha nem fizetünk a fent említett intézménynek! Már egyetlen napos késés esetén is lecsap a vétkezőre, kamatot ró ki, amit be is hajt. Arról viszont nem szólnak, hogy milyen kamatot kapnak azok, akik nem kapják meg hónapokig a jogos ellátásukat. Ismerősöm gyermeke november 29-én volt négy hónapos. A szükséges nyomtatványokat még júliusban kitöltötték, leadták, azóta számtalanszor érdeklődtek, csak hát a pénz, ami járna, mégsem érkezik. Ha nem lennének szülők, akik támogatják őket, tessék mondani, miből fedeznék e négy hónap amúgy is borsos számláit? (Teljes név és cím) A zsizsik ellensége a fagyasztás A zsizsik már a termőhelyen megfertőzheti a babot. Téli tárolás előtt tegyük a fagyasztóba legalább egy napra, mert a hűtés következtében a kezdemények is elpusztulnak. Célszerű folyamatosan hideg helyen tartani, és ügyeljünk arra is, hogy a tárolóhely is zsizsikmentes legyen. A vetőmagnak szánt babot ne fagyasszuk, tartsuk zárt edényben, és időnként ellenőrizzük, válogassuk át! Adhatunk hozzá kilogrammonként 1-2 gramm piretrin hatóanyagú rovarölő szert is, de étkezésre ezután semmiképp nem használható. Nap mint nap szemtanúi lehetünk a mezőgazdaságból élő családok rohamos elszegényedésének, főleg a kistelepüléseken. Az elmúlt negyven év igen sokat ártott a mezőgazdaságnak - erkölcsileg különösen - s többször esett áldozatául a politikának is. A rendszerváltás óta a gazdálkodás a reformkorát éli, ugyanakkor súlyos válsággal küszködik; egyre gyakrabban kerül szóba a modernizáció, a piac- gazdaság, az Európai Unióhoz való csatlakozás. De vajon meg- felelünk-e a követelményeknek minőségben és megbízhatóságban? Nálunk a parasztság alkotóvágyát a tulajdontól való meg- fosztottsággal hosszú időre kiölték, a nagy többség kiszolgáltatottá vált, s ezzel együtt járt egy időben a földtől való menekülés is. Akik mégis maradtak, bérEgész évben a pedagógusok alacsony béréről hallottunk, amit a kormány, lehetőségeihez mérten, kiemelten kezel. Szívesen elcserélném a fizetésem a pedagógusokéval, hiszen ez 25 és 60 ezer forint között mozog. Akik a gazdaság más területein keresik kenyerüket, 10-12 órai kemény munkáért sem kapnak ennyit. És arról se feledkezzünk meg, hogy hány órát kell dolgozniuk ezért naponta és mennyi szabadság jár egy esztendőre. A baj inkább ott van, hogy a legtöbb esetben a béremelés November végén több tízezer idős nyugdíjas képviseletében a fővárosban 678 nyugdíjasklub vezetője jött össze az éves tanácskozásra. Az országos vezetés beszámolójából megtudtuk, hogy hamarosan megalakul az Országos Idősügyi Tanács. Régóta vártunk erre, hiszen három éve működnek országszerte idősek tanácsa elnevezéssel azok a civil szervetek, amelyek önkéntesen, de szükségszerűen felvállalják a települések idős lakosságának gondjait. A hírek szerint megyei szinten is lesz képviseletük. A résztvevők elmondták, hogy az egyedül élő idősek, az alacsony nyugdíjjal rendelkezők nehéz élethelyzetben vanmunkássá váltak. Volt egy réteg, amely úgynevezett szellemi tevékenységből élt, (elnök, mezőgazdász és még sorolhatnám) akik vagyont ugyan nem vittek a közösbe, a rendszerváltás után mégis kivették vagyongyarapodásukat mint részarány-tulajdonosok: elhozták a legjobb földeket, gépeket - akit pedig annak idején földjével, gazdasági felszereléseivel bekényszentettek, annak csak a rossz földből maradt. De mit csinál most az a gazdálkodó, aki földhöz jutott? Hiszen nincs mivel művelni! Igazságos magánosítást vártunk: akik egyenes ágon tulajdonosok voltak, meg kellett volna kapniuk a tulajdonukat. Azt is figyelembe kellett volna venni, hogy volt-e a családban hagyománya a gazdálkodásnak, A pedagógusbérek emeléséhez nem a szakmai tudásért, az elhivatottságért, a gyermeknevelésben elért eredményért jár. Az kapja, aki a vezető „saját embere”, aki a vezető mellett áll. Aki a gyermekekért dolgozik szívvel-lélekkel, annak nincs ideje és energiája a munkahelyi belső harcokba beszállni, egyik vagy másik táborba beállni, s természetszerűleg kiesik a számon tartottak köréből. Arra is van példa, hogy susnak. A pénz értékének állandó csökkenése lehetetlen helyzetbe hozott sok idős embert. Ebből a kis pénzből sokan arra kényszerülnek, hogy munka nélküli családtagjaikat is támogassák. A fiatalok munkakedvét kritizáló vádakat visszautasították, mert minden fiatal dolgozna, ha módjában állna. Szó esett arról is, hogy a ma is aktívan dolgozó nyugdíjasok - a Nyírség almatermelői, a Jászság hagymás gazdái - értékesítési gondokkal küszködnek, így nem sok értelme van munkájuknak. Az értékesítésre, a termelésszervezésre hivatott egyesülések nem segítik kellően a gazdaságot, parlamentünk közel négyszáz képvisevan-e megfelelő iskolázottsága ehhez. Súlyos hiba, hogy nálunk a mezőgazdasági támogatás sem több 2-4 százaléknál, ugyanakkor a fejlett országokban ez a szám 10-12. Nincs piacvédelem, termelési érdekképviselet. Hogy rend legyen, elsőként felül kellene vizsgálni ezeket a félresikerült döntéseket, mert ha ez nem történik meg, tönkremegy a mezőgazdaság: lesz egy többszörösen milliomos vállalkozói réteg, amelynek nem a termelés a fontos, hanem a profit, a többieknek meg marad a zsellérsors. Néhány év távlatából megállapíthatjuk, hogy a földtörvény elhamarkodott és átgondolatlan volt, s a gazdálkodók többsége mélyen csalódott. Szűcs Kálmán, Jászberény mus alapon bérmegtakarítás címén jutalomosztásra is futja. A technikai személyzetet meg általában nem számít a béremeléseknél. Van olyan iskola, amely a novemberi kilencezer forintos emelésből a technikaiaknak csak minimális összeget juttatott. Ezek a példák szolnokiak. Jó lenne, ha az iskolákat felügyelő szerv figyelmét ez a módszer nem kerülné el, és a decemberben esedékes bérkifizetésnél megakadályozná a diszkriminatív döntéseket. (Teljes név és cím) lője pedig leginkább egymás gyalázásával és nem a gazdaság szabályozásával, a jó törvények megalkotásával van elfoglalva. A közgyűlés résztvevői hangot adtak azon észrevételüknek is, hogy az idős emberek érdekeit képviselő országos közgyűlésre a médiumok úgyszólván egyáltalán nem voltak kíváncsiak. A jászladányi küldöttek felhívták az országos ■ vezetés figyelmét, hogy erősítse az idősek érdekvédelmét. Arra kérte a klubvezetőket, hogy településükön alakítsák meg az idősek tanácsát, amely az önkormányzatök mellett működik és segíti annak munkáját. Gavaldik Mihály Jászladány Tiszatenyőről, Csugarról és Kétpóról tizennyolcán írták jilá azt a levelet, amelyben azt kérik a MÁV Rt. Szegedi Igazgatósága menetrendi csoportjától, vizsgálja felül az 1996. június 1-jétől érvényben lévő menetrendjét. A változás miatt ugyanis a szolnoki munkahely- lyel rendelkezők a délutános műszakból rendszeresen elkésnek. A Békéscsaba-Szolnok között közlekedő 7325-ös számú személyvonatról van szó, amely 13 óra 26 perckor érkezne Szolnokra a menetrend szerint, de szinte rendszeresen késik 10-30 percet - írják levelükben -, és a helyi közlekedésben eltöltött időt is számításba véve, nem érnek be munkahelyeikre a 13.50 órás kezdésre. A levélírók javasolják, hogy érkezzen a 7325-ös számú vonat legalább 30 perccel korábban Szolnokra - ami elviekben lehetséges is volna, hiszen az említett vonat 11.02 órakor indul állomáshelyéről, de 48 percet várákozik Békéscsabán,jsji csak azután indul tovább. É várakozási idő csökkentése meghozná a kívánt eredményt és a dolgozók időben beérnének munkahelyükre. De más megoldást is szívesen elfogadnak, hogy időben beérhessenek munkahelyükre. * A MÁV Részvénytársaság Szegedi Üzemigazgatóságának személyfuvarozási osztálya foglalkozott olvasóink panaszával és megállapította, hogy a Szolnokra menetrend szerint 13.26 órakor érkező, 7325 számú vonat 1996. szeptember 29-étől október 26-áig valóban 10-15 perces késsel indult Tiszatenyőről. Ennek oka az volt, hogy Romániában erre az időszakra átállították az órát, s a nemzetközi vonatok egyórás késéssel közlekedtek, ami a belföldi közlekedés rendjét is befolyásolta. Október 27-e óta a helyzet normalizálódott és az említett vonat jelentős késései is megszűntek. A személyfuvarozási osztály helyettes vezetője, Bakos Csaba válaszában ígéretet tett arra, hogy, az 1997/98. évi menetrend tervezésénéi lehetőség szerint figyelembe veszik azt a kérést, hogy a vonat korábban érkezzék Szolnokra. A késésekért utasaik szíves elnézését kérik. Most egy kiskutya... és holnap? November 26-a délutánját hosszú időre bevéste az emlékezetőt óra tájban lehetett, vagy talán pár perccel korábban: az utasok a He fényi Géza Kórház megállójához értek az I-es busszal. A jármit a járdaszigethez közeledett, amikor egy tétovázó, riadt kiskutya lelépett az úttestre. Noha a buszvezetőnek már előbb lassítania kellett volna, a rémüli kis állatra figyelmet sem fordított, elgázolta. Csodával határos módon a találkozást az első percekben mégis túlélte, de a hatalmas kerék alatt ragadt. A buszon utazók és a megállóban várakozók hallották a kutyás szívszorító nyüszítését, csak éppen a sofőr nem nyugtalankodott; az utasok többszöri kérésére sem gurult odébb a hatalmas járművel, hogy kiszabadulhasson a tehetetlen állat; lélektelenül felülemelkedett a történteken és nagy nyugalomban azt válaszolta az embereknek: „Nem megyek arrébb, mert az a dolgom, hogy itt álljak! ” Ezen a válaszon valamennyien megdöbbentünk. A busz aztán továbbment, az ártatlan kis jószág pedig a szemünk láttára pusztult bele iszonyatos sérüléseibe. Cs. L., Szolnok 'A levelekből válogatunk. Az írásokat rövidítve közöljük, tiszteletben tartva a levélíró mondanivalóját. A témának akkor is nyilvánosságot adunk, ha nekünk arról esetleg más a véleményünk. Névtelen vagy címhiányos leveleket nem közlünk. Az oldalt szerkeszti: Kácsor Katalin Gyógyítónap Törökszentmiklóson Együtt egészségesebben címmel nagyszabású egészségvédő és gyógyítónapot szervezett a törökszentmiklósi művelődési központ, a Frigoland és a Heuréka üzletház. A rendezvénynek a művelődési ház adott otthont. Az érdeklődők láthattak gyógytermék- bemutatót, volt vöröskeresztes szociális árusítás és ingyenes vérnyomásmérés, életviteli tanácsadás, könyvvásár. Felvételünk a Pi-víz adagolóról készült. Az Életet az Éveknek Országos Szövetség közgyűlésén Az idősek csak a gondjaikat sorolhatták Szeretni Sándor és felesége az unokák társaságában Ötven évvel ezelőtt fogadtak hűséget Az ötvenedik házassági évforduló minden családban a rangos események közé tartozik. A tiszaörvényi Csesznok József és felesége, három gyermeke, a házastársak és öt unoka körében ünnepelte az évfordulót. Jászkiséren Szeretni Sándort és kedves feleségét leányuk, fiuk, vejük, menyük és öt unokájuk köszöntötte. Az ünnepeltek jó egészségben fogadták a köszöntéseket. Az alkalomhoz mi is gratulálunk. Csesznok József és felesége, Róza néni
