Új Néplap, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-28 / 302. szám

1996. december 28., szombat Megyei Körkép 3. oldal Ma adják át a szennyvíztisztítót Cibakházán Tiszta vizet a Tiszába! Ma adják át Cibakházán a több mint 91 millió forintos beruházással felépített kor­szerű szennyvíztisztítót, melyre eddig közel kétszáz ingatlant kötöttek rá, s na­ponta 450 köbméternyi vizet tud megtisztítani. Immár öt éve, hogy céltámoga­tást kért és kapott az önkor­mányzat, s a szolnoki Keviterv Akva kivitelezésében megkez­dődhettek a munkálatok. Külön­böző pénzügyi okok miatt azon­ban ’96-ra csúszott az átadás 1996-ra. Az összköltségből harminc- millió forint az önkormányzati rész, a többit vissza nem térí­tendő támogatásként kapták az államtól. A tisztítóművel együtt megépítettek egy 7200 méter hosszú vezetékrendszert, s ha a megadott határidőn belül jelezte valaki csatlakozási szándékát, akkor azt díjmentesen elvégez­ték a szakemberek. Cibakháza sűrűn lakott részén már nincs szükség újabb vezeté­kek lefektetésére, ugyanis itt minden háznak biztosított a csat­lakozás lehetősége. A próbaüzem alatt a környe­zetvédelmi felügyelőség rend­szeresen ellenőrizte a tisztított víz minőségét, és kifogásuk nem volt a működéssel kapcsolatban. A vízmű által megszűrt, tisztított víz egyébként a Tiszába folyik, de nem jelent veszélyt az élővi­lágra. -pókász­Lemondott Kunmadaras polgármestere (Folytatás az 1. oldalról)- Meddig volt a település pol­gármestere?- 1993. október 1-jétől a mai napig. Kovács Ferenc lemon­dott polgármestertől vettem-át a stafétabotot.- Milyen falut ad át az utód­jának?- Pozitívumnak értékelem, hogy az 1993 őszén felvett 13,5 millió forint hitelt 1995 végére visszafizettük. Ezt a pénzt szi­lárd burkolatú utak építésére fordítottuk. Jelenleg mindössze évi 185 ezer forint hosszú lejá­ratú kölcsöne van a községnek. Másik jelentős lépésnek tartom, hogy 1994-ben befejeztük a gázvezetékek építését. A köve­sét építésben is nagyot léptünk előre, hiszen idén 13 millió fo­rintot fordítottunk erre. Elkép­zeléseim között szerepel, hogy 1998-ra Madaras összes utcája szilárd útburkolatot kap, s ezt sikerül is teljesíteni. A köz­hasznú munkásokkal a járdák javítását is elvégeztettük.- A kezdetek óta szívügye­ként foglalkozott a reptér ügyét. Mit sikerült elérnie?- Eddig nem sikerült az ön- kormányzatnak megszerezni *ü repülőteret, de bízom abban, hogy az utódom több ered­ménnyel jár majd.- Milyen feladatot hagy még az utódjára?- A munkanélküliség kérdé­sének a megoldását, hiszen a mezőgazdasági ágazatban tör­tént szövetkezeti felszámolások nem segítették a helybeliek el­helyezkedését. Miután megvá­lasztásom óta nekem is adott ál­landó problémát az egészség­ügy, ezek megoldása is az utó­domra vár. Bízom abban, hogy az öt óvoda, az általános iskola és a .közintézmények 1997-ben is működőképesek lesznek, s a Madarasi Kenyér Kft. mellett több működő cége is lesz a te­lepülésnek. Remélem, hogy^az általam elkezdett szennyvízhá­lózat bővítését is meg fogja gyorsítani az utódom. Mától rokkantnyugdíjas va­gyok, ennek ellenére a község közéletében - egészségem függvényében - továbbra is részt szeretnék venni. Csalá­dommal együtt, jövőre is Kun­madarason kívánok élni. A választásig Bozsó Sándor alpolgármester látja el a pol­gármesteri teendőket. -de­Két településen polgármestert választanak Mint arról már hírt adtunk, el­hunyt Molnár Ferenc, Jánoshida polgármestere, tegnap pedig le­mondott dr. Kemecsi Imre, a kunmadarasi polgármester. A két településen tehát új polgármestert kell választani. A törvények úgy rendelkeznek, hogy a választást szükségessé tevő esemény (jelen esetben a polgármester halála il­letve lemondása) utáni két hóna­pon belül ki kell tűzni az új vá­lasztás időpontját, és a választást legkésőbb újabb két hónapon be­lül meg kell tartani. Érdeklődésünkre Molnár Ist­vánná, jánoshidai jegyző el­mondta, hogy a tennivalókról ér­tesítette a helyi választási bizott­ságot, amely január első felében ül össze, hogy kitűzze a polgár­mester-választás időpontját. Ha ez így történik, legkésőbb március első felében fogják meg­választani az új polgármestert Já- noshidán. A jelöléshez a válasz­tók öt százalékának támogatása szükséges, a községben mini­mum száz-százharminc érvényes támogató aláírást kell összegyűj­tenie annak, aki a polgármesteri székre pályázik. Miután Kunmadarason tegnap mondott le a polgármester, a vá­lasztási előkészületek csak ezután kezdődnek. Tegnap és ma költözködnek, holnapután nyit az új szolnoki kapitányság Hétfőtől várják az ügyfeleket Dr. Márton Lajos régész születésének 120. évfordulójára emlékkiállítást rendeztek az abonyi Néprajzi Parasztmúzeumban. A család hagyatékaiból, valamint az édesapja, Abo- nyi Lajos emlékeiből berendezett kiállítás január végéig látható. fotó: csabai Három évvel ezelőtt született meg a döntés arról, hogy a Városmajor úti volt szovjet laktanya a BM tulajdonába kerül. A Szolnoki Rendőrka­pitányság új székhelyének ki­alakítását tavaly októberben kezdték meg. A kommunikációs rendszer el­készültével tegnap végre a köl­tözködés is megkezdődhetett a Dr. Sebestyén Krt. 5. szám alatti, igazán impozánssá vará­zsolt épületbe. A „műszak” hét­főn indul, reggel fél nyolctól délután fél négyig tartó, meg­hosszabbított ügyfélfogadási idővel. A folyamatos ügyfélfo­gadás a régi, megszokott rend szerint január másodikától kez­dődik. A jövőben tehát minden, a szolnoki kapitánysághoz tar­tozó üggyel kapcsolatban - az eddigi Szapáry út helyett - az új helyre kell jönniük a polgárok­nak. Hivatali időn túl viszont - mint eddig -, a megyei rendőr­főkapitányság Baross úti ügye­leté áll rendelkezésre. A kapi­tányságnak évente mintegy 40 ezer olyan ügyfele van, akiknek postai befizetés is kötődik az ügyintézéshez. A közeli, 6-os számú, jelenleg átalakítás alatt álló hivatal ebben nagy segítsé­get jelent majd. -h­Péntek délután már javában folyt a költözködés. FpTó: csabai Amilyen mélyre süllyed a higanyszál, olyan magas lesz a zöldségek ára A tőkék érzékenyebbek a fáknál Rendhagyó az idei tél, hiszen évtizedek óta nem volt olyan csikorgó hideg, mint ezekben a napokban. A december végi .jégkorszak” nemcsak az embereknek, hanem a növényvi­lágnak is kemény próbatételt jelent. Hogyan tűrik a tél tá­madását a gyümölcsfák, a szőlőtőkék, a vetemények - kér­deztük Stollár András agrometeorológustól. A szakember szerint a szántó­földeket borító tíz-húsz centi- méteres hólepel nem árt a nö­vényeknek. Kellő védelmet nyújt a gabonának, és különö­sen hasznos az olyan gyenge vetemények számára, amelyek a túlságosan nedves őszi időjá­rás miatt csak késve kerültek földbe, s emiatt még nem tud­tak megerősödni. A hónak azonban van nega­tív tulajdonsága is: rossz a hő­gazdálkodása, azaz szinte maga is fejleszti a hideget. A derült időben érkező napsugárzást szinte teljesen visszaveri, éj­szakánként viszont - erőteljes kisugárzása következtében - lehűti a környezet levegőjét. Ezért a hóval be nem lepett nö­vényi részek - elsősorban a szőlőtőkék - fagyveszélyének vannak kitéve; mínusz 17 fok felett elfagynak a rügyek. Jelenleg az országban csak elvétve, kis területen mértek ilyen hideget, ha azonban a hőmérő higanyszála tartósan mínusz 20 fok körül marad, komoly károk keletkezhetnek a szőlőültetvényekben. Év végéig nem sok jóval biz­tat az agrármeteorológus, a kö­vetkező éjszakákon az ország egyes részein e kritikus pont alá is süllyedhet a higany szála. A gyümölcsfák hóból kiálló részei szerencsére jobban tűrik a hideget: még a mínusz 25 fo­kot is képesek komolyabb ká­rosodás nélkül elviselni. A rendkívüli hideg gondot okoz az üvegházban és fóliasá­torban termelő gazdálkodóknak is: a kemény fagyok miatt több energiát kell felhasználniuk, hogy a növényeknek biztosít­sák a kellő hőmérsékletet. Ez pedig előre vetíti, hogy a tava­szi primőr zöldségek ára alapo­san megugrik. U. G. Néhány nap múlva már lehet korizni Ajég duzzad, de még nem biztonságos A mostanában uralkodó farkasordító hidegnek bizo­nyára nem sokan örülnek. Az otthonok barátságos me­legéért sokat kell fűteni, reggelente nyögnek az au­tók, és ha el is indulnak, az utakon sem sok jóra lehet számítani. Akik viszont korcsolyázni akarnak, örül­hetnek, hisz ez a jégda­gasztó időjárás hamarosan biztonságos tükörré vará­zsolja az állóvizeket. A Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányságtól kapott hírek szerint állóvizeinken megindult az összefüggő jég­páncél kialakulása. A szak­emberek azonban óva intenek attól, hogy már most ráme­részkedjünk a jégre, hisz a biztonságos vastagság tíz cen­timéternél kezdődik. Ha az idő a mostanihoz hasonló hi­deg marad, akkor ez napokon belül így is lesz. Attól kezdve, hogy a jég­páncél eléri a megfelelő vas­tagságot, a vízirendészeti jár­őrök is gyakori látogatói lesz­nek többek között a szolnoki Holt-Tisza környékének. El­lenőrzik például a lék készítés szabályainak betartását. Fontos tudnivaló, hogy a jégen vájt nyílásokat jól lát­ható módon meg kell jelölni. Igen nagy veszélyt jelenthet­nek ugyanis a korcsolyázókra az észrevétlen lékek. „Fáznak” a váltók, dermed a gázolaj (Folytatás az 1. oldalról) Egyrészt a hóátfúvások miatt tegnap még akadt járhatatlan mellékútvonal, így nyolc-tíz járat ki is maradt a délelőtt fo­lyamát!. Kritikus'Volt.ü hely-, zet például a Túrkey^-Kétpp- Mezőtúr és a Tj^föjdvu!-. Mezőtúr közötti szakaszokon. A problémák másrészt ab­ból adódtak, hogy a gázolaj dermedését meggátló adalék­anyag mennyisége csak mí­nusz 15 fokra volt kalibrálva. A hideg azonban ennél jelen­tősebb volt. A Volán ezt követően fel­emeli az adalékanyag meny- nyiségét annyira, hogy mí­nusz 20-25 fokig használható legyen az üzemanyag. A szolnoki helyi járatok esetében kevesebb gond akadt. A központi telephelyen működő fagyszolgálatnak kö­szönhetően járatok nem ma­radtak ki, éjszakánként is já­ratják a buszok motorját. Ar-. ról viszont nem a Volán tehet, hogy az Ikarusokat nem ki­mondottan erre a mostani klímára tervezték. Mindenesetre a helyközi já­ratokként működtetett, északi gyártmányú Volvók jobban bírják a szokatlan hideget.-hgy­Mikor lesz az önkormányzaté a repülőtér? A kunmadarasi képviselő-testület számtalan esetben foglalkozott a volt szovjet repülőtér ügyével. Az eddigi törekvéseik azonban nem vezettek eredményre: „Talán a közreműködők széles köre és a konkrét elképzelések hiányában” - fogalmaz az a levél, amit de­cember 2-án adtak fel dr. Kara Pál, a Belügyminisztérium helyet­tes államtitkára címére. A Jegyzők Országos Szövetségének második siófoki közgyűlésén a helyettes ál­lamtitkár beszélt arról, hogy 1997- től a hatalmas repülőtéri bázis térí­tésmentesen Kunmadarasé lehet. „Az idő elemi erővel sürgeti a megoldást” - hangzott el a no­vember 26-i testületi ülésen, ugyanis repülőtér lepusztulása a gazdátlanság öt éves időszaka alatt felgyorsult. „A hasznosítha­tóság immár a nullára amortizáló­dik, s előbb-utóbb minden döntés ez ügyben értelmét veszti” - fo­galmaztak a madarasiak. Ezt a fo­lyamatot megállítandó első lépést a megyei közgyűlés segítségével tette meg a községi vezetés: a me­gyei területfejlesztési tanács fi­nanszírozta egy tanulmányterv el­készítését, amely megalapozottan számol Magyarország egyik leg­nagyobb katonai repülőtere hasz­nosításának lehetőségeivel. A részletesség igénye nélkül az önkormányzat abban akar közre­működni, hogy itt a mezőgazda- sági fellendülés feldolgozóipart is teremtsen, a Hortobágy és Berek­fürdő. a Tisza-tó közelsége lehe­tővé tegye az épületek idegenfor­galmi célú hasznosítását, átalakí­tását, de örömmel vennék azt is, ha a befektetők egészségügyi vagy éppen oktatási beruházások­hoz adnák a pénzüket. Természe­tesen meghagyva a repülőtér alap­funkcióját is. Eddig tehát a terv. Akármi is lesz a jövőben, a minisztérium il­letékeseinek egyet figyelembe kellene már végre venni. Az sen­kinek sem jó, hogy ötödik éve csak visszalépés történt a lepusz- tultan is felbecsülhetetlenül érté­kes repülőtér kapcsán, hiszen az enyészet mellett az enyves kezű ügyeskedők is tettek azért, hogy a nulla felé haladjon a mobilizálható vagyon, egészen 1996. augusztus 1-jéig. Azóta ugyanis az önkor­mányzat felügyeli, szervezi a vé­delmet, ami pénz hiányában csak az ügyeskedők ellen tud tenni. Az enyészet ellen szinte semmit. Egyelőre azonban semmi sem változik. Mint dr. Heffentráger József, az APV Rt. ügyvezető igazgatójának leveléből - melyet tegnap kaptak meg a madarasi képviselők, - kiderül, hogy az ön- kormányzat kéréséről érdemben csak ’97 június 30.-át követően - a megyei önkormányzat által kiírt hasznosítási tanulmányterv elké­szülte után - tudnak dönteni. P. M. „Kiveszőben az emberi önzetlenség” A szükség vitte pásztorkodásra Ifj. Ónodi László munkakeresőben járt a szerkesztőségünk­ben, amikor kiderült róla, hogy a jászdózsai határban pász- torkodik. Mint elmondta, a szükség vitte erre a lépésre. A másfél éve munkanélküli fia­talembernek kapóra jött a jász­dózsai gazda által a munkaügyi központba beadott ajánlat, mi­szerint pásztort keresett. Tanult szakmájában, ív- és láng- hegesztőként nem tudott elhe­lyezkedni, viszont egy elvég­zett tanfolyam után felgyülem­lett adósságát törleszteni kel­lett. Elvállalta hát a jószágte­relgetést, hiszen a munkanélküli segély folyósítá­sának ideje lassan lejárt. Korábban a szakmunkás- képző után hat-hét évig tudott szakmájában dolgozni, ezt kö­vetően volt műtős fiú, könyv- kereskedő, programszervező. Szakmájától mégsem akart el­szakadni, minősítő tanfolya­mokat végzett, ezután ismét el tudott helyezkedni. Amikor ki­lépett vállalatától, 112 ezer fo­rintot terheltek rá, tanulmányi költségeit megtérítendő. Ez­után munkahelyről munka­helyre vándorolt, egyszer ő hagyta ott a céget, másszor a vállalat szűnt meg. A pásztor­kodást megelőző másfél évet munkanélküliként töltötte el. Mint mondta, nem készült fel rendesen a XX. század vé­gének munkaerő-piaci kihívá­saira. Csak egyetlen szakmát ismer, így nagyon nehezen le­het elhelyezkedni mostanában. Munkahelyein többnyire azt tapasztalta, hogy az emberek közötti kapcsolatok teljesen fel­lazultak, mindenki a maga éle­ifj. Ónodi László, a hegesz­tőből lett pásztor. tének dolgaival van elfoglalva. Mennyivel szebb lenne pedig, ha önzetlenül tudna ki-ki em­bertársaiért dolgozni, nem ki­használva a másikat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom