Új Néplap, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-17 / 294. szám

6. oldal ÜNNEPVÁRÓ 1996. december 17., kedd Bizony, nem kevés töprengésre ad alkalmat, hogy mit is ajándékozzunk szerette­inknek karácsonyra. Természetesen mindenki vágya, hogy minél gazdagabb legyen a szere­tet ünnepe, ám pénzszűkös időkben jól meg kell gondolni, mire adhatjuk ki inflálódó forintja­inkat. A szolnoki karácsonyi faluban bőséges a kínálat, ám egyelőre több az érdeklődő, mint a vásárló. fotó: cs. i. Debrecenben olcsóbb a piac, mint Szolnokon Árkalauz bevásárlásokhoz Közelednek az ünnepek. A gondos háziasszony a tumultust, sor­ban állást elkerülendő nem hagyja utolsó pillanatokra a nagybe­vásárlást. Mielőtt azonban bárki bevásárló körútra indul, nem árt tüzetesen körbenézni, hogy mi, hol, mennyibe kerül. A Csemege Julius Meinl üzlete­iben és Jééé diszkontáruházai­ban már elkezdődtek a kedvez­ményes akciók. Az év végéig például 75 helyett 65 forintért kínálják a Letti literes dobozos tejet. A félkilós Héra főzőmar­garin most 149 helyett 129, a gépsonka 699 helyett 599 forin­tért kapható. Érdemes egy pil­lantást vetni a kávépolcokra is, ahol például a 25 dekás Karaván kávé közel száz forinttal keve­sebbe, 289 forintba kerül. A diszkontokban olcsóbb A Jééé diszkontáruházakban a lisztet most 57, a tojást 15,50, a savanyú káposztát 109, a tízde- kás mazsolát 37, a kókuszresze­léket 46, a félkilós kiszerelésű lencsét 96 forintért kínálják a vásárlóknak. Az a háziasszony, aki nem szeret otthon bíbelődni az élő hal tisztításával, az a konyhakész pontyot (kilónként) 925, a busát 495 forintért vásá­rolhatja meg. A műbeles virsli már most is olcsóbb (410 forint) a diszkontokban, de szilveszter­hez közeledve a Meinl ennél a terméknél mintegy húsz száza­lékos árcsökkentést tervez va­lamennyi vidéki áruházában. Ami a karácsonyfára valót il­leti: a legdrágább vajkaramellás szaloncukor (félkilogrammos kiszerelésben) 475 forintba, a legolcsóbb (kilós csomagolású) konzumszalon 535 forintba ke­rül. A habcsókot 195, a csokolá­déból készült fenyődíszek da­rabját 28 forintért kínálják. A félkilós diós beigli ára 359, a mákosé 305 forint. Piaci körkép Az élelmiszerboltok mellett a családi bevásárlás másik szín­tere a piac. Az ország különböző régióiban meglehetősen eltérnek egymástól a piaci árak, a debre­ceniek például olcsóbban tudnak bevásárolni, mint a szolnokiak. Jól tükrözik ezt az árak: a dió­bélé például 450 és 750, a máké 340 és 400 forint között szóró­dik. A szárazbabért legkevesebb 260, legtöbbet 400 forintot kér­nek a zöldségesek. A savanyú káposzta kilója 80 és 100, a len­cséé 160 és 200 forint között mozog. Egyazon piacon belül is kérhetnek a tojásért 14 és 16 fo­rintot. A déligyümölcsök - a na­rancs, a mandarin, a citrom, a banán - ára nagyrészt aszerint változik, honnan szerzik be az árut, de közrejátszik benne a ke­reskedő „étvágya” is. Hogy megelégszik-e például 140 fo­rinttal a banán kilójáért, avagy 175-nél alább nem adja. Árak a halpiacon Az ünnepi vacsora „főszerep­lője” a ponty. A szakemberek szerint az idén nem dúskálha­tunk ebben a halfajtában, mivel a kedvezőtlen, hűvös nyár miatt mintegy húsz százalékkal keve­sebbet halásztak le a gazdasá­gok. A készletek azonban - ígé­rik a kereskedők - fedezni fog­ják a szükségleteket. A pontyhoz 400-450 forintért lehet hozzájutni, attól függően, hogy az adott régióban mekkora a kínálat. Ennél jóval olcsóbb a busa, amelyet kilónként 160 és 200 forint között mérnek. Az amurért átlag 240, a kárászért át­lagosan 120, a balinért 150 fo­rintot kémek a kereskedők. A drágább árkategóriát képviselik a ragadozóhalak - mint például a süllő, a harcsa -, amelyek ki­lója ezer forint körül mozog. Évek óta komoly kereslet van a tengeri mélyhűtött és konzervált halak iránt. Ezekből idén is bő­séges lesz a kínálat. Bőséges húsválaszték A karácsonyi menü másik slá­gere a pulyka, amelyet számos helyen ' kínálnak most árked­vezménnyel. A szárnyashoz ki­lónként már 380 forintért hozzá lehet jutni, a pulykamellet 500- tól 1000 forintig (ez utóbbi a fi­lézett) kínálják a vásárlóknak. A töltött és toros káposztához, a kocsonyához szükséges ser­téshús vásárlása előtt is érdemes alaposan körüljárni a piacot, hi­szen mindig akad olyan hentes­üzlet, ahol tíz, harminc, ötven forinttal mérik olcsóbban a combot, a dagadót, a körmöt. Bár malachús még nemigen lát­ható a boltokban, de a húsosok ígérik, hogy elegendő mennyi­ség lesz belőle szilveszterre, újévre. Aki rászánja a kilónként 600-700 forintot, finom malac­sülttel búcsúzhat az óévtől, il­letve köszöntheti az újat. Akik pedig a virsli mellett maradnak, abból sem lesz hiány. Sőt a kü­lönféle akciók jóvoltából sok he­lyütt olcsóbban lehet majd hoz­zájutni. Fák, díszek, cukrok A Centrum üzletei elég bő kíná­lattal és elfogadható árakkal vár­ják a vásárolókat. A műfenyőt kedvelők most tizenötféle (egy­színű) díszítésű fa közül vá­laszthatnak. A 36 és 92 centimé­ter magasságú karácsonyfák ára 690-2290 forintba kerül. Dísze­ket hatdarabos csomagolásban 690 forintért kínálnak, a külön­féle motívumú fonott díszek da­rabja 49, az illatosítottaké 239 forintba kerül. Csillagszórót 49 forintért, fenyőtalpat 2000 fo­rinttól árulnak. A fenyőfaválasz­ték a standokon gazdag, az árak széles skálán - 300 forinttól 20 ezer forintig - mozognak. Ferenczy Europress Mutasd a fádat, s megmondom, ki vagy Ingrid Ragaard német új­ságírónő adventi tanulmá­nyában régi igazság új vál­tozatával rukkolt ki: mu­tasd a karácsonyfádat, megmondom, ki vagy. Sze­rinte a fa formája, díszí­tése, elhelyezése árulkodik arról az emberről, aki ál­tala és vele ünnepel. Lás­suk az alaptípusokat! A modem. Fája rozsdamentes acélállványon áll és minden­féle szürrealista izék csün- genek az ágairól. Jól látszik a tulaj legfőbb óhaja: az is­ten szerelmére, nehogy neki is olyan karácsonyfája le­gyen, mint az átlagemberek­nek. A gyermeteg. Aki hisz ab­ban, hogy a karácsony a bol­dog gyermekkor meghosz- szabbítására találtatott ki és ennek megfelelően választja és díszíti a fenyőfát is. Ez a típus a legszívesebben a ha­vas erdőről veszi a maga ál­tal kiválasztott fát, és a sub­lótból előveszi azokat a nem egyszer évtizedes neoprimi- tív függőket, amelyeket még gyermekkorában ő fabrikált. Istenem, a sztaniolba cso­magolt, mondjuk, huszonöt esztendős süti kissé kemény, de hát nem enni akarjuk, ha­nem felakasztani, arra meg jó. És Istenem, az angyalka is kissé koros, de ez csak pa­tinát jelent a fenyőfa zöld­jén. Az ilyen fán gyakoriak az ollóval színes papírból va­laha kimetélt színes szívecs- kék és hasonló praktikus tár­gyak. A gyermeteg faked­velő akkor van gondban, ha netán a saját gyermekei akar­ják a saját kezükkel megújí­tani az évtizedes repertoárt. Hogy ez miért baj? A pszi­chológusok szerint azért, mert a karácsonyfatulajnak ez a fajtája kizökken a saját gyermekkorából, ha utódai művei függnek a fán. A precíz. Ez a gyakori em­berfajta pontosan Szenteste előtt tizennégy nappal ren­deli meg a fenyőfát. Nem akárhogyan. Centire tudja, milyen magas a mennyezet, és méretre rendeli meg a fát, hogy az majdnem elérje a plafont, de mégse karcolja azt. Az ilyen ember a családi tetszésnyilvánítást sem bízza a véletlenre. Ugye, gyö­nyörű? - kérdi, és aki nem áradozik, az megnézheti ma­gát. A kapkodó. Természetesen ő a precíz ellentéte. Az utolsó pillanatban kap fel va­lahol egy olcsó törpefíjt, és azt aggatja rá, ami éppen a kezébe kerül. Az ilyen fa ál­talában tíz perccel a família ünnepélyes bevonulása előtt készül el. Mit kell még tudni a kará­csonyfáról? Heiner Meyer, a németországi Darmstadt vá­ros lakosa például azt sze­retné tudni, hogy hány tűje van egy fenyőfának. Legyünk erősek, megszámolta. Január végén megvárta, amíg hullani kezdenek a fáról a tűk, ame­lyeket egy gondosan odahe­lyezett nagy papírdobozban gyűjtött. Mikor mind lehul­lott, megmérte a doboz nél­küli nettósúlyt. Ez összesen 796 grammot tett ki. Ezután Meyer külön lemért egy grammot, és megmérte, ab­ban hány darab fenyőtű va­gyon. Az eredmény 603 da­rab volt. Most már nem volt más tennivaló, mint ezt meg­szorozni 796-tal. Megtörtént. Meyer úr karácsonyfáján pontosan 479 988 darab fe­nyőtű volt. FEB A fenyőválasztás is sok mindenről árulkodik, ám az ott­honi díszítés mutatja meg az ember igazi jellemét. (Fel­vételünk a szolnoki piacon készült.) fotó: cs. i. Ünnepi eszem-iszom A karácsony világszerte azo­nos, de a szokások mások. Rövid körképünk abba enged bepillantást, hol, ki, mit eszik- iszik karácsonykor a világ néhány országában. Franciaországban „Petit Papa Noel” december 24-éről 25-ére virradóra keresi fel a családo­kat, hogy ajándékot osszon a gyerekeknek. Szenteste a fran­ciák nem családi, hanem baráti körben vacsoráznak, méghozzá vendéglőben. Az Egyesült Ál­lamokban 25-én szabad csak kibontani az ajándékokat. Ek­kor nem hiányozhat az ünnepi asztalról a pulyka. Svédországban már decem­ber 13-ától, Szent Luca napjától kezdve folyik az ünneplés. Éjjel „Glögg”-öt vagy „Julbier”-t, ti­pikus északi karácsonyi pun­csot isznak. A dánok kará­csonykor büféasztalt nyitnak, amelyen a tenger szinte minden kincse szerepel, de bifszteket, apró húsgombóckákat, májpás­tétomot is fogyasztanak. A svédek tipikus karácsonyi egy­tálétele a „Jansson megkísér­lése”, amely szardíniával és hagymával lerakott, tejszínnel leöntött krumplit takar. Az ünneplésben „világrekor­derek” a spanyolok lehetnének, ilyen hosszan ugyanis sehol máshol nem folyik a dínom-dá- nom. A karácsony az év legfon­tosabb ünnepe és hagyományo­san 12 napig tart. Mór tradíció­külföldön kát elevenít fel a mandula­vagy dióleves, az édes töltött tésztatáska, mandulanugát. Németországban átalakuló­ban vannak a szokások: a meg­hitt, bensőséges családi ünnep­lést több helyütt felváltotta a vidám szórakozás barátokkal, ismerősökkel. A német házi­asszony a zsíros tésztájú, nehéz bejgli helyett kelt tésztából süt mákkal, mandulával, mazsolá­val töltött Christstollent. Oroszországban csak január 7-én érkezik el a pravoszláv ka­rácsony. Az ünnep két fő figu­rája Fagy Apó és Hóhercegnő. Tipikus orosz karácsonyi étel a vargányaleves, a kaviár, a mak­rélahússal töltött tojás és a ma­zsolás túrótortácska. Előzetes a karácsonyi meglepetésekről A legtöbben ruhát, kozmetikumot vagy illatszert fogunk adni és kapni A Modus közvélemény-kutató intézet megkérdezte honfitársa­inkat: kiknek és milyen értékben vásárolnak ajándékot kará­csonyra. A felmérésből kiderül, hogy átlagosan 13 ezer forintot fogunk költeni - bár szívünk szerint ennek négy és félszereséből szeretnénk ajándékozni. De annyi pénzünk nincs... A közvélemény-kutatók egye­bek közt arra kerestek választ, hogy az idén miképpen készül egy „átlagpolgár” a karácsony megünneplésére. Mint a felmérésből kiderült, az idén átlagosan hét személyt kívánunk meglepni kisebb vagy nagyobb ajándékkal. A legtöb­bünknél öt felnőtt és három gye­rek neve szerepel a megajándé- kozandók listáján. A megkérdezettek negyede felnőttnek, harmada pedig gye­reknek nem vesz ajándékot az idén. Aránylag drágább ajándékot ­6000 forintnál értékesebb porté­kát — csak a lakosság egyhar- mada tud megengedni magának, s ők is kizárólag úgy, hogy cse­rébe kevesebb személyt ajándé­koznak meg. Hat-hét helyett csupán négy csomagot készíte­nek. Kisebb értékű ajándékot csaknem mindenki szándékozik venni ez évben. Az a kétharmados többség, amelyiknek nem telik drága ajándékra, átlagosan csak 1384 forintot kíván költeni egy-egy rokona vagy ismerőse megör- vendeztetésére, bár megjegy­zendő, hogy ők e kisebb ajándé­kokkal többeknek szereznek majd szép perceket az idén. A felnőtteknek szánt megle­petések sorában minden kategó­riában magasan vezet a ruha­nemű, majd a kozmetikumok, il­latszerek következnek. A gyere­keknél is a második helyen áll­nak a praktikus ruhák - a koráb­ban is vezető - játékok után. Úgy látszik, vidéken gyor­sabb az elszegényedés, mint a fővárosban. A budapesti meg­kérdezettek 15 ezer forintnál va­lamivel többet szánnak bevásár­lásra. Ez az érték a falvakban a legalacsonyabb, ott körülbelül 11 500 forinttal lesz laposabb egy-egy ajándékozó pénztár­cája. Ám a felmérést végzők az át­lagszámításokból kihagyták azt a csaknem 20 százaléknyi honfi­társunkat, akiknek egyáltalán nincs miből, vagy nincs kit megajándékozniuk. S ha igaz, hogy adni legalább olyan nagy öröm, mint kapni, akkor ők a szeretet idei ünnepén aligha lehetnek felhőtlenül bol­dogok. Egyébként, mint mindig és mindenhol, itt és most a mi vá­gyaink is messze a lehetősége­ink előtt szállnak. Szívük szerint á megkérdezettek legalább 50 ezer forintot költenének az idei karácsonyra. Ebből a pénzből már futná szebb és drágább ajándékokra a válaszolók 56 százalékának, többfélére 25 szá­zalékának. S akik tehetnék - a kérdezet­tek 22 százaléka - több hozzá­tartozójának szerezne örömet. T. J. A gyermekeknek vásárolni kívánt ajándékok játék ruhanemű könyv műszaki cikk egyéb tartós fogyasztási cikk kultúrális cikk (kazetta, lemez) kozmetikum, illatszer pénz, értékpapír édesség ékszer egyéb 0% 10% 20% 30% 40% 50% ■nagyobb értékű Eäkiscbb értékű ajándék ___________ajándék_____

Next

/
Oldalképek
Tartalom