Új Néplap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-06 / 259. szám
1996. november 6., szerda Városházi Napló - Szolnok 9. oldal Belvárosi capriccio Fiatal pár sétálgatott egy esős nap utáni melegebb estén Szolnokon, a belváros külvárosi sötétjében. Elegánsan öltöztek, a férfin szép öltöny és ballonkabát volt, balján tipegett magas sarkú cipőjében élete vagy aznapja párja. A hölgy úgy tűnt, nem ismerős errefelé, nem is szokhatott hozzá a Hild tér esti fénytelenségéhez, meglepően bizonytalanul közlekedett.-Az micsoda, édesem? - kérdezte partnerétől, s mert elővigyázatlanul a „micsoda” felé fordította fejét, belelépett egy tócsába. így már a második kérdést is megkapta „édes”: - Nálatok mindenhol ilyen a járda? A fiatalember jó polgárhoz illően védte városát, kezdte rögtön a micsodával.-Arra a „betonizére” gondolsz? - kérdezte, és itt meg is akadt. Ugyanis még nappal is sötétben tapogatózik az, aki megkísérli kideríteni, mit lát. - Hát, szerintem szökőkútnak indult. De nézd csak! Ez balra itt a Művelődési Központ! - terelte el gyorsan az idegenvezetés fonalát a balra lévő sötét foltra. Am hiába. A hölgy nem tágított, tudni akarta, mit lát, azaz látna nappal. A férfi lebukott, képtelen volt megfelelő felvilágosítást adni, ezért balra fordulva a működő lámpáktól hemzsegő Ságvári körút felé vezette a sokat kérdezősködő hölgyet. Úgy tíz méter után meg kellett állniuk, egy újabb mélyedés a járdán végképp eláztatta a magas sarkú cipőt. A fiatalember egyre mérgesebb lett, szidta a járda készítőit, barátnőjét a figyelmetlenségért. A rövid pihenő után újra megindultak a fény felé, ám egy kivilágítatlan faág állta ezúttal az ifjú útját, s leverte szemüvegét. A lány vigasztalni próbálta pórul járt párját: - Nem baj, máshol is kiég néha a lámpa, majd holnap megcsinálják. A szemüvegét tisztítgató károsult pedig csak legyintett, szólni semmit nem tudott. Hiszen nem is emlékezett már, milyen volt Szolnok szíve kivilágítva. Pókász Endre Önkormányzati álláspont csak a Legfelsőbb Bíróság döntése után A peres lakbéremeléses esetek A szolnoki önkormányzat 1993 májusától érvényes lakbéremelése szinte kezdettől fogva vita tárgyát képezi. A lakásbérlők a bírósághoz fordultak annak eldöntésére, vajon jogos avagy jogtalan a megemelt bérleti díj. Az ügy megjárt immár két bírói fórumot, megnyugvás azonban még a mai napig sincs. Az alábbiakban az eset történéseit foglaljuk össze kronológiai sorrendben, a közgyűlésnek készített tájékoztató alapján. A szolnoki képviselő-testület 1992. december 15-i ülésén alkotta meg a lakások fenntartásának támogatásáról, a lakbérekről és az önkormányzati lakások eladhatóságáról szóló 44/1992. (XII. 15.) KR. számú rendeletét. A döntést mintegy másfél éves, széles nyilvánosság előtt zajló előkészítő munka előzte meg. Ebben az időszakban a lakásgazdálkodásról, a lakások eladhatóságáról, béréről több régi és újonnan keletkezett jogszabály volt hatályban. Egyrészt a helyi önkormányzatok megalakulásával összefüggő kiegészítő és átmeneti szabályokról szóló 1990. évi LXXXffl. törvény, amelynek rendelkezései értelmében érvényben van és alkalmazni kell a lakbérek megállapításával összefüggő módosított 45/1982. (X. 7.) MT rendelet szabályait Másrészt az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVH. törvény, és e szerint az önkormányzati tulajdonban álló lakások lakbérét a települési önkormányzati képvi- selő-testülete állapítja meg. Tulajdonosi jogkör Hogy a két törvény közül melyik alkalmazható egy adott időpontban, azt az dönti el, mikor lépett hatályba a harmadik törvény - egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló -, azaz az 1991. évi XXXIII. törvény. Az önkormányzati tulajdonba adásról szóló törvény életbe lépése után ugyanis megnyílt annak a lehetősége, hogy a települési önkormányzat ne csak árhatósági jogkörében, hanem tulajdonosi jogkörével élve alakítsa ki a helyi lakbérrendszert. Mindezeket alátámasztja a Belügyminisztérium e témában kiadott állásfoglalása, amelyet az 1991. évi Önkormányzati Tájékoztató 6. száma közölt. Ezek alapján tehát az 1991. évi XXXIII. törvény, valamint az 1990. évi LXXXVII. törvény együtt megadta a felhatalmazást a helyi önkormányzatnak lakbérek megállapítására. Új rendelet, tíz övezettel A rendelet hatályba lépését megelőzően a havi lakbér összkomfortos lakásnál 22, komfortos lakásnál 15, félkomfortos lakásnál 7.50, komfort nélküli lakásnál 4.50, szükséglakásoknál 2,40 forint volt négyzetméterenként. Az új rendelet 4623 önkormányzati bérlakást érintett. A rendelet a várost tíz lakbérövezetre osztotta, s ehhez állapította meg a havi lakbérmértékeket a következők szerint. 1. külső övezet, komfort nélküli 10,30, 2. külső övezet, félkomfortos 17,20, 3. külső övezet, komfortos 24,4. Széchenyi-lakótelepi távfűtéses 34,30, 5. vasútállomás melletti lakótelep 41,20, 6. Zagyva-parti és Vosztok-lakótelep 48, 7. belváros, komfort nélküli 13,70, 8. belváros, félkomfortos 24,9. belváros, komfortos 61,80, 10. belváros, egyedi központi fűtéses 68,70, 11. szükséglakások 2,40 forint négyzetméterenként. Ez a lakbéremelés átlagosan 100 százalékot jelentett. Érvényes a régi díj A bérleti díj megállapítása iránt 1993-ban három bérlő indított pert. A Szolnoki Városi Bíróság akkor az Alkotmánybíróság döntéséig felfüggesztette az eljárást. Az Alkotmánybíróság 1995. június 27-én kelt 842/H/l 993/8. sz. határozatában a 44/1992. (XII. 15.) KR. sz. rendelete 23. és 24. paragrafusa (a lakbérekről) törvényellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló - köztársasági megbízotti - kezdeményezést visszautasította, a rendelet 29. paragrafusa (bérlakások elidegenítéséről) törvényellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló kezdeményezés ügyében indított eljárást pedig megszüntette. A Szolnok Városi Bíróság az Alkotmánybíróság döntését követően folytatta az eljárást, és a kérdéses három lakás vonatkozásában a lakbér összegét 1993. május 1-jétől 1994. június 30-ig terjedő időszakra, az önkormányzati rendelet hatályba lépését megelőzően hatályban volt jogszabály alapján állapította meg. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság a városi bíróság ítéleteit helyben hagyta. Jogszabálysértő ítélet? A törvényes határidőn belül - 1996. július 10-én - a polgár- mesteri hivatal felülvizsgálati kérelemmel élt, és kérte a Legfelsőbb Bíróságot, hogy a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság ítéleteit jogszabálysértő voltára tekintettel helyezze hatályon kívül, valamint az ítélet végrehajtását függessze fel. Erre még a legfelső bírói fórumtól nem érkezett válasz. 1993. június 1-jétől 1994. június 30-ig a régités új lakbérek különbözeié a 4623 lakás vonatkozásában 43 millió 257 ezer forint. Ezen összeg Ptk. szerint - 1993. június 10-étől 1996. december 31-ig - számított kamata 26 mi Ilid 447 ezer forint. Az önkormányzat a Legfelsőbb Bíróság döntését megvárja, és az ítéletek kézhez vételét követően alakítja ki álláspontját e témakörben. Rövideseit megindul a kétirányú forgalom a szolnokiak által százlábúnak becézett Ti- sza-hídon. Jelenleg az utolsó simításokat végzik a kivitelezők. Képünkön a híd tartószerkezetének festése látható. fotó: csabai Az önkormányzat októberi T| 1 • 'li. / 1 zékszervi, értelmi, beszédsoros ülésén módosította 1SK0I31 VällOZäSOK . továbbá más fogyatékos két oktatási intézménye tanuló tankötelezettsége tevékenységi körét és alapító okiratát. Ezek szerint az Egészségügyi Szakképző Iskolából Egészségügyi Szakközépiskola lett, mivel a módosított közoktatási törvény szerint azon intézmény, amelyben középiskolai végzettséghez - érettségihez - kötött szakképzés folyik, szakközépiskolának minősül. A másik változás az enyhe és középsúlyosán fogyatékos iskoláskorúak általános iskolai oktatását ellátó Liget Úti Általános Iskola alapító okiratában történt. A módosított közoktatási törvény szerint a testi, érmeghosszabbítható legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben az érintett a 18. életévét betölti. A tanulók szülei szülői fórumon, majd írásban kértek segítséget a polgármestertől, hogy gyermekeik iskolai neveléséhez és oktatásához szükséges feltételeket ebben az iskolában a tankötelezettség végéig biztosítsák. A feladat megvalósításához szükséges lépést a képviselő-testület megtette, azaz az 1996/97-es tanévtől a Liget Úti Általános Iskola 8 helyett 10 évfolyammal rendelkező nevelési-oktatási intézmény. Legtöbben az egészségügyet, legnagyobb összegben a sportot támogatták / Eltek a címkézés lehetőségével A szolnoki képviselő-testület a 46/1995. (XII. 05.) számú rendeletében meghatározta a helyi iparűzési adó címkézésének feltételrendszerét. Eszerint: „Az adóalany az általa befizetett helyi iparűzési adó 10 százalékának megfelelő mértékig, az adóbevallással egyidejűleg megjelölheti azt az önkormányzat által elismert közhasznú célt, amelyet támogatni kíván.” A 166/1995. (XII. 21.) számú közgyűlési határozatban állásfoglalás született arról, hogy ennek a közérdekű célra történő felhasználásáról az illetékes bizottságok döntsenek. A bizottságok határozataikban megjelölték azokat az alapokat, feladatokat, intézményeket, amelyekre címkézni lehet, így alakult ki az, hogy 7 alap, azon belül 17 féle feladat, intézmény támogatására nyílt lehetőség. Á helyi adórendeletek kihirdetése óta mind az adóalanyok, mind pedig a pénzügyi forrást igénybe vevők jelentős számban érdeklődtek a címkézés lehetőségeiről, feltételeiről, gyakorlati megvalósulásukról. A beérkezett adóbevallások feldolgozása után a szeptember 19-én készített kimutatás szerint a 4292, helyi iparűzési adót fizető adóalany közül 1187-en (a fizetésre kötelezettek 27,6 százaléka) éltek a címkézés lehetőségével. A számokból kiderül: legtöbben az egészségügyet támogatták, míg a legnagyobb összegű befizetés a sport javára történt. (Lásd a táblázatot!) A tapasztalatok egyike, hogy a címkézésre jogosultak és a pénzügyileg támogatottak igényei, elképzelései eltértek a közgyűlési rendeletben és bizottsági határozatokban szabályozottaktól. A vállalkozók és a cégek egy része a meghatározottaktól eltérő feladatot, célt, tevékenységet kívántak megjelölni, és elvárták, hogy az adott alapon belül a befizetés oda kerüljön, ahová (amire) szánta. Megállapítható az is: a címkézéssel kapcsolatban számos pontatlan vagy téves információ elterjedt. így például sokan úgy tudták, hogy mind az iparűzési adó, mind az építményadó címkézhető. Konkrét feladatra, intézményre, tevékenységre lehet címkézni, és a címkézett összeg egyben adókedvezményt is jelent. A megjelölt címkézett összeget nem kell az adóba befizetni, hanem közvetlenül a feladat ellátásra lehet átutalni. Mindezek azt mutatják, hogy ez a konstrukció alapvetően kedvező fogadtatásra talált az adózók körében, és éltek a címkézés lehetőségével. A jövőre nézve azonban mindenképpen foglalkozni kell azzal, hogy az adófizetőknek vonzóbb, ha közvetlenül nevesít- hetnék azt az általuk támogatott célt, melyre jelenleg csak általánosságban címkézhetnek. A kérdés azért nem ilyen egyszerű, mivel ez a mechanizmus azt is eredményezheti, hogy az alap fölött döntési joggal rendelkező önkormányzati bizottság döntéseként jelenne meg a címkéző akarata. Alap neve TámogaCímkézési Éves várható tők befizetés címkézés őszszáma (9. 19.) szege Bűnmegelőzés 234 1 794 2 045 Egészségügyi 405 2 442 3316 Sport 291 7 202 10 698 Oktatási 247 3 835 5617 Szociális 91 1 530 3 766 Közhasznú 71 514 628 Környezetvéd, 129 1 909 4 545 Együtt 1 468 19 226 30 615 Fényben úszó templomok Osztrák példa nyomán a közelmúltban díszkivilágítást kaptak a szolnoki templomok. Fotóriporterünk az esti látványt örökítette meg. FOTÓ: I. CS. Szerződés a távfűtési tartozások kezelésére Adósnak nem jár „meleg fogadtatás” Szerződést köt a város távhőszolgáltatását koncesszióban végző Alfa-Nova Kft. és az önkormányzat a távfűtésért és meleg vízért járó hátralékok kezelésére. A megosztott teherviselés jegyében fogalmazódott szerződés azért szükséges, mert az eredeti elképzelés megvalósítására nincs mód. A korábbi ötlet - miszerint a díjhátralékot adók módjára hajtsák be - a megyei közigazgatási hivatal állásfoglalása nyomán vetélt el. A szerződéstervezet szerint az Alfa-Nova létrehoz egy díjbeszedő és hátralékosdíj-beszedő csoportot. Aki a jövőben nem fizeti ki az esedékes havi számlát, azt többször felszólítják, majd kilátásba helyezik a szolgáltatás megszüntetését. Ugyanakkor az Alfa-Nova a tartósan meg nem fizetett díjakat a polgármesteri hivatal városgazdálkodási főosztályánál tartozásként kimutatja. Innen kezdve a koncesszor és koncesszióba adó rendszeresen egyeztet, megnézik, miért nem teljesül a fizetési kötelezettség, és közösen határoznak a szükséges további intézkedésekről. Amellett, hogy az adós sem számíthat semmilyen „meleg fogadtatásra”, a tartós kintlévőség hátrányait az Alfa-Nova és az önkormányzat együtt fogja viselni. Eszerint a koncesszióba adó város a koncesszortól évenként más-más százalékos arányban megvásárolja a „behajthatatlan” tartozások ráeső részét. Ez az első évben a kintlévőség 80, a másodikban 55, a harmadikban 40, a negyedikben 30, az ötödikben pedig 20 százaléka. Az ötödik év után a két fél ismét megállapodást köt. Az idén júliusban aláírt koncessziós szerződés részét képező újabb szerződést várhatóan a novemberben tartandó közgyűlési ülésen hagyják jóvá.
