Új Néplap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-27 / 277. szám

4. oldal Gazdasági Tükör 1996. november 27., szerda „Arról, hogy egy befektetés 10 százalék hasznot hoz, csak álmodhatunk” Ez nem gazdálkodás, hanem kínlódás Beszélgetés Veres Jánossal, a kisújszállási Nagykun szövetkezet elnökével A kisújszállási Nagykun Mezőgazdasági Szövetkezetét a mostani, az agrárium számára kedvezőtlen piaci és pénzügyi helyzetben is szűkebb hazánk egyik leg­eredményesebb mezőgazdasági üzeme­ként említik szakmai körökben. Hogy miért? Többek között erről is kérdeztük Veres Já­nost, a szövetkezet elnökét, aki egyúttal a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Agrárka­mara elnöki tisztét is ellátja.- Úgy vélem, viszonylagos eredményességünk titka alap­vetően abban rejlik, hogy azokat az erőforrásokat, ter­melési alapokat, amelyeket az évek során létrehoztunk, sike­rült megtartanunk. Szerencsés helyzetben vagyunk például a földet illetően, hiszen a kár­pótlást úgy vészeltük át, hogy az új tulajdonosok nagy ré­szének bizalmát elnyerve bérbe kaptuk a földet. Messze nem bomlottak meg a tábláink úgy, mint másutt az ország­ban vagy a megyében, így a növénytermelés alapja nem sérült. Számottevő, összetéte­lében jó gépparkkal rendelke­zünk, ami ugyan egyre inkább kopik, de kapacitásában jelen­tős. Állóeszközeink, épülete­ink - istállók, magtárak - ki­használtak. Mindebből az is következik, hogy ha ezek működnek - és ezt nagy do­lognak tartom -, akkor a munkaerő foglalkoztatásával nincs komolyabb gond. Holt­időben is igyekszünk értelmes elfoglaltságot találni dolgozó­inknak. Az eredmény termé­szetesen hullámzó, az időjárás nagyban befolyásolja.. Színvonalas termelést- Kedvező termőhelyi adott­ságú gazdaságról lévén szó, az eredményesség mennyire függ az alaptevékenység, tehát a növénytermesztés és az állat- tenyésztés sikerétől?- Lényegében termelő tí­pusú szövetkezet vagyunk, ami egyúttál gyénge pontúnk is. Ma is azt valljuk azonban, hogy az alaptevékenység haté­konyságát lehet javítani. Ha magas fokon szervezzük az egyes ágazatok munkáját, ak­kor a termelés is adhat elfo­gadható eredményt. Tudatosan erősítettük viszont a kiegészítő tevékenységi kört, s most már ott tartunk, hogy 100 milliót meghaladó árbevételt hoz évente a lakatosipari részleg. Jelentősen nőtt a szolgáltatá­sokból származó bevétel is. E két üzletág tehát nem csak munkát biztosít az emberek­nek, hanem jövedelmet is ter­mel. A legfontosabb azonban továbbra is a magas színvo­nalú mezőgazdasági termelés, és azt szeretnénk, ha ebből meg lehetne élni.- Szavaiból arra következte­tek, hogy azért van szükség a kiegészítő tevékenységekre, mert a mezőgazdaságból hova­tovább nagyon alacsony szin­ten lehet létezni...- Ezért is nagyon fontos a termelő típusú szövetkezetben az egyes ágazatok - gabona, tej, kertészet, ipari növények- aránya. Ritkán szoktuk ele­mezni, hogy az adott termelési struktúra mennyire optimális a táj, a környezet szempontjá­ból, de úgy érzem, nálunk si­került megtalálni az arányokat. Ahol ez nem sikerül, ott van igazán szükség a kiegészítő tevékenységekre, e nélkül ugyanis csökken az eltartóké­pesség. Nálunk az idén több ágazat is gyászosan szerepelt, de a többi kompenzálta a ki­esést.- Felmerülhet azonban a kérdés, hogy szükség van-e olyan tevékenységekre, ame­lyek nem hoznak érdemi ered­ményt?- Azt kell elsősorban meg­ítélnünk, hogy amit megterme­lünk, azt el is tudjuk-e adni. Az már mindegy, hogy népélel­mezési cikknek vagy kutya­eledelnek, a lényeg: fizessenek érte. Azt hiszem, hogy a világ­piaci árakat hazánkban egyre kevésbé szabad eltéríteni. De ha a tejnél vagy a sertésnél ­az ágazatok volumene miatt - a manipulált, leszorított árak­ban nem tudunk jövedelemre szert tenni, akkor szűkíteni kell, esetleg meg is kell szün­tetni ezeket a tevékenységeket. Ha ugyanis átalusszuk a dön­tést, tudjuk jól, mi lesz a vég. Alulfizetett ágazatok- Vannak azonban, akik arra számítanak, hogy a termelők akkor sem hagynak fel bizo­nyos tevékenységekkel, ha veszteségesek, mert ezt szokták meg, ehhez értenek. Mi a vé­leménye erről?- Sajnos érzékelhető ez a mélységesen elítélhető maga­tartás, amikor arról van szó, hogy a kényszerhelyzetet ki­használva alulfizetnek embe­reket, ágazatokat. Ezt kor­mányzati szinten eltűrni, ki­használni tisztességtelen do­log. Azt gondolom, eltévely- günk a számokban. Vannak ugyanis olyan ágazatok, ahol az input árak jóval meghalad­ják az inflációt. Jó példa erre az állattenyésztés, ahol a ta­karmányköltség növekedését nem lehet érvényesíteni. Ezért hangoztatjuk, hogy tönkre fog menni az állattartás. Félő, hogy akkor avatkoznak be, amikor már késő lesz, amikor a termelőalapok már tönkre­mentek. A legszomorúbb az, hogy azok, akiknek ezt érzé­kelniük kell, nem érzékelik e súlyos problémát. Sajnos, semmilyen tudatos szabályo­zást nem látok, s ebből anar­chia lesz.- A jelenlegi helyzetben ak­kor milyen mozgástere van egy gazdaság vezetőjének?- Kínlódás ez az egész. Pe­dig próbálkozunk mindennel. A kárpótlási jegyeinket pél­dául nem éltük fel, hanem be­fektettük élelmiszer-ipari cé­gekbe, hogy ezzel pluszforrá­sokhoz jussunk, ám osztalékot eddig nem kaptunk, s várha­tóan ez így lesz a következő években is.- Köztudomású, hogy az élelmiszer vertikumban nem a termelésben, de nem is a fel­dolgozásban képződik érdemi jövedelem.. .- így van, a kereskedelmi árrések szerintem indokolatlan profitot takarnak, melyek nem állnak arányban a tényleges költségekkel és a kockázattal.- Akkor ezen a területen is kellene próbálkozni, nem gon­dolja ?- Nagyon szűk lehetősége­ink vannak ezzel kapcsolatban, mert nincsenek megfelelő for­rásaink. Voltak kezdeménye­zéseink, s lehet, hibát követ­tünk el, hogy a termelőalapo­kat igyekeztünk fenntartani. Az aszályos években öntözés- fejlesztésre költöttünk, s ez el­vitte a pénzünket, ma is jelen­tős a hitelállományunk. Kinek jó ez a helyzet?- Ez az ágazat nem arról „híres", hogy meg tudna a birkózni a mostani kamatok­kal.- Úgy érzem, nem vezet se­hová, hogy míg a bankok 50 százalékkal tudták növelni eredményüket, addig mi ennek a tizedével is elégedettek len­nénk. Arról, hogy egy befekte­tés 10 százalékos nyereséget hoz, mi csak álmodhatunk. Ebben pedig feltétlenül érzek valami tudatosságot. Csak azt nem értem, kinek jó az, hogy egyre kevesebb a mezőgazda- sági produktum, egyre keve­sebb az ágazatban foglalkozta­tott. Nem szólnék semmit, ha nem látnám más nemzetgazda­sági ágakban a fejlődést. Pedig nagy szükség lenne a források koncentrálására a vidék, a me­zőgazdaság stabilizálása érde­kében, mielőtt belépnénk az Európai Unióba . . . Laczi Zoltán A Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Rt. a piaci igényekhez igazodik Már nem csak a tokét kockáztatják A mintegy 3 éve működő Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Rt. (DRF Rt) idén jelentősen bővítette profilját, s a kockázati tőkeki­helyezések mellett lízinggel, faktoringgal és tanácsadással is fog­lalkoznak. Ezek utóbbi keretében készítette el az általuk vezetett konzorcium megyénk szolgáltatásfejlesztési koncepcióját. Szep­tembertől pedig az ÁPV Rt. ügyfélszolgálati feladatait is ellátják. Egy éve nyílt meg Szolnokon a DRF Rt. képviseleti irodája. Az­óta számos változás történt, az idén júliustól pedig lényegesen bővítette a társaság a tevékeny­ségi körét - mondotta dr. Halas Béla irodavezető érdeklődé­sünkre.- A profilbővítés egyik oka az, hogy a DRF Rt. egyedi - szinte kizárólagos - profilja, a kocká­zati tőkekihelyezés nem hozta meg a várt eredményt?- Részben igen. Egy kockázati tőkekihelyezés rendkívül szigorú feltételek mellett lehetséges, s ma a vállalkozások jövedelemkiter­melő képessége sok esetben e konstrukció alkalmazását nem te­szi lehetővé - válaszolta dr. Halas Béla. Megtudtuk azt is, hogy me­gyénkben eddig összesen négy esetben kötöttek ilyen jellegű szerződést. Az rt. szellemi potenciálját is hasznosítani kívánja, így tanács­adással, valamint szakértői tevé­kenységgel is foglalkoznak. Ez utóbbihoz tartozik, hogy a társa­ság vezetésével létrejött konzor­cium elkészítette a megye szol­gáltatási-fejlesztési koncepcióját a Vállalkozásfejlesztési Alapít­vány megbízásából. Az egyes projektek megvalósításához pe­dig tőkével is hozzá kívánnak já­rulni - fejtette ki az irodavezető. A DRF Rt. előtérbe helyezi az önkormányzatokkal való együttműködést, melyen belül például a tiszaderzsi üdülőfejlesz­tési programnál biztosította az önkormányzat önrészét a terület- fejlesztési pályázathoz. Ezt a gyakorlatot követni kívánják a jövőben is. A korábbi kizárólagos profil, a kockázati tőkekihelyezés esetén pedig csak eredményesen mű­ködő, közepes méretű vállalko­zások pályázhatnak a pénzinjek­cióért. A beruházási területen jú­liustól beindították a lízing és visszhang üzletágat, melyen be­lül elsősorban termelő célú ingat­lanok és műszaki fejlesztést szol­gáló eszközök kerülhetnek a vál­lalkozásokhoz. ein Árubemutatót szervezett tegnap üzletfelei részére a Tisza-Coop Nagykereskedelmi Elosztó és Szolgáltató Kft. Szolnokon, a tiszaligeti Olaj-csarnokban. Az év végi ünnepek újdonságait is felvonultatták a beszállító partnerek, fotó: m. j Nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni Hiba csúszott a törvénybe Korrigál a minisztérium Mégsem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni a szö­vetkezeti tagsági viszonyban álló dolgozók után, ha azok nem vesznek részt a szövetke­zet tevékenységében. Az erre vonatkozó rendelkezés még a törvény életbe lépése előtt megjelenik - tudtuk meg a Pénzügyminisztérium illeté­kesétől. A Mezőgazdasági Szövetke­zők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) a múlt hét végén levélben fordult a pénzügyi tárca vezetőjéhez, amelyben sérelmezte, hogy az 1997. évi adótörvény szerint a szövetkezeteknek egészség- ügyi hozzájárulást kell fizet­niük valamennyi tagsági vi­szonyban álló személy után, tekintet nélkül arra, hogy azok részt vesznek-e a szövetkezet tevékenységében vagy sem. Az érintett gazdálkodó szer­vezetek számára - érvelt az érdekképviselet - elfogadha­tatlan a törvénynek ez a ren­delkezése. A szaktárcától szerzett in­formációink szerint szó sincs fizetési kötelezettségről: nem kell a szövetkezeteknek egészségügyi hozzájárulást fi­zetni azon tagjaik után, akik nem vesznek részt a gazdál­kodásban. Feltehetően „hiba csúszott a gépezetbe”, ame­lyet most igyekszik korrigálni a minisztérium. U. G. BERUHÁZÁSOK írom negyedévében 1995 FIII. negyedév = 100% ingatlanügy gazdas kereskedelei közszükséi /(. lakás / \ I di, közúti jármű igleti cikk javítás 127,8 mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás j egészségügyi és szociális ellátás posta és távközlés szállítás Forrás: KSH I^mLBUS GRAFIKAI Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban - középárfolyamok) Angol font 268,20 Olasz líra (1000) 106,23 Görög drachma (100) 67,03 Osztrák Schilling 14,99 Német márka 105,47 Spanyol peseta (100) 125,33 USA-dollár 160,36 Nincs hátrányban a vidéki munkaerő A nyugati cégek magyarországi letelepedése más munka­erő-piaci értékrendszer meggyökeresedését is jelentette. A külföldi cégek friss diplomásokat keresnek vezető állá­sokba. De mi lesz azokkal, akik már túl vannak a harmadik X-en? Erről kérdeztük Lévai Zoltánt, az Országos Szerve­zési és Vezetési Társaság elnökét, az Országos Személyügyi Kollégium titkárát.- Alapjaiban mások az elvá­rások a munkavállalókkal szemben, mint a teljes foglal­koztatottság időszakában - mondja a minisztériumi fő­osztályvezető. - A vidék „ki­ürülése” is akkor kezdődött el, mivel az infrastruktúra a fővárosban épült ki, amely vonzotta a friss munkaerőt. Most egy új urbanizációs fo­lyamat megy végbe, s' már nem csak a főváros szívja fel a szakképzett munkavállaló­kat, hanem sokszor maga a vidék is.- A vidéki munkaerő könnyű vagy nehéz helyzetben van a fő­városihoz képest?- Számtalan fiatal ingázik a főváros, Budapest és szülőfa­luja, városa között, mért a nyugati cégeknek kell a szak­tudásuk. Ez is azt jelzi, hogy a vidéki munkaerő nincs hát­rányban a budapestivel szem­ben.- Mennyire felel meg a ma­gyarországi, - és ezen belül a vidéki szakképzés - a multi­nacionális cégek követelmé­nyeinek?- A legtöbb nyugati vállalat személyügyi szakembere tu­dakozódik, hogy a cége pro­filjába melyik magyar egye­tem, főiskola tanrendje vág. A vidéki felsőoktatási intézmé­nyek ebben sincsenek lema­radva.- Miért csak a friss diplomá­sok kelendőek?- A nyugati cégek nemcsak a gépeiket, hanem a már jól bevált munkakultúrájukat is hozzák magukkal. Ebbe pedig - az ő véleményük szerint - egy még „érintetlen” fiatal könnyebben beilleszkedik, mint egy idősebb kolléga. So­kat számít a nyelvtudás, amellyel szintén inkább a fia­tal generációk rendelkeznek. Ám ma már a külföldi cégek is belátják, hogy a nyelvtudás önmagában nem minden, s a fiatalság is eltart 40 éves ko­rig­Szalóky Frankfurt dönt Európa jövőjéről Az európai integrációs törekvések 1958-ban, a Közös Piac megalakulásával kezdődtek. Ezt követte az egységes mező- gazdasági politika kialakítása. Az egységesülés harmadik lé­pése a Monetáris Unió létrehozása lesz. Szapáry György, az MNB alelnöke a pénzügyi szövetség jövőjéről tájékoztatott. Maastrichti kritériumokként emlegetik azokat a követel­ményeket, amelyek teljesítése a feltétele annak, hogy vala­mely ország bekerüljön a még az ezredforduló előtt megala­kuló Európai Monetáris Uni­óba. A mérce magas. Eddig csak Luxemburg teljesítette. A Monetáris Unió léte fon­tos Magyarország számára is, bár felvételünk ma még szóba se jöhet. A szervezet kemény magját képező államok - Né­metország, Franciaország, a Benelux-államok - ugyanis fontos kereskedelmi partnerei hazánknak, és ez nyilván érez­teti hatását majd a magyar ke­reskedelempolitika alakulásá­ban is. A ma ismert tervek szerint az unió pénzügyeinek inté­zése az Európai Központi Bank (EKB) hatásköre lesz. A bank fő feladata az árfo­lyam-politika kialakítása, a tagállamok hivatalos nemzeti tartalékainak meghatározása, kezelése, valamint a fizetési és pénzforgalmi rendszer akadálytalan működésének biztosítása. Az árstabilitást, mint elsődleges célt, a bank úgy kívánja elérni, hogy füg­getleníti magát a költségve­téstől és a politikától. Ezért sem kormányokat sem helyi önkormányzatokat nem fi­nanszírozhat. A monetáris unión belül te­hát a bank lesz a döntéshozó. A nemzeti jegybankok gya­korlatilag regionális fiókként fognak működni, amelyek végrehajtják a központi bank intézkedéseit. A nemzeti jegy­bankok éppúgy függetlenek lesznek a kormányzattól, mint maga az európai központi bank is, amelynek kizárólagos joga lesz a bankjegykibocsátás engedélyezése is. A jegybankoknak fontos szerepük lesz a területi információgyűjtésben. Hozzá­juk nyújtják be a kereskedelmi bankok likviditási igényüket, amelyeket továbbítanak a frankfurti központi bankhoz. Itt döntenek majd a jövő évez­redben Európa sorsáról. (bozsó)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom