Új Néplap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-04 / 257. szám
1996. november 4., hétfő Körkép 3. oldal Ünnepélyes, zengő búcsú Rékason Az Imre-napi búcsú, amikor a falu védőszentjére, államalapító István királyunk szentté avatott fiára emlékezik, mindig jeles eseménye - nemcsak vallási, társadalmi is - a Zagyva-parti településnek: a sátoros ünnepek közé számít. A mostani azonban még a hagyományosan kedves ünnepek sorából is kiemelkedett: megszépültek a templom oltárai. Felújítva, aranyosan csillognak a főoltár oszlopai és díszei, s talán még fényesebben is, mint eredeti korukban - hála a hívők adakozó kedvének és az önkormányzat áldozatkészségének. Az ünnepi misét celebráló váci megyés püspök, Keszthelyi Ferenc áldásával vették birtokukba vasárnap délelőtt a hívők, akik ez alkalommal teljesen megtöltötték az Isten házát. Bensőséges áhítat, zengő ének, igazi ünnepélyes hangulat. S azzal, hogy vendégként a kőbányai Szent László plébánia kórusa énekelt, valóságos művészeti eseménnyé is vált az egyházi szertartás. Schubert D-dúr miséjét - Varsányi István vezényletével, szólistaként A felújított, megszépült főoltár Lipták Mária, Basky István és Korpás Ferenc közreműködésével - ajándékba hozták el, a klasszikus muzsikát, az alföldi kis faluba; s ébben a község egykori fiának, Fehér Tibor buzgalmának is nagy szerepe van, aki családjával maga is szorgalmas tagja a kiváló együttesnek. A világjáró, több évtizedes múltú kórus ajkán avatott módon, lelket gyö- nyörködtetően szólalt meg - szállt fel - az ének. „Uram, jó nekünk itt lennünk” - hirdeti az oltár előtti homlokfalra frissen írott bibliai szöveg. A most megszépített templomban ezen a dél- előttön az otthon melegét érezhette minden istenhívő lélek. Az egyházmegye főpásztora is annak az örömének adott kifejezést buzdító szentbeszédében, hogy ha nehézségek közepette is, mégis sikerül mindig Valami újnak születnie, amit ez a mostani felújítás is jelez, bizonyságul a hit, a vallás megtartó erejének. A szentmisét színes körmenet zárta, a búcsú napja pedig Zagyvarékas „üdülőkertjében”, a festői Kisszögben sátoros vidámságokkal folytatódott az estvéli Fófó: mj órákig. V. M. Bővülő gyártási kapacitás Jászberényben Nem aprózódik el a siker Az 1951-es alapítású jászberényi Aprítógépgyár, a földmunkagép-főegységek legnagyobb európai szállítójának eredményessége - az 1993-ban végrehajtott privatizáció óta - évről évre javul. A cég 1996-ban is komoly nyereséggel számolhat, jóval meghaladhatja a tavalyi 100 milliót - tájékoztatta lapunkat Szőlló'si László kereskedelmi és termelési igazgató. Úttörők országos Ki mit tod?-ját rendezték meg a hét végén Martfűn a Magyar Úttörők Szövetsége, valamint a Martfűi Művelődési Központ és a Martos Flóra Általános Iskola szervezésében. A vetélkedő keretében avatták fel azt a játszóteret (képünkön), amelyet pályázaton nyert az iskola. Rácz Péter, a Magyar Úttörők Szövetségének elnöke adta át a játszóalkalmatosságokat Kozma Imrének, a város polgármesterének. fotó: mészáros Nem hiába bíztak a miklósi zsarukban A törökszentmiklósi Kölcsey iskola egy hónappal ezelőtt vált a betörők prédájává. A tolvajok vittek mindent, amit csak mozdítani tudtak. Az intézmény vezetősége is csak egyedül a rendőrök munkájában reménykedhetett, hiszen pénzük nincs, hogy pótolják az eltüntetett holmikat. A gazdasági sikersztori folytatódik, a ’93-as 115 milliós veszteség már a múlté. Az Aprítógépgyár legutóbb egy százmillió forintos rendeléssel gépipari részegységeket szállít két éven át egy szénszálat gyártó St. Louisi cégnek. Ezzel betört az amerikai piacokra, ahol magyar gépipari vállalat csak elvétve képes eladni. A nyereség mellett az export- és a termelésiér- ték-mutatók is híven tükrözik a 780-800 gyári dolgozó eredményes munkáját. Az 1993-as 1,4 milliárd forintos termelési értéket tavaly már megduplázták, idén pedig 3,2-3,5 milliárd körüli érték várható. A cég helyzete stabil, a dolgozók jövedelme évenként több mint 20 százalékkal növekszik. Az imponáló fejlődés mögött ott rejlik az aprító 8-10 külföldi nagy vevőjének tartós bizalma is, ami a kiemelkedő minőség elismerését jelenti. A belgiumi Caterpillar világcég ez év áprilisában - elsőként Közép-Eu- rópában - minősített beszállítói sorába emelte a herényi céget. Az aprítóban a termelékenység állandó növelésével tudnak versenyképesek maradni a külpiacokon. Ez azért is fontos, mert az egyedi és szériatermékeik mintegy 90 százalékát exportpiacokon értékesítik. Rendelésállományuk messze meghaladja a gyártási lehetőségeket, ezért folyamatosan növelik alvállalkozóik számát, a forgácsolószakmában pedig létszámbővítést terveznek. Ok valóban volt bőven az aggodalomra, mert számos olyan berendezésnek veszett nyoma, amelyek nélkülözhetetlenek a napi munkában. Bár azon nyomban nem sikerült a tettesek nyomára akadni, a nyomok már a kezdet kezdetén mégis kevésbé profi betörőkre vallot(Folytatás az 1. oldalról) Panaszaikkal a televízió Ablak című műsorához fordultak, hogy ország-világ láthassa a műemlék épület elkótyavetyélését. Ahogy a televízió a településen megjelent, a szóbeszéd is elindult: ha a tévé stábja idetévedt, annak valami komoly oka lehet. Biztos az önkormányzat keveredett valamibe... Tálas Gábor, akinek háza épp a bontás alatt álló régi iskolával szemben van, két dolgot tart említésre méltónak. Ha a helyi vezetés a lakosságot mindenről időben és részletesen tájékoztatja, elejét vehették volna a vádaskodásoknak. Emellett (Folytatás az 1. oldalról) A tankönyvhiányügy kirobbanása Romhányi Lászlóhoz, a HSZK családsegítőjéhez kötődik, aki a családokkal való napi kapcsolattartás során olyan szolnoki iskolák seregére bukkant, ahol tanulók tucatjai maradtak még szeptemberben tankönyvek nélkül. Kérdésünkre tak. Nem válogattak ugyanis, mit vigyenek magukkal. A zsákmány között ugyanúgy ott voltak a jóformán értéktelen golyóstollak, hamutartók, mint a nagy értékű számítógépek is. A nyomozás persze folyt, a napokban aztán már kezdett körvonalazódni a zsaruk előtt a meg kellett volna oldani a bontási terület egész napos őrzését, mert így sok értékes anyag került a tolvajok kezére. A község polgármestere, Szi- ráki Benedek elmondta: néhány éve Jászladány mindkét iskoláját életveszélyesnek nyilvánították. Akkor az egyiket gyorsan le is bontották. Az államtól 110 millió forintos céltámogatást nyertek, a másik 110 milliót pedig saját erőből teremtették elő. Az új, 16 tantermes iskola építéséhez rövid időn belül hozzáláttak. A tervek szerint a következő tanévet már ott kezdhetik a ladányi nebulók. A község központjában lévő régi elmondta: a Tallinn, a Mátyás, az Abonyi úti, az Újvárosi, a Szandaszőlősi, s mint utóbb kiderült, a Zöld Iskolában is számos kisdiák a mai napig tankönyvek nélkül tanul. A városi önkormányzat megmaradt tanszersegélykeretéből ugyan szétoszthatott a HSZK 154 ezer forintot öt iskola között, ám ez lehetséges elkövető képe. Egy, az iskola közelében lakó alig 18 éves, munka nélküli fiatalembernél tartott házkutatás során a vártnál is bőségesebb bűnjelhalmazra bukkantak. Nem csak a szóban forgó iskolából származó dolgokat, hanem a környéken korábban történt más betörésekre utaló tárgyakat is lefoglaltak a nyomozók. A bizonyítékok hatására beismerő gyanúsítottat őrizetbe vették, a vizsgálatot pedig tovább folytatják. -hgyiskola - amelyről a rosszízű pletykák terjednek - bontását nemrégiben kezdték el. Egy hivatalosan felkért bizottság becsülte fel a bontott anyagok értékét, és ez alapján a hivatal dolgozói értékesítették ezeket. A polgármester szerint, ellentétben a pletykákkal, az értékesítéskor egyetlen polgár sem jutott jogtalan előnyhöz. A képviselők közül csupán egy vásárolt az építőanyagból. A terület őrzését, ha késve is, de megoldották. Végül: a lakosság minden intézkedésről, rendeletről, ön- kormányzati döntésről megfelelő tájékoztatást kap - mondotta a polgármester. S. Cs. J. csupán a hiányzó könyvek töredékére elég. Hány száz diák lehet Szolnokon tankönyv nélkül? Nos, ezt nem lehet tudni, mivel erről pontos összesítés a Humán Szolgáltató Központ családsegítőjének tudomása szerint a megyeszékhelyen a mai napig nem készült. -scsjKarcagi kutyások keservei A karcagi képviselő-testület szeptemberben fogadta el az állattartást szabályozó rendeletét, mely többek között tartalmazza az ebtartás rendjét, valamint a harci ebek kitiltását is. Ezzel kapcsolatban a képviselőkhöz a helyi ebtenyésztők egyesülete tiltakozó levelet juttatott el. Olajos Józseftől, a polgármesteri hivatal mezőgazdasági előadójától megtudtuk, hogy az ebtartás egységes szabályozására azért volt szükség, mivel megjelentek az úgynevezett harci ebek, másrészt a hivatalnak annak az érdekét is képviselnie kell, aki nem tart kutyát. A rendelet szerint a harci kutyák kilét, fajtáját (például pit bullterrier, bandog, amerikai staffordshire terrier) a város belterületén és a csatlakozó zártkertekben tilos tartani, tenyészteni és e területre vinni. Aki ezt nem tartja be, az 10 ezer forintos pénzbírsággal sújtható többszörösen is. Az elmúlt hetekben egyébként még nem indult szabálysértési eljárás emiatt senki ellen sem. A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete Karcagi Szervezetének elnökét, Márki Károlyt a képviselőkhöz eljuttatott levélről kérdeztük. Mint elmondta, a rendelet megalkotását egy hónapja még politikai hecckampánynak vélték, mára már látható, hogy mégsem az. A több száz fős szervezetben nyolc-tíz olyan fiatalember van, aki pitbullokkal foglalkozik. Ők úgy érzik, igazságtalanság történt velük szemben, mert ahogy meghozták a rendeletet, az abban a pillanatban hatályba is lépett - azaz nem adott határidőt, választási lehetőséget. A karcagi szervezet már két éve nem törzskönyvez pitbul- lokat, de tudnak azokról, akik ezzel foglalkoznak . Az egyesület vezetője bízik abban, hogy az elfogadás előtt álló pitbull- törvény „humánusabb” lesz, mert ad 15 napot a tenyésztőnek, hogy eldöntse, mi legyen a kutyájával: ivartalanítja vagy éppen elaltatja. -deEzután rendben nyugodhatnak A szegedi közgyűlés egészség- ügyi bizottsága és a Szegedi Temetkezési Kft. támogatásának köszönhetően hamarosan befejezik Boross József volt helyi kórházigazgató sírhelyének rendbetételét. Boross József 1905-től két évtizeden át irányította a szegedi kórházat. A szegedi önkormányzat, illetve temetkezési kft.-je rendszeresen gondozza a város neves személyiségeinek nyughelyét. Összesen 11 ilyen síron nyílnak a virágok. Szegeden alusz- sza örök álmát egyebek között Juhász Gyula költő, Tömörkény István író, Dankó Pista nótaszerző, Vaszy Viktor színházigazgató és karmester, valamint Klauzál Gábor politikus. Korrupciót rebesget a falu szája Kisdiákok, még tankönyv nélkül Balettel a kábítószer ellen A Hazug színek című drogellenes táncjátékot a hét végén mutatták be a győri Nemzeti Színházban. A premiert követően Kuncze Gábor belügyminiszter mondott köszöntőt. Rámutatott: a kábítószer mindinkább terjed Magyarországon is. Nyomában becsületes fiatalok bűnözővé válnak, életek mennek tönkre. A tárca első embere hangoztatta: a drog ellen nem a rendőrség tud kizárólag és legsikeresebben fellépni. Csak akkor érhetünk el eredményt, ha közösen teszünk annak érdekében, hogy a fiatalokat a rájuk leselkedő veszélytől megóvjuk. A táncjáték bemutatója egyben nyitánya volt a Szertelenül című országos drogmegelőzési kampány győri programsorozatnak. RISTORANTE L’ALPINO RISTORANTE DA MICHELE Firenze Szolnok m OlrAcN* meSOHAEATEKBT i* rendeznek 1996. november 8-án és 9-én este 19 órától, amelyre szeretettel meghívjuk Ont és kedves családját. Asztalfoglalás: Ristorante da Michele Szolnok, Petőfi út 6. Telefon: 56/42-12-42 Földi Péter Hnnkácsy-díjas festőművész gyűjteményes, kiállítását nyitotta meg Supka Magdolna művészettörténész a Szolnoki Galériában. A tegnap délelőtti kellemes őszi időben sokan keresték fel a galériát, hogy megtekintsék az egyedi stílusú, magas művészi értéket képviselő alkotásokat. fotó: mészáros Utolsó koccintásra jöttek össze szombaton este a 25 éves szolnoki Családi Intézet jelenlegi és egykori munkatársai, hogy megünnepeljék a jeles eseményt, amelyen részt vett több olyan házaspár is, akik 25, illetve 50 évvel ezelőtt a Szolnokon kötöttek házasságot. Következő évforduló már nem lesz, mert ez év végén megszűnik a intézet. fotó: mj