Új Néplap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-23 / 274. szám

1996. november 23., szombat Körkép 5. oldal Közérzetünk Félnek a gazdagok? Furcsa természetrajza van manapság a gazdaság működésének... Leginkább egy trópusi, tengerparti luxusnyaralóra emlékeztet a hófehér épületegyüttes, az ugyancsak hófehér kerítéssel. Cégtábla nincs, így még sejtelmesebb az egész. Hallomásból tudom, mintegy két éve építik már magáncégként a mezőgazda- sági nagyüzemet a jászsági település ha­tárában. Annak az 500 holdnak a közepére, amit állítólag kárpótlási jegyekből - még „jó áron” - vásároltak össze. Berzenkedik is a nagybirtokrendszert afelé még sosem látott jó nép az újfajta hódoltság kialakulásától. Pedig itt még at­yánkfia, a tengerentúlról hazajött magyar a tulajdonos. A feketeleves ezután jön, ha a termőföldről szóló törvényter­vezetet akként módosítják - ahogy hírlik -, hogy külföldiek is vehetik, a profitját vihetik a jó öreg anyaföldnek. A fehér objektum kapujában fehér ingben - mögötte fehé­ren csillogó koreai Nexia autó - lép felém a tulajdonos, s látva mögöttem nyomuló fotós kollégámat, negyedórás ma­gyarázkodásba kezd félelmeiről. Nem tilt ő meg semmiféle fotózást, nem mondja, hogy nem nyilatkozom, csupán csak „altatgat”. Úgy mint: - Tudja, hogy van: Pesten is a sok me­rénylet, robbantgatás, betörés, rossz a közbiztonság, furcsa is lehet, hogy cégtábla sincs, de még nem jött el az ideje, szokatlan az országban ez a fajta magánfarm, majd ha min­tagazdaságként az FM a külföldi delegációknak mutogatja, de addig még fejleszteni kell.- Mitől fél? - kérdezem csodálkozással vegyes őszinte empátiával hangomban. - Olybá tűnik, mintha legszíveseb­ben a föld alá dugná ezt az útszéli üzemet. Sajnos túl nagy, nem lehet. Jön a válasz ismét: - Tudja, hogy van... Hogy is van? Félnek a gazdagok? A közbiztonság nagy­arányú romlása tagadhatatlan. Az ismertté vált bűncselek­mények száma 1985-ben 166 ezer, míg ’95-ben 502 ezer volt, vagyis tíz év alatt háromszorosára nőtt. A gazdagok fe­nyegetettsége is egyre nagyobb. Elítélt bűnözők vannak szabadlábon, a behívóparancsot figyelmen kívül hagyva, be sem vonulnak a börtönbe. Az átalakulás K. O.-t adott a gaz­daságnak. Az infláció évek óta húsz százalék felett van, a magánosítás ellentmondásos, a kárpótlás félmegoldása - kü­lönösen a mezőgazdaságban - máig tartó bizonytalanságot okozott. Félő, a lakosság véglegesen kettészakad egy szűk elitre és a társadalom peremén tengődő tömegekre. Rosz- szabb belépő nem is kell(ene) az EU-tagsághoz. Szegény or­szágot a korrupció is sújtja. Vihar a jászapáti művelődési házban (Folytatás"üt 1. oldalról) kalmazotti előmenetelét egy év­vel késleltetik. A vizsgálat és a fegyelmi eljá­rás hallatára indult meg a város­ban a szóbeszéd. Szemet szúrt egyeseknek - amit a rosszakaratú rágalomhadjárat részeként érté­kel Kökény Gábor -, hogy ko­rábban munkanélküli felesége munkát kapott. A munkaügyi központ közvetítette ki a város múzeumának gyűjteménykezelői állásába. Az is gyanússá vált, hogy nemrég egy nyílt pályáza­ton a feleség nyerte el a művelő­dési ház épületében vállalkozói alapon működő kávéház vezeté­sét. Lóczi Miklós alpolgármester szerint az önkormányzat a fe­gyelmi eljárás során salamoni döntést hozott. A feltárt sza­bálytalanságok után szigorúb­ban kellett volna eljárni. Mint mondta, az ügy két pártra szakí­totta a város önkormányzatát. Az egyik fél az intézményve­zető rendkívüli felmondással történő elbocsátását, ‘a v másik enyhébb megoldás mellett kar­doskodott. Felvetődött a könyv­tár és a művelődési ház egy igazgatóság alá történő össze­vonása is, mondván, a költség­megtakarításon túl az új igazga­tói pályázat kiírása lehetőséget ad az esetleges vezetőváltásra is. Ez utóbbi javaslat mellett döntött a képviselőtestület. Török Sándor polgármester elmondta, a közművelődési in­tézmények összevonását a költ­ségmegtakarítás mellett a két intézmény programjának jobb összehangolása tette indokolttá. Személyi kérdések nem befo­lyásolták a képviselőket a pá­lyázat kiírásakor. Ha valóban így van, esély van rá, hogy a tegnap délben lezáruló pályázati határidőig beérkezett anyagokat - nem hi­vatalos információnk szerint legalább négy helyi lakos nyúj­tott be pályázatot - szigorúan a szakmaiság figyelembevételé­vel bírálják el. -scs­IVagy József még a mostani, hűvösebbre fordult időben is a tiszaszentimrei ABC-áruház előtt tölti napjai nagy ré­szét. Az igen gyengén látó embert mindenki ismeri a köz­ségben, szívesen váltanak néhány szót vele. fotó: mészáros Segít és szervez az AMK Szakmát adó tanfolyamok Idén, a Kunhegyesi Munka­ügyi Központ több pályáza­tot hirdetett meg, elsősor­ban azon környező települé­sek számára, ahol jelentős gondot okoz a munkanélkü­liség. Ilyen szempontból Tiszabura megfelelt minden kritérium­nak. Nem elég, hogy a mun­kanélküliségi ráta amúgy is hatvan százalékot mutat, nö­veli a gondokat, hogy a falu felét adó cigány lakosság kö­rében ez a mutató csaknem 100 százalékos. A helyi Általános Művelő­dési Központ (ÁMK) ezért is gondolta úgy, hogy pályázik, s az önkormányzat segítségé­vel szervezi és bonyolítja is a meghirdetett szakmái tanfo­lyamokat. Már folyik a szociális föld­programban részt vevők (kö­zel húszán jelennek meg átla­gosan a foglalkozásokon) „ezüstkalászos gazdaképző tanfolyama. Igaz, hogy ez a képzés csak az „aranykalá­szos” kurzus elvégzése után ad szakmai papírt, de az itt megszerzett ismeretek már most is sokat segítenek a kezdő gazdálkodóknak. A helyi mezőgazdasági szövetkezet azzal is támogatja a képzést, hogy a leendő ezüstkalászos gazdák náluk tölthetik le a gyakorlati fog­lalkozások kötelező órapen­zumát. Friss hír, hogy a Debreceni Regionális Munkaerő-fej­lesztő és Képző Központ ked­den tartott felvételit azok ré­szére, akik tartós munkanél­küliként varrómunkások, va- lartiint vesszőbútor-készítők szeretnének lenni. A központ ehhez az akció­hoz varrógépeket, a vesszőbú- tor-készítés technikai eszkö­zeit, valamint szakmai taná­csokat biztosít. Az ÁMK pe­dagógusai pedig az alaptan- tárgyak (magyar, matematika) oktatásában segédkeznek. Azért, hogy a 380 órás elmé­leti és 600 órás gyakorlati foglalkozás után szakmai ké­pesítést szerezhessen a no­vember 20-án felvett húsz varró és tizenöt vesszőbútor- készítő tanuló. -p­Sportoló a tolókocsiban „Nem adom fel, érzem, meggyógyulok” — vallja a 27 éves labdarúgó, Hábensusz Imre Különösen arra a vörös tízesre, a Hábensusz Imrére vigyázzatok, nagyon érzi a kaput - hív­ták fel éveken keresztül labdarúgóik figyelmét a megyei első, illetve másodosztály edzői, mikor valamelyik tiszazugi - KUTE, Cserkeszőlő, Szelevény - csapata ellen kellett megküzdeni a bajnoki pontokért. Augusztus tizedikén még szerepelt az idei sorozat nyitányán. Öcsödön szokásához híven megrezegtette a hálót, ám az­óta hiába keressük nevét az összeállításokban. Nem csak a futballpályáról, de az öltöző kör­nyékéről is eltűnt Hová lett, mi történt vele? Lapunk rendszeres olvasói tudják az okot, hi­szen többször írtunk a segíteni szándékozók ak­cióiról. Bár Hábensusz Imre nem a futballpá- lyán sérült meg, ez csak mellékes körülmény, hiszen a baleset döntően megváltoztatta a saját és a családja életét. Félrelépés, három méter magasságban- Augusztus tizenkettedike hétfőre esett - emléke­zik vissza immár szelevényi otthonában a 27 éves fiatalember. - Aznap délután - mivel sajnos munkanélküli vagyok - közös családi szilvaszedést tartottunk. A sógorral és a gyerekekkel a kertben ügyködtünk, miközben feleségem és nővérem a konyhában már rakta is el a befőttnek valót. Soha nem fogom elfelejteni, fél négykor, három méter magasságból megpróbáltam átlépni a kétágú lét­ráról a fára, mikor megcsúsztam, s fenékre estem a földre. Innentől kezdve csak arra emlékszem, hogy a derekam le akart szakadni, a lábaimat nem tudtam megmozdítani, a számból ömlött a vér, né­hány fogam pedig kiesett.- Természetesen azonnal látszott, hogy nagy a baj, rohantam telefonálni a mentőknek, miközben úgy kellett szólni a feleségemnek, hogy Imre neje, Éva egyelőre meg ne tudja a történteket - veszi át a szót a sógor, Benke János. -A kunszenti mentők viszonylag gyorsan, negyedóra alatt ideértek, majd a felfújható ágyra fektetett Imrével azonnal a szentesi kórház felé vették az irányt. Éva és a gyerekek Még nincs öt esztendeje, hogy Éva és Imre össze­házasodtak. Gyermekeik, Viktor négy, Szabolcs két és fél évesek. Az asszony csak akkor tudta meg a történteket, mikor félje már biztos kezekben volt. Kiborult. Sírt, reszketett izgalmában.-Sajnos a gyerekek szemtanúi voltak apjuk balesetének. A szörnyű élménynek köszönhetően a kisebbik azóta időnként dadog. Akkor egy pillanat alatt végigpergett előttem az életünk, de tudtam, hogy erősnek kell lennem, nem hagyhatom el ma­gam, hiszen Imrének szüksége van rám - eleveníti fel a történteket Éva. - Mivel Szentesről még az­nap este a szegedi klinikára szállították az uram, csak ott láttam viszont másnap. A házalás nem segít, műteni kell- A röntgen megállapította, a tizenkettedik csi­golyám elcsúszott, a gerincvelő megsérült, ezért váltam deréktői lefelé érzéketlenné - em­líti az orvosi diagnózist Imre. - Átfúrták a tér­deim, rögzítették a fejem, és több, mint 60 kiló­val megpróbáltak „széthúzni". Két napig pró­bálkoztak. Sajnos nem sikerült. így elkerülhe­tetlenné vált a műtét. Mintegy két órát vett igénybe az operáció, melyen helyre rakták, ösz- szeillesztették a sérült csigolyát. Doktor Pintér Sándor szerint ötven-ötven százalék az esélyem, hogy újra tudok járni. De a felépülésem eltart­hat két esztendeig is. Rehabilitáció Budakeszin Nem sokáig tartották Szegeden a beteget, Bu­dakeszire, a Rehabilitációs Intézetbe irányítot­ták utókezelésre. Az itt töltött közel két hónap alatt változó tapasztalatokat szerzett. Volt olyan kezelője, aki kerek perec kijelentette, semmi esélye, hogy felépüljön!- Bár néhányan semmi jóval nem biztattak, én mégis hiszek benne, hogy meggyógyulok. A combizmaim „dolgoznak”, meg tudom feszí­teni, ha belecsípek, érzem a fájdalmat. Amiért nyugtalanabb vagyok, a műtét helyén „púp” nőtt a derekamon, mintha ismét elmozdult volna a csigolyám. Mivel legközelebb csak feb­ruárban kell Budakeszin jelentkeznem, való­színű, meglátogatom a szegedi orvosomat. Re­mélem, kedvező hírekkel szolgál. Azért vannak a jó barátok Amint elteijedt Hábensusz Imre balesetének híre, sorra jelentkeztek a segíteni szándékozó ismerősök és ismeretlenek. A sort a katonák, a szolnoki 89. Vegyesszállító Repülődandár szál­lító repülő százada nyitotta, majd a jászjákó- halmi és rákócziújfalui labdarúgók ajánlották fel meccsbevételüket. Valaki, akitől talán a leg­inkább elvárható lett volna a segítség, azonban még hiányzik a sorból.- Ha azt mondom, hogy rosszul esik a cser- keszőlőiek érdektelensége, még enyhén is fo­galmaztam - sóhajt bánatosan az egykori csa­patkapitány. - A két rokon fiún kívül nem nyi­totta rám senki sem az ajtót közülük, pedig hát éveken keresztül együtt játszottunk. Üzengetése­ikből, ígéreteikből pedig tele van a padlás. Tu­dom, ők is tettek felajánlást, ráadásul a homoki focisták is megvették a belépőt ittlétükkor, hogy segítsenek nekem, ám ebből semmit nem láttam viszont. Ne értse félre, nem követelek én sem­mit, csupán rosszul esik, hogy miközben olya­nok, akik nem is ismernek, akik ellen még soha­sem játszottam, mint például a jákóhalmiak, azonnal segítő kezet nyújtottak, az enyémek meg elfeledkeznek rólam. De hát ilyen világot élünk... Azért, hogy ne legyen ennyire keserű cik­künk vége, s bebizonyítsuk Hábensusz Imré­nek, hogy nem mindenki feledkezett meg róla, álljon itt legfrissebb faxunk: „A megyei labda­rúgó-szövetség elnöksége legutóbbi ülésén úgy döntött, rendkívüli gyorssegélyben részesíti Hábensusz Imrét, melyet Varga Ferenc főtitkár személyesen fog átnyújtani.” Ugye vannak még jó barátok? (Géléi József) Az 1998/99-es tanévtől változások az oktatás rendszerében Helyi tantervek alapján dolgoznak az iskolák 1995-ben kiadták a Nemzeti Alaptantervet, a sokat vitatott NAT-ot. 1996-ban pedig a közoktatási törvény módosítása alapján eldőlt, hogy az 1998-99-es tanévtől az általános isko­lákban helyben készült tanterv alapján kell tanítani. A túlzás nélkül forradalminak nevezhető változásokról beszélgettünk Jakatics Árpáddal, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagó­giai Intézet igazgatójával.- Milyen lesz a NAT és az isko­lákban készülő tantervek viszo­nya?- Tulajdonképpen három szint lesz a tervezésben. A NAT alapján az iskolákban úgynevezett pedagógiai prog­ramok készülnek, melyek álta­lánosabb szinten foglalják ösz- sze az intézet oktató-nevelő munkájának céljait, és ezek konkretizálása lesz a helyi tan­terv. A NAT tág mozgásteret biztosít az iskoláknak. Egy bi­zonyos alapműveltségi köve­telményrendszert fogalmaz meg, de nem tantárgyakra, ha­nem tíz úgynevezett műveltségi területre lebontva. Ez a köve-' telményrendszer az iskolák he­lyi tanterveiben jelenik meg, il­letve majd tantárgyi programok sorozatában nyeri el egészen konkrét formáját. Ennek elké­szítésében a pedagógusoknak igen nagy szakmai szabadságuk van, kötöttségük pedig csak annyi, hogy amit tanítanak, an­nak összhangban kell lennie az iskola helyi tantervével, peda­gógiai programjával, illetve a NÁT-tal. A felkészülés tehát az elvonttól az egyre konkrétabb irányába halad.-A pedagógiai intézet mi­lyen helyet foglal el felkészülés rendszerében?- Intézetünk igyekszik ki­szolgálni az iskolákat, meg­könnyíteni átállásukat az új rendszerre. Felkészítő tanfo­lyamokat szervezünk az igazga­tóknak és a helyetteseknek, ezeken a megye majdnem min­den iskolája képviselteti magát. Később adhatunk segítséget a tantervkészítéshez is, bár nem szándékozunk ezt elvégezni az iskolák helyett, és az sem volna helyes, ha vállalkozások készí­tenék el ezeket pénzért az isko­láknak. Ezzel éppen a lényeg, a helyi jelleg veszne ki a tanter­vekből.-Ettől a rendszertől sokan az úgynevezett átjárhatóságot féltik, azt, hogy nehéz lesz egy gyereket átvinni az egyik isko­lából a másikba, ha eltérnek a követelmények, más lesz a tan­könyv...- Sok gyereknek egyáltalán nincs tankönyve, úgy jár isko­lába, a szülei képtelenek meg­venni. De ezt csak mellékesen jegyeztem meg. Az átjárható­ságot a NAT biztosítja. Egyéb­ként pedig az egyik iskolából a másikba iratkozó gyerekek ne­hézségei türelemmel, segítő­készséggel megoldhatók. Az új szisztémát is fokozatosan veze­tik be, az 1998-99-es tanévben csak az 1. és a 7. osztályokban.- Úgy tudjuk, a NAT tíz évre tartalmazza az alapfokú oktatás követelményrendszerét. Kíván ez átszervezést az iskolarend­szerben ?- Nem indokolt lényeges át­szervezés a NAT miatt. A tíz évre tervezett ismereteket a kö­zépiskolában is elsajátíthatják a tanulók. Bizonyos változás a szakmunkásképzésben lesz. Ez az oktatási forma 16. életévig nem ad majd konkrét szakmai ismereteket, csupán orientál. Utána eltérő idő alatt lehet megszerezni a szakmai tudást, a választott szakma jellegétől függően.- Felkészültek-e az iskolák a helyi tantervek készítésére és megvalósítására? Hiszen a tan­tervkészítés szakma.- Az egyetemeken, főiskolá­kon valóban nem mindenki ta­nulta. Éppen azért dolgozunk, hogy felkészítsük az iskolákat. Ám korántsem kell minden is­kolában mindent felforgatni. Egyes helyeken már eddig is él­tek az önállóság adta lehetősé­gekkel, van tehát bizonyos gyakorlatuk. De van jó szakiro­dalom is, vannak számítógépen tárolt kész tantervek, van „üres” tantervi séma, amit csak „meg kell tölteni” a helyi szán­dékok, lehetőségek szerint. Ezek az intézetünkben ingye­nesen hozzáférhetők. A lényeg az, hogy minden iskolában ké­szüljön használható helyi tan­terv, ezeket később majd lehet, és biztosan kell is javítani, fi­nomítani.-A helyi tanterveket jóvá is kell majd hagyatni. Milyen fó­rumokon, és hogyan történik ez?- A tantervet az iskola tan­testülete, mint autonóm közös­ség fogadja el. Továbbá jóvá kell hagynia a fenntartónak is, ez azonban korlátozott jog. A fenntartó szakértővel vélemé­nyezteti a tantervet, illetve azt vizsgálja, összhangban van-e a helyi lehetőségekkel, az előírá­sokkal. Létezik szakértői név­sor, amelyen országosan mint­egy kétezer, a megyében körül­belül száz név szerepel. Intéze­tünk megszervezi a szakértők bevonását, ha szükséges, sőt tanfolyamot is szervez a szakér­tőknek. Az ő munkájuk egyéb­ként magán természetű, díjukat az önkormányzatok, mint meg­rendelők fizetik. Ez körülbelül egy év múlva kerül először na­pirendre. Tény, hogy még van némi bizonytalanság ezen a te­rületen, de egy év alatt sok minden elrendezhető.- Sok középiskolában ma már felvételi vizsgát tartanak. Nem kerülhetnek hátrányba egyes tanulók a helyi tantervek eltérése miatt?- Ezen a téren is a NAT kö­vetelményeit kell alapként el­fogadni. A középiskoláknak az úgynevezett fölvételi vizsgákon elsősorban a készségeket, ké­pességeket kellene vizsgálniuk, kevésbé a tárgyi tudást, egy bi­zonyos szint fölött. Lehet, hogy egy tanulóval nem tanítottak meg valamit az általános isko­lában, de az attól még nem bu­tább, mint más. B. A.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom