Új Néplap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-01 / 255. szám

1996. november 1., péntek Megyei Körkép 3. oldal Sokan keresik fel ősszel is a Tiszakürti Arborétumot, ahol a színpompás növény- és faritkaságok között szép látványban van részük a kirándulóknak. Az utóbbi években a fel­vételünkön látható kis tóval és kőhíddal gyarapodott többek között az arborétum. FOTÓ: MÉSZÁROS Mérlegen az Electrolux harmadik negyedéve Szűkülő piac, szolid eredmények Az Electrolux mamutcég nagyságát jelzi, hogy míg világvi­szonylatban, forintba átszámítva havi 200 milliárdos for­galmat bonyolít le, addig a kisvárosi viszonylatban jelentős munkahelynek számító, a jászsági Lehel gyárak egyik leg- eredményesebbike, a jászárokszállási „mindössze” 45-50 millió forint körülit. Látlelet A békétlenség állandósulása Még nem ébredünk naponta robbantások zajára, de az egyre gya­koribbá váló esetek mégis félelmet ébresztenek. Nem mintha amúgy nem lenne természetes, hogy az önző magánérdekek vilá­gában a különféle konfliktusok hol ilyen, hol amolyan formában jelennek meg. Inkább csak az a zavarba ejtő, hogy a korábban leg­feljebb filmekből ismert fenyegetések és leszámolások a minden­napi élet kellékeivé válnak. A maffiózó szemléletmód logikájának és térnyerésének megfelelően. Mert ha némileg igaztalan is azt ál­lítani, hogy napjainkban maffia-piacgazdaság épül, az erre utaló jelek - még ha sokszor megtévesztően is - eléggé egyértelműek. Miként az is, hogy az elhatalmasodott létbizonytalanság csak a békétlenséget táplálja az állampolgárokban. Miközben a gazda­sági stabilizálódásról hallunk meggyőzőnek látszó híreket, megle­hetősen nehéz elfeledkezni arról, hogy a növekedés alig éri el az egy százalékot. S annál is nehezebb derűlátónak lenni, mivel az idei infláció csaknem huszonöt százalék körül van. Ha pedig a közgazdasági mutatókat alapul véve a jövedelmek reálértékét az áremelkedések emésztik fel, illetve csak az infláció segítségével csökken az ál­lami juttatások értéke, aligha lehet másra gondolni, mint a gazda­sági teljesítőképesség hiányára vagy legalábbis korlátozottságára. Jóllehet, ezzel sem magyarázhatunk mindent, viszont fontos jelző­számként kell figyelembe venni. Éppígy azt a tényt is, hogy az ál­lami tulajdon privatizálása révén igen szűk réteg jut mérhetetlen vagyonokhoz, amelynek tagjai persze nem mind maffiózók. Ha­nem fölöttébb szerencsés emberek, akik kíméletlenül s következe­tesen használják ki kínálkozó lehetőségeket. Végtére is indokol­tan, hiszen - ahogyan megannyi eset kapcsán érzékelhetjük - a társadalmi igazságosság illúziója végképp elillant. Ha az utóbbi bárkiben is még élne (akár rendíthetetlen politikai elkötelezettsége alapján és okán), közvetlen hasznáról amúgy sem lenne érdemes beszélni. Ellenkezőleg: a különféle javak haszonélvezői rendsze­rint azok közül kerülnek ki, akik a legcsekélyebb engedményt sem teszik a többség javára. Mert a könyörtelen önérvényesítés teremt olyan világot, amely­ben - kissé elvontan fogalmazva - az alul lévőknek csak hozzáve­tőlegesen lehet élni, bizonyos igényekről lemondva azért, hogy mások mindent eléljenek. A békétlenség állandósulása árán is, amelynek határt legfeljebb az elviselhetetlen emberi kiszolgálta­tottság szabhat. Az elégedetlenség és a fenyegetettség körülmé­nyei között viszont sorra fogynak el az állampolgári bizalom épí­tőkövei. Vagyis: egyre ássuk azt a vermet, amelyből szeretnénk ki­jutni. Nem önként vállalva, hanem merő kényszerűségből. Ám így sem lehet vigasztaló az a körülmény, hogy a látványos vagy ke­vésbé látványos leszámolások áldozatai többnyire a gazdasági és a politikai elit köréből kerülnek ki. Kerékgyártó T. István A város visszaigényli a volt MHSZ-székházat Jobban kell, mint egy falat kenyér Tiszafüreden évek óta üresen áll a volt MHSZ épülete a vá­rosháza szomszédságában. Ennek elsődleges oka az volt. hogy az MHSZ megszűnésével a székház, melyhez egy sportlőtér is tartozik, az Állami Kincstári Vagyonkezelő szervezet tulaj­donába került. Az első háromnegyed év mér­lege az Electrolux világválla­latnál a működési eredmény csökkenését jelzi. A vissza­esés az ipari termékeknél a legnagyobb, de a kereske­delmi készülékek, a kerti és erdészeti gépek üzletágakban is hanyatlás tapasztalható. A fehéráruk - háztartási készü­lékek - értékesítéséből szár­mazó bevétel a tavalyi első ki­lenc hónap eredményességé­(Folytatás az 1. oldalról) két zenekarra semmiképp nincs szüksége a városnak, a szimfonikus zenekar azonban, az önálló, legyen köteles profi szinten maradéktalanul eleget tenni szolgáltatásként, termé­szetesen megfelelő fizetség ellenében a színház követel­ményeinek, amit szerződés garantálhat. A cél mindenképp a tisztes­séges kompromisszum. Ennek érdekében a bizottság java­solja egy háromtagú testület létrehozását, mely egyenget­hetné a kölcsönös érdekeken alapuló megegyezés útját, a színház és a szimfonikusok között. Mindez javaslatként hang­zik majd el a mai kulturális bizottsági ülésen, amely hez képest stagnál. Földré­szenként vizsgálva az állapít­ható meg, hogy az Európán és Észak-Amerikán kívüli pia­cokon növekedett a bevétel. Európában az erősödő svéd korona és olasz líra hatott kedvezőtlenül a bevételre. Csupán a harmadik ne­gyedév eredményességét fi­gyelve is az derül ki, hogy a piaci feltételek tovább gyen­gültek az Electrolux-csoport szakmailag van hivatva kiala­kítani a kérdésben a maga ál­láspontját, melyet azután a közgyűlés is megvitat, majd a közeljövőben határoz a kér­désben. Hogy a felmerült ellenté­tekre sokféle megoldás lehet­séges, azt többek között az is bizonyítja, amit ötletként Schwajda György vetett fel: működne a szimfonikus zene­kar mint városi együttes, fő- zenéigazgatóval, egyik kar­mestere lehetne irányító gaz­dája a hangversenyeknek, a másik elláthatná a színházi feladatokat. Hogy milyen más forma, javaslat születhet még időkö- ben, az az elkövetkezendő napok, hetek termékeny vitái­tól is függ. összes európai üzletágában. A háztartási készülékek eladása utáni, európai piacokról származó bevétel lényegesen csökkent a kisebb forgalom miatt. A harmadik negyedév for­galma az Electroluxnál 25 milliárd 911 millió svéd ko­rona, vagyis 596 milliárd fo­rint. Ez négy százalékkal alatta marad a ’ 95-ös év ha­sonló időszakának. Ugyancsak négy százalék­kal alacsonyabb a tavalyinál, 913 millió svéd korona, azaz 21 milliárd forint a július­szeptember közötti időszak amortizációval csökkentett eredménye. ' S.CS.J. Hibafelvevő helyben A fejlesztés folytatódik Jászárokszálláson épp egy évvel ezelőtt kezdődött a ve­zetékes gázszolgáltatás. A te­lepülésen 1107 háztartási és 32 általános célú fogyasztó van a hálózatra kapcsolva. Az utólagos fogyasztói igények alapján ez évben 300 leágazó vezeték épült ki, melyek rákö­tését a Tigáz elvégezte. Az új fogyasztók bekapcsolása terv szerint halad. A legtöbb prob­lémát a kivitelezés hiányossá­gaiból származó, a gázelosztó hálózatban lévő víz és egyéb szennyeződések okozták. E probléma az év végére nagy va­lószínűséggel megszűnik. A kisvárosban a gázszolgáltató hibafelvevőt és a felmerülő munkákhoz gázszerelőket is biztosít. Újabb barterüzletek Tiszaderzsen Lapunk nemrég beszámolt arról, hogy a megyei területfejlesztési tanács pályázati támogatásának köszönhetően vízhez juthat Ti- szaderzs üdülőövezete. A tisza- derzsi önkormányzat tegnapi ülé­sén kiderült, hogy a kivitelezést végző tiszafüredi magánvállalko­zás azóta kiépítette a vízvezeték­rendszert a falu központjától 3,2 kilométerre lévő kempingig, s az időközben községi tulajdonba ke­rült 9 hektáros üdülőövezetig. Újabb fejlemény, hogy a vállal­kozás felajánlotta a községnek két 490 négyzetméteres üdülőte­lekért és 146 aranykorona értéket képviselő szántóterületért plusz szolgáltatásként elvégzi 36 üdülő parcella vízvezeték-rendszerének kiépítését is. A képviselők azzal a kikötéssel fogadták el ezt a bar- terajánlatot, hogy a vállalkozó­nak két héten belül be kell fejez­nie a munkát. Az 1500 lakosú falucska szin­tén csereüzlet keretében kívánja fejleszteni buszközlekedését Ti- szaszentimre és Abádszalók irá­nyába. Egy busz használati jogá­ért, valamint az abádszalóki helyi járat Tiszaderzsig történő bővíté­séért szintén egy-egy üdülőtelket ajánlottak fel a Jászkun Volán Rt.-nek. A község pénzügyi beszámo­lóját követően kiderült az is, hogy a falu miért kényszerül ilyen bar­terüzletek megkötésére. A pénz­ügyi adatok ugyanis azt bizonyí­tották, hogy a megközelítően 70 milliós éves költségvetésével a falu takarékosan is a működőké­pesség határán kénytelen egyen­súlyozni. Halmozottan hátrányos helyzetében így csak a mobili­zálható vagyonát ajánlhatja fel a település az életkörülményeket javító új szolgáltatásokért és fej­lesztésekért. Nemcsak azért, mert erre amúgy sincs pénze, hanem azért is, mert az érvényben lévő törvényes előírások is erre kény­szerítik azokat a településeket, melyek forráshiánnyal kénytele­nek tervezni költségvetésüket. Már az előző ciklus városi kép- viselő-testülete is több kísérletet tett az épületegyüttes vissza­szerzésére. Ez indokoltnak is látszott abból a szempontból, hogy 1954 és 1973 között a léte­sítmény a helyi tanács kezelésé­ben működött, amely nem csak felújította az épületet, amikor az az MHSZ kezelésébe került, ha­nem finanszírozta - anyagilag és területbiztosítással is - az új sportlőtér megépítését. Ezek a törekvések azonban mind a mai napig nem jártak eredménnyel. Ebbe azonban az új városi veze­tés nem volt hajlandó belenyu­godni. Először kompromisszu­mos megoldási javaslattal éltek az állami vagyonkezelő szerve­zet felé: az épület önerős, városi felújítása és korszerűsítése fejé­ben kérték a használati jogot, mert a településnek, melynek in­tézményi ellátottsági gondjai vannak, szüksége van a volt MHSZ-székházra. Nem túlzás állítani, hogy jobban kell az épü­let, mint egy falat kenyér a vá­rosnak. Ezért, miután a komp­romisszumra is hajló városi fel­ajánlásra sem érkezett pozitív válasz, úgy döntött a település képviselő-testülete, hogy a par­lament által elfogadott 1996 évi LXV. sz. törvény alapján sport­célú és szabadidős hasznosítás jogcímén kezdeményezi a volt városi tulajdon visszaszerzését. Ferenczi Sándor alpolgármes­ter, aki egyébként a városi sport­egyesület elnöke is, a fentiekkel kapcsolatban elmondta, hogy az épületben helyet kaphatna a vá­ros öt sportszakosztálya techni­kai felszereléseivel együtt. Mindezek mellett minden olyan szervezet, iskolai csoport, ama­tőr együttes - tánc, művészi torna stb. - helyet kaphatna az épületben, melyeknek évek óta akutnak számító teremgondjai vannak. A lőteret pedig eredeti funkciójának megfelelően hóz­nák rendbe, legfőképpen a fiata­lok számára. -p­Megbundázott okmányok (Folytatás az L oldalról) Fiktív vámokmányokra volt szükség, ezért szőrmékkel és némi készpénzzel két dolgozó is elindult, hogy a Záhonyi Vámhi­vatalnál szerencsét próbáljon. A hazai vámosok azonban nem akartak meghatódni a kért szol­gáltatásért felajánlott bundáktól, így a határon túl kezdték keresni a megoldást. Végül akadtak uk­rán „partnerek”, akik kétmillió forintért vállalkoztak a kívánt vámáru-nyilatkozatok előállítá­sára. Ám mire mindez elintéző­dött, már késő volt, ezért a vezér- igazgató elállt vételi ajánlatától. Az ukránok viszont úgy érezték, megdolgoztak a pénzükért, ezért Kunszentmártonba utaztak, hogy immár a tarifa háromszorosát hajtsák be a „megrendelőn”. A kutyaszorítóba került vezér a vá­ratlan hatmilliós kiadás miatt kénytelen volt a rendőrséget is beavatni az ügybe. -hgy­Közel tízezer forintos hőszámlák Egy átlagos lakógyűlés lett volna az Orosz György út 5- 7 számú lépcsőházé a teg­napi, ha nem a fűtés és a me­legvíz szerepel a napirenden. Egyik ott lakó olvasónk sé­relmezte a szerinte túl magas fűtési és melegvízdíjat, amit az Alfa Nova Kft., a szolnoki távfűtés új gazdája küldött neki októberre. Emellett még a fűtési rendszer korszerűsítésének a költségeiből is valamennyit át kellene a lakóknak vállal­niuk, kérdés persze, válto- zik-e ettől pozitív irányba, azaz lefelé a számlák vég­összege. Olvasónk számláján a fél­havi fűtésdíj ugyanis 1929 forint, az alapdíj 1756 forint volt. A melegvízért összesen 1833 forintot kértek el áfás­tól, plusz még víz- és csator­nadíj címszó alatt újabb 1842 forinttal könnyebb lett a pénztárcája. Mindez fél­havi fűtésre! Kérdezték többen is, miért kell a csatornáért kétszer fi­zetniük, hiszen ezt megteszi mindenki a Víz- és Csator­naműveknek. A kérdés egy­előre megválaszolatlan ma­radt. Ezen a bizonyos lakógyű­lésen az Alfa Nova Kft. kép­viselője a fűtéskorszerűsítés­sel kapcsolatban elmondta, mennyire kedvező lesz, ha egyénileg, azaz lakásonként fogják majd mérni a fogyasz­tást, szemben a mai, átalány- díjas rendszerrel. Ehhez csak egy-két dolgot kell a radiátorra szerelni. Ebből fűtőtestenként 475 fo­rint plusz áfa a fogyasztó költsége. Nem nagy összeg, de sokaknak kétezer forint is számít. Mint kiderült a lakók kér­dései során, azért mégsem lenne olyan egyéni a díjfize­tés. Sőt, még az átalány is maradna. A felszereléstől kezdődő egy évben a fo­gyasztó fizetné továbbra is a bevált átalányt, majd az ez­alatt mért fogyasztást átla­golják a következő eszten­dőben. Lehetséges, hogy végül kevesebb lesz a számla va­lamikor, de ezen a lakógyű­lésen bizalmatlanok voltak az emberek a felkínált új le­hetőséggel. Feltehetően nem egyedi jelenség ez. Annyira szerencsére nin­csen kitéve senki a szolgál­tató terveinek, mert felsze­relni az új fűtésszabályozó­kat csak valamennyi lakás beleegyezésével lehet. Ha nem, marad a sokat emlege­tett átalány. Költségvetési bizottsági ülésen Hová, merre, szolnoki szimfonikusok? Elsődíjas falikép Szolnokról Országos első helyezést ért el a Napsugár Gyermekház „Gyökereink” Kézműves Stúdiójának öt kisdiákja a Magyar Villamosművek Rt. és az áramszolgáltatók által kiírt „Energia a térben” című pályázaton. A díjat ma veszik át Budapesten az MVM Rt. bemutatótermé­ben. Először a Titász műkö­dési területén belül eső isko­lák közül érdemelték ki fali­képükkel az elismerést, majd ezután az országos megmérettetésen sem talál­tak legyőzőre. A kép áz élet energiáit ábrá­zolja, a napot, a szelet és a vi­zet mintázták meg a gyerekek szalmából, gyékényből és ku­koricaszárból. A csapat a pályázat kedvé­ért állt össze, felkészítő neve­lőjük, Penczi Emília, a Nap­Az első helyezést elért csapat tagjai: Somogyi Laura, El­ter Tímea, Kovács Krisztina, Váczi Norbert, Imre Márton sugár Gyermekház kézműves csoportjának a vezetője segít­ségével készítették el díjnyer­tes művüket. Az igazán nagy munka a megfelelő ötlet kivá­lasztása volt, hosszabb időt is vett igénybe. Maga az kivite­lezés aztán már „csak” három­négy órába tellett. A nyertesek a Fiumei Úti-, valamint a Szé­chenyi István Körúti Általános Iskola tanulói. P.E.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom