Új Néplap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-21 / 272. szám

1996. november 21., csütörtök 7. oldal Körkép Aki a rózsát szereti... A közmondás második felét is idézve, az rossz ember nem lehet, de számoljon azzal, hogy nincs efféle virág tövis nélkül. Az abonyi Fekete Mi­hály mindezen állításokkal tisztában van, hiszen a rózsák tudora, termelője. Eredetileg Szolnokon, a Kohóiban koptatta az iskola­padokat, és tulajdonképpen most is a megyeszékhelyen, a Csabai úti diszkontban dolgo­zik, bár Abonyban lakik. A szúrós szépségekkel, azok titkaival még kiskorában ismerkedett meg a nagyszülei, szülei révén. Most is családi alapon termelik, szaporítják a töveket, és ha akad szabad ideje, kijár az abonyi piacra. Olcsón kínálja portékáit, fu­tórózsából hatféle a választék: a tűzpirostól a rózsaszínig, a bordótól a világosig, míg bo­korrózsából tizenhét külön­böző színűt, fajtát ajánl a tisz­telt érdeklődőknek. A gallya­kat visszametszi, de az őszi ül­tetés előtt a leendő tulajdono­soknak annyit ajánlatos tudni, hogy mielőtt a földbe rakja, a gyökereket is kurtítani kell. Még egy szolid észrevétel: ezek után aligha számít meg­lepetésnek az, hogy Fekete Mihály kedvenc virága évti­zedek óta mi más lehetne, mint a rózsa ... D. Sz. M. Ültetni való rózsatövek minden mennyiségben Fekete úrnál az abonyi piacon fotó: cs. i. Akkor éppen a halőrök pecáztak Abonyt elhagyva, Tiszakécske felé haladva, a vasútvonal szomszédságában jókora tavak so­rakoznak. Évtizedek óta innen került ki az a föld, amely az abonyi téglagyárban újjászü­letve épületek falaiban szolgálja tovább az em­bereket. Akad errefelé vagy huszonöt hektárnyi mélyedés, a sekélyebbjét kétméteres víz fedi. de nem ritka a hét, kilenc méter mélység sem. Rendszerint népes a terület, a nap szinte min­den szakában jő néhányan hódolnak a horgá­szás örömeinek, több-kevesebb sikerrel. De hát itt a szabad levegő, az időtöltés a lényeg, és ha netalántán a horogra akad valami, az idő távla­tában az egyre nagyobb lesz. Az viszont igaz, hogy akasztottak itt már 49 kilós harcsát is, és nem hiányzik a tavakból a ponty, csuka, sellő, kárász, keszeg, bodorka sem. így azután abban sincs semmi rendkívüli, hogy tizenhat halőr, néhány közterület-felügyelő őrzi az illetéktelenektől a tavakat, de a rend­őrség is ki-kinéz erre. Nemcsak fogják, telepítik is az állományt, legutóbb is ren­geteg apró ponty került ezekbe a vi­zekbe. A horgászegyesületnek helyből, köze­lebbi, távolabbi vidékekről háromszáz tagja van, és fiatalok is tartoznak ide vagy százan. Felvételünkön azt a ritka pillanatot kaptuk el, amikor éppen a halőrök pecáz­tak. Hogy végül milyen eredménnyel, ez ottlétünk húsz perce alatt nem derült ki. Béres Ferenc, Telek László és Kiss Imre kapásra várva, a tó partján fotó: cs. i Egy martfűi iskola tapasztalataiból Él és működik az úttörőszervezet A statisztikák szerint az ország legnagyobb létszámú gyermekszervezete a Magyar Úttörők Szövetsége. Talál­kozni viszont alig-alig lehet vele rendezvényeken, ünnep­ségeken. A november eleji martfűi „Ki mit tud?” kivétel volt. Ennek országos sikere késztetett arra, hogy utánajár­junk, hogy an él, mit csinál napjainkban egy úttörőcsapat Kérdéseinkre Fróna Katalin, a martfűi Martos Flóra Álta­lános Iskola úttörőcsapatának vezetője válaszolt. Az idei év rendkívüli az úttörő­szervezet életében, ugyanis most ünnepli fennállásának ötvenedik évfordulóját. A mostani „szüle­tésnapi buli” tehát a korábbiaknál is színesebb, érdekesebb volt. Csillebércen mintegy kétezren vettek részt rajta az ország min­den részéből. Aki a régi sötétkék nadrágos vagy szoknyás, fehér inges, vörös nyakkendős úttörőket keresi, az csalódik. Megszűntek a katonás formaságok, nincs kötelező egyenruha, a nyakkendő színe - már ha egyáltalán úgy döntenek a gyerekek, hogy hordanak nyak­kendőt - néhol vörös, de lehet kék, zöld, sárga... akármilyen színű. A martfűi úttörők nem hordanak nyakkendőt, a szerve­zethez tartozásukat csupán egy öntapadós matrica jelzi. Most azt tervezik, hogy emblémás „egyenpólót” készíttetnek, mivel a gyerekek igénylik, hogy a csa­pathoz tartozásuk a külsőségek­ben is jobban megmutatkozzék. Az úttörőcsapatok munkáját országosan a Magyar Úttörők Szövetsége, a megyében az Úttö­rőszervezetek Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Fóruma fogja össze. Lapjuk a Hírlevél, nem a régi Pajtás utóda, beszámolókat közöl a szervezet életéből, ren­dezvényekre, pályázatokra hívja föl a figyelmet. Érre szükség is van, mert az úttörőmozgalom a rendszerváltás óta sem tudta ma­gát igazán belopni a „politika szívébe”. 1990 és ’94 között a minimálisnál is kisebb állami tá­mogatást kapott. 1994 óta a tá­mogatás ugyan nem nőtt számot­tevő mértékben, de úgy érzéke­lik, hogy . legalább a rájuk nehe­zedő, politikai indíttatású nyomás csökkent valamelyest. A szerve­zet egyébként távol tartja magát a politikától, egyetlen célja a gyerme­kek hasznos, szórakoz­tató elfoglaltságainak szervezése. A „Ki mit tud?” or­szágos rendezvénye hívta föl a figyelmet a martfűi Martos Flóra Ál­talános Iskola úttörőcsa­patára. Ebben az iskolá­ban folyamatos volt az úttörőszervezet műkö­dése. A belépés termé­szetesen önkéntes, a gyermekek közül azonban mindenki tagja a csapatnak. Ez ellen egyetlen szülő sem emelt kifogást. Ami a munkát illeti, a beszá­molóból színes, érdekes úttörőélet képe bontakozott ki. Csak ízelí­tőül néhány kezdeményezés, ren­dezvény a sok közül: a millecen- tenárium tiszteletére „Monda­mondó” verseny, „Csodaszarvas” rajzpályázat, úttörőtörténeti leve- lezős játék, amelyben a gyerekek szüleiket kérdezték, illetve más felnőtteket faggattak a régi úttö­rőéletről. Ezen az országos verse­nyen a martfűiek 2. helyezést ér­tek el. Nyáron az osztrák testvér- szervezet vendégeiként egyhetes Kinderland táborban vettek részt többen is a csapat tagjai közül. Dzsesszbalettcsoportjuk ott volt a csillebérci születésnapi bulin, Ti- szaújvárosban gyermekszínjátszó fesztiválon szerepeltek, március 15-én Isaszegen adtak műsort egy nagyszabású gyermektalálkozón. Helyben is sokszor föllépnek, bár ilyenkor nem mindig tudatosul a résztvevőkben, hogy az úttörő- csapatot látják, számukra „a Mar­tos” van jelen. A november elején rendezett háromnapos „Ki mit tud?” alkal­mából az iskola udvarán játszóte­ret avattak, az úttörőszövetség ajándékát, amelynek értéke a kétmilliót közelíti. Az avatáson jelen volt Rácz Péter, a Magyar Úttörők Szövetségének elnöke és Kozma Imre, Martfű polgármes­tere is. A csapat rászorul az ilyen ajándékokra, hiszen anyagilag nincs túl jól „eleresztve”. Mini­mális tagdíj mellett az úttörőszö­vetségtől kap pénzt létszámará­nyosan, és egyes programokra az éves terv alapján, továbbá pályá­zatok útján és szponzorok révén juthat pénzhez. A szponzorok kö­zött előkelő helyen szerepel a martfűi önkormányzat, amely a „Ki mit tud ?” megrendezéséhez is szép összeggel hozzájárult. Ez a többször is emlegetett rendez­vénysorozat, amelyen mintegy négyszáz vendég vett részt, való­ban emlékezetes sikert aratott, és nemcsak a csapat, de Martfű jó hírét is elvitte messze földre. Hogy mennyire, azt többek között bizonyítja, hogy mind a három napon jelen volt a televízió, s a forgatott anyagból a program sze­rint a ma 17 órakor kezdődő Mi- zujs? című műsorban összeállítást sugároz. B. A. Számviteli változások A jövő év elejétől módo­suló számviteli törvény szerint minden egyes ügy­let számviteli rögzítésének fő szempontja annak tény­leges gazdasági tartalma. Az ugyanazon tartalmú gazdasági ügyleteket a mérleg ugyanazon oldalán kell feltüntetni. Az eddigi gyakorlat sze­rint lényegesen különbö­zött a társaságok könyvvi­telében például a pénzügyi lízing és a hitelfelvétel ak­kor is, ha ugyanazon beru­házási eszköz, például autó vagy gépsor vásárlását szolgálta. A jövőben min­den lízingtevékenység pénzügyi lízingnek minő­sül, amelynek során külön kell érzékeltetni, hogy mekkora tételt tesz ki az adott beruházási eszköz ér­téke és mekkora a lízingdíj valódi nagysága. Változnak a saját tőkére, illetve a jegyzett tőkére vonatkozó előírások is. A be nem fizetett jegyzett tőke nagyságát a saját tő­kénél negatív előjellel kell szerepeltetni. A tőketarta­lék minimális összegét a tulajdonosoknak rögzíteni kell. Új az is, hogy a követett számviteli politikát minden cégnél írásba kell foglalni. Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 266,67 Görög drachma (100) 66,85 Német márka 105,73 Olasz líra (1000) 105,42 Osztrák Schilling 15,02 Spanyol peseta (100) 125,66 USA-dollár 158,97 Tegnaptól fut a Foodapest ’96 A feldolgozott élelmiszer-ipari termékek exportjá­ból hazánknak évente mintegy 2 milliárd dolláros bevétele származik - hangoztatta Lakos László földművelésügyi miniszter a Foodapest ’96 megnyi­tóján. A harmadik alkalommal megrendezett, négyna­pos Nemzetközi Élelmiszer-, Ital- és Élelmiszer­gépipari szakkiállításon 28 ország vállalkozásai vesznek részt, minden harmadik bemutató külföldi. Lakos László megnyitójában kiemelte, hogy a ki­állítás jól tükrözi a magyar élelmiszer-gazdaságban végbement átalakulást és fejlődést. A hazai agrártermékek legnagyobb felvevőpiaca a magyar élelmiszeripar: itt vásárolják fel a termelés 75 százalékát. A miniszter kitért arra, hogy az élelmiszeriparban az utóbbi években lényeges szervr -éti és tulajdoni változások mentek végbe. Az ágazatban a termelő- vagyonnak már mintegy 80 százaléka van magántu­lajdonban, felerészt külföldi kézben. A leglátványosabb fejlődés a kis- és középvállala­toknál volt. Ennek eredményeként jelenleg a ma­gyar élelmiszeripar termékeinek értékesítéséből származó bevétel 40 százaléka az EU-országokban realizálódik. A miniszter kiemélte az unió követelményeihez való alkalmazkodás fontosságát. Területi képviselő- Szolnok megyébe ­Az üzletkötés sikerének két előfeltétele van: minőségi termékek, amiket jól el lehet adni és képzett üzletkö­tők, akik ezeket a termékeket jói el tudják adni. Mi rendelkezünk mind a két előfeltétellel, s ezért növekedésünk átlagon felüli. Most Ön is tagja lehet ennek az eredményes csapatnak Szolnok megyében, mert fejlődünk tovább. Ha a következő elvárásoknak megfelel,- eredményesen befejezett műszaki végzettség,- kereskedelmi gyakorlat,-jó kommunikációs képesség, precíz munkavégzés, üzletemberi gondolkodásmód,- jogosítvány és saját gépkocsi,- Szolnok megyei lakóhely és jó helyismeret,- telefon,- 21-35 év közötti életkor,- erkölcsi bizonyítvány akkor máris kezdődhet a karrierje a Würthnél. Főállású munkakört kínálunk Önnek, az elején fix fi­zetéssel, majd pedig az ezt kiegészítő teljesítmény­arányos jövedelemmel. Az első lépés? Küldje el kézzel írott, szakmai önéletrajzát egy fényképpel a következő címre : A PROFI SZERELES Würth Szereléstechnika Kft. 2040 Budaörs, Gyár u. 2. Bodi Gyula eladásvezető A Würth Szereléstechnika Kft, a következő termékeket forgalmazza: csavarok és egyéb kötőelemek, röqzítéstechnikai termékek, kézi-, elektromos és levegős szerszámok, raktározási rendszerek, ragasztó- és tömítőanyagok. Jövőre magyarázatot kér az adóhivatal, ha aránytalanul csekély a jövedelem Pénzt vagy nyilatkozatot Jövőre azokat az önálló tevékenységet végző magánsze­mélyeket, akik valótlan vagy hiányos adóbevallást tesznek, már nemcsak megkérdezheti, hanem kötelezően meg is kérdezi az adóhatóság a jövedelmek forrásairól és felhasz­nálásáról. Erre vonatkozó irányelveket készül kiadni a Pénzügyminisztérium. Törvény kötelezi erre a tár­cát, nem csupán az a tény, hogy az egyéni vállalkozók jelentős hányada egyáltalán nem tesz eleget adóbevallási kötelezettségének. Aki pe­dig igen, gyakran hibázik. Jövőre, az idei évre vonat­kozó adóbevallások után minden bizonnyal már a té­vedések, a durva hibák oka­ira is fény derül - mondták tegnap a Pénzügyminiszté­riumban tartott tájékoztatón. Az irányelvek még az idén megjelennek az adó- és pénzügyi közlönyökben, tá­jékoztatókban. Lényegük, hogy a valótlan, hiányos be­vallást tett magánszemélye­ket nyilatkozattételre hívja fel az APEH. Magyarázatot kell adniuk többek között a bevételek felhasználásáról, a kiadá­sokról, ráfordításokról, a be­fektetésekről, a költségek­ről. Ha ezek után sem sikerül az adóelszámolást illetően közös nevezőre jutni az APEH-hel, élhet a hatóság az adóbecslés eszközével. Szakmákra, országré­szekre, a mindenkori mini­málbérre, a tevékenység kö­rülményeire tekintettel dif­ferenciáltan határozzák meg azokat az éves jövedelmi ha­tárokat, amelyek alatt meg­kéri az adóhivatal ügyfeleit, hogy számoljanak el pénz­ügyeikkel, s azzal, hogy ha ráfizetéses volt a vállalko­zás, ugyan miből tartották el magukat, illetve családju­kat? Az irányelvekben több mint 300 szakmát sorolnak fel. A határszámok kialakí­tásánál az eddigi bevalláso­kat, illetve az azokból szá­mítható átlagos jövedelmet vették figyelembe. Kivételek is akadnak. A szabályok nem vonatkoznak például a kezdő vállalko­zókra, illetve bizonyos terü­leteken egyes szakmákban dolgozók mentesülhetnek alóla. Ez érvényes például a magas munkanélküliséggel küszködő válságövezetek­ben működőkre. A jövedelmi kategóriák kialakításánál figyelembe vették a tevékenység körül­ményeit is. Egy személy- szállító kisiparosnak például Budapesten a tervezet sze­rint legkevesebb 197 ezer forintnyi jövedelmet kell bevallania ahhoz, hogy az adóhatóság ne vegye górcső alá kiadásait. Székesfehér­váron kétezerrel kevesebbet is elfogadhatónak tartanak. Az egyéni vállalkozó orvo­soknak az 5 ezernél na­gyobb lélekszámú városok­ban legalább 752 ezer forint éves jövedelmet kell felmu­tatniuk, ám az ennél kisebb településeken _ élőktől már 458 ezer forint is hihetően hangzik. Az intézkedés 80-100 ezer főállású egyéni vállal­kozóra terjed ki. (der) Az iskola udvarán november elején átadott játszóteret Rácz Péter, a szövetség elnöke is felavatta, a résztvevők nagy derültségére

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom