Új Néplap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-20 / 271. szám

1996. november 20., szerda Megyei Körkép 9. oldal Kamarabemutató a Chiovini Galériában Nem volt hivatalos, ünnepé­lyes megnyitó, nem is kiállí­tásnak, hanem kamarabemuta­tónak nevezik, ami a szolnoki Chiovini Galériában látható. Egresi Zsuzsanna negyvenöt színes rézmetszetét november végéig nézhetik meg az érdek­lődők. A jelenleg Olaszországban élő magyar művésznő Duna­újvárosban született, 1980 óta dolgozik Milánóban. Az 1982 és 1995 közötti időben hu­szonnégy fontosabb kiállítása volt, Magyarországon és Olaszországon kívül Német­országban, Spanyolországban, Angliában és Hongkongban. Képei egy sajátos látás­módú művész fantasztikus mesevilágát tárják a néző elé. A kritikák kiemelik kötődését az európai mesekincs és folk­lór népi világához, mások Bosch hatását látják művei­ben. Mindez megmutatkozik itt látható, Könnyű találkozások kertje című rézkarcán is. Szolnoki lány a szépségverseny döntőjében Anita különdíjat vehetett át A tizenéves szolnoki Fekete Anita nem akármilyen jelen­ség. Már csak azért sem, mert koromfekete hajú, 176 centi magas és 57 kiló, 90-62-90-es méretekkel. Tavaly ő lett Abádszalókon a Tisza-tó szépe, és amikor a vármegye- házán lábszépségversenyt tar­tottak, azt fölényesen meg­nyerte. Jelenleg gimnázium­ban tanul, illetve Szolnokon a Humán Line Solárium Stúdi­óban dolgozik. Legújabban a Miss Uni- verse Hungary országos dön­tőjébe került. A siófoki elő­döntőből első udvarhölgyként jutott Salgótarjánba, az or­szág húsz legszebbje közé. Közben néhány riválisát, ver­senyzőtársát kizárták, mert fe­lettébb lenge öltözetben, il­letve anélkül adták tudtára a világnak a leplezetlen mezte­Fekete Anita különdíjat kapott len valóságot. Két hét felké­szítés, sok-sok színpadi gya­korlat, frizurapróba után kö­vetkezett a botrányoktól sem mentes országos megméretés. Volt ott minden: kiborulás, 25 perces szünet, többszöri áramkimaradás. Anita végül 50 ezer forin­tos különdíjat kapott, azután jó néhány fotóajánlatot, hos- tessmunkát. Mellesleg ő volt az egyik legfiatalabb ver­senyző. Kedvenc étele a pizza, itala a narancslé, ol­vasmánya bármilyen vígjáték, írója Karinthy Frigyes, hob­bija a rajzolás. A távlati tervei között szerepel, hogy egykor majd magánóvodát nyit, mert a kisgyerekeket nagyon sze­reti, és azok is őt. Erre marad még ideje, ezért újabb verse­nyekre készül, hiszen szep­tember 19-én töltötte a tizen­nyolcat. D. Sz. M. Vizet prédikálnak, és azt is isznak Száraz Ildikó és Dobozy Róbert, a szolnoki Építészeti, Faipari és Környezetgazdálkodási Szakközép- és Szakképző Is­kola diákjai nem olyanok, mint az egyszeri pap, aki vizet pré­dikált és bort ivott. Annyi igaz, hogy a víznek köszönhetik országos elsősé­güket. Már tavaly is készítet­tek egy pályázatot, és különdí­jat kaptak rá. Ebben az évben a Magyar Hidrológiai Társaság hirdetett országos megmérette­tést felnőtteknek és fiatalok­nak. Az utóbbi kategóriában a negyedikes Robi és a harma­dikos Ildi a Balaton vízminő­ségét elemezte: Balatonfüre- den, Tihanyban, Szigligeten, Keszthelyen. A szakkörükkel járták körbe a tavat, és ismere­teiket dr. Fekete Jenőné pallé­rozta, rendszerezte. Megállapításaik szerint a magyar tenger vize összessé­gében jó, fürdésre alkalmas, ugyanakkor kémiai és bioló­giai viszonylatban többé-ke- vésbé szennyezett. Úgy tűnik, ezen állítások, a tények bő­vebb okfejtése elnyerte a szi­gorú bírálóbizottság elismeré­sét, mert a munkát országos díjjal, plakettel, oklevéllel és némi pénzzel jutalmazta. Ami a távlati elképzelései­ket illeti, Robi érettségi után marad, technikusi minősítést szeretne kapni. Ildi mellesleg nagy szavaló is, és a hogyan továbbról még gondolkodhat, lévén harmadikos. Terveiben szakirányú főiskola, egyetem (is) szerepel. Hogy másról is essék szó, Ildi jövőre vagy Robival vagy mással a Tisza- tó vizét szándékozik alaposab­ban elemezni. Egyébként a kedvenc italuk a víz, a kóla és olykor a tea. Ámbár az utóbbiról köztudomású, hogy a ízesítőkön kívül szintén vízből áll. . . D. Sz. M. Száraz Ildikó és Dobozy Róbert szolnoki diákok pálya­munkája országos első helyezést ért fotó: mészáros A Szolnoki Szimfonikus Zenekar koncertjével Megkezdődött a hangversenyévad Hétfőn este a Szolnoki Szimfonikus Zenekar koncertje nyitotta meg a Nemzeti Filharmónia 1996/97-es hangverseny évadj át. A koncerteknek ezúttal a Városi Művelődési Központ ad otthont. A hangversenyt látogató közönség új miliővel és új akusztikai környezettel barátkozik, hiszen hosszú éveken át a Szigligeti Színházban rendezték meg a bérleti koncerteket. A szolnoki szimfonikusok ezút­tal a tizenkilencedik század gazdag zenei terméséből állítot­ták össze műsorukat. A koncert kereteként - annak első és utolsó darabjaként - Rossini A tolvaj szarka című operájának nyitánya, illetve Dvorak Szláv táncok című kompozíciója hangzott el. A nyitány - Rossini e szellemdús, vitalitástól duz­zadó műve - az est hangulatát volt hivatott megalapozni. Az előadók szándéka nem tévesz­tett célt; a zenekar fúvós és ütős szólistái, valamint a vonós szó­lamok dicséretére vált a Báli Jó­zsef dirigálta interpretáció. A műsor befejezéseként elhang­zott Szláv táncok remekbe sike­rült előadása eredményesen ol­dotta a korábban elhangzott, komor tónusú Schumann-szim- fónia kiváltotta feszültséget. A koncert gerinceként két monumentális romantikus kompozíció hangzott el, közü­lük elsőként Csajkovszkij D-dúr hegedűversenye. A versenymű szólistájaként ismerős hegedű­virtuózt, Lendvai Józsefet kö­szönthette tapsával a hangver­seny közönsége. (Érdekesség­ként felidézzük, hogy a művész a nyáron a Varga Katalin Gim­názium udvarán már játszotta ezt a hegedűversenyt, ugyan­csak a szolnoki szimfonikusok kíséretével, Báli József karmes­ter dirigálásával.) Lendvai József valósággal elkápráztatta közönségét ennek a valaha eljátszhatatlannak ítélt versenyműnek a briliáns elő­adásával: fölényes könnyedség­gel és biztonsággal oldja meg annak összes technikai nehéz­ségeit. A nagy sikert aratott in­terpretáció méltó részeseként ej­tünk szót a szólistát kifogástalan precizitással kísérő Szolnoki Szimfonikus Zenekarról és a karmesterről, Báli Józsefiről. Lendvai József pazar ráadással köszönte meg a hallgatóság szűnni nem akaró tapsát. A D-dúr versenymű után egy d-mollban írott kompozíció: Schumann IV. szimfóniája hangzott el. A darab érdekes­sége, hogy az erős motivikus kapcsolatban összekovácsolt té­telek szünet nélkül követik egymást. Az I. tétel bevezetése a II. tétellel: a románccal - az I. té­tel főrésze pedig a IV. tétellel alkot szoros tematikus egységet. A színpadon egy érett, több mint három évtizede összeko- vácsolódott együttes és karmes­tere tolmácsolta mesteri fokon Schumann megragadó, mély gondolatokban gazdag muzsiká­ját, ezúttal is - sokadszor meg­hódítva hallgatósága szívét. Szathmáry Judit Az iskola művelődési háza A megyében több helyen működik már ez a rendszer, Szolno­kon is bevezették: egyes művelődési házakat összevontak a kö­zelükben lévő iskolával. A közös működtetés tapasztalatairól kérdeztük Szolnokon a Kertvárosi Általános Iskolában dr. Sárkány Tiberné igazgatót és Balázsiné Gődér Ágnes gazda­sági ügyintézőt, aki félállásban foglalkozik a művelődési ház dolgaival is. A szolnoki Kertvárosban mű­ködő művelődési ház a Városi Művelődési Központhoz tar­tozott, de a helybeliek véle­ménye szerint nem sok életjelt adott magáról. Igaz, építésze­tileg sem nagyon alkalmas a korszerű közművelődési mun­kára, az egykori „nagytermes” szemlélet uralma idején épült. Régebben mozi működött benne, és helyet adott a kert­városi nyugdíjasok klubjának. A VMK átalakulása fölve­tette a kérdést, hogy mi legyen a hozzá tartozó peremkerületi művelődési házakkal. A meg­oldás ezeknek az intézmé­nyeknek és a közelükben lévő iskoláknak az összevonása volt. Ez történt Szandaszőlő- sön és a Kertvárosban is. Az összevonás a Kertváros­ban május elsejétől valósult meg. Sok tapasztalat még nem gyűlt össze, néhány tendencia azonban már mutatkozik, s formálódnak a jövő évi tervek. Az érdemi munka szeptem­berben, a tanév megnyitása után kezdődött. A nyugdíjasok klubja a továbbiakban is meg­határozó szerepet játszik. Az iskola gyermekprogramoknak tud megfelelő helyet biztosí­tani, a művelődési ház munká­jában a gyerekekre elsősorban mint a műsorok szereplőire számítanak. A Kertvárosban sok idős ember él, az ő igénye­iket, kívánságaikat messze­menően figyelembe veszik a program tervezésekor. Az idősek világnapja al­kalmából többnapos rendez­vénysorozatot tartottak, szó­rakoztató és ismeretterjesztő előadásokkal és vásárral. Ezt a polgármester a saját keretéből anyagilag támogatta. A kez­deményezés sikerét bizo­nyítja, hogy a nyugdíjasok klubja kérte az iskolát, kará­csonyra is rendezzenek ün­nepséget. Ezen a diákok adnak műsort, és a karácsonyi vásár­ról is szó van. Jövőre, az első teljes esz­tendőre körültekintően ké­szülnek az iskolában. Kiadtak egy szórólapot a kertvárosiak­nak, amelyben közlik az aján­latot. Terveznek januártól kondicionáló tornát, szabás- varrás-, makramé-, szalma­fonó, gyöngyfűző és nyelvtan- folyamokat, kiállításokat, író-olvasó találkozókat. Azok az ajánlatok valósulnak meg, amelyek iránt a legnagyobb érdeklődés mutatkozik. Három kiemelkedő progra­mot szeretne mindenképpen megszervezni az iskola: Ta­vaszváró címmel március és május között, a húsvét és anyák napja alkalmából ter­veznek az ünnepekhez illesz­kedő rendezvényeket, jú­nius-augusztus között Holt- Tisza-parti korzó címmel ze­nés nyári estéket szerveznek. Ennek bizonyos anyagi felté­tele van, szolnoki zenészeket, együtteseket szeretnének meghívni, ha meg tudják sze­rezni az ehhez szükséges pénzt. És végül ősszel ismét rendeznek az idősek világ­napja alkalmából programot, hiszen az idei sikere erre ösz­tönzi az iskolát. A tervek szépek és meré­szek, különösen ha tekintetbe vesszük, hogy a művelődési ház részére csupán az energia- költségek fedezésére és egy fél állásra van pénz. Igaz, a tervek nagy része nem igényel plusz költségeket, csak egy kis ötletességet és munkát. B. A. Hogyan éljük túl, ^>í\, ha nem nyertünk Suzukit? Töltsük ki a Borsodit. .. 6 \f* Igyuk ki az utolsó cseppig. * jí És amint Próbál kozzunk egy új kupakkal! SZABÓ SUZUKI KAZINCBARCIKA Ha november 11. és december 31. között a Borsodi Világos kupakok belsejében azt a feliratot találja: „3 üveg sör” vagy „1 rekesz sör”, már az üzletben átveheti nyere­ményét. A „30.000 Forint”-ot és az „1 autó”-t rejtő kupakokat hozza be a Borsodi Sörgyárba (3574 Bocs, Rákóczi u. 81. tel.: 46-318-255) 1997. január 6-ig. Az akciót támo­Kij visszanyertük gatja a Szabó SUZUKI, 1 / az életkedvünket. . . Kazincbarcika. WL A nyeremények készpénzre nem &r:M válthatók. A nyeremények adó­vonzatát a Borsodi Sörgyár fedezi. A sörgyár és a reklámügynökség dolgozói, valamint hozzátartozóik a játékban nem vehetnek részt. BORSODI Az élet habos oldala. Csipkét vert Szöulban Egy fiatal csipkeverő, a Kar­cagi Háziipari Szövetkezet tervezője, Oláhné Lipták Er­zsébet népi iparművész két hétig Szöulban készített csip­két. Mint megtudtuk, úgy jutott el oda, hogy szövetkezete üzleti kapcsolatban áll a Fórum Ho­tellal, amely rendszeresen szer­vez egy-egy országban nemzeti napokat, melyre különböző mesterségek képviselőit is meghívják. A szállodában is­merték a csipkéit, ezért hívták meg erre az útra. így láthatták a karcagi vert csipke készítésé­nek fortélyait a koreaiak. A két hét idegenforgalmi látványos­ság volt a vendéglátóknak, az alkotónak pedig komoly szak­mai bemutató. A nagykun városból hosszú utazással, Frankfurton keresz­tül jutott el, átrepülve Mongólia és Kína fölött a 12 milliós vi­lágvárosba. Számára az ottani arányok szokatlanok voltak. Az utcák nagyon tiszták, a hatal­mas felhőkarcolók között is sok a zöldterület. Egy-egy épület­kolosszusban több tucat intéz­mény található a bevásárlóköz­ponttól a kórházig. Az Intercon­tinental Szállodában, ahol a bemutatók voltak, tizenhárom étterem, több szabadidőköz­pont, uszoda is volt. A két hét alatt sok szöuli megcsodálta a karcagi csipke­készítést. A bemutatók közötti szabad idejében a tervezőnő igyekezett megismerni az ottani népművészetet is, így megnézte a világhírű selyemhímzéseket, s a látottakat napi munkájában is hasznosítani kívánja.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom