Új Néplap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-15 / 267. szám

1996. november 15., péntek Megyei Körkép 3. oldal Millecentenáriumi vetélkedő Karcagon Ajándék nekem ez a mai nap - mondta Karcagon, a Déryné Művelődési és Ifjúsági Köz­pontban megrendezett mille­centenáriumi vetélkedő döntő­jén Lezsák Sándor, az MDF or­szágos elnöke, a zsűri elnöke. Mint elhangzott, 1100 esz­tendő alatt a Kárpát-medencé­ben nagyon nehéz volt megma­radni, magyarnak maradni, amikor az ország önbizalom hi­ányában szenved. Mindent meg kell tenni azért, hogy a polgá­rok önbizalmat kapjanak, mert akinek ez nincs, az vezethető, félrevezethető, irányítható, ká­bítószerezhető. A pártelnök szólt az Attila rockoperáról, melyet most a Kun László fog követni. Az embereknek min­dennapos honfoglalás kell, mellyel képesek gyarapodni. Kobzos Kiss Tamás előadó- művész műsora után a ver­senyzők adtak számot felké­szültségükről a honfoglalástól 1301-ig, az Árpád-ház kihalá­sáig. A zsűri tagjai (Lezsák Sán­dor, dr. Fazekas Sándor, Pet- rov István, Varga Mihály és Tóth István) a korhű ruhában való megjelenést is értékelte. Lezsák Sándor végül meg­emlékezett az ’ 56-os forrada­lom évfordulójáról, majd em­léklapot adott át András Já­nosnak, Benesóczky Dezsőnek, Décsei Istvánnak, Ökrös Ist­vánnak, Séllei Lászlónak és id. Szabó Jánosnak. - de ­Törökszentmiklóson befejeződött a központban lévő patikasarok felújítása. A gyógyszertárat a város, a mellette lévő üzleteket pedig a vállalkozók tataroztatták. fotó: m. j. Hálapénz vagy előre elvárt összeg? Tegnap kórházlátogatással és lakossági fórummal folytatódott a 100 éves a Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet elnevezésű rendezvénysorozat. , Polgármesteri vizit a Mátyás iskolában Amelyik iskolával sokat kel foglalkozni, azzal valószínűleg bajok vannak. Az a jó, ha egy oktatási intézmény körül jó ér­telemben vett csend van - mondta tegnap Várhegyi Attila, Szolnok polgármestere a Má­tyás Király Úti Általános Isko­lában tett látogatásakor. Egy sorozat vette ezzel kez­detét, ugyanis az iskolák fel­ügyeleti joga nemrégen vissza­került a polgármesterhez, és a megyeszékhely vezetője sze­retne személyesen is tájéko­zódni az aktuális helyzetről. Annak, hogy a Mátyásban kezdődött ez a feltérképezés, külön oka van. Az 1995/1996- os tanévben takarékossági okokból beolvasztották a Déli­báb Úti Általános Iskolát a Má­tyás Király útiba és ennek a döntésnek a következményeit is jött megvizsgálni Várhegyi At­tila. Az igazgatóval folytatott be­szélgetés felvetett egy problé­mát, mégpedig a körzethatárok nem megfelelő kijelölését. Mint az igazgató elmondta, abszurd például az, hogy a Zöld Iskola tőszomszédságában lévő Nyúl út a Mátyás körzetébe tartozik. A polgármester válaszában ha konkrétumot nem is mondott, de sejtetni engedte, hogy át­gondolják a körzethatárok kér­dését. P.E. Délután a kórház osztályait mu­tatták be az érdeklődőknek, este pedig lakossági fómmon adtak választ a kórház vezetői az in­tézmény életét érintő kérdésekre. Sajnos, a fómmon kevesen jelen­tek meg, a szolnokiak nem éltek a lehetőséggel, hogy közvetlenül a kórház vezetőitől kapjanak vá- \ laszt kérdéseikre, vagy mondják el észrevételeiket az intézmény­ben folyó munkáról. Bevezetőként dr. Varga Gábor főigazgató-főorvos adott tájékoz­tatást az intézmény helyzetéről. Az a tény, hogy ismét mintegy száz egészségügyi intézmény fi­zetésképtelen az országban, azt mutatja, hogy még mindig nem megfelelő a finanszírozás: A He- tényiről elhangzott, hogy amíg a kiadás állandó és változatlan, a bevétel „ingadozás” meghaladja a 30 százalékot. A megyei kórházban jelenleg 150 millió forintos a hiány, ami - mint Zsamay István gazdasági igazgatótól megtudtuk - a kórház éves költségvetésének mintegy 5 százaléka. A Hetényinek havonta 180 millió forintot kellene kapnia a működéséhez. A főigazgató-főorvos biztosí­totta a jelenlévőket arról, hogy a kórházban dolgozó szakemberek törekvése, hogy mindent megad­janak a betegeknek a szakma szabályai szerint. Leszögezte azt is, hogy a kórház anyagi helyzete nem veszélyezteti a működését. Az 1530 ágyas intézmény struktúraváltás előtt áll. Mint dr. Krasznai Géza klinikai igazgató ismertette, többek között baleseti sebészeti felvételi ambulanciára, rehabilitációs és ápolási osztály létrehozására van szükség. A lakossági fórumon szó volt a létszámkérdésekről is. Jelenleg 2283 dolgozót foglalkoztatnak, és mintegy 100 fős a létszámhi­ány (például az intenzív ellátás­ban, az ápolónői munkában). A bérek - mint az egészségügyben általában - alacsonyak, az átlag- fizetés havi bruttó 34 ezer forint. Egy kezdő orvos havonta 18 ezer forintot visz haza. Természetesen téma volt a há­lapénz is. A főigazgató-főorvos úgy foglalt állást, hogy a hála­pénz addig fog élni, amíg a fize­tések nem zárják ki azt. A hála­pénznek azonban valóban a hálát kell kifejeznie, nem pedig előre elvárt összegként kell szerepel­nie. TAkészülő nyugdíjreform- vezet - mely többek között az egyszerű járulékfizetésen túl a több lábon állás feltételeit teremti meg - valljuk be, nem könnyen „emészthető” téma. Az viszont tény, hogy a nyug­díjreformot a nyugdíjasok kárára nem szabad bevezetni. A reform célja, hogy általa az egész gazdaságot, s azzal együtt a benne részt vevőket is jobb helyzetbe hozza. Mindezt Ungar Klára ország- gyűlési képviselő (SZDSZ), a költségvetési bizottság tagja hangsúlyozta szolnoki sajtótá­jékoztatóján a nyugdíjrendszer reformjával kapcsolatban. Mint mondta, a cél az, hogy a nyug­díjreform igazi rendszerváltást jelentsen. A kötelező befizeté­sek mellett így megjelenne a tőkefedezeti rendszer, illetve a piac. Az új rendszer egyik ele­mét képezi a nyugdíj-előtaka- rékosság, amelynek összege így nem menne bele a „nagy ka­lapba”. Mint a képviselő asszony mondta, olyan rendszert kell ki­találni, hogy a járulékfizetési hajlandóság ne romoljon to­vább. Semmifajta vonzása nincs manapság ugyanis annak, amikor azt látjuk, milyen ma­gas járulékot fizetünk, és köz­ben hozzátártozóink milyen alacsony nyugdíjat élveznek. A mai rendszer úgynevezett be- szedő-szétosztó rendszer: be­szedjük a pénzt és kifizetjük, de nincs a gazdaságon átmenő ré­sze a pénznek. A tervezet szerint megjelen­nek a nyugdíjpénztárak, nyug­díjalap-befektetők a járulékfi­zetők pénzéből. Olyan nyugdíj- pénztárak jönnek létre, amelyek között tényleges piaci verseny folyik. Elhangzott, hogy a rendszert nem lehet minden rétegre beve­zetni majd. A frissen belépőkre kötelező érvényű lesz, a többi­eknél választható. Kérdés, hogy a jelenlegi társadalombiztosí­tásból hányán mennek majd át ebbe az új rendszerbe. Az új nyugdíjrendszer egyébként a képviselő szerint 1998. január 1 -jétől léphet majd életbe, egy­éves felkészülési idővel. B. Gy. % v Látlelet j Gyengéd ellenzék A viharos parlamenti csatározások ésddfohanások láttán akár úgy is tűnhetne, hogy az ellenzék teljességgel kíméletlenné vált. A gyen­gédség vagy a tapintat jelei aligha érzékelhetők, mivel önmaga két éven belüli leváltásával vélhetően már tisztában lévő kormányzati elit amúgy sem érdemel könyörületet. Látszólag ez így is van, ám közben arról sem szabad elfeledkeznünk, hogy a kíméletesség nem politikai kategória, hanem sokkal inkább egyféle magatartás erköl­csi jellemzője. Akárcsak az egyetértés, a harag és a szeretet is. Ha a körültekintő tapintat egyáltalán fontossá válhat, annak kiváltó oka mindenképp a kölcsönös tisztelet. Akár ellenzéki, akár kormány­zati szerepekről van szó. Habár könnyű utólag magyarázni, hogy az előzetes megegyezés ellenére miért változtak meg a szavazati arányok (mint a legutóbbi alkotmánybírói választáskor), de azt mégsem hagyhatjuk figyel­men kívül, hogy a hatalom főszereplői egyre arrogánsabbak. Mintha csupán azzal lennének elfoglalva, miként tudják vetélytár- saikat kellemetlenebbnél kellemetlenebb helyzetbe hozni. Eseten­ként azzal is számolva, hogy a jövőbeli cselekvőképesség elsor­vasztását sohasem lehet elég korán elkezdeni. Éppenséggel annak a logikának az alapján, hogy a lehetséges kurzusváltás mégsem történjen annyira könnyen. S ebben is van igazság, hiszen az eltelt időszak bárkit meggyőzhet arról, hogy a kormányzati hatalom vajmi keveset tett a tömeges elszegényedés vagy teljesítmény nélküli vagyonfelhalmozás korlátozásáért. De nem volt képes mérsékelni a társadalom végletes kettészakadását sem, s legfeljebb akaratlanul is abban segédkezett, hogy mára a maffiagazdaság szinte mindent behálóz. Méghozzá annyira szöve­vényesen, hogy az előrejutás, a személyes felemelkedés záloga ma már nem a tudás és a tehetség, hanem a megállíthatatlanul terjedő korrupció és törvényszegés. A hatalmi elit önző érdekeitől nem tel­jesen függetlenül, vagy attól a körülménytől sem el választhatóan, hogy az alattvalói állampolgári lét fenntartása még mindig kifize­tődőbb az anyagi és szellemileg független polgári középosztály megerősödésénél. Mert nyilván ez azzal a következménnyel is járna, hogy az ön­ámító politikai hazugságokban egyre kevesebben hinnének. Hosz- szabb távon pedig nem lennének áldozatai azoknak az ábrándok­nak, melyek a társadalmi és kulturális felemelkedés látszatát hor­dozzák. így ha bárki is komolyan gondolná, hogy túljutottunk a holtponton, ebben nem fedezhetünk fel mást, mint indokolatlan po­litikai buzgalmat. Vagy esetleg az eszmei elkötelezettségből szár­mazó vágyakozást az elviselhetőbb jövő iránt. Csakhogy ez a biza­kodás is azt igazolja, hogy minden élményünk több annál, amit át­élünk belőle. S bármennyire engesztelhetetlen is az ellenzék, illetve a látványos szembenállás akármelyik formáját is alkalmazza, gyengédsége elsősorban abból ered, hogy igazából képtelen a dol­gok menetén változtatni. Tiltakozását és egyet nem értését így is, úgy is demonstrálhatja, jogai viszont addig teijedhetnek, ameddig a választópolgári akarat keretei kijelölik. Viszonylagos előny legfel­jebb abból származhat, hogy a bírálat fegyverét bátran alkalmazhat­ják. Gyengéden vagy durván egyaránt. Kerékgyártó T. István ^Szigorít a Matáv/ A Matáv péntektől szigorúbban lép fel a nem fizetőkkel szemben. A cégnek az előfizetők több tíz- milliárd forinttal tartoznak, ez az összeg eléri a kéthavi teljes bevé­telüket. A módosított üzletsza­bályzat szerint a Matáv korlátoz­hatja távbeszélő szolgáltatást a fi­zetési határidő lejártát követő nap­tól kezdve, ha a tartozás összege eléri az egyéni előfizetők esetében a 30 ezer forintot, közületi előfize­tőknél a 90 ezer forintot. Az előfi­zetőt ezt követően is lehet majd hívni, ő azonban csak a segély­kérő hívószámokat használhatja. Több a munkanélküli (Folytatás az 1. oldalról) Törökszentmiklóson és Martfűn. A pályakezdők aránya a munka- nélkülieken belül 9,3 százalék. Jövedelempótló támogatásban 14 ezer kilencszáztizenöten részesül­tek. Segélyt, járadékot 6975-en kaptak. Az irodák 3494 álláshelyet kí­náltak októberben. A legtöbb ál­lásajánlat Szolnokon és Jászbe­rényben van, míg a felkínált mun­kahelyek száma Tiszafüreden, Martfűn és Kunszentmáronban a legalacsonyabb. Az elmúlt hónapban két mun­káltató jelentett be létszámleépí­tést. Összesen 58 dolgozótól vál­nak meg. Az egyik mezőgazda- sági, a másik szállítási cég. Mind­két szervezet az átalakulást jelölte meg a leépítés legfőbb indoka­ként. Januártól októberig harminchá­rom munkáltató összesen 1248 dolgozó leépítését jelentette be a munkaügyi központ kirendeltsé­geinek. Ez feleannyi, mint a tava­lyi év hasonló időszakában. A munkahelyek megszűnése több mint 40 százalékban a fel­dolgozóipari, 14 százalékban a szállítási és 10 százalékban a me­zőgazdasági cégeket érintette. Poharakba vizet önt a robot j A Gépipari, Közlekedési Szakközép- és Szakképző Iskola a Tanexpón Szolnokon, a Városi Művelődési Központban ma zárul a Tanexpo ’96 háromnapos kiállítás és előadássorozat. Bár­mikor mennek a látogatók a rendezvényre, a „Gépipari” te­vékenységét bemutató területen mindig sok érdeklődőt ta­lálnak. Gúth Ferenc tagintézmény-vezetőt, a kiállítás egyik létrehozóját erről is kérdeztük.-Az iskola láthatóan szívügyé­nek tekintette, hogy bemutatkoz­zon a Tanexpón. Mi volt a céljuk ezzel?-Az elsőtől kezdve minden szolnoki Tanexpón jelen voltunk. Jó alkalomnak tekintjük ezt a ki­állítást, hogy megmutassuk hét­köznapi életünket. Ezért örül­tünk, amikor értesültünk „A fo­tográfiáért...” Alapítvány kezde­ményezéséről.-A bemutatkozás láthatóan sikeres.- Igyekeztünk érdekessé tenni. Bemutatunk egy robotot, amely eszterga- és marógépet szolgál ki, de a gyerekek most arra progra­mozták be, hogy vizet öntsön egyik pohárból a másikba. Ennek nagy sikere van. De sokan meg­nézik az iskola életét egy televí­ziókészüléken folyamatosan be­mutató filmet is.-Kinek akarnak elsősorban bemutatkozni?- Az egész városnak, de külö­nösen az általános iskolák végzős tanulóinak és szüleiknek, a pá­lyaválasztás megkönnyítésére. De az üzemek képviselői is hasz­nos tapasztalatokat szerezhetnek itt, megláthatják, milyen techni­kai kultúrával rendelkező mun­kaerő áll majd rendelkezésükre néhány év múlva.- Vannak beiskolázási gond­jaik azért kell fölkelteni az álta­lános iskolások figyelmét?-A szükséges létszám meg­lesz, ilyen jellegű gondunk nincs, de jó volna szélesebb körből vá­logatni.- Önöknek milyen haszonnal járt a Tanexpo?- Mint minden iskola, mi is megismerhettünk szemléltető eszközöket, programokat, au­diovizuális eszközöket. Ez az oktatásban és a körülötte dolgo­zókat közös gondolkodásra ösz­tönzi.- A bemutatkozás nyilván nem ér véget a Tanexpóval.- Természetesen nem, több­féle rendezvényt tartunk az isko­lában az érdeklődőknek. Legkö­zelebb december 5-én pályavá­lasztási nyílt napra várjuk leendő tanulóinkat és szüleiket az isko­lában 8 és 16 óra között. B. A. l A politikából a gazdaságba Tegnap este a Gösser Sörö­zőben a Klub Szolnok ven­dége Nagy Imre volt, a Caola Rt. vezérigazgatója. Beszélt életéről, arról, hogy egyetemi diplomája megszer­zése után először matemati­kusként dolgozott, majd a po­litika elszólította. Függetlení­tett munkatársként a KISZ-be került, és ott különböző beosz­tásokon át évek alatt első em­ber lett. 1990 elején döntenie kel­lett: a rendszerváltozás után is marad-e a politikai pályán, vagy a gazdasági élettel pró­bálkozik. Először a sajtókiadásban ta­lált helyet, de ez is félig póli- tika volt, ezért kevés tőkével saját céget létesített. A Caola magyar nagyválla­lat privatizációjában hárman versenyeztek, és a végén az ő csoportjuk kaphatta meg a cé­get. Szerencséjük volt, hogy a multinacionális óriásvállala­tok nem bíztak a Caola sikeré­ben, leírták azt, életképtelen­nek tartották, így el sem indul­tak a pályázaton. A jelenlegi helyzetet úgy jellemezte, hogy most még ugyan megy a szekér, évi 2 milliárd a forgalmuk, és mint­egy 1400 dolgozót foglalkoz­tatnak, ugyanakkor tudják, hosszabb távon képtelenek versenyezni azokkal a cégek­kel, amelyek mondjuk csak reklámra sokszorosát költik a Caola éves bevételének. Ezért 8-10 év múlva - tisz­tában vannak vele - vagy be­olvadnak, vagy sikerül olyan szerződéseket kötniük, hogy szerény részesedésük azért nekik is maradjon a piacon, esetleg az ország bizonyos ré­szein. Azt is hangsúlyozta, jelen­legi beosztásában talán még két-három évig marad, hogy azután mit szándékozik csi­nálni, bizonytalan, mivel a bankvilágba nem sikerült be­törniük - mondotta tegnap este Szolnokon Nagy Imre. D.Sz.M. I Reform kell, de nem a nyugdíjasok kárára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom