Új Néplap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-14 / 266. szám

4. oldal A Szerkesztőséi* Fostájából 1996. november 14., csütörtök Küldjön egy képet! A jászladányi fazekasmester és családja A felvétel 1938-ban készült Jászladányban. A képen Panyik János fazekasmester, fe­lesége Lázár Etelka, a családtagok és a rokonok. Panyik Béla, Szolnok Atomerőmű-bővítés helyett: Az egészség megőrzésére legyen pénz Köszönjük a városrész nevében Pletykafalu lakói nemcsak az ígéreteket kérik számon a város pol­gármesterétől és munkatársaitól, számon tartják azt is, amit kaptak. Aki nyitott szemmel jár, észreveheti, hogy az elműlt egy-két évben többet fejlődött a városrész, mint az előző évtizedekben összesen. Nemrégiben készült el például a Hajnóczy út szilárd burkolata. Ta­lán a véletlen is segítette megvalósulását, hisz éppen akkortájt jut­tattuk el kérésünket a polgármesteri hivatalhoz, amikor az önkor­mányzat vezetői Pletykafaluban jártak, s személyesen győződhet­tek meg az áldatlan állapotokról. Ha városunk más része is olyan ütemben fejlődik, mint ahogyan Pletykafalu, helyénvaló lesz a tábla a város szélén: „Európai tele­pülés”. S. I., Szolnok Védőnők szakmai napja Utazgatunk... A múltban még elérhetetlen­nek tűnő távolságok mostanra természetes közelségbe kerül­tek. Alig van hónap, hogy ne utazna ide, a szomszédba - Japánba, Kanadába, Egye­sült Államokba, Belgiumba stb. - vezetőink közül valaki. Aki figyelemmel kísérte az el­telt hét szűk esztendőt, észre­vehette, hogy soha nem látott méreteket öltött az utazási kedv. Persze akinek nem futja a 100 forintos kenyérre, aki­nek megfizethetetlenek az energiaárak, aki aggódva nézi az egészségügy összeomlását, az oktatás lehetetlen helyze­tét, másképp fogadja az uta­zásról szóló híreket. Tudom, olyanok is vannak, akik most azt mondják: az or­szágért, a megyéért, a váro­sért történik mindez! Ebben is van igazság. De talán haszno­sabb lenne most oda tenni az utazásra szánt (szórt) pénzt, ahol segítségre van szükség. Hadd lenne nekünk is egy kis örömünk ebben a nagy sze­génységben! Kántor István, Szolnok Háromszáz résztulaj donosnak A jászladányi Idősek Ta­nácsa tájékoztatja a szö­vetkezeti résztulajdonoso­kat, hogy az ügyükben ho­zott cégbírósági határozat a művelődési házban hiva­talos munkaidőben megte­kinthető. Banktitok? Öt éve is van talán, hogy hal­lottam: az egyik észak-európai ország 100 millió dollár köl­csönt ad három és fél százalé­kos kamatra az újjáalakuló magyar mezőgazdaság támo­gatására, a színvonal fenntar­tására, emelésére. Ugyanezzel a céllal a Világbank kétszázöt­venmillió dollárt .adott ugyan­csak három és fél százalékos kamatra. Aztán azt hallottuk, hogy ezt a hitelt kedvezmé­nyesen, 16 százalékos évi ka­matozás mellett kaphatják a termelők. Már aló százalékos kamat is sok, hát még a többi! A magyar mezőgazdaság ezt a kamatot soha nem tudja kiter­melni. Viszont bankoknak rö­vid idő alatt többmilliárdos nyereséget hoztak. Hány szor­galmas, hitelre kényszerülő emberről kellett ehhez le­nyúzni a hetedik bőrt is? De ha már van ez a nyereség, vajon hóvá kerül? Vagy ez is bankti­tok? Id. Kanta Gyula Berekfürdő A levelekből válogatunk. Az írásokat rövidítve kö­zöljük, tiszteletben tartva a levélíró mondanivalóját. A témának akkor is nyil- vánosságot adunk, ha ne­künk arról esetleg más a véleményünk. Névtelen vagy címhiányos leveleket nem közlünk. Az oldalt szerkeszti: Kácsor Katalin A világhírű atomtudós, Teller Ede legutóbbi látogatása al­kalmával a paksi atomerőmű bővítését javasolta. A kijelentés óta eltelt egy-két hét, de sem­miféle reagálásról nem kaptunk hírt. Vártuk pedig, hogy a kör­nyezetvédők szót emelnek. Kö­zömbössé váltak volna, vagy kedvezőbb anyagi helyzetük reményében e kényes kérdés­ben nem tudnak ellentmon­dani? Bennem még elevenen él az az április 30-a, amikor tu­domást szereztünk a csernobili A természet is kegyes volt hoz­zánk: hét ágra sütött a nap - mintha be akarta volna ara­nyozni az idősek életét; János- hidára voltak hivatalosak a la- dányi, szentgyörgyi és boldog­házi nyugdíjasok egy kis mula­tozásra. Több százan jöttek össze. A feldíszített termet csőszök vi­gyázták, lesben álltak arra az esetre, ha valaki kísértésbe esne. Az előrelátó csőszök egy- egy ifjú leányt vagy fiút is ma­guk mellé vettek. Nagy taps közepette megérkezett a zene­kar is, akiket már jól ismertünk mindannyian. A zeneszóra tragédiáról. Emlékszem, azok­ban a napokban katonák - de gondolom, mások is, akik is­merték a veszélyt -, gyermeke­iket nem engedték játszani a homokozókban, egy pár napig igyekeztek zárt helyen tartani óTet. A kerti primőr árukat sem tudták eladni a termelők, senki nem merte megvenni. Egyesek azóta is érzik egészségükben a változást. Milyen jó lett volna, ha mindannyian tudatában va­gyunk akkor legalább a legegy­szerűbb védekezési módoknak! táncra perdültek a nyugdíj-ki­egészítésként munkában meg- edzett lábak; mások barátkoz­tak, panaszkodtak meg örültek egymásnak. A nagy forgatag­ban mindjárt lett is dolguk a csőszöknek, s busásan fizettek azok, akik kacérkodtak a szőlő­fürtökkel. Igazán jól szórakoz­tunk. Aztán a szakácsok is fel­tálalták az alkalomra kínált ha- rapnivalókat. A ladányiak vers­faragója rigmusokban szólt az egybegyűltekhez, de köszön­tötte a vendégeket a boldoghá­ziak versmondója is. Az estébe hajló mulatságról jóleső fáradt­sággal keltek útra az emberek, s És az is, ha időben értesülünk. Tisztelem a világhírű atomtu­dóst, de én laikus mégis azt akarom, hogy ne legyen atom­erőmű-bővítés. Kis nemzet va­gyunk. Ne tűnjünk el a föld szí­néről egy esetleges atomka­tasztrófában. Nálunk - jelen gazdasági körülmények között - biztonságos atomerőmű-bőví­téséről még álmodni is veszé­lyes. Ha pedig volna rá mégis pénz, azt állítsák az egészség szolgálatába! Farkas Kálmánná, Szolnok köszönték a szép napot a jános- hidai időseknek, az önkor­mányzatnak és a művelődési ház vezetőjének. Egymástól a viszontlátás reményében bú­csúztak. Elhatároztuk, hogy máskor is összejövünk. A Tél­apó-ünnepségre a jászalsó- szentgyörgyiek tervezik a meg­hívást, de már a farsangról is szó esett Jánoshidán. A nőnapot a ladányiak rendeznék, strand­időben Jászboldogházán talál­koznánk. Természetesen a ter­veket ki-ki a saját klubjában még egyezteti a tagsággal. Gavaldik Mihály Jászladány A Napforduló Szolgálat házá­ban - meghívott nyugdíjas kol­léganőinkkel közösen - csalá­dias hangulatú szakmai napot rendeztünk október utolsó nap­ján. Dr. Koleszár István előadá­sában az új tápszerekről, dr. Stadler Andrástól a legújabb fogamzásgátlóról hallottunk előadásokat. A védőnők választ Csak kemény fejű, érett káposz­tát használjunk (az éretlen megbámul, megpuhul). Minden kilogrammnyi alapanyaghoz adjunk 2,5-3 dkg sót. Hordóba, üveg- vagy zománcozott edénybe rakjuk bele, aminek a fedele nehezékkel lenyomható. Törekedjünk arra, hogy a le­döngölt káposzta minél több levet engedjen, ezzel ugyanis elősegítjük az erjedést (ha rosz- szul végezzük a döngölést, kel­lemetlen szagú lesz a káposzta kaphattak munkájukkal össze­függő kérdésekre is. Rendezvé­nyünket az önkormányzat egészségügyi szolgálata, az Or­ganon, az Egis-Nutricia, a Egis Gyógyszergyár Rt. és a Nap­forduló Szolgálat támogatta, amit ezúton is köszönünk. Túra Edina szakosztályvezető Védőnők Egyesülete, Szolnok és megpuhul). A rétegek közé tegyünk babérlevelet, kö­ménymagot, feketeborsot, tár­konyt, szeletelt birsalmát, al­mát, tormát, répát. A 15-20 C- fokos helyen 11-14 nap alatt a savanyítás lezajlik. A kész ká­poszta véglegesen 2^4 fokos helyre kerüljön. A felszínen ke­letkező habot hetenként szed­jük le, a fedőt is tisztítsuk meg, különben a lé megnyúlósodhat. A levet, ha szükséges, pótoljuk sós vízzel. Tavaszig eláll. A jászkiséri Nemes György és felesége, Juhász Eszter nemrégiben ünnepelte az ötvenedik házassági év­fordulót. A református templomban immár másodszor fo­gadtak hűséget egymásnak. A bensőséges családi ünnepen három fiuk, három menyük és hét unokájuk köszöntötte az idős házaspárt. (beküldött fotó) Az átlagemberek tipi­kus hibájába esve eddig mi is csak a legismer­tebb vidékeit kerestük az országnak, nem sejtve, milyen gyöngyszemeket szalasztunk el a szerényebben meghúzódó falvak, kisvárosok el­kerülésével. A Jászság varázsa eddig ismeret­len maradt előttünk. Az alföldi panoráma ha­sonlít a Kisalföldhöz, a települések viszont tel­jesen mások: festőiek a zegzugos „összevissza­ságban ” elágazó utcák. Szálláshelyünk egy csa­ládi házban volt; tapasztaltuk a helybéli embe­rek vendégszeretetét, közvetlenségét. A Jász ét­teremben finom vacsorákat ettünk, jólesett az udvarias kiszolgálás, a gusztusos terítés és tála­lás. Híres festőjére, Vágó Pálra és a róla elne­vezett múzeumra s nem utolsósorban termál­fürdőjére büszke lehet a város, de a különleges formájú templom két tornyára is, amely méltó­sággal uralja a főteret. Magyarként megta­pasztaltuk a magyarok szíves vendégszeretetét, hiszen amikor lepakol­tuk a holminkat és elő­készítettem a rajztáblát a fehér akvarellpapír- ral, odagyűllek az emberek. Egyik kedves lakó kis széket adott kölcsön, a másik szőlőt hozott. A környező falvakból csak Jászdózsára jutot­tunk el. Megcsodáltuk az országban is ritka építményt, az ötlyukú hidat, Jászberénybe kel­lemes sétát tettünk a szépen gondozott város- központban, megnéztük a barokk főtemplomot, a Jász Múzeum kincseit. A Jászsági Falusi Turizmusért Egyesület di­cséretes munkába kezdett a kevésbé ismert fal­vak, tájak népszerűsítésével. Jól éreztük itt ma­gunkat. Kedves élmény marad, s most már azt is tudom, hogy nem kell a szépért feltétlenül kül­földre utazni. Horváthné Békés Viktória, Rajka A Jászság gyöngyszeme Idősek szüreti bálja Jánoshidán Tisztelt Pitti Zoltán! Adóigazolványommal együtt megkaptam üdvarias és tisztelet- teljes tájékoztatóját. Üröm volt az örömben, hogy levelében számos helyesírási hiba fordul elő. Csak néhányat említek ezekből.- Az és, illetve vagy kötőszók elé vesszőt kell tenni, ha tag­mondatokat kötnek össze (Általános iskolai nyelvtankönyv, 8. oldal),- az 1997. január 1-től helyesen így írandó: 1997. január 1- jétől (A magyar helyesírás szabályai 296. sz.),- az 1996. Október 18. pedig helyesen: 1996. október 18. (fenti tankönyv 6. o.). Az ügyfelekkel való bánásmódjuk és számítógépes nyilván­tartásuk kitűnő (5*), de helyesírásuk egy jobb általános iskolá­ban is elégtelen (1). Tisztelettel: Júrás Mihályné magyartanár, Szolnok Készítsünk savanyú káposztát őszbúcsúztató a jászapáti óvodában Gyönyörű napsütésben kezdtünk a gyűjtéshez: a gyerekek lelkesen hozták a gyümölcsöket, zöldségfé­léket, terméseket, faleveleket, amelyekkel az óvoda udvarát dí­szítettük fel. Tajti Mihály és Gu­lyás Bálint kévébe kötött kukori­caszárat és sok-sok tököt adott. A szórakozás napját ugyan megzavarta kissé az esőbe forduló idő, de ez óvónőink lelkesedésén mit sem változtatott: csodálatos falusi gazdasági udvart varázsol­tak. Amikor a gyerekek birto­kukba vehették az udvart, szemük- szájuk tátva maradt a varázslattól. Az eső miatt aztán behúzódtunk az épületbe: versek, dalok és táncház tette vi­dámmá a napot. A népviseletbe öltözött óvó nénik nagy tetszést arattak. A mezőgazdasági szakközépiskola gyermekeinket almával ajándékozta meg. A készülődés, az ünnep öröme, jó hangulata újabb élménnyel gazda­gította a kicsik érzésvilágát. Fényképek örö­kítették meg a napot, melyből egy itt is lát­ható. Pallagi Imréné, tagóvoda-vezető A tiszaszőlősi temető szomszédságában November elseje mindenszentek napja, másodika a halottaké. A temetőbe megyünk ki ilyenkor, emlékezünk szeretteinkre. En is ezt tettem. A tiszaszőlősi temetőben kerestem meg halottaim sírját; ott nyugszik két bátyám, édesapám és sok közeli rokonom. Virágot vit­tem sírhantjukra, és csendben elégettem értük egy-egy gyertyát. Ez így természetes. De az már nem, hogy a temetőhöz vezető utat sze­métlerakónak használják. Es egyre szaporodik a szemét. Ebben a faluban az elhunytakat egy hatalmas szemétdomb mellett kísérik utolsó útjukra. Szomorú. Ismervén szülőfalumat, tudom, lenne máshol is helye a telepnek. Nem zavar senkit ez az állapot? - teszi fel a kérdést levelében Boros Linda Tiszafüredről. Hogyan szüntethető meg ez a helyzet? - kérdeztük mi is a Ti­szafüredi Városgondnokság ve­zetőjétől, Katona Györgytől:- A közigazgatásilag Tisza­füredhez tartozó Szőlősön rég­óta gondot jelent a szemét elhe­lyezése. A probléma az, hogy évekkel ezelőtt a temető mel­letti kubikgödör lett a „hivata­los” szemétlerakó hely. Az is igaz, hogy sokan megspórolják a plusz métereket jelentő fu­vart, s egyszerűen az út mellé borítják le szemetüket. Ameny- nyire a városgondnokság lét­száma és pénzügyi keretei en­gedik, igyekszik szigorítani a térségben az ellenőrzéseket. A megoldás azonban az lenne, ha külterületre kerülhetne ki a va­lóban szerencsétlen helyen lévő (és szabálytalanságra is csá­bító) szőlősi szeméttelep. Biz­tató lehet levélíró számára is, hogy Tiszafüred már egyeztet a szőlősi illetékesekkel. Ha ren­deződik a tervezett új telep földtulajdonjoga, megoldódik az ügy, ami jogosan borzolja a jóérzésű, törvénytisztelő hely­béliek idegeit. Addig azonban maguk a sző- lősiek is tehetnek azért, hogy rend legyen a rendezetlenség­ben: vagy úgy, hogy betartják a szabályokat, vagy segítenek a szabálytalankodók lefülelésé­ben. Mindenszentek előtt egyébként a városgondnokság munkatársai kinn jártak, és igyekeztek mindent megtenni a rendért a temető és a hivatalo­san kijelölt szemétlerakó hely környékén.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom