Új Néplap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-02 / 256. szám
1996. november 2., szombat 5. oldal Körkép Nézőpont Utak a temetőkbe Ezek az utak olykor láthatóak, máskor láthatatlanok, mert a képzelet fekete paripája röpít el bennünket valakihez, valakikhez. Azokhoz, akiket szerettünk, akik minket szerettek, de most már poraikhoz csak akkor lehetünk közel, ha a bevégzett életek kertjében megállunk a hantjuk előtt. Ezekben a napokban szaporodnak az útjaink a temetőkbe. Talán csak az egészen kicsik, a betegek, a járni nem bírók nem mennek. Furcsa ellentmondása az életünknek, hogy minél több az évünk, annál több a halottunk, hiszen aki sokat él, sokat temet. Elmegyünk hát a szüléinkhez, a nagyszülőkhöz, a kedveshez, a rokonokhoz, jó ismerősökhöz, sajnos olykor a gyerekünkhöz. Óvatosan lerakjuk a koszorút, a virágokat, gyertyát gyújtunk az emlékükért, és arra gondolunk, milyen jó volt, amikor még éltek. Eszünkbe jut egy-egy jellegzetes mondatuk, a kezük melege, a mosolyuk, felvillan az arcuk, látjuk őket, ahogy leülnek a székre, vagy fáradtan hazatérnek a munkából. Hirtelen az élet apró neszei: távoli kutyaugatás, kocsizörgés, varjúkárogás visszazökkentenek bennünket a valóságba. Még maradnánk, mert jó volt felidézni a közös múltat, idejönni, de megy a vonat, a busz, s egy távoli, másik temető is vár bennünket. Sietni kell, mert a hamuszín alkonyat messze az ég alján már finom fátylat terített a távoli erdőre. Áltatjuk magunkat: kijövünk megint, talán hosszabb időre; de az élők |. már csak ilyenek, mindig menniük kell. Kicsit kerülünk, ismerősökkel váltunk pár szót, és most vesszük észre a másik soron azt a halmot, amely felett csak egy fejfadarab málladozik, és amelyikre már senki sem visz virágot. Gondolatban leteszünk rá egy szál szegfűt, megsimogatjuk a tekintetünkkel, hiszen a lenn nyugvó fenti házát már csak az évszakok díszítik. Szívünkbe nyilallik ötven, nyolcvan év múlva a mienk is hasonlóan néz ki, ilyen lesz. Ha egyáltalán meglesz, hiszen az emberélet velejárója az: több-kevesebb időt eltöltünk fenn, mert az utak - akár hosszúak, akár rövidek - általában utoljára valamelyik temetőbe vezetnek. Jó az anyaföld, mivel minden teremtett lelket befogad. Azért nem szeretnénk siettetni az elmúlást, még élni lenne jó, hiszen annyi, de annyi a teendő. Az egyik valószínű az, hogy ilyenkor, október-november fordulóján többet gondolunk a bevégzett életek kertjében nyugvókra. Vézna már a napsugár, mert vagy szitál a köd, vagy esőcsepp permetez: halottak napjához értünk. Ne feledkezzetek meg róla, emberek! Híven a hagyományokhoz Aranykampós juhász Túrkevén A nagy juhtenyésztési hagyományokkal rendelkező Túrkeve hírnevét ezúttal is országosan öregbítették a közelmúltban rendezett OMÉK-on. A Juh-Hal Kft. által öttagú csoportokban felvonultatott magyar meri- nói juhokkal nem kevesebb mint hat díjat szereztek. Aranyérmet nyert a 12-18 hónapos egyedekből álló növen- dék-jerkecsoport. Ezüstérmet nyert a növendék kos„csa- pat”, bronzéremmel pedig az anyajuhokat tüntették ki. A sor ezzel még nem zárult le, két különdíj is társult az érmek mellé. Egy hatalmas serleg jelzi, hogy a keviek mutatták be a közönségnek a magyar me- rinó fajta legszebb tenyész- jerkéjét. A Magyar Juhtenyésztő Szövetség díszes trófeája, szakbizottságának különdíj a azért jutott a nagykunságiaknak, mert az ágazatban legjobban felkészített, minőségi állományt mutatták be. Amire a kft. tagjai különösen büszkék: az ország öt legkiválóbb juhásza között szerepel Finta Imre tenyésztési brigádvezető. A híres juhászdinasztia 55 éves tagja Aranykampó-díjat kapott. Az ember azt gondolná, hogy ekkora siker birtokában minden rendben van a kevi juhászok háza táján. Koránt sincs így. Mint Kádas Antal ügyvezető elmondotta, a városban négy és fél ezer juhot tartanak, amelyből kilencszáz anyajuh. A közgazdasági környezet nem kedvez a tenyésztői munkának, az ágazat bevétele még a kiadásokat sem fedezi. A helyzet úgy néz ki, hogy a jelenlegi szint tartásáról sem lehet szó a közeljövőben. Egyetlen lehetőségnek látszik a bárányexport növelése, a kereskedők ugyanis szinte vetélkednek a minőségi tápon tartott, hizlalt bárányokért. Törekvésük, hogy gyarapítsák az ikerelléseket. Eddig ugyanis kilencszáz anyánál csupán 35-40 esetben jön egyszerre két bárány a világra.-endrész CENTRUM ÁRUHÁZ SZOLNOK tBiztonédg - diomfott 9iéntjeíem *118781/1H* Olasz bébibútorokkal, babakocsikkal, csecsemőápolási cikkekkel és egyéb termékekkel várjuk a mamákat és papákat november 1 ■ jétől a megújult kultúrcikk osztályunkon. Nálunk mindent egy helyen talál meg, amire a babának szüksége lehet. Nem mindenkinek kötelező Fényképészek mestervizsgája A fényképész szakma egyike annak a négyszáz mesterségnek, amelyek műveléséhez a kamarai törvény mestervizsga-kötelezettséget ír elő. A Magyar Kézműves Kamara folyamatosan dolgozza ki a vizsgaszabályzatokat. Az első tíz szakma követelményrendszere már a közlönyben is megjelent, a következő tíz között - lehetséges, hogy még az idén - ott lesznek a fényképészek is. Akik körében szinte kitapintható a félelem a hetven-száz- ezer forintra becsült vizsgadíjaktól, és az ugyancsak „zsíros”, azaz sok pénzbe kerülő tanfolyamoktól. Legtöbbször azzal érvelnek, hogy esetükben felesleges a mestervizsga, hiszen az általuk teljesített szolgáltatás nem járhat a későbbiekben - mint például az autószerelők tevékenysége - vagyoni és baleseti kárral, személyi sérüléssel. Baráth Károly- Mi időben szóltunk, hogy aki csak teheti, még a régi feltételek szerint, amikor még önkéntes volt, szerezze meg a mestervizsgát - mondja Jászberényben Baráth Károly, a Magyar Fényképész Ipartestület társelnöke, a Jász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Ipartestületek Szövetségének elnöke. - Szükséges időnként a megmérettetés, áz új ismeretek megszerzése, pótlása. A vizsgadíj mértéke változó lesz, akiknek pedig már megvan a vizsgájuk, azoknak nem kell újra vizsgázniuk, 55 év felett pedig szintén nem lesz kötelező. Akkor sem, ha a fényképész alkalmazottja rendelkezik ilyen vizsgával.- A fotóművészeknek kell mestervizsgázni? Jóllehet, közöttük sokan vannak, akik még szakmunkásvizsgát sem tettek.- Nem, mivel ők művészi termékkel - a festőművészekhez hasonlóan - jelennek meg, mint szolgáltatók a piacon.- Hány iparos megélhetési forrása ma a fotózás?- Országosan 2200-ra tehető a számuk. Magánbecslésem szerint harminc százalékuk rendelkezik mestervizsgával. S. Cs. J. Szakmai ellentét a Hetényi Géza Kórházban Mivé serdül a gyermekpszichiátria? A szakemberek szerint a lelki problémákkal küzdő gyermekek száma évről évre növekszik, hiszen a válások, a munkanélküliség, az elszegényedés kiváltotta stresszhelyzetek mind-mind kihatnak a családok, s bennük a „leggyengébb láncszem”, a gyermekek lelki fejlődésére. Mindeközben gyermek- és serdülőpszichiátria alig található az országban. Ilyen kivétel a szolnoki Hetényi Géza Kórház, ahol működik egy részleg. Vannak, akik szerint nem úgy, ahogy erre szükség volna ... Vaskos dossziéval a hóna alatt kereste fel szerkesztőségünket dr. Sági László gyermekpszichiáter. Mint mondta, muszáj megszólalnia a megyei gyermekpszichiátriai ellátás érdekében. Szeptember 30-tól újraindult ugyan a gyermek- és serdülőpszichiátria a Hetényi Géza Kórházban, csakhogy nem az indokolt szakmai elvárások szerint. A történet még ez év július elsejére nyúlik vissza, amikor átmenetileg bezárták a gyermekpszichiátriát szakember- hiány és az ott tapasztalt áldatlan állapotok miatt. A főigazgató felkért egy szakmai bizottságot, világítsák át a gyermekpszichiátriát, és tegyenek javaslatot a további működésre. Osztályból részleg- A bizottság javasolta, hogy a gyermekpszichiátria szervezetileg önálló osztályként működjék, 30-as ágylétszámmal - mutatja a jelentést Sági doktor. A gyermekpszichiátriának sajnos országos szinten sincs egységes szabályozása, a gyermek- gyógyászat és a felnőttpszichiátria között variálódik. Csakhogy mindkettőtől különbözik. Nem véletlenül kérték a gyermekgyógyászat, illetve a felnőttpszichiátria szakmai kollégiumai közös nyilatkozatukban a minisztériumot, hogy az európai normatíváknak megfelelően a gyermek- és ifjúságpszichiátriát hazánkban is alapszakmaként ismerje el. Sajnos ez máig nem történt meg. A jelenlegi felállás szerint mégsem önálló osztályként működik a gyermek- és serdülőpszichiátria. Tizenkét éves korig a gyermekosztály látja el a fekvőbeteg-ellátását, 12-16 éves korban egy serdülőrészleg, és 16 éves kor fölött pedig a 2. számú felnőttpszichiátriai osztály. Magyarán: a felnőttpszichiátria egyik részlege lett immár a serdülőpszichiátria, a gyermek-ideggondozó pedig még ez alá lett beillesztve. Ez pedig nem egészen az, amiről a szakmai vezetők javaslatot tettek - hangsúlyozza a gyermekpszichiáter. Szerinte kétséges az is, hogy csak tíz ágyra lenne szükség a pszichiátrián, miközben a bizottság 30-as ágylétszámot tartott megfelelőnek. A szakma megkeresésére a minisztérium ki is adott egy olyan véleményt, hogy egyetértenek azzal, mely szerint tovább már nem lenne ajánlatos csökkenteni a gyermekpszichiátriai ágylétszámot. A cikkben megfogalmazott, esetleg nehezebben emészthető szakmai kérdésekben, a vitában nem a mi feladatunk eldönteni, kinek is van igaza. Mégis teret és nyilvánosságot adunk a felvetett problémáknak, mivel a szakmai nézeteltérések „ho- zadéka” végül így vagy úgy, de a betegeken csapódik le. Ők pedig mindenkor csak gyógyulni vágynak... A gyermekpszichiáter felhívta a figyelmemet az államilag kötelezően finanszírozandó egészségügyi ellátásokról szóló törvényre, amely kimondja, hogy 1996-97-ben megyénként mekkora ágyszámot tartanak indokoltnak.- Az elvégzett számításaim szerint 70 gyermekpszichiátriai ágynak kellene lennie a megyében. Tehát a törvény sem tartja indokoltnak azt, hogy 10 ágy legyen - vonja le a következtetést dr. Sági László. Főellenőr Szegedről Dr. Varga Gábor főigazgató nem titkolja: kinevezésekor örökölte azt a helyzetet, hogy a gyermek- és serdülőpszichiátrián sok minden történt, csak az nem, amiért létrehozták.- Kiderült, hogy ez a színvonal nem üti meg azt a mértéket, amely a kórháznak szükséges. Ekkor jött az a bizonyos levél, ami úgymond provokált, hogy mi is lesz velük. Azonnali lépéseket tettem. A 12-16 éves korosztálylyal 8 plusz 1 ágyon üzemelt tovább a serdülőrészleg, a többieket pedig elosztottuk, hiszen a 16 év fölöttiek már beférnek a felnőttek közé, a kicsi gyerekeknek meg adva van a «gyerekosztály, ahol az ellátást biztosítani lehet, a gyermekpszichiáter szakmai vezetésével. így nem egy helyre zsúfolok be a kisgyerektől a 18 éves túlkorosig mindenkit, hanem szétosztva. Ahogy a főigazgató mondja, akkor vehető fel így a serdülőpszichiátriára a 12-16 éves korosztály, amikor a kritikus néhány napos kórházi ellátásra szüksége van, és utána visszacsatolhatja a gondozói tevékenységhez. Ezt úgy lehet megtenni, ha az osztálynak részlegévé válik a gondozás. Dr. Varga Gábor szavai szerint tisztában van azzal, hogy a felnőttpszichiátriai szakma nem felügyeli egyértelműen a gyermekpszichiátriát. Ezért is kérte fel dr. Vetró Ágnes egyetemi docenst Szegedről - aki egyben a Gyermekgyógyász Szakmai Kollégium Gyermekpszichiátriai Szakbizottságának vezetője -, hogy hetente egyszer legyen a rendszer főellenőre. Hol vezetnek az utak?- Nem hiszem, hogy Sági úr tud legjobban számolni az egészségpolitikában. Nagy bátorság lenne kimondani, hogy 70 ágy kell, hiszen nincsenek pontos eloszlások, nincsenek fix kontingensek az országban. Megállapítottuk az induláskori minimálisan szükséges ágyszámot, és amennyiben bizonyíthatóan tartós igény jelentkezik, akkor ettől akár feljebb is lehet menni - hangsúlyozza dr. Varga Gábor. Ha összeadjuk az ágyszámokat a különböző korosztályok esetében, akkor most is kijöhet a 30-as szám. A szakma sem sérül, mert nem a felnőttpszichiátria vagy a gyerekgyógyászat irányítja a serdülőpszichiátriát. Bizonyos abszolút korlátozás nélküli szakmai nyitottságot tettem lehetővé. Á legjobb megoldásnak tűnik az, amit most csinálunk. Hogy egy hasonlattal éljek, gyakorlatilag semmi mást nem csináltam, mint egy parkot, amelyben nem jelöltem ki előre az utakat, hanem felszórtam homokkal, és ahol jártak, oda raktam járdát. Ez történt most is. B. Gy. Vállalkozók és nem vállalkozók A vállalkozások száma Fegy- vemeken általában háromszáz körül van. Bármilyen hihetetlen, többségük mezőgazdasági termelő, hanem kereskedő, illetve ipari tevékenységet, szolgáltatást végez. Ami a munkanélküliek arányát illeti, ez errefelé is magas, húsz százalék körüli, ami a számok nyelvére fordítva, kisebb- nagyobb ■ ingadozásokkal hétnyolcszáz személyt jelent. Közülük mintegy háromszázan jövedelempótló támogatásban részesülnek. A szorgalmasabbak, főleg nyaranta, napszámba is eljárnak. Mostanság errefelé egy-egy átdolgozott nap után, tisztán ezer- kétszáz-ezerötszáz forint kerül a munkavállaló zsebébe. Tehát ennyi a napszám. Mint minden településen, itt is akadnak olyanok, akik sem a szocializmusban, sem a jelenlegi vadkapitalizmusban nem „fertőződtek meg” a munkától. A tapasztalatok azt mutatják, mindig voltak, vannak és lesznek olyanok, akiket nehéz megtanítani erre a nemes műveletre. Hiszen ők már ifjúkorban jól eszükbe vésték az állítást: miszerint a munkához úgy kell hozzáállni, hogy más is odaféljen. D.Sz.M. A tiszaföldvári takarékszövetkezet 1996. november 15-től az alábbi betéti kamatokat fizeti: Könyves betétek: Látra szólás 1 évre lekötött TL 1 éven túli változatlan évi 10 % évi 20 % évi 21,5 % Három hónapos sávos kamatozású Takarékszelvény évi 19 % Vállalkozói, forgalmazó számlabetétek után évi lekötés esetén, egyéni megállapodás szerint 7 % Lekötési idő előtti felvét esetén nem fizetünk kamatot. Kérjük ügyfeleinket, hogy elszámolási számlájukhoz bankkártya igénylése miatt keressék fel kirendeltségeinket. Tiszaföldvár és Vidéke Takarékszövetkezet Tiszaföldvár Kisújszálláson egy hétig Napirenden az iskolai munka Kisújszálláson november 4-13- ig pedagógiai napokat rendeznek, a'Kossuth Lajos Általános Iskolában és a városházán. Az iskolában hétfőn a cigány kultúráról és a rendőrség drogmegelőzési programjáról, kedden a tanulási folyamatok differenciálás sáról, az iskolai klíma- és tanulá- simotiváció-vizsgálat tapasztalatairól szólnak az előadók, szerdán az iskola belső értékelési rendszeréről, a tantárgyi mérés-értékelés eredményeiről, s a konfliktuskezelésről. Másnap a képességek vizsgálata és fejlesztése a téma. A városi pedagógiai hét keretében november 4-én fél 3-kor a városházán a közoktatási törvény módosításáról tartanak előadást. Kedden 17 órakor a Jubileum parkban emlékkőavatás, csütörtökön 11 -tői az Illéssy Sándor Szakközép- és Szakmunkásképző Iskolában névadó ünnepség lesz. Pénteken fél 9-kor a városházán az ezeréves magyar oktatásról beszélnek, majd értékelik a Pedagó- guspályák-pályázatot, valamint a pedagógiai programokról és az óvodai nevelés alapprogramjáról is tartanak előadást, s bemutatkozik a Nemzeti Tankönyvkiadó is. Szombaton 11 -kor az Ó-Arany iskola folyosóján emléktábla-avatás lesz Toroczkay Lajos és Endre nevelők tiszteletére. November 13-án nyílt napot tartanak az Illéssy Sándor Szakközép- és Szakmunkásképző Iskolában, majd 15 órától a városházán fórum lesz a nevelésről, az oktatásról az önkormányzati képviselők és a pedagógusok részvételével.
