Új Néplap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-13 / 265. szám

1996. november 13., szerda 7. oldal Az Új Néplap Karcagon Aki a virágot szereti... Herczegh Mihályné kedvenc virágaival Munkahely sérült embereknek A T. Humán Kft. a csökkent munkaképességűek foglal­koztatására öt éve működte­tett bedolgozói rendszert a városban, s két éve egy üzeme is volt a Rákóczi út 3. alatt. A bedolgozók itt mappát, borí­tékot, papír porzsákot készítet­tek. Most, hogy ez a cég kivo­nult Karcagról, hasonló ter­vekkel megalakult a Kunrehab Kft., így a korábbi dolgozók­nak ismét lesz rehabilitációs munkahelye. A cég profilja a Kinder-tojás-összeszerelés, de később a korábban gyártott termékek gyártását is szeret­nék újraindítani - tudtuk meg Magyar Sándortól. A kft. alapítói tudják, hogy az üzem beindításával nagy fába vágták a fejszéjüket, hi­szen korábban már volt Kar­cagon ilyen üzem, s nem ör­vendett népszerűségnek. En­nek ellenére a cég vállalja ezt a megmérettetést. A Humán Kft. működése alatt kialakult egy jó vezetői stáb, egy össze­szokott törzsgárda, akikkel el lehet kezdeni a munkát az üzemben - véli Magyar Sán­dor. A kft. Kenderesen már működtet egy ilyen üzemet, méghozzá sikeresen. Az indu­lás előtt a cég alapítói azért is éreznek magukban erőt, mert az önkormányzattól eddig minden segítséget megkaptak, s a leendő dolgozók is kive­szik a részüket az átalakítási munkákból. A férfiak készítik a rámpát, hogy tolókocsival is megközelíthető legyen az épü­let, az asszonyok pedig feste­nek, mázolnak, hogy minél hamarabb elkezdhessék a munkát. A nyolcvan főt fog­lalkoztató üzemben két mű­szakban folyik majd a munka. A tervek szerint heteken belül megkezdődhet az összeszere­lés. A leendő dolgozók az ál­lami támogatással olyan fize­tést kaphatnak, amelyből ma­gasabb életszínvonalat tudnak majd maguknak s családjuk­nak biztosítani. Aki szeretne még jelentkezni a város csök­kent munkaképességű lakosai közül, az a Rákóczi út 3. alatt megteheti. Az új munkahely jó példája a mozgássérültek helyi cso­portja és a Kunrehab Kft. kö­zötti együttműködésnek. Ha a rámpa elkészül, akkor tolókocsival is megközelít­hető lesz az épület Karcagon is segít a Vöröskereszt Aki a virágot szereti, rossz em­ber nem lehet - ez a mondás nagyon illik Herczegh Mihály- néra, akinek udvarán nyáron hetven rózsafa és számtalan más virág nyílik. Kora tavasz- szal a hó alól már bújik nála a hóvirág, a krókusz, mely egye­nesen Svájcból érkezett a kar­cagi portára. Télen ismerősei is csodájára járnak cserepes virá­gainak, köztük a képen látható hatalmas páfránynak. A virág meghálálja, ha becézgetik, sze­retik - mondja, míg végigvezet bennünket a verandán elhelye­zett növények között. Marika néni családjának egy hold gyümölcsöse volt, így ko­rán bele kellett tanulnia a kerté­szeti munkákba. A szőlőt maga iskolázta, a fák metszése, ülte­tése is az ő feladata volt. ’54- ben ment férjhez, majd egymás után jöttek a gyerekek, két fiú és egy lány. Férje mint cserép­kályhás sokat dolgozott, hogy gyermekeiket ki tudják tanít­tatni. Marika nénire hatvannégy éves korára már több megpró­báltatást mért az élet, hiszen el­vesztette felnőtt lányát és élete párját. Ezeket csak úgy tudta átvészelni, hogy sokat foglal­kozott a virágaival. Mindig örömet okoz neki, ha sikerül egy ritka virágra szert tennie. Emellett szeret kézimunkázni, ezzel a 13 ezer forintos nyugdí­ját is ki tudja egészíteni, s nap­jai is jobban telnek. Nagyon örül annak, hogy olyan szom­szédai vannak, akikre mindig számíthat. Különösen kedves neki unokaöccse és Varga Jó- zsefné Katika, akikre mindig számíthat. A megyei Vöröskereszt Karcag Területi Szervezete az ifjúság­gal is megismerteti a vöröske­resztes munkát. Mint Ebner Jó- zsefné területi vezetőtől meg­tudtuk, ők is kapcsolódtak a megyei szervezet „filléres gyűjtő” akciójához. December 2-6. között a karácsonyi szere- tetcsomagok gyűjtését szerve­zik, ahová várják az élelmiszer­A Déryné Művelődési és Ifjú­sági Központ pincéjében nyílt meg a Nosztalgia szauna. Bér­lője, Kábái László a nyitáskor arra gondolt, hogy a városban nincsen olyan lehetőség, ahova a 30-40 éves korosztály elme­hetne beszélgetni, ezért itt a ze­nét is az ’50-es évektől napja­inkig válogatta össze. Nyitás előtt végzett egy közvélemény­kutatást barátai között, akik örömmel fogadták a szauna öt­letét, a jelenlegi helyzet azon­ban nem tükrözi vissza ezt a nagy lelkesedést. A szauna ötlete már évek óta megfogalmazódott benne, mert arra gondolt, hogy ha ő kelle­mesen érezte magát ott, akkor ez másnak is jó dolog lesz. Az­óta kereste a megvalósítás lehe­tőségét, s miután Karcagról most sokan eljárnak Füzes­gyarmatra és Hajdúszoboszlóra szaunázni, nekik is, sőt baráti társaságoknak is kedvezni sze­, könyv- és játékfelajánlásokat. A csomagok eljuttatásában az ifjúsági tanács tagjai segítenek majd. Ez a szervezet tavaly ala­kult, s minden helyi, valamint a bereki és kunmadarasi iskolá­ból vannak tagjai. Már beindul­tak az iskolákban a csecsemő­gondozási és elsősegélynyújtó tanfolyamok, valamint az egészségügyi felvilágosító elő­retne ezzel a finn szaunával, amely szárazszauna, s nem gőz­fürdő. A nyitás óta sokan érdeklőd­tek, de a hiedelem, hogy télen kell szaunázni, még él az embe­rekben. Akik már kipróbálták, adások. A diákok vetélkedőkön adnak számot majd a hallottak­ról, melyhez az önkormányzat 10 ezer forint támogatást adott, a vöröskereszt pedig az ajándé­kokról gondoskodik. A rászoru­lókról sem feledkeznek meg, hiszen a szociális árusítás, a csecsemőmérleg és babakocsi, a gyógyászati segédeszközök kölcsönzése folyamatos. úgy érezték másfél óra után, mintha végigpihentek volna egy teljes hétvégét. A későbbi­ekben egy komplex szolgálta­tási centrum is lesz itt masszőr­rel, szoláriummal - ígéri a bérlő. Szalmaszál a gyerekekért A Jász-Nagykun-Szolnok Me­gyei Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Diákotthon az enyhe és közepesen fogyatékos gyermekek, állami gondozás­ban élő fiatalok szabadidejének kulturáltabb eltöltése, oktatása, nevelése, szociális helyzetének segítése céljából létrehozta a Szalmaszál Alapítványt. Nyá­ron nagy sikerű jótékony bált rendeztek, így az ott befolyt 325 ezer forintos tiszta bevétel­ből a tanév során is tudnak programokat szervezni a gye­rekeknek. Aki támogatni szeretné az alapítványt, az a KSH Karcagi Fiókjánál vezetett 10404522- 45211663-00000000 számlára fizethet be, melyet a kuratórium tagjai és az iskola vezetői előre is köszönnek. Könyv ’56-ról Én így láttam (Napló 1956-57- ből). Ez a címe az önkormány­zat kiadásában megjelent könyvnek, melynek szerzője dr. Fazekas Mihály nyugdíjas mu­zeológus. A napló írója huszonkét éve­sen, debreceni egyetemistaként élte át az ’56-os eseményeket. A napló most megjelent fejeze­teiben a „forradalmi ősz” han­gulatát, a jövőbe tekintők gon­dolatait is olvashatjuk. A szerző közben az egyetemi városból hazatért szülei karcagi tanyá­jára, ahonnan már csak a rádió­ból, újságokból s szóbeszédből értesült a történésekről. Ezeket igyekszik végiggondolni, s ér­tékelni az eseményeket, a nagypolitikai híreit és a tanyasi pletykákat egyaránt. Mint az egyetemista egyko­ron megfogalmazta: „Én írni fogom az eseményeket, ahogy az én egyszerű szemem megfi­gyelhette egy helyről, szubjek- tíve, az igazság szemszögét próbálva irányadóul hozni. Na­gyon nehéz tudni, hogy mi az igazság. Én így láttam.” - írja dr. Fazekas Mihály. A napló fejezetei képet ad­nak a történelmi korról is. Kalendárium A Déryné Művelődési Központ idén is megjelenteti a Karcagi Kalendáriumot. A kiadvány a millecentenárium jegyében ké­szül, s többek között olvasható lesz benne dr. Selmeczi Pál ré­gész és Torma József kazahsztáni magyar nagykövet egy-egy írása. A kötet Bráda Tibor történelmi tárgyú rajzai mellett tartalmazza majd az idei városi eseményeken elhangzott beszédeket, valamint a testvérvárosokról szóló írásokat. Az irodalmi blokk mellett hely- történeti anyagok is helyet kap­nak a kalendáriumban. Az oldalt írta: Daróczi Erzsébet Fotók: Csabai István A Györffy István. Nagykun Múzeum nemrég ün­nepelte alapításának kilencvenedik évfordulóját, melyre egy kiállítással is készültek. Az év végéig látható tárlaton régi használati tárgyakat és könyveket, dokumentumokat láthatnak a látogatók. Szaima a város szívében A karcagiak kezdik megismerni a szaunát Népszerű a zeneiskolai oktatás Karcagon kívül a kunhegyesi és kunmadarasi kihelyezett zene­iskolai tagozaton ötszáz diák ta­nul tizenkilencfajta hangszeren. Mint Sipos Antaltól, a zeneis­kola igazgatójától megtudtuk, legnépszerűbb a hegedű, a zon­gora és a fuvola a nebulók köré­ben, akik óvodáskortól egészen felnőttkorig, 10-12 éven átjár­nak ide tanulni, majd tovább muzsikálnak a város zenei együtteseiben. Az iskolában jelentős a ta­nárhiány, ezt a problémát csak húsz utazó oktató alkalmazásá­val tudták megoldani. Éppen emiatt nincs jelenleg gitár és magánének tanszak az iskolá­ban. Szerencsére sok tehetséges diák jár ide, ám a zenei tovább­fejlődésüket gátolja, hogy ke­vés, jó minőségű hangszer van az iskolában. Ennek ellenére több növendékük szerepel eredményesen megyei, országos megmérettetésen. Az iskolai vonós- és fúvószenekar már ké­szül az országos zenekari talál­kozóra, a zongoristák pedig a megyei versenyre. Tavasszal itt rendezik meg a megyei rézfú- vósversenyt, ahol a karcagiak szintén bizonyítani akarnak. A növendékek december 16-án Kunhegyesen, másnap Kunma­darason, 19-én pedig Karcagon adnak karácsonyi hangversenyt szüleiknek a művelődési köz­pontban. Dobos Máté és Fazekas Miklós Koppány Mária tanárnővel Maguknak is bizonyítani akarnak A TRI-FA ’96. Bt. alapító tagjai: Házi János, Varga Sándor, Oros János. A fiatal­emberek cégük megalapítá­sával be akarják bizonyítani, hogy önállóan is tudnak dol­gozni, mint asztalosok. Házi János eredetileg nem aszta­losnak készült, ám az élet úgy hozta, hogy oda vették fel tanuló­nak. De nem bánta meg, hogy ezt a szakmát tanulta ki. Varga Sán­dor azért lett asztalos, mert min­dig foglalkoztatta az alkotás fo­lyamata, hogy mit is lehet egy fá­ból kihozni. Szeretné, ha gyer­mekeinek,'Nikolettnek és Dávid­nak is jobb megélhetést tudna majd így biztosítani. Oros János három éve végzett, s ugyanannál a cégnél dolgozott, ahol társai. Kicsi korától tudatosan készült erre a pályára, s nem is tudná el­képzelni az életét, csak asztalos­ként, aki egyedi tervezésű nyílás­Házi János, Varga Sándor és Oros János zárókat, bútorokat készít. A há­rom fiatalembert induláskor csa­ládtagjaik segítették. Szerettek volna mikrohitelt is felvenni, ez azonban sajnos nem sikerült. De nem adják fel, újra megpróbálják. Tudják azt is, hogy az első hóna­pok nehezek lesznek, mert piacot kell keresniük, bizonyítaniuk kell. Utána munkájuk révén kez­dik majd őket keresni a megren­delők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom