Új Néplap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-13 / 265. szám

2. oldal VlLÁGTÜKÖR 1996. november 13., szerda Tragikus sors. Betegség és éhhalál sújtja a Kelet-Zaire-ban rekedt hutu menekülteket. A segélyek szétosztásával továbbra is késlekednek a nemzetközi humanitárius szervezetek s ezzel fokozzák az emberek szenvedéseit. fotó: feb/reuter Robbantottak Groznijban Kohl kancellár németországi gyógykezelésre hívta Jelcin elnököt Az orosz elnök szóvivője bejelentette: a lábadozó Borisz Jel­cin a közeljövőben tévébeszédet mond. Iván Ribkin, az orosz nemzetbiztonsági tanács vezetője kedden Groznijban meg­erősítette: Moszkva ragaszkodik a csecsenföldi háborúnak véget vető egyezségek betűjéhez és szelleméhez. Vasárnap megválasztják a román államfőt Elnökjelöltek éles vitája Súlyos tűzharc bontakozott ki muzulmánok és szerbek kö­zött az északkelet-boszniai Gajevi falu közelében, ahová mintegy száz muzulmán érke­zett, hogy visszatérjen korábbi lakhelyére. Szerb közlés szerint a harcot a fegyveres hazatérők kezdeményezték. ENSZ-illeté- kesek szerint a muszlimok elsi­ették a hazatelepülést. A CIA értesülése szerint a JPL Systems nevű jugoszláv cég júliusban harmincmillió dolláros megállapodást kötött Líbiával, amelynek értelmében műszaki-szakértői segítséget nyújt az arab ország rakéta­programjának továbbfejleszté­séhez. A titkos szerződés sérti a Líbia ellen hozott ENSZ-tilal- makat - írta a The Washington Times című lap. Hadüzenettel fölérő fenye­getéseket küldött Nyugat- és Dél-Európa címére a líbiai ál­lam vezetője hétfő este elhang­zott tévébeszédében. Moamer el-Kadhafi a Nyugat-európai Unió égisze alatt létrehozott új, elsődlegesen békefenntartói szerepre hivatott katonai egy­ség ellen kelt ki, mivel az - sze­rinte - az észak-afrikai orszá­gok biztonságát fenyegeti. A lí­biai vezető közölte: az új kato­nai alakulat ellen fegyverbe hívja a térség iszlám harcosait. Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségügyi főbiz­tosa kedden, szlovákiai látoga­tásának második napján a szlo­vák parlamenti ellenzék és a hárompárti Magyar Koalíció pártjainak vezetőivel találko­zott. A főbiztos arra volt kíván­csi, hogy megváltozott-e a helyzet a még augusztusban el­készült jelentése óta. Büntetőjogilag felelősségre vonhatók a volt keletnémet ve­zetők amiatt, hogy a két német állam határán a keleti határőrök felső utasításra agyonlőtték a Nyugatra szökni, próbálókat. A német szövetségi alkotmány- bíróság kedden közzétett dön­tése ezzel alkotmányosnak te­kinti a több mint két évvel ez­előtt hosszú szabadságvesztésre ítélt vezetők büntetését. Összeütközött a levegőben Új-Delhi közelében kedden két utasszállító repülőgép. A szaúd-arábiai Boeing 747-es és a kazah TU-154-es katasztrófá­jának csaknem 350 halálos ál­dozata van. Franciaországban kedden kiosztották az irodalmi évad két legrangosabb elismerését, a Goncourt- és a Renaudot-díjat. Az elsőt egy 35 éves, első köte­tes írónő, Pascalé Rose kapta. A Renaudot-díjjal a már tucat­nyi könyvet publikált, 73 esz­tendős Boris Schreibert írót tüntették ki. Borisz Jelcin rövidesen tévé­beszédet intéz a lakossághoz - jelentette be kedden Szergej Jasztrzsembszkij. Az elnöki szóvivő elmondta, hogy az ál­lamfőt állandóan foglalkoz­tatja, mikor térhet vissza a tel­jes értékű munkához. Helmut Kohl német kancel­lár kedden - telefonbeszélge­tést folytatva Jelcinnel - gratu­lált a sikeres műtéthez, de óvta az államfőt a megerőltetéstől, és meghívta az orosz elnököt, hogy a műtét utáni rehabilitá­ciós időszak egy részét töltse Németországban. Iván Ribkin, a nemzetbiz­tonsági tanács titkára a cse­csen rendezés céljából ősszel fölállított egyesített bizottság ülésén beszélt Groznijban. Hangsúlyozta, hogy elké­szült a helyreállítás programja, amelyet rövidesen Cserno- mirgyin orosz miniszterelnök, illetve a csecsen koalíciós kormányt vezető Aszlan Maszhadov elé terjesztenek aláírásra. Az ülésen szó volt a rommá lőtt Groznij, illetve a többi te­lepülés közműveinek, közle­kedési hálózatának és kórhá­zainak helyreállításáról. Noha a nyár óta jószerével hallgatnak a fegyverek, Ribkin érkezése előtt hatalmas robba­nás rázta meg Groznij mellett a hankalai orosz katonai tá­maszpontot. A bázis lőszerraktára a le­vegőbe repült. Két katona meghalt, két másik súlyosan megsebesült. Feszült légkörű, éles polémia jellemezte a két romániai el­nökjelölt, Ion Iliescu és Emil Constantinescu legutóbbi te­levíziós vitáját. Az elnökválasztás második, va­sárnapi fordulójába bejutott po­litikusok ezúttal a televízióban is lehetőséget kaptak arra, hogy kifejtsék álláspontjukat. Iliescu most is utalt annak a veszélyére, hogy a Romániai Magyarok Demokratikus Szö­vetségét bevonják a kormány­zásba. Constantinescu korábbi nyilatkozatainak szellemében viszont azt erősítette meg, hogy a nemzeti állam integritása és egysége nem lehet vita tárgya, de a nem etnikai alapú, min­Nagy-Britanniában a május­ban esedékes választásokon eljön „az igazság órája”. A felmérések a Munkáspárt győzelmét jósolják a konzer­vatívokkal szemben. Máris fölvetődött a brit minisz­terelnök mindenkori reziden­ciája, a Downing Street 10. alatti épület átalakításának a terve. John Major fia már kire­pült a családi fészekből, sőt idősebb és férjezett főnöknőjé­vel kirobbant szerelmi botránya foglalkoztatja a bulvársajtót. Ha a választások eredmé­nyeképpen Tony Blair, a Mun­káspárt 43 esztendős vezére költözne a nevezetes épületbe, kicsinek bizonyulhatna a rezi­dencia, hiszen három gyermek­nek kellene külön-külön szobát biztosítani. A tervek szerint a A politológusok szerint két amerikai film is hozzájárult Clinton biztos győzelméhez. Hollywood bosszút állt a re­publikánusokon, akik nem igazán kedvelik a filmvárost. A Szerelem a Fehér Házban című alkotásban Michael Douglas, a hazai mozikban most futó A függetlenség nap­jában Bili Pullmann játszotta az Egyesült Államok elnökét. Mindkét figura Clintonra emlé­kezteti a nézőt. A mozikban eddig hatvan- millióan nézték meg a két fil­met, amelyek 300 millió dollá­ros rekordbevételt hoztak. Emellett a demokratáknak poli­tikai hozadékot is jelentettek. Robert Dole ebben a helyzet ­denki számára érvényesülő de­centralizálás sokat megoldhat a magyar kisebbség ismert nehéz problémáiból is. A maratoni vita kedd este a Pro TV magántelevízióban folytatódott, majd szerdán és csütörtökön az állami televízió közönsége előtt „csapnak ösz- sze” a politikai ellenfelek. Pén­tektől pedig már életbe lép a kampánycsend. A vasárnapi választáson Románia szavazópolgárai el­döntik, hogy a következő négy évben ki üljön az államfői székbe: a hatalom jelenlegi bir­tokosa, Ion Iliescu, avagy az ellenzék közös jelöltje, az RMDSZ által is támogatott Emil Constantinescu. szomszédból, a Downing Street 11 -bői, vagyis Gordon Brown leendő birodalmából vennének kölcsön néhány szobát. Mun­káspárti győzelem esetén ugyanis ő lenne az odaköltöző pénzügyminiszter. Major mindenesetre fölké­szül a számára legrosszabb le­hetőségre. Amikor Notting- hamshire-ben középiskolások­kal találkozott, elárulta, hogy választási veresége esetén leg­szívesebben olyan munkát vál­lalna, ahol kedvenc szenvedé­lyének, az olvasásnak élhetne. Major anyja különösen örült a tervnek, ugyanis nyugalomba vonulásáig könyvtárosként te­vékenykedett. Elmondta, hogy fia már kisiskolásként is állan­dóan olvasott, éjjel zseblámpa­fény mellett, a takaró alatt falta Verne munkáit. (réti) ben két szarvashibát is vétett. Először akkor, amikor nyere- séghajhászással és erkölcste­lenséggel vádolta mind a film-, mind a hanglemezipart. Másod­szor úgy, hogy „javítani” akart, s azt mondta: vannak azért ki­vételek, például A függetlenség napja, amit meg kell nézni, neki is nagyon tetszett. (A film rövid tartalma: a földöntúli erők vi­lágpusztulással fenyegető beha­tolását a rokonszenves fiatal amerikai elnök akadályozza meg.) Robert Jones újságíró a Los Angeles Times hasábjain any- nyit fűzött a megjegyzéshez: „Dole csupán egyet nem vett észre. Az a bizonyos elnök, aki a filmvásznon megjelent, nem ő volt, hanem az ellenfele.” Megnyílt a közel-keleti gazdasági konferencia. Kairó ad otthont a mintegy négyezer üzletember és kormányhivatalnok részvételével zajló tanácskozásnak. A megnyi­tón jelen volt Warren Christopher amerikai külügyminiszter és az EU soros elnöki tisztét be­töltő Írország külügyminisztere, Dick Spring. fotó: feb/reuter Átépítést terveznek a Downing streeten? Major szívesen olvasgatna Hollywood Clintonra tett. A filmipar bosszút állt a repjjblihänUßQhQn Uri Geller látomása alapján megtalálták volna Rejtőző hajóroncs Igaza lett a világhírű kanál- hajlítgatónak. Úri Geller megmondta, hol fekszik az elsüllyedt tengeralattjáró. 1870-ben épült a világ első, gőzzel működtetett tenger­alattjárója, a Resurgam. George Garrat vízi járművét azonban 1879-ben a dél-ang­liai Rhyl és Portsmouth kö­zött katasztrófa érte. William Scanlan-Murphy könyvet írt a hajó megalkotó­járól, és fejébe vette: megke­resi a roncsot a tengerfené­ken. Kétszázmillió forintnak megfelelő összeget költött álma megvalósítására, ám nem járt sikerrel. Nyolc évvel ezelőtt meg­kérdezte ugyan Úri Gellertől, hogy szerinte hol lehet a Re­surgam, de nem hitt a láto­másban. Inkább a fennmaradt hajónaplót vette alapul, és 15 mérfölddel nyugatabbra vég­zett kutatásokat. Most azonban véletlenül mégis megtalálták a tenger­alattjárót. Halászok hálója akadt bele a liverpooli öböl közelében, alig néhány mé­terre attól a ponttól, amelyet Geller megjelölt. A lemerülő búvár 21 méteres mélységben fedezte fel. Tervek szerint jövő tavasz- szal kiemelik a hajóroncsot a hullámsírból. A szerző bosszankodik: „Hinnem kellett volna a para- fenoménnak, de nem tudtam elképzelni, hogy igaza lehet.” Az ENSZ jelentése szerint egyre több veszély leselkedik a városlakókra Természeti katasztrófák sorozata Földrengések, árvizek, földcsuszamlások - a természeti csapá­sok szenvedő alanyai egyre inkább a városlakók. A világ húsz legnagyobb városa közül tizenhét földrengések, árvizek vagy földcsuszamlások által veszélyeztetett helyen terül el. A jövő század kezdetére az emberiség ötven százaléka la­kik majd városokban, ez a tö­meg a Föld felszínének nem egészen három százalékán zsú­folódik össze. A fejlődő országokban a mil­liós nagyvárosok száma 1950 és 1995 között meghatszorozó­dott, a fejlett térségekben is megkétszereződött. A nagyvá­rosokba bevándorló tömegek többnyire azokon a területeken telepednek le, amelyeket ka­tasztrófák fenyegetnek - állapí­totta meg az ENSZ tanulmánya. A Föld lakosságának robba­násszerű növekedése is hozzá­járul a természeti katasztrófák miatt keletkezett károk növe­kedéséhez. Még végzetesebb következményekkel jár az, hogy az ember meggondolatla­nul beavatkozik a természetbe.' A folyamszabályozások so­rán a folyókat túlontúl szűk csa­tornákba terelik. Eltüntetik az ártéri erdőket, amelyeknek pe­dig az a feladatuk, hogy felfog­ják az áradást. Hatalmas költ­séggel sok helyütt vissza kel­lene állítani az eredeti állapotot. A természeti katasztrófák te­kintetében 1995 rekordesz­tendő volt. A gazdasági kár 180 milliárd dollár volt, ami mint­egy háromszorosa az eddigi 65 milliárd dolláros csúcsnak. Szokatlanul sok és erős tró­pusi vihar pusztított az Atlanti­óceán északi medencéjében, majdnem öt hónapig szinte ál­landó készültségben tartva a karibi térség és az Egyesült Ál­lamok veszélyeztetett államait. A biztosítók által kifizetett kártérítések - folyó áron szá­mítva - több mint 15-szörö- sükre emelkedtek. Ennek egyik oka, hogy az ipari létesítmé­nyek egyes területeken kon­centráltan helyezkednek el, így a kár megsokszorozódik. A japán főváros, Tokió kör­nyékén 35 millió ember él pon­tosan ott, ahol a Föld mélyén a kontinentális lemezek egymás­nak tolulnak. A szeizmográfok minden nap regisztrálnak egészen kis rengéseket. Ha bekövetkezne az a bizonyos szuperföldrengés, amely bármikor kipattanhat, annak akár gazdasági világvál­ság is lehet a következménye. Szinte hihetetlen, hogy az olaszok teljes nyugalommal építkeznek Európa legveszé­lyesebb vulkánjának, a Vezúv- nak a lejtőin. Szakemberek sze­rint a Pompei pusztulását okozó tűzhányó nem aludt ki, kitörése nagyon is esedékes. Kenesei István JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI NAPILAP az Axel Springer-Magyarország Kiadó Kft. lapja • Felelős vezető az ügyvezető igazgató • Felelős szerkesztő: BERKI IMRE • Szerkesztő: Laczi Zoltán Tervezőszerkesztő: Mohai Gyuláné • Kiadja az AS-M Kft. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Irodája • Felelős kiadó: NANAI TIBOR irodavezető • Szerkesztőség és kiadóhivatal: 5001 Szolnok, Kossuth tén 1. I. sz. Irodaház, Pf.: 105. Telefon: 56/424-444, tx: 23-357. fax: 56/422-853 • 'Készíti a Petőfi Nyomda Rt. Szilády Üzeme, 6001 Kecskemét, Mindszenti út 14. • Felelős vezető: Sebesvári László vezérigazgató. Telefon: 76/482-192 • Az előfizetők részére terjeszti az AS-M Kft. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Irodája az ügynökségek révén. • Árusításban terjeszti a „Rónahír” Észak-alföldi Hírlap-kereskedelmi Postai Rt. Debrecen, Nyugati u. 5-7. • Levélcím: 4001 Debrecen Pf. 270. Telefon: 52/347-988/21, 22. mellék • Előfizethető közvetlenül az Új Néplap kiadójánál 5000 Szolnok, Kossuth tér 1. földszint (tel.: 56/424-444) és ügynökségeinél, az Új Néplap hírlapkézbesítőinél, postautalványon és átutalással a Postabank Rt. 11993609-03301214 pénzforgalmi jelzőszámra, valamint megrendelhető a kiadónál. • Ügynökségek címe: Szolnok. Magyar u. 9. Telefon: 56/375-620, Jászberény, Bercsényi út 5. Tel.: 57/412-564, Kunszentmárton, Köztársaság tér 12. II. 12. Telefon: 461-445, Törökszentmiklós, Táncsics út 1. Tel.: 56/390-959, 35. mellék. Kunhegyes, Kossuth út 40. Tel.: 59/326-961. • Előfizetési díj egy hónapra 537 forint, negyedévre 1551 forint, fél évre 3222 forint, egy évre 6444 forint. • Az áruspéldányok ára: 27,50 Ft • JNK-Szolnok megye határán kívül az egyhavi előfizetési díj 1198 forint. • Az előfizetéssel kapcsolatos észrevételeket a területileg illetékes ügynökséghez munkanapokon 8-tól 16 óráig telefonon és az Új Néplap kiadójához az 56/424-444 telefonon 7.30-tól 16 óráig kérjük bejelenteni, illetőleg levélben megküldeni. • ISSN 0865-9133

Next

/
Oldalképek
Tartalom