Új Néplap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-12 / 264. szám

1996. november 12., kedd Megyei Körkép 7. oldal Megtartották első, ünnepélyes csapatgyűlésüket Még nincs kész, de működik- Ugyan már, nem lesz az kész soha! - mondja hitetlenkedve kőtelki ismerősöm, amikor megtudja, a cserkészházból jövök, az 1988-ban alapított kőtelki 993. sz. Gróf Teleki Pál Cserkész- csapat házfoglaló csapatgyűléséről. Még inkább esik egyik ámu­latból a másikba, ahogy a szemtanú bizonyosságával sorolom... ... meleg volt, hamarosan az alj­zatbetont is burkolják, a falak le­meszelve, a villany is bekötésre vár. Az öt forintért (!) szerzett cserepek pedig foghíj nélkül pi- roslanak a kétszintes, 310 négy­zetméter hasznos alapterületű ház tetején. Éppen öt éve írtam elő­ször az akkor már egy éve épülő cserkészházról, amelynek értéke a teljes befejezést követően hoz­záértők szerint az ötmilliót is meghaladja.- Azon túl, hogy a település a fiatalok nevelését szolgáló új, korszerű, tágas közösségi bázis­sal gazdagodik, különlegessége a háznak, hogy teljes egészében „koldulási engedéllyel” épül - mondja tréfásan Csörghe Géza ny. mérnök-tanár, cserkészpa­rancsnok. A megírt, pénzszerző pályázatok számát három szám­jeggyel jegyzi, a rengeteg ado­mány, társadalmimunka-fel- ajánlás sorolása jó ideig eltar­tana. A legutóbbi pénzes posta a budapesti angol nagykövettől érkezett, 580 ezer forint lapult a borítékban, majd miután hírét vette, hogy másik kémény is kellene, megtoldotta még 210 ezerrel. Kormányzati ciklusok jöttek- mentek, a ház ’90 óta épül ren­dületlenül. A megyei közgyűlés elnöke is azon morfondírozik, megtámogatja e rendhagyó vál­lalkozást - az elődje is megtette -, amit teljesen önzetlenül, in­gyen menedzsel a Teleki Pállal 1933-ban együtt jamboree-zó Csörghe Géza öregcserkész. Bár a munkálatok jövőre még folytatódnak, a kiscserké­szek a hét végén már átköltöz­tek az ideiglenes cserkészott­honul szolgáló kántorlakásból az új helyre. A földszint ugyanis „lakható”. Mikor lesz a házavató? Már nem évek, inkább hónapok kér­dése. Ennek pontos idejét a to­vábbi támogatók jelölik ki majd a naptárban. Simon Cs. József ők építik, maguknak - kiscserkészek a házuk előtt A Jászság kulturális értékeiért A Jászságért Alapítvány kuratóriuma pályázatot hirdet, melynek célja a já­szok és a Jászság történeti, néprajzi, kulturális, okta­tási és közművelődési érté­keit gyarapítók támogatása. Pályázhatnak azok a magán- és jogi személyek, akik és amelyek a fenti célokat szol­gáló törekvéseikhez anyagi támogatást várnak. A pályázat tartalmazza:- annak a konkrét kezde­ményezésnek, célnak, törek­vésnek a rövid tartalmi leírá­sát, melyhez a pályázó az anyagi támogatást kéri;- a fenti cél megvalósításá­nak teljes költségigényét, ide­értve a már rendelkezésre álló anyagi fedezetet, továbbá a kért támogatás felhasználásá­nak részletes tervezetét;- a pályázó pontos nevét, címét, telefonszámát, a bank­számlaszámot, (a bank és a számlatulajdonos nevének fel­tüntetésével), ahová a megítélt összeget kéri;- két ajánló véleményét. A pályázatokat 1997. feb­ruár 28-ig kell eljuttatni a Jászságért Alapítvány kurató­riuma 1537 Budapest 114, Pf. 367. címre. * A Jászságért Alapítvány kura­tóriuma közzéteszi az általa alapított Jászságért díj 6. alka­lommal történő kiírását. E díjat az a személy nyerheti el élet­műve elismeréseként, aki a Jászság művelődési és oktatási életében kiemelkedő alkotó­munkát végzett. A díj összege: 100 ezer forint. A díjazandó személyére részletes indoklás­sal javaslatot kér és vár a kura­tórium magánszemélyektől és jogi személyektől egyaránt. A javaslatok benyújtásának határ­ideje: 1997. február 28. Iskolai fejlesztés bérleti tartozásból Minden rosszban van valami jó Az iskola tanműhelyében az önkormányzati „segítségeken” dolgoznak a lányok Tiszaörsön hosszú évekig gondot okozott a helyi önkormány­zatnak a faluban üzemelő varroda gazdaságos, főleg hosszú távú működtetése. Vállalkozók jöttek-mentek, s bizonyos idő után, legtöbbször a gazdaságtalan működésre hivatkozva la­kat került az önkormányzat tulajdonában lévő épületre. Ilyen vállalkozás volt a buda­pesti székhelyű Blézer Kft. is, amely 823.049 forintos bérleti- dij-tartozással távozott a telepü­lésről. Az önkormányzat, mi­után készpénzben nem tudta be­hajtani a követelést 1994. május 15-ig, a kft. által használt gépek, technikai berendezések tulaj­donjogát kérte ellentételezés­ként. Ez az „üzlet” meg is kötte­tett. Pénzéhez ugyan nem jutott az önkormányzat, de mint az később kiderült, minden rossz­ban van valami jó, mert a helyi szakképző iskolában most igen hasznos szolgálatot teljesítenek a berendezések. Az önkormányzat ugyanis ti­zenhat ipari varrógépet és ki­egészítő varrodai berendezést ajándékozott ingyen és bér­mentve a tiszaörsi Balkay Pál Általános és Szakképző Iskolá­nak idén nyáron, a kft. tartozá­sából. Az oktatási intézmény örömmel fogadta a gesztust, hi­szen így már az 1996/97-es tanév kezdetére korszerű varró­részleget tudott kialakítani. Itt tizenkét térségi kislány kezdte el tanulmányait, akik sikeres vizsga esetén varrómunkás szakképesítést szereznek. További öröm lehet a korábbi „ürömben”, hogy ezek a fiatalok a hosszú idő óta végre jól mű­ködő helyi varroda szakmai utánpótlását is biztosíthatják, ugyanis a mostani bérlő, a deb­receni székhelyű Fehér Herme­lin Kft. jó üzleti partnere az ön- kormányzatnak. Többek között azzal, hogy megfelelő kereseti lehetőséggel több mint húsz, ko­rábban munka nélküli dolgozó­nak tud hosszú távon munkát biztosítani. Talán az sem mellé­kes, hogy az iskolában tanuló varrómunkásjelöltek hetente egy alkalommal leendő munka­helyükön töltik le termelési gyakorlatukat. -p­Csecsemőgondozóból zöldségárus Oroszék főleg zöldség- és gyümölcsféléket árulnak, illetve csomagolt élelmiszereket fotó: m. j. A kunhegyesi Kató Ilona egész­ségügyi szakközépiskolában érettségizett Karcagon, es haza­térve a hegyesi szülőotthonban talált munkát. Jól érezte magát, és akkoriban úgy látszott, hogy a fehér köpenyes szakma végigkí­séri az életét. Csecsemőgondo­zóként tizenhárom esztendőt töl­tött az apróságok körül. Mégpe­dig a műszaktól függően hol reggel hattól este hatig, hol este hattól reggel hatig, ráadásul se hétvége, se húsvét, se karácsony nem számított munkaszüneti napnak, ha rá került a sor. Időközben férjhez ment, Orosz Józsefné lett belőle. A párja teherautó-sofőrként az or­szágutak vándorának volt, és bi­zony olykor napokig elszólította otthonról a hivatása. Ebből kifo­lyólag Inge lányuk hol az egyik rokonnál, hol a másiknál aludt. Ez így nem mehetett tovább, azért Oroszné Ica felmondott, mert elege lett az éjszakázások­ból, abból, hogy saját gyerekükre nem jut ideje. Egy évig munkanélküli volt, majd gondoltak egy merészet, mi lenne, ha boltot nyitnának a laká­suk egyik földszinti helyiségé­ben. így is történt, az üzlet profil­ját pedig az határozta meg, hogy tudták: a magyar ember mindig, minden korban szeret enni. így azután ők elsősorban zöldség­gyümölcsféléket árusítanak, il­letve bizonyos csomagolt élelmi­szereket. Ica a vállalkozó, a párja kisegítő családtag. Együtt járnak vásárolni Pestre, és legújabban keddenként, péntekenként, va­sárnaponként piacoznak is, így megy az üzlet. Sokat kell dol­gozniuk, de meg is van a látszata. Olykor Inge lányuk is besegít, ennek ellenére nem boltosnak, hanem orvosnak készül. Megle­het, sikerül a vágya, hiszen a bi­zonyítványa eddig végtelenül egyhangúnak bizonyult, elvégre abban csak egy jegy ismétlődik, a jeles. D. Szabó Karcagi oviszemle A karcagi Madarász Imre Egyesí­tett Óvodában a logopédiai ellá­tás helyzetét tekintették át nem­rég. A felmérésből kiderült: 151 nagycsoportosból körülbelül het­vennel kell fokozottan foglal­koznia a két logopédusnak. A kilenc óvodában 36 cso­portban foglalkoznak az ovisok­kal. Ezek a csoportszobák azon­ban szűkösek. Jó lenne, ha gyer­mekméretű, mozdítható bútorok­kal lehetne azokat berendezni. Az intézményben a gyermekek edzését a mindennapi élet kere­tén belül (játék, kerti munka, séta, kirándulás a szabadban) s testnevelés-foglalkozásokon végzik. Gazdag eszközkészletű, igazi gyermekbarát óvodaudvar kialakítására volna szükség min­denhol. Erre hatszázezer forint támogatást nyertek eddig. A város óvodás korú 150 be­szédhibás gyermekből a rendsze­res foglalkozásnak köszönhetően 50 már tünetmentessé vált. A nyaranta megrendezett logopé­diai tábor is minden évben sike­res. Az a tapasztalat, hogy az óvodások között egyre több a be­szédhibás, s ezek is egyre súlyo­sabbak. -de­Betakarítás: majd ha fagy A Kunságnak emberemlékezet óta legnagyobb átka az aszály. Az idén fordult a helyzet, adódott égi áldás csőstül, de hát ez sem jött jól mindenre. Még az első ember hónap elején is jó termést ígértek az őszi növények. Igen ám, de röpke két hónap alatt erre­felé 300 milliméter esett, amelyre alig akadt példa. Egyes mélyeb­ben fekvő területek képtelenek voltak elnyelni a temérdek csa­padékot, és néhány vízelvezető árok, csatorna sem állt feladata magaslatán. Noha a Kunság Népe Szövet­kezetben a gépek folyamatosan dolgoznak, gyúrják a földekét” november 9-£jtf {pég yql j. a-^tár­ban 120 Hektar cukorrépa,' '300 hektár kukorica és mintegy 15 hektár napraforgó. Az utóbbi re­mek termést ígért, sajnos a kitartó zuhárék károkat okoztak a fejek­ben, így a hektáronkénti átlag 16- 17 mázsa körül várható. Ezeket a mélyebben fekvő és olykor térdig érő, vízben álló területeket még gépekkel sem tudják megközelí­teni, ezért a szomszédos táblákat bevetették búzával, mert ezek magasabban voltak. A lapályok meg maradnak, mert oda csak akkor tudnak bemerészkedni és a termésből valamit menteni, majd ha fagy. A búzát jó áron értékesítették, a kukoricával sincs gond, mert saját sertéstelepükön van rá sok ezer kosztos. Akad a szövetkezetnek burgonyája is, tárolva. Nem is ke­vés, ezen szívesen túladnának, akár azon a 32 vagonnyi makói bronzhagymán, melyet most tisz­títanak, és várják a vevőket. Mert aligha csak kunhegyesi jelenség, hogy a betakarított sok termés sem biztos, hogy sok pénzt, bevé­telt jelent. Márpedig arra most lenne szükség. D. Sz. Fegyvemektől Fegyvemekig Baunok Béla Fegy vemeken szü­letett, noha az üknagyapja a múlt század dereka körül még svábként érkezett a községbe. Édesanyja tanítónőként nemze­dékeket oktatott a betűvetésre, számolásra, hiszen negyvennél is több évig szolgálta a telepü­lést. Talán ezért is tűnt természe­tesnek, hogy az érettségi után az egy év kunhegyesi kitérőt köve­tően ő is a pedagógiát válasz­totta, miközben a néptáncot is művelte, majd tanította. Először Jászberényben a tanítóképzőben kapott oklevelet, majd Debre­cenben a Kossuth Lajos Tudo­mányegyetemen magyar szakos középiskolai tanár lett. Érdekesen alakult az élete, hiszen jó tíz évet tanított, azután a művelődési házat is igazgatta, majd hosszú időn keresztül ta­nácselnökként tevékenykedett. Az elmúlt évtized fordulóján úgy alakult az élete, hogy visz- szament az iskolába tanítani. Amikor azután igazgatót keres­tek, és ezt az állást ő is megpá­lyázta, a helyi képviselő-testület mellette döntött, így 1995-ig di­rektorként munkálkodott. Köz­bejött azonban a betegség, és miután két szemműtéten is át­esett, egészsége érdekében az­óta már a postás hordja neki a járandóságot. A felesége is nyugdíjas. Baunok Béla azért, hogy nyugdíjban van, nincsen telje­sen nyugalomban. Gondozza a kertjét, ápolja, ápolják a 92 éves nagynénj ükét, naponta felkere­sik, azután a képviselő-testület­ben a kulturális és sportbizottság elnöke. Beszélgetésünkkor is többször csengett a telefon, je­lezve, hogy számítanak a véle­ményére, szóval szükség van rá. Arról nem beszélve, hogy most valóban azt csinálhatja, amiért világéletében rajongott, hiszen a diákságnak mindkét iskolában néptáncot oktat. Szép sikerrel, már jó néhány helyen, sőt kül­földön is felléptek. Azután a helyi pecások el­nöke. Ennek ellenére nem di­csekszik afféle nagy fogással, talán nem is volt, bár neki aligha ez a lényeg. Inkább a csend, a végtelen határ nyugalma, ami igazi kikapcsolódást jelent. Egyszer már kapott Fegyveme- kért elismerést, és ahogyan hal­lottuk, talán újabbat vehet át. Hogy miért? A helyi művelődés elősegítéséért, a néptánc tanítá­sért, egyetlen szóval: a közéleti tevékenységéért. Azért a har­minchárom évért, amelyik itt kezdődött, folytatódott és még folytatódik. Meddig? Remélhe­tőleg hosszú évekig, hiszen Ba­unok Béla néhány esztendővel még innen van a hatvanon... D. Sz. M. Kettőszázötvenezret nyertek a tanítóképzős kollégisták A Tipp-Hopp című tévéműsor első adásai után jutott eszébe Papp Móni­kának, a főiskola hallgatójának, hogy kollégiuma anyagi helyzetének javí­tására fel kell használni ezt a műsort. A rekordokra, eseményekre jól tip­pelő győztes csapat jutalma ugyanis 250 ezer forint. Levelekkel kezdte bombázni a műsor szerkesztőségét, míg végül sikerült adásba jutniuk. A tévében szereplő hatvanfős csa­pat felkészülését a rekordok könyve legutolsó kiadása segítette. Minden csapattag megtanult belőle néhány, az érdeklődéséhez közel álló fejezetet - mondta Tóth Zoltán, a csapat egyik Papp Mónika ötletgazda és Tóth Zoltán csapat- kapitánya. Bár adásba csak december kapitány Az intézmények mindent megtesznek, hogy a működésükhöz kapott pénz elégnek bizonyul­jon. A jászberényi tanítóképző kollégiumában is megvan a helye minden fillérnek. A kollégis­ták ötlete nyomán most egy előre nem várt, 250 ezer forintos összeg elköltésének kellemes „gondjával” kell szembenézni. 20-án kerül ez a műsor, a főiskolások megkeres­ték lapunkat az örvendetes hírrel. A negyedmilli­óból javítani kívánnak az intézmény műszaki eszközein, felszereltségén, illetve tartalmas kol­légiumi, közösségi rendezvényeket szeretnének szervezni. A Tipp-Hopp a herényieknek kedvezett

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom