Új Néplap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-12 / 264. szám

4. oldal Gazdasági Tükör 1996. november 12., kedd „A tudás a jövő befektetése” ■Ilii a m m g m w s Az idén ismét megrendezik Szolnokon a Tanexpo ’96 kiállítást 1993 és ’94 után, egy év kihagyással, idén ismét megren­dezik Szolnokon a Tanexpo ’96 kiállítást a címnek válasz­tott mottóval. A háromnapos rendezvénysorozat ünnepé­lyes megnyitóját holnap délelőtt 10 órakor, a Városi Mű­velődési Központban tartják. Az előző két kiállítás nagy si­kert aratott. A közép- és főis­kolák, valamint a taneszköz­gyártók és -forgalmazók be­mutatkozására a megye távo­labbi területeiről is érkeztek érdeklődő csoportok. Az idei kiállításon, amelyet a szolnoki Repro Stúdió, a Reklám Dekor Kft. és a Városi Művelődési Központ támogat, némileg változott a program. A közép- és főiskolák mel­lett három általános iskola is jelentkezett Szolnokról, illetve vonzáskörzetéből, a vizuális neveléssel összefüggő tevé­kenységüket és annak látható eredményeit ismertetik. A két évvel ezelőtti negy­vennel szemben az idén mintegy harminc kiállítóra számítanak, a csökkenés a kihagyott év számlájára ír­ható. A kevesebb kiállító azon­ban nem jelenti azt, hogy a program egésze veszítene ér­tékéből. Ezt többek között a három napon tartandó elő­adások is biztosítják. Holnap, 13-án 14 órakor a program szerint Városi Művelődési Központban Szántó András marketing- szakértő „Pénzcsinálás - ho­gyan” címmel, 14-én 10 órakor Éder Zoltán A Brill Oktatás- és Információtech­nikai Gm ügyvezető igazga­tója „Az oktatástechnikus, mint kreatív ember” címmel, 15-én ugyancsak 10 órakor Nagyné Vilcsek Zsuzsánna tanár „Kagyló módszer, élő módszertani bemutató” címmel tart érdkesnak ígér­kező előadást. Bár az iskolák mind Jász- Nagykun-Szolnok megyéből érkeznek, lesznek résztvevői a kiállításnak a megyehatá­ron túlról is. Budapestről, Kecskemétről, Sátoraljaúj­helyről több taneszközgyártó és -forgalmazó cég jelezte részvételét. KÖNYVMOLY KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖNYVESBOLT 5000 Szolnok, Baross u. 1.(Fehérház irodaház) Nyitva tartás: hétfő - péntek 8 -16.30 óra Telefon: 56/424-524/138 mellék Telefon/fax: 56/424-524/145 mellék Szakkönyv ajánlatunk: • Szakmai továbbképzés tananyagai • Perfekt, UNIÓ, SALDO, INVESTAR kiadványok • Adó, pénzügyi, számviteli szakirodalom • Statisztika, közgazdaságtan, jog szakirodalma • Menedzser és vállalkozói szakirodalom • Lexikonok, szótárak, nyelvkönyvek, ismeretterjesztés • Számítástechnikai, informatikai szakirodalom • Iskolai kötelező irodalom, segédkönyvek • Felvételi és érettségi előkészítő szakirodalom • Térkép, útikönyv, földgömb Előrendelést rövid határidőre teljesítünk. Igény esetén postai utánvétes szállítást biztosítunk. Diákoknak, iskoláknak kedvezményes vásárlási November 13-án 10 órakor M. Román Béla Sz. V Polgármesteri Hivatal oktatási bizottsága elnökének szavai nyitják meg a TANEXPO '96 KIÁLLÍTÁST, melynek most is a Városi Művelődési Központ ad otthont. A kiállítás és az előadások díjtalanul látogathatók! November 13.14 óra „Pénzcsinálás - hogyan" Előadók: Szántó András MMSZ. szakértő Kovács Lajosné dr. KGE docens Rontó László GKSZSZI. igazgató November 14.10 óra Oktatástechnikus találkozó „... Mint kreatív ember" Éder Zoltán ügyv. ig. BRILL November 15.10 óra „Kagyló módszer" Élő módszertani bemutató Nagyné Vilcsek Zsuzsánna tanár A TANEXPO '96. harminc kiállítója várja látogatóit november 13 - 14 - 15-én, 9-18 óra között! KERESKEDELMI ÉS GAZDASÁGI FŐISKOLA NYÍLT NAP! 1996. november 27. 8.30 - 11.00 Közön SZOLNOK, VÁROSI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT, SZÍNHÁZTEREM 1nformAtiUAi MajámÍsUoIa AZ I.M. INFORMATIKAI MAGÁNISKOLA a minőségi képzés mellett kötelezte el magát, ezért hatékony oktatási módszereket vezetett be a számítástechnikai képzésben. v x y; Tanfolyamainkra 12 éves kortól lehet jelentkezni, felsó' korhatár nincs. Kínálatunk: .1.. t. <- általános iskolás kezdő tanfolyam- középiskolai előkészítő tanfolyam- alapfokú számítógép-kezelő szakmát adó tanfolyam- középfokú szoftverüzemeltető szakmát adó tanfolyam- igény esetén vállalatok, cégek számára egyedi tanfolyamok megtartását is vállaljuk. Az oktatás helye: Tiszaparti Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola Az oktatás jellemzői:- hatékony oktatási módszer- minden hallgatónak külön számítógép- kis létszámú csoportok (max. 12 fő)- gyakorlatközpontú oktatás- OK) szerinti szakma megszerzésének lehetősége- heti 2x2 óra délután- az oktatók több éves magániskolái tapasztalattal rendelkeznek- kedvező ár. A munkavállalás, illetve továbbtanulás előtt álló fiatalok számára nemcsaR elony az elhelyezkedésben, de plusz pontokat is jelenthet a továbbtanulásban. TISZAPARTI GIMNÁZIUM (Szegényné Megyes Ibolya) 5001 Szolnok, Tiszaparti sétány 4. Telefon: 56/423-603 I.M. MINŐSÉG AZ OKTATÁSBAN! A Pálfy János Műszeripari és Vegyipari Szakközépiskola a TANEXPO '96 kiállításon részletes tájékoztatást ad az 1997/98-as tanévben induló- elektronika- informatika-számítástechnika- mechatronika- vegyész képzés tartalmáról. A bemutatón az érdeklődők megtekinthetik a világbanki projektben kapott modern kutatási eszközöket és a számítástechnika alkalmazási lehetőségeit mind a négy szakterületen. KERESKEDELMI ÉS GAZDASÁGI FŐISKOLA 1997. SZEPTEMBERÉTŐL INDULÓ 4 FÉLÉVES KÖLTSÉGTÉRÍTÉSES KÉPZÉSEK- Magyar - angol felsőfokú szakképzés nappali tagozaton: Üzleti menedzser Üzleti- és marketing menedzser Üzleti- és pénzügyi menedzser Üzleti- és személyügyi menedzser Utazásszervezési- és idegenforgalmi menedzser Szálloda- és vendéglátó menedzser- Felsőfokú szakképzés (Postsecondary jellegű) nappali tagozaton: Vállalkozásszervező Irodavezető Marketing- és reklámmenedzser Kereskedelmi menedzser Külkereskedelmi üzletkötő i Idegenforgalmi menedzser | Vendéglátó menedzser Mérlegképes könyvelő A négy félév során elért 4,00 tanulmányi eredménnyel fel­vételi nélkül bekerül a főiskola nappali tagozatára, 3,51-től a levelező tagozatra. Bővebb felvilágosítás a megjelenő felvételi tájékoztatóban és a KGF Továbbképző Intézeténél Szolnok, Tiszaliget, tel.: 56/379-677, 56/340-227, fax: 56/379-190 Jelentkezni a központilag meghatározott jelentkezési lapon lehet. JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ: 1997. FEBRUÁR 28. Az őstermelők adózásáról kérdeztük a Pénzügyminisztérium főtanácsosát Abevétel még nem jövedelem Jövőre a mezőgazdasági kistermelőket őstermelőknek fogják ne­vezni, akiknek erről külön igazolványuk is lesz. Megszűnik a kis­termelők egymillió forint árbevételig terjedő adómentessége, he­lyette választhatnak a jövedelem tételes kiszámítása és az átalány alapján történő adózás között. A januárban életbe lépő új mező- gazdasági kistermelői (őstermelői) adózási rendszer részleteiről kérdeztük Gáti Csaba pénzügyminisztériumi főtanácsost- Ki minősül a törvény szerint ős­termelőnek, s mi a különbség az őstermelő és a kistermelő között?- Őstermelőnek számítanak mindazok a 16. életévüket betöl­tött személyek, akik saját gazda­ságukban mezőgazdasági tevé­kenységet végeznek, az szja-tör- vény mellékletében felsorolt ter­méket állítanak elő, annak érté­kesítéséből bevételük származik, továbbá őstermelői igazolvány­nyal rendelkeznek. A mezőgazdasági kistermelők is őstermelők, méghozzá olyan őstermelők, akiknek az e tevé­kenységből származó éves bevé­tele a három millió forintot nem haladja meg. Az őstermelők éves árbevételének egyébként nincs felső korlátja. Van, áld nem fizet A mezőgazdasági kistermelői kö­rön belül még egy szűk réteget meg kell különböztetni. Azokét, akik szintén rendelkeznek az ős­termelés valamennyi feltételével, de éves árbevételük nem több 250 ezer forintnál. Nekik nem kell adózni.- Végül is ki lehet őster­melő?- Állampolgárságra való te­kintet nélkül minden olyan ma­gánszemély, aki Magyarorszá­gon dolgozik, vállalkozik, meg­felel a törvényben leírt feltéte­leknek, és kiváltja az ősterme­lői igazolványt.- Milyen célt szolgál ez az igazolvány?- Egyfelől hitelt érdemlően tanúsítja az áru eredetét, neveze­tesen, hogy tulajdonosa az el­adásra kínált áruját saját gazda­ságában állította elő, másfelől ez az okmány jogosítja fél őt arra, hogy kereskedőnek, felvásárló­nak értékesíthesse termékét adóe­lőleg levonása nélkül. Nem utol­sósorban csak így jogosult az adótörvényben biztosított ked­vezmények igénybevételére. Minden titkok tudója Ebbe a kis igazolványba kell beírnia - igazolnia - a felvásár­lónak, hogy milyen termékeket vásárolt a termelőtől, mennyit és mennyiért. Ugyancsak ebben kell a kistermelőnek - az el­adást tanúsító - bevételi nyil­vántartást vezetnie az egyéb, nem felvásárló, kereskedő ré­szére történő értékesítésekről, így például a szomszédnak vagy a piacon eladott áruról és az abból származó bevételéről.- Hol lehet majd hozzájutni az őstermelői igazolványhoz?- Többféle elképzelés merült fel: az agrárkamarák, az adóhi­vatalok, az önkormányzati jegyzők is szóba jöttek. Ezek közül egyedül a Magyar Agrár­kamara jelezte, hogy elvállalná a feladatot. Ha a döntés úgy Szól, hogy az igazolványokat a Magyar Agrárkamara adja ki, akkor feltétlenül el kell oszlatni azt az esetleges tévhitet, hogy az őstermelői igazolvány és az agrárkamarai tagság között függőségi kapcsolat van.- Kell-e fizetni a kiváltásért?- Nem. Mindenképpen in­gyenes lesz, s várhatóan csak az elvesztés vagy megsemmisülés miatt kiadandó új igazolványo­kért kell majd fizeti.-Hogyan adóznak jövőre a mezőgazdasági kistermelők és milyen kedvezményre számíthat­nak?-A kistermelők választhat­nak, hogy az átalányadózás szabályai szerint vagy tételes költségelszámolás alapján kí­vánnak adózni. A négyötöde költség Az átalányadózók esetében a tör­vény átalányszemen, a bevétel nyolcvan százalékát ismeri el költségként, az e feletti rész a jö­vedelem. A mezőgazdasági tevé­kenységet végző kistermelők kö­zül az állattenyésztők kedvezőb­ben adóznak majd: az állati ter­méket értékesítők esetében az el­ismert költség további 12 száza­lékkal nő, így számított jövedel­mük a bevétel 8 százaléka. Min­denki másnál a bevétel 20 százaléka a jövedelem. Ez után kell majd a gazdálkodóknak - az átalányadó tábla szerint - adót fi­zetnie. A legalsó sávba eső 100 ezer forintos éves jövedelem után például 12,5 százalék, azaz 12 500 forint lesz az éves adó, ami azt jelenti, hogy ez a termelő ha­vonta ezer forint adót fizet. ...és ami marad A tételes költségelszámolást vá­lasztó kistermelőknek bevételeik­ről nyilvántartást kell vezetniük. Az éves bevételből az igazolt költségek levonása után fennma­radó összeg lesz az adóköteles jövedelem. A tételes elszámolás szerint adózók a jövedelmük megállapí­tásához úgynevezett áttérési ked­vezményt kapnak. Ez azt jelenti, hogy az őstermelő bevételének negyven százalékát, legfeljebb 1,2 millió forintot (ez a 3 millió forintos bevételhatár 40 száza­léka) bizonylatok nélkül, költ­ségként elszámolhatja. A még fennmaradó összegből ezután le­vonhatja azokat a kiadásait, ame­lyeket az évközben összegyűjtött számlákkal igazolni tud, s ami megmarad, az lesz az adóköteles jövedelme, amely után adózik. Az adótörvény további ked­vezménye, hogy az e jövedelem után fizetendő adóból még 100 ezer forintot, mint adókedvez­ményt is le lehet vonni. Az igazán kicsi termelők mindezeken túlmenő kedvez­ményben részesülnek. Említet­tem már, hogy azoknak a mező- gazdasági kistermelőknek, akik­nek az éves forgalma nem ha­ladja meg a 250 ezer forintot, a törvény rendelkezése szerint, ez után a pénz után nem kell jöve­delmet számítaniuk. így termé­szetesen ezt a tevékenységük adómentes.- Kell-e a mezőgazdasági ős­termelőnek pénztárkönyvet ve­zetnie?- Az új adózási rendszerben a termelőnek alapvető érdeke a számlák gyűjtése, akkor is, ha va­lamit végeztet és ezért fizet, s ak­kor is, ha vásárol. Ha például ta­karmányt vesz vagy állatorvost hív, a költségéről számlát kell kapnia, különben képtelen lesz költséget kimutatni, miközben a bevétele nő, mert a felvásárló adja a számlát, a vételi jegyet. A vételi jegyet és a számlákat a gazdálkodóknak az év folyamán gondosan meg kell őrizniük, hi­szen év végén ennek alapján tud­ják igazolni, kiszámítani éves ár­bevételüket és jövedelmüket, amely után adózniuk kell. A pénztárkönyv vezetése nem kötelező, csak az, hogy az őster­melőnek nyilvántartást kell ve­zetnie bevételeiről. Az őstermelői igazolványban benne van, hogy a felvásárlók részére történt el­adásra, milyen terméket és mi­lyen összegben értékesített, amit a felvásárló jegyez be. Ettől füg­getlenül, külön nyilvántartást kell vezetnie az olyan bevételeiről, amelyek nem felvásárlótól, ha­nem magánszemélytől származ­nak. Ilyen a piacon vagy a háztól történő eladás esetén keletkezhet. Erre a célra egy tisztességes mó­don kezelt kockás füzet is megfe­lel. Elég egy füzet is Van, aki ragaszkodik ahhoz, hogy bevételeiről és kiadásairól ahhoz értő ember, könyvelő ké­szítsen kimutatást, elszámolást. Az adótörvény szerint a köny­velői díj költségként elszámol­ható, sőt az adóból kapott ked­vezménybe is beszámítható. Csak remélni lehet, hogy so­kan megfontolják ezt a lehető­séget. Az új szabályok helyes alkalmazása sok értékes forin- , tot takaríthat meg a kistermelő számára. Újvári Gizella

Next

/
Oldalképek
Tartalom