Új Néplap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-10 / 237. szám

1996. október 10., csütörtök Az Új Néplap Kunmadarason 7. oldal A lelkész átadja a stafétabotot Negyvenkét évi szolgálat után néhány hét múlva dr. Ötvös László református lelkipásztor nyugdíjba vonul, s elköltözik Debrecenbe. Madarason 16 évet töltött. 1981 húsvétján került ide, s hamarosan hozzáfogott a gyü­lekezeti terem fnegépíttetésé- hez. A presbitérium nagy erőfe­szítéssel végezte a munkát, mely majd egymillió forintba került. Itt meg tudják tartani a szeretetvendégségeket, a téli is­tentiszteleteket. A belső beren­dezést is egyedien oldották meg, hiszen a felesége által megtervezett függönyöket a presbitemék varrták. A fiatalokért is sokat tett az eltelt másfél évtized alatt, hi­szen óvodáskortól általános is­kolás korig folyik a hittanokta­tás, s többen választották hiva­tásuknak a lelkészséget. Az is­kolásoknak nyáron bibliai tá­bort is tartottak. Nagy dolog, hogy nyolcvan diák vett részt ezeken a foglalkozásokon. Az ifjúság részvételének kö­szönhetően a gyülekezet lét­száma is nőtt az eltelt évek alatt, s ők lesznek azok, akik majd az idősektől átveszik a munkát. Dr. Ötvös Lászlót bibliakuta­tóként s egyházi munkák írója­ként is számon tartjuk. A nyug­díjba vonulása után sem hagyja ezt abba. Mint megfogalmazta, eddig lelkészi munkát végzett s emellett kutatott, most kutató­lelkész lesz. Igaz, hogy elköl­tözik a Nagykunságból a Haj­dúságba, de nem szakad el in­nen, hiszen barátai rendszere­sen visszavárják. Dr. Ötvös László és felesége A gondok nem szűntek meg Az általános iskolában szep­temberben a 33 tanulócsoport­ban 730 tanuló kezdte meg a tanulást. A pedagógusok napi munkáját hátráltatja, hogy a kö­telezően előírt tankönyveket több szülő nem vásárolta meg. Az intézmény tankönyvbeszer­zését az állam mellett az ön- kormányzat is támogatta több mint 800 ezer forinttal. igény a napközire, az étkezte­tésre, a tanulószobára is. A do­logi kiadások igen jelentősek az iskolában, hiszen nyáron jelen­tős karbantartás, felújítás volt. Elvégezték az ajtók, ablakok és az ereszcsatornák javítását és a tisztasági meszelést is. A korán beköszöntött hűvös idő is plusz­kiadást jelent az intézménynek, melyet a szűkös költségvetésből A kicsik önfeledten játszanak a szünetben Több szaktanár hiánya miatt a felső tagozatban magas a túl­órák száma, s a feltételek hiá­nya miatt szakkörökre nincs le­hetőség. A szülők részéről nagy az kell előteremteni. Ebben a tan­évben is megrendezik a magyar nyelv és a természettudomány egész iskolát megmozgató hetét, s diákjaik is indulnak a tanulmá­nyi, zenei versenyeken. Programajánló A gazdák jobb termést vártak Mint a környéken sok he­lyütt, így Kunmadarason is jelentős mennyiségű csapa­dék hullott néhány hét alatt, ami nehezítette a betakarí­tást. Mint Kovács Lajos gazda­jegyzőtől megtudtuk, a telepü­lésen 300 mm csapadék esett augusztus 16-tól szeptember közepéig, mely talán az utóbbi húsz év csapadékrekordja is lehet. így a gazdák jelentős késéssel tudtak hozzáfogni a betakarításához. Ottjártunkkor még körülbelül 80 hektárnyi fénymag volt kint a földeken. A napraforgó betakarítása is csupán 70 százalékos, a cukor­répához pedig még hozzá sem kezdtek. Ebből a szövetkeze­tek 466 hektárt vetettek. Hat­van hektár héj nélküli tökmag is a földeken van még. Betaka­rításra vár 780 hektár kukorica is a madarasi határban. A nyári gabona termésát­lagokról is érdeklődtünk a gazdajegyzőtől. Az őszi bú­zából hektáronként 3,4 tonna volt az átlag, a tavaszi árpá­ból 3,3 tonna, a triticáléból 3,4 tonna, az őszi árpából 3,3 tonna. A gazdák többsége szerződést kötött az értékesí­tésre, az árat a tőzsdei árhoz kötötték. Jellemző volt, hogy a kisebb földtulajdonosok Amikor a kombájn is segítségre szorul... társultak, mert csak közösen tudták értékesíteni terménye­iket. A madarasi határban a szép időben sokan dolgoztak a föl­deken. Metykó László magán- gazdálkodó a fénymagot taka- ríttatta volna be, ám épp az el­akadt kombájnt próbálták ki­húzni a sárból. Mint elmondta, négy család gazdálkodik közösen 60-70 ha földterületen, melynek több­ségében fénymagot vetettek. ■ A gépeket közösen vásárolták meg, nem adták ki haszon­bérbe a földet, maguk gazdál­kodnak rajta. Ő egyébként ko­rábban közgazdászként dolgo­zott, ma már nyugdíjas. A gazda a termésátlagokat nagyon gyengének tartja a hatházi részen. A fénymagot szerződés alapján egy kft.-nek értékesítik. Ha nem lett volna ennyi eső, akkor hektáronként 1,3 tonna is meglett volna, így jó, ha az egyharmadát adja hektáronként a terület. A csa­ládi vállalkozásnak van még tíz hektár betakarításra váró kukoricája is, itt közepes, 50 tonnás átlagot remél. A ter­mény egy részére van szerző­désük, a többit szabadon kí­vánják értékesíteni. Javult az őrs munkája A madarasi őrsön két évvel ez­előtt parancsnokváltás volt, s rö­vid idő leforgása alatt javulás kö­vetkezett be a szakmai, fegyelmi munkában is. Mint Majláth Sán­dor századostól, a karcagi kapi­tányság közrendvédelmi osztá­lyának vezetőjétől megtudtuk, a kapitányság területén szakmailag a madarasi őrs működik a leg­eredményesebben. Az állampolgári panaszok száma minimális, kulturáltabbá, differenciáltabbá váltak az intéz­kedések Monori Sándor parancs­nok irányítása mellett. Az elmúlt másfél évben fegyelmi felelős­ségre vonás nem volt az állo­mány egyik tagjával szemben sem. A szakmai felettes vélemé­nyének kikérése után Monori Sándor törzszászlós őrsparancs­nokkal is beszélgettünk. Mint elmondta, tizenhárom évvel ezelőtt választotta hivatá­sául ezt a munkát. Akkor mint járőr kezdte a karcagi kapitány­ságon, majd ’ 87-től KMB-s volt. S mi tetszett meg neki a rendőri munkában? A folyamatosság és a fegyelmezettség. A szakmáról sokat hallott rokonától, Majlinger László főtörzszászlóstól is, akivel később szívesen dolgozott együtt. Ő volt az, akitől megtanulta az alapokat. Monori Sándor a terepen s az íróasztalnál is szívesen dolgozik, mert mint megfogalmazta, mind­egyiknek megvan a maga szép­sége. KMB-s korában, amikor egy bűnügyet lezárt, összerakta Monori Sándor az iratokat, megírta a jelentést, jó érzés volt. Néha azonban alig várta már, hogy a terepen lehes­sen. Az első bevetésére a mai napig is igen jól emlékszik. Egy karcagi közismert bűnözővel szemben in­tézkedtek, amikor az késsel tá­madt járőrtársára. Esélye azon­ban nem volt a támadónak velük szemben, a szabályoknak megfe­lelően elhárították a támadását. Aztán az évek múlásával azt vette észre, hogy elfogytak az öreg rendőrök mellőle, s ő lett a rang­idős. Ez is egyfajta megmérette­tés volt, hiszen ő lett az, aki meg­ismertette a többiekkel a szak­mát. S milyen volt velük szem­ben? Szigorú, mert ő is mindig a maximum környékén igyekszik teljesíteni, ezt várta el a beosztott­jaitól is. Emlékezetes nap marad életé­ben 1994. november 21. is, ami­kor bement szolgálatra, s felol­vasták azt a parancsot, miszerint aznaptól ő lett a kunmadarasi őrs megbízott parancsnoka; egy év óta pádig parancsnoka. Akkor eléggé zilált képet mutatott az it­teni állomány. Miután nem ren­delkezett vezetői tapasztalatok­kal, keményen meg kellett dol­goznia, hogy elfogadják. Mára a lakosok is elfogadták, s az állo­mány is megértette, hogy a velük szemben támasztott követelmé­nyek teljesítése, az ő érdekük is. A megelőzésre nagy gondot for­dít. Ennek köszönhetően az állo­mány minden szempontból pozi­tívan fejlődött. Kevesebb lopás történt, s a környező települése­ket figyelembe véve itt az is­mertté vált bűncselekmények száma sem növekedett, sajnos a garázda jellegű cselekmények (verekedés) terén van még mit javítani. Monori Sándor négygyerme­kes családapa. Feleségével 16 éve házasok, s néhány hete Madarasra is költöztek. Gyermekeik közül Barbara itt jár óvodába, Orsolya másodikos, Sándor a karcagi Györffy István iskola hetedikese, legidősebb gyermeke pedig a Szentannai Sámuel Mezőgazda- sági Szakközépiskola és Gimná­zium másodikosa a közbiztonsági osztályban. Hogy közülük ki lesz rendőr, még nem tudni. A művelődési ház vezetője, Gé­léi Józsefné az alábbi progra­mokra várja a madarasiakat. Hétfőn 14.00 hímzőszakkör, vezeti Tóth Sándorné, 16.00 Őszirózsa népdalkor, vezeti Tóth Károlyné, kedden 13.00 vöröskeresztes klub, vezeti Vincze Lászlóné, 14.00 sakk­szakkör, vezeti Gyarmati Imre, szerda 14.00 néptáncszakkör kicsiknek, nagyoknak, vezetik Géczy Anikó, Szarka Andrea, 16.00 bábszakkör, vezeti Kál­mán Imréné. Minden páratlan kedden tar­tanak fogadóórát a mozgássé­rültek, 10.00-tól. Emellett nyugdíjasklub-foglalkozások- nak, ifjúsági klubnak, gyer­mekszínjátszó és fotószakkör­nek is helyet adnak a házban. Szombatonként a galambá­szok, a rockklub tagjai, pénte­ken a moziban a filmklub tagjai találkoznak. A vakok, gyengénlátók, hal­lássérültek csoportjának tagjai minden hó első hétfőjén, míg a nagycsaládosok szombatonként adnak egymásnak találkozót. Október 11-től újra indul a felnőttdiszkó, 26-án véradóbált tartanak, s október 22-től no­vember 6-ig lesz itt a tüdő­szűrő. Október 25-én a moziban az iskolával, a Mozisok Országos Szövetségével közösen a mille- centenárium jegyében rendez­nek találkozót. Felújítások A képviselő-testület idei fő fej­lesztési koncepciójában szere­pel a nagyközség közlekedés- biztonsági színvonalának to­vábbi javítása, annak az elvnek az érvényre juttatása, hogy ’98- ra a település minden útja szi­lárd burkolatú legyen. Ehhez kapcsolódott a járda- építési és -felújítási terv is, amely erre az évre mintegy 2000 folyóméter járda rekonst­rukcióját irányozta elő. Útháló­zat bővítésére négy ütemben 28,2 milliót, míg kátyúzásra 0,5 milliót terveztek, melyhez pá­lyázatokon nyertek el a támoga­tás egy részét. Az eddig megépített utaknál jelentősek voltak a kapcsolódó munkák (vízelvezető árok, át­ereszek) költségei, annak elle­nére, hogy azokat a közhasznú munkásokkal valósították meg. A településen a megvalósu­lás stádiumában van a Tó- alj-Semmelweis út közötti sza­kaszon a nyomott rendszerű szennyvízhálózat kiépítése is. A központban kiöregedett gömbfák pótlására beadták igé­nyüket a megyei erdőfelügye­lőséghez, ígéretet kaptak arra, hogy október végéig leszállít­ják a csemetéket. A piactéren elárusítóasztalok kialakítása is folyamatban van, s 450 nyárfa­csemetét is elültettek idén. Az oldalt írta: Daróczi Erzsébet Fotók: Csabai István Mindent egy telephelyen Májusban volt négy éve, hogy a Guba és Guba Kft. megvette a Kelet-magyarországi Tüzép- től a helyi építőanyag-telepet. Guba Zoltán a tulajdonosa a cégnek, mely foglalkozik tüze­lőanyag-árusítással, épí­tőanyag-értékesítéssel is. A nyitás óta csökkent a tüzelőanyag-forgalom, mert sokan áttértek a gáz­fűtésre - tudtuk meg Er­dei János alkalmazottól. Elsősorban a nyugdíjasok vásárolnak utalványra szenet, fát. Az általuk el­vitt mennyiség egyszerre csak négy-öt mázsa. Az áraik a környező telepü­lésekkel is versenyképe­sek. Az utóbbi időben je­lentősen csökkent az építkezések száma, sokan csak javítgatni tudják há­zaikat, új építésére nem futja. Kerítésdeszka, só­der, mész, vasáru, padlóbur­koló, pala és rönkdeszka a legkeresettebb árucikk. A vá­sárlónak nem kell fuvarost ke­resgélnie, mert a telepnek van egy MTZ-je, s azzal házhoz szállítják az árut. Ez jelentős könnyebbség a lakosoknak. Az Új Néplap előfizetői vá­sárlói klubigazolványuk felmu­tatásakor, hat százalék kedvez­ményben részesülnek a telepen. Erdei János munka közben Jó döntés volt belevágni Tóth G. János és felesége 1974 november elsején került gyógy­szerészként a településre. A férj egy éve magángyógyszertárat működtet, melyet az önkor­mányzattól bérel. Induláskor át­vette a korábban ott dolgozókat. Felesége jelenleg egy karcagi gyógyszertárban dolgozik, így ha valamit itt nem tud biztosítani a betegeknek, azt felesége estére Karcagról beszerzi. Most ha itt­hon van, a hét végén is kiadja a kért gyógyszert a betegeknek, akiknek ezért korábban Kar­cagra kellett utazniuk. Az elmúlt időben lényegesen nőtt a forga­lom. Igyekeznek minden igényt kielégíteni. Az alapvető gyári gyógyszer- készítmények mellett a magist- rális (vényre elkészített gyógy­szer) forgalom körülbelül 10 százaléka a négymilliós forga­lomnak. A választékot is bőví­tették babaápolási, gyógyhatású, Tóth G. János: A forgalom lényegesen emelkedett állatgyógyászati termékekkel. A napi munkájukat számítógépek segítik, bár az árak állandó vál­tozása miatt ezzel néha akadnak gondok. Gyakran az is előfordul, hogy amikor már beütötték a gépbe az árakat, a végösszeget nem tudja kifizetni a beteg. Az elmúlt egy év távlatából Tóth G. János szerint jó döntés volt be­levágni a maszek gyógyszer- tárba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom