Új Néplap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-31 / 254. szám

1996. október 31., csütörtök Hazai Tükör 5. oldal A közvélemény nem honorálja a pocskondiázást, a parlamenti pankrációt Átlapozott botránykrónikák Mélypontra került a parlament tekintélye - összegezte a To- csik-ügyként ismertté vált botrány választókra gyakorolt ha­tását Levendel Ádám. A Szonda Ipsos vezetője szerint az át­lagpolgár nemigen követi a botránykrónikák fejleményeit, de azt igen, hogy üresek a padsorok és olykor kocsmahangu­lat uralkodik a tisztelt Házban.- A parlament, mint a demok­ratikus törvényhozó hatalom megtestesítője a ’ 80-as évek végén élte fénykorát, majd fo­lyamatosan vesztett tekinté­lyéből - vélekedik Levendel. A Szonda Ipsos 10-12 nagy tekintélyű intézményt, köz­életi fórumot felsoroló listáján a törvényhozás a korábban el­foglalt első-harmadik helyről a sereghajtók közé csúszott vissza. A választópolgárt irritálja, hogy az érdekegyeztetést mindinkább háttérbe szorítja az öncélú érdekütköztetés, s hogy egymás pocskondiázása, valóságos pankráció folyik az ülésteremben. A közvélemény-kutató in­tézet felmérései szerint a hangerőben, nagyotmondás- ban egymást túllicitáló hon­atyák népszerűsége általában nem nő. Már csak azért sem, mert a délelőtti tévéközvetíté­seket a lakosságnak csak 1-3 százaléka - zömmel nyugdíja­sok - nézik, a botrányokat hosszasan részletező, egymás­sal versenyt futó újságok ilyen irányú cikkeit pedig sokan egyszerűen átugorják. A különféle „leleplezések­ből” - hogy az ilyen-olyan pártokhoz tartozók rokonai, ismerősei milyen társaságok­ban vannak, s ki, kinek a ki­csodája - csak a vájtfülűek ér­tenek valamit. Mások inkább mérgelődnek, hogy politikusa­ink nem a lényegről, az ország súlyos gazdasági helyzetéből való kilábalásról, vagy épp a szegénység elleni küzdelemről beszélnek. A választók szerint legke­vésbé a kormánypártoknak engedhető meg ilyenfajta ma­gatartás. T. M. Hazatérés. A Budapesti Rendőr-főkapitányság falára került tegnap az 1956-os Budapesti Forradalmi Karhatalmi Bizottság emléktáblája, amely 1957-ben készült, és eddig a New York-i Carnegie Hallban várta, hogy hazajöhessen. Király Béla, a Nemzetőrség egykori főpa­rancsnoka most elérkezettnek látta az időt a mementó áttelepítésére. fotó: feb/diósi imre Megkezdődött a vita a tb-pótköltségvetésről Túl vagyunk a nehezén? A jövő évi költségvetési tör­vényjavaslat tegnapi, újabb parlamenti tárgyalásán alap­vetően két közgazdasági nézet ütközött össze. A kormánypárti politikusok változatlanul a költségvetési hiány lefaragásának szükséges­ségét emelték ki, az ellenzéki felszólalók többsége viszont a gazdaság fellendítésére he­lyezte a hangsúlyt. Varga Mihály (Fidesz) az erős középosztályt, mint a pol­gári társadalom pillérét hiá­nyolta. Kádár Béla (MDF) a szociális juttatások arányának drámai csökkenését és a pénz­ügyi szféra túlsúlyát tette szóvá. Bauer Tamás (SZDSZ) úgy látta, hogy a Fidesz megte­remtette a Torgyán-Orbán koa­líció alapjait. Bogár László (MDNP) hiányolta a részletes tájékoztatást az ország adóssá­gairól. 1997-ben minden átla­gos magyar családra 2,7 millió forint bruttó államadósság jut - tette hozzá -, megérdemelnék tehát, hogy átfogó képet kapja­nak a három évtizede átláthatat­lan folyamatról. Rab Károly (független) a pénzügyi művele­tek és a tisztesség kapcsolatáról beszélt, Békési László (MSZP), szigorúan a költségvetésnél maradva, úgy vélte, hogy jó úton halad a kormány, és meg­győződése: már túl vagyunk a nehezén. A nap folyamán Akar László pénzügyi államtitkár expozéjá­val megkezdődött a társada­lombiztosítási alapok pótkölt­ségvetésének tárgyalása, (s. á.) Minden ötödik félretett fillér a szalmazsákban Fogunkhoz verjük a garast Minden év októberének utolsó munkanapja világ­szerte takarékossági világ­nap, a takarékpénztárak 1924-ben Milánóban tartott első kongresszusa óta. A reáljövedelem hazánkban évek óta csökken, mind több, a létminimum környékén egyik hónapról a másikra élő állam­polgár számára gond, vagy ép­pen megoldhatatlan feladat a megtakarítás. Mégis, elgondol­koztató, és némi derűlátásra is okot ad, hogy nem keveseknek sikerül a családi kasszából va­lamicskét félretenni. Az idei esztendő első kilenc hónapjában például a háztartá­sok megtakarítása névlegesen csaknem 23 százalékkal, reálér­tékben pedig 6 százalékkal emelkedett. Természetesen, az országos átlagon belül rendkívül nagy a szóródás, és spórolásban saj­nos, messze vagyunk más, gaz­dagabb országoktól. Közvetlen szomszédainktól, az osztrákok­tól is, akik jövedelmük 14 szá­zalékát helyezik takarékba, kötvénybe, értékpapírba. A kü­lönbség azonban nem a hajlan­dóságunkon múlik. Ami egyébként a megtakarí­tás formáit illeti: mind népsze­rűbbek nálunk is az értékpapí­rok, ám a szokások - ha lassan is, de - változnak. Becslések szerint a lakosság összekupor- gatott pénzének mintegy húsz százalékát nem betétben, ha­nem otthon, készpénzben tartja. Lelohadt az iskolaalapítási kedv Külön pénzért extra kínálat Alábbhagyott az évtized első felének lendülete, az utóbbi egy-két évben országszerte a korábbinál jóval kevesebb új alapítványi és magániskola nyitotta meg kapuit. Szűkült a kör, amely fizetni ké­pes a különszolgáltatásokat, ugyanakkor az önkormányzati intézmények is jobban igazod­nak a speciális igényekhez - mondta lapunknak Szűcs Mik­lós, a művelődési tárca főosz­tályvezetője. Valamivel több mint félszáz nem állami iskolában az összes tanulók mintegy hat százalékát oktatták 1991-ben. Napjainkra ez az arány két-háromszorosára emelkedett, s a tanulók száma már meghaladja a félszázezret, de az állami, önkormányzati is­kolák szerepe meghatározó ma­radt. A főosztályvezető szerint az alapítványi és magániskolák az intézményhálózat palettáját színesítik, gazdagítják. Külön órákon, vagy akár táborokban fejlesztik a gyerekek adottsá­gait, képességeit. Nyelvórákat, művészeti kur­zusokat, teniszfoglalkozásokat, úszóleckéket, számítógépszak­köröket működtetnek. Más is­kolák gyenge képességű vagy hátrányos helyzetű gyerekeket oktatnak. Egyvalami közös bennük: a szülők jelentős anyagi hozzájá­rulására számítanak. Ez a szülői kör azonban csak mértékkel növekszik. (d) Meddő férfiak pedig nincsenek Interjú Kaáli professzorral a nemzőképességet „pótló” új eljárásról A Kaáli Intézetben kidolgozott, szenzációszámba menő új módszer segítségével azok a férfiak is apává válhatnak, akiknek ondófolyadékában egyáltalán nincs spermium. Az ilyen eljárással fogantatott első bébi hamarosan megszületik. beavatkozásra van szükség. A tapasztalatok szerint a meddő­ségért 50 százalékban a férfi a felelős. Ilyen esetben eddig csak akkor lehetett segíteni, ha a férfi ondófolyadéka vala­mennyi spermiumot - még ha keveset vagy gyenge minősé­gűt is - tartalmazott. Ekkor ugyanis az ismert férfimeddő­ségi kezelést, szaknyelven az ICSI eljárást alkalmazzák: a spermiumot speciális módon, közvetlenül juttatják be a pe­tesejtbe. Az új - szaknyelven SMART-nak nevezett - módszerrel viszont azok a férfiak is apává vál­hatnak, akik­nek ondófo­lyadékában egyáltalán A fogantatás pillanatai fotó: feb/kallus György nem mutat­Kaáli Géza professzor az egy éve kikísérletezett, de csak most nyilvánosságra hozott módszeiTŐl nyilatkozott la­punknak.- Jelenleg Magyarországon körülbelül 150 ezer házaspár­nak nem lehet természetes úton gyermeke - mondja a professzor. Ezen többnyire könnyű segíteni - például a petevezeték elzáródásának megszüntetésével vagy hor­monkezeléssel. Legalább 40 ezer párnál azonban speciális ható ki spermium. Lényege, hogy egy vékony műszerrel a heréből szövetet veszünk, ab­ban ugyanis spermiumkezde­mények vannak. A szövet táp­talajba kerül, s bizonyos idő múltán - amikor a spermiu­mok kellő fejlettségi szintet érnek el - ezt injekciózzák be a petesejtbe. A professzor azt tanácsolja: akiknél a meddőségi vizsgála­tok a spermium gyenge minő­ségére vagy teljes hiányára utalnak, előzetes telefonos be­jelentkezés után - a leletekkel felszerelkezve - mielőbb ke­ressék föl a budapesti Kaáli Intézetet, ahol erre a problé­mára specializálódott andro- lógus vizsgálja meg a „bete­get”, s dönti el, milyen be­avatkozás szükséges. A tb ugyan a-költségek egy részét fedezi, az érintetteknek így is körülbelül 150 ezer forint ki­adással kell számolniuk. A meddőség elleni küzde­lemben új fejezetet nyitó mód­szert már több országban al­kalmazzák, de a budapesti in­tézetben hamarabb kezdték meg a kezeléseket, mint New Yorkban. Takács Mariann Szerencseposta A szerencsejáték híveinek nem lehet okuk panaszra, az idei esz­tendő bővelkedik nyeremények­ben és főnyereményekben. Szerencsegyorsmérleg Telitalálatos ötös- és hatos­lottó-szelvények, lottó-nyugdíjki- egészítések, kimagasló totó­nyeremények, álomotthonok, luxuslakások, Volkswagen Pólók. Opel Corsák, milliós kéttalálato- sok és milliót érő véletlen találko­zások, luxusutazások, gazdagító Jackpotok, Jokerek. Megannyi felcsillantott lehető­ség, kínálkozó alkalom, amelynek révén némi szerencsével valóra váltak álmok, s vagyonossá csa­ládok. Aki már megnyerte Szerencsejátékot űzők körében úgy tartják, kétféle ember létezik: aki már nyert és aki majd ezután fog. Az előző kategóriába tartozik immár Ernőd Gyuláné is, aki hét­főn a Telemázli műsorban meg­nyerte a 47 millió 230 ezer forin­tot érő Jackpotot. Azt ugyan nem lehet tudni, hogy az ötvenéves egri özvegyasszonynak voltak-e anyagi gondjai, az azonban való­színű, hogy ezután aligha lesznek. A Telemázli játékosai a jövő héten kétmilliós Jackpot remé­nyében tehetik kockára szeren­cséjüket. A hatos lottón a múlt héten nem volt telitalálatos szelvény, így tovább gyarapodott a főnye­remény, ezen a héten már 125 millióval csábít játékra. Az ötös lottón most elnyerhető összeg 38 millió forint, s ha valaki beikszeli a szelvényen az 50 mil­liót érő Jokert is, akkor némi sze­rencsével közel százmilliót is nyerhet. Hit ígér Fortuna? A totón nem elegendő pusztán a szerencse, a szelvények helyes kitöltéséhez némi hozzáértés is szükséges. A szerencse legfeljebb ahhoz kell, hogy kevesen találják el a 13 plusz 1 találatot, mert ak­kor nagyobb nyeremény jut egy játékosra. Ezen a héten a plusz 1 találat 5 milliót ér. Kenómanóözön A Szerencsejáték Rt.-hez zsák­számra érkeznek naponta a borí­tékban megbújó kenómanók. A beküldők közül legutóbb kisorsolt tíz játékos vetélkedőjét vasárnap a szentendrei forintos kaszinóból közvetítette a televízió Szeren­csepercek műsora. Az „Induljon el egymillióért” negyedik fordulójában Gselmann Endre balatonlellei játékos volt a legszerencsésebb: nem csak azért, mert 165 ezer forintot nyert, ha­nem azért is, mert ő jutott tovább a december 13-ai szerencsenapi szuperdöntőbe. Irány Spanyolország A Szerencsejáték Rt. Budapesti Területi Igazgatósága totóakciót hirdet Budapesten, Pest, Komá- rom-Esztergom, Fejér és Győr- Moson-Sopron megyékben. Pályázni lehet a szeptember 30. és november 2. között legalább ezer forint értékben megjátszott nyeretlen gépi totószelvényekkel, amelyek közül legalább egy szel­vényen a góltotót is megjátszotta a fogadó. A totószelvényeket zárt borítékban „Totóval a Real Mad­ridnál” jeligére november 6-ig le­het beküldeni a Szerencsejáték Rt. Budapesti Területi Igazgató­sága, Budapest, Pf. 1875 címére. Érdemes más megyékből is át­ruccanni totózni, mivel a főnye­remény kimondottan labdarúgó ínyenceknek való. A beküldők között ugyanis november 8-án negyvenkilenc darab egyszemé­lyes, ötnapos (december 5-9. kö­zötti) spanyolországi luxusutazást sorsol ki a Szerencsejáték Rt., amelynek keretében a sportrajon­gók megtekinthetik a Real Mad­rid-Barcelona bajnoki labdarúgó­mérkőzést. (X) Szigorú intézkedések. Or­szágos értekezletet tartottak a mind gyakoribb robbantások körülményeinek, tetteseinek felderítésében érdekelt rendőri szervek vezetői és áttekintették a nyomozások eddigi eredmé­nyeit. A megbeszélésen elhatá­rozták, hogy a rendőrség min­den személyi és anyagi erejét mozgósítják a tettesek és a fele­lősök kézre kerítésére. Ráadást szeretnének. Az SZDSZ olyan pedagógus-bér­tábla tervezetet terjeszt az Or­szággyűlés elé, amely átlagosan tízszázalékos béremelést tenne lehetővé az oktatási intézmé­nyek számára. Bevezetéséhez hat-hét milliárd forintra lenne szükség. Ennek forrásait a párt szakértői még keresik. Nem engedtek. Kitartott ked­den elfogadott járulékreform­javaslata mellett, s elutasította a tb-járulékkal kapcsolatos leg­újabb módosító csomagot az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága. Tá­mogatta viszont a testület, hogy az induló nyugdíj kiszámításá­nál az 1994-es esztendő kerese­teit az inflációs hatás figye­lembe vételével szorozzák fel. Kiskaput kerestek. Mente­süljön a társadalombiztosítási járulék fizetése alól a szerzői jogvédelem alá eső honoráriu­mok meghatározott köre, és az összevont éves jövedelem 500 ezer forintot meg nem haladó része. Ezt a módosító indít­ványt egyhangúlag támogatta az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága. Méltatlankodnak. Tarthatat­lan az az állapot, hogy a kor­mány sorozatosan olyan tör- vényjávaslatokat terjeszt a par­lament elé, amelyek később kormánypárti módosító indít­ványok révén alapvetően átala­kulnak - jelentette ki Surján László, a KDNP frakcióvezető­helyettese. Jogerős felmentés. A Leg­felsőbb Bíróság sem tálálta bű­nösnek Szabó Albertet a folyta­tólagosan elkövetett közösség elleni izgatás bűntettében, és az önkényuralmi jelkép használa­tának vétségében. így jogerőssé vált az elsőfokú felmentő ítélet. Az indoklás szerint a zsidó szellemiséget kárhoztató kije­lentése a szabad véleménynyil­vánítás határán mozgott. Mindent vagy semmit. Ha­zánk csak a teljes jogú EU-tag- ságról tárgyal. Elfogadhatatlan ugyanis a közös kötelezettsé­gek és jogok összefüggő rend­szeréből kiragadott részletekre épülő részleges tagság - jelen­tette ki hét ország egyetemis­táinak konferenciáján a Kül­ügyminisztérium képviselője. Ü ílít Jdlíüd] ílüJélí-JlT/Ull Säliiü i'JÜüJjlL VÁRJUK ÖNT hétközben 73° - 1 7°° óráig Szolnokon: hirdetési szalonunkban, a Kossuth téri I. sz. irodaházban. Levélben: AS-M Kft. 5001 Szolnok, Pf. 105. Telefaxon: 56/421-766 Telefonon apró- és kiskeretes hirdetésé' 56/424-924 Terjesztési ügynökségünkön: Szolnok, Magyar út 9. T.: 56/375-620

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom