Új Néplap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-30 / 253. szám
1996. október 30., szerda Tiszafüred Es Környéke 7. oldal Pro Caritate díjazott Abádszalókon Kislányomnak szólítják a faluban Lapunkban többször foglalkoztunk már az AbádSza- lóki Gondozási Központ helyzetével. Arról szóltak a híradások, hogy az elöregedő faluban igen mostoha feltételek között kell gondoskodni az egyre több rászoruló idős ember ellátásáról. Az eltelt időszakban szerencsére javult a helyzet. Pályázati pénzek segítették a házi szociális ellátás eszközrendszerének javítását, a túlzsúfolt otthonban kicserélődtek a bútorok, s bevezették a gázt. Hamarosan egy új épületben már húsz idős ember bentlakásos ellátása is megoldódik. Ám a gondozásra váró idős emberek köre gyorsabban bővül, . mint a község pénzügyi lehetősége. Ehhez még hozzájön az is, hogy néha azok is kilátástalannak érzik helyzetüket, akik az otthon falai között rendszeres orvosi ellátással, napi meleg étellel keresnek gyógyírt gondjaikra. Ebben a helyzetben sokat jelent egy jó szó, simogató kedvesség; így értelmezhető igazán a latin caritas kifejezés fordítása: emberszeretet, jótékonyság. Ebből mutatott példát Füleki Istvánná, aki 18 éve vezeti a központ munkáját. Ő most, 1996. október 28-án vehette át a Népjóléti Minisztériumban a Bat- thyány-Strattman László-díj Pro Caritate oklevelét. A helyi ön- kormányzat fejterjesztésében két oldalon keresztül taglalta Füle- kiné elévülhetetlen érdemeit. Az' idős emberek szeretik, a községben csak kislányomnak szólítják az idős emberek. Ingyenes haszonbérlet Nagyivánon Megmaradtak a pedagógusföldek Nagyivánon, ahol lényegében a mezőgazdaság jelenti az egyetlen esélyt az embereknek, sohasem volt mellékes a földek sorsa. Ezért is érintette érzékenyen a falut, hogy a természet- védelmi földterületek rendezése, kártalanítása, egyenrangú pótlása miatt lényegében két esztendőt csúszott itt a földárverés. Miután nagy nehezen kialakult az árverezhető földalap, rendeződni látszottak a dolgok. Nagyiván azonban a „földszűkös” időkben is önkormányzati tulajdonban hagyta ’meg a régi, úgynevezett peda- j gógusföldeket, melyek a törvény előírásai szerint ilyen címszó alatt megszűntek létezni. Miután ez a mintegy 10 holdas terület nem került be a szétosztható földalapba, azt haszonbérleti szerződés útján kívánta értékesíteni a hivatal. A szeptemberi önkormányzati ülés „jóindulatú kompromisz- szummal” a községben élő tizenhat pedagógusnak ajánlotta fel ezeket a parcellákat, négyzetméterenként 1 forintos haszonbérletre. Bármennyire is furcsán hangzik, ez a 60 ezer forintos bevétel is segített volna az önkormányzatnak, ha csak a község siralmas költségvetési helyzetét nézzük. Ám ez a szimbolikusnak tűnő tarifa is felborzolta a kedélyeket a Hor- tobágy-széli falucskában. A pedagógusok aláírásgyűjtő akcióba kezdtek, mondván, ez a föld nekik ingyen is jár, annál is inkább, mert a bérleti díj többszörösét költötték talaj-előkészítésre és egyéb munkákra. A testület, engedve a nyomásnak, újra összeült, és többségi hatáKorszerűsödő tiszaörsi szakoktatás Kistraktor a leendő „kisgazdáknak” Az elmúlt években lapunk is igyekezett folyamatosan tájékoztatni a közvéleményt a tiszaörsi általános iskola törekvéseiről, melyek a régió adottságaihoz igazodva kívánták megreformálni a helyi tanulmányi képzést. Időben visszatekintve megállapítható, hogy idén a falu nagy festő szülötte, Balkay Pál nevét felvevő intézmény jól sáfárkodott a pályázati lehetőségekkel, s tartalmi munkájával meggyőzte az ellendrukkereket, a speciális képzést „pót- cselekvésnek” tituláló kritikusokat is! Szaktantermeket - fa- és fémipari, mezőgazdasági kisgépkarbantartó, szabás-varrás, gépíró, háziasszonyképző, egészségügyi - alakított ki az évek során szakképző iskolává „avanzsált” falusi iskola, amely 14 éves kor után is értelmes szakmai elfoglaltságot kínál az egyéb továbbtanulási formából kirekedő diákoknak. Ők, ha élnek ezzel a lehetőséggel, várhatóan nem válnak potenciális munkanélkülivé. Most újabb esélyhez jutottak A gyerekeket érdekli az iskola újdonsága az itt tanuló diákok, hiszen az iskola vezetése pályázat útján beszerzett egy kínai kistrak- tort, a hozzá tartozó kiegészítő berendezésekkel - eke, talajmaró - együtt. így tovább korszerűsödött az örsi szakoktatás, ami esetünkben azt jelenti, hogy a leendő térségi „kisgazdák” a kistraktoron is kipróbálhatják az iskolapadban szerzett tudásukat... A tiszaigari zsidó temetőt Tűzoltók tették rendbe A térség talán legnagyobb hagyományokkal rendelkező zsidó temetőjét, a ti- szaigarit tűzoltók szépítették meg. Az előzményekhez tartozik, hogy a Magyar Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) partnereket keresett az elhanyagolt állapotú izraelita temető rendbetételére s majdani gondozására. Ekkor az általuk felkeresett igari önkormányzat a pénzügyi nehézségekkel küszködő cigány kisebbségi önkormányzatnak ajánlotta fel a munkát, amely 1995- ben el is végeztette a helyreállítást. Idén azonban úgy hozta a sors, hogy Igaron feloszlott a roma testület, így gondok jelentkeztek a folyamatos gondozásban. A nagy esőzések ütán már-már úgy látszott, hogy az elbur- jánzó növényzet újra elzárja a külvilágtól, Tiszaigar és Tiszaörs között a felbecsülhetetlen értéknek számító, két. évszázados múltra visz- szatekintő temetkezési helyet. Szerencsére ez a veszély csak átmenetileg állt fenn, hiszen az igari önkormányzat tartotta magát a Mazsihisszel kötött megállapodáshoz, s úrrá lett a gondon: felkérte a helyi önkéntes tűzoltó-egyesületet, hogy tegye rendbe a temetőt. A huszonöt önkéntes lánglovag munkája nyomán újra szép, rendezett a temető, melynek folyamatos gondozását is vállalták az önkéntesek. Ezért az ön- kormányzat havonta 2500 forintot utal át a kasszájukba. Az önkéntesek szívesen vállalták a munkát Több volt, mint hagyományőrzés Nem mese ez, gyermek... A mese, valamint a monda és rege kategória győztesei ... hanem jóval több - mondható el nyugodt szívvel a tiszafüredi Zrínyi Általános Iskola három évvel ezelőtt indított kezdeményezéséről, amely az intézmény névadója, Zrínyi Ilona tiszteletére évente hívja életre az iskolai napokat. Az október 21-től 25-ig tartó nyílt hét talán legsikeresebb rendezvénye volt az alsó tagozatosok mesemondó és a felső tagozatosok monda- és regélőversenye. A szervezők törekvése több mint ötven diákot mozgósított, akik a millecentenárium jegyében, őrizve a legszebb nemzeti hagyományainkat, a magyar nyelvterületek histori- ális értékű meséit, regéit és mondáit mutatták be. A sokféle pedagógiai haszon mellett az is kiderült, melyik zrínyis nebulóban létezik átlagosnál nagyobb tehetség, előadói készség. A győztesek az utóbbiak miatt is megérdemlik, hogy megemlékezzünk róluk. Mese kategória: 2. osztály: 1. Borbély Tamás, 3. osztály: 1. Nyíri Ánikó, 4. osztály: 1. Kálmán Rita. Monda, rege kategória: 5-6. osztály: 1. Veres Romána, 7-8. osztály: 1. Kocsis László. Az oldalt írta: Percze Miklós Fotók: Jánosi Martina Három nívó- és egy különdíj a szentimrei „termés” Remeklés a nyugdíjasok Ki mit tud? versenyén A tiszaszentimrei nyugdíjasok a megye egyik legaktívabb egyesületét alkotják. Működésük legutóbbi négy esztendejében kitűnően összekovácsoló- dott ez a kis „csapat”, amit egyre színvonalasabb produkciók is jeleznek. Az már szinte közhelyként hat, hogy nélkülük nem múlik el helyi rendezvény, amihez igyekeznek is „felnőni” a szentimrei öregek, akik szívükben és mentalitásukban igen fiatalok és vidámak maradtak. Ez utóbbit jelzi, Az „őszikék” népdalkor tagjai a próbán hogy 1996. augusztus 19-én házigazdái voltak a „Vidám művek megyei fesztiváljának". Úgymond gondűzőként alapították meg kulturális csoportjukat, az Őszikék népdalkört és a színjátszó társulatukat is. Ezeken az alapokon nem csoda, hogy október 19-én sikert sikerre halmoztak a nyugdíjasok megyei Ki mit tud?-dön- tőjén, Törökszentmiklóson. Susányi Andrásné és Erdei Imréné versmondóként, Suszter Istvánná pedig szólóénekesként hozott haza nívódíjat. Szivák Gyula énektudását pedig kü- löndíjjal jutalmazta a szakmai zsűri. A tiszaszentimrei önkormányzat sem maradt adós; Susányi Ánd- rásné, a falu versmondó „Erzsiké nénije” ötezer forintos jutalma, valamint az Őszikék népdalkor tízezer forintos támogatása azt jelzi, hogy a falu büszke tehetséges öregeire, akik november 9-én a helyi művelődési házban gálát rendeznek, a siA győztesek: Susányi Andrásné, Szivák Gyula, Erdei Imréné és Suszter Istvánné kerprogramokból válogatva. Az érdeklődők ekkor egy premier részesei is lehetnek, hiszen ráadásként ekkor mutatja be a színjátszó kör Csokonai Özvegy Karnyóné című darabját. rozattal 0 forintos tarifát állapított meg haszonbérletként. A helyzet így kissé komikusnak tűnik, hiszen az amúgy is „templom egere” helyzetben lévő önkormányzatnak így egy fillér haszna nincs az ügyletből. A képviselők talán csak azzal vigasztalhatják magukat, hogy javítottak a pedagógusok szintén nem rózsás anyagi helyzetén. Az eset kapcsán azonban több kérdés felvetődik: mi lett volna, ha az önkormányzat, hasonlóan a megye több településéhez, bevonja ezeket ,a földeket is az árverezhető alapba? Mi lett volna, ha a testület benevez a Népjóléti Minisztérium által pályázati pénzekkel is támogatott szociális földakcióba? Köztudott, hogy Nagyivánon sokaknak szüksége lenne így még egy zsebkendőnyi parcellára is. Ám a testületi döntés most szent és sérthetetlen. Egy évig a pedagógusoké a tíz hold. Ingyen, hogy javíthassanak megélhetési gondjaikon. A polgármester asszony szerint azonban még most is vannak olyanok, akik ágálnak ezen döntés ellen is, mondván, nekik örökös használati jog járna. Sajnos Nagyivánon úgy néz ki, hogy a vita alapja jövő augusztusban is fájdalmasan egyszerű lesz: azt kell eldönteni, hogy ki a szegényebb, s ki a rá- szorultabb? A döntés az ön- kormányzati testületre vár. Ha a szegénységet, rászorultságot nézzük, jósolhatóan fájni fog a fejük, amikor eldöntik: létezik- e a faluban olyan haszonbérlet, amiről mindenki elmondhatja, hogy tényleg hasznos.
