Új Néplap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-01 / 229. szám

1996. október 1., kedd Megyei Körkép 3. oldal Önerőből épülnek a cigánylakások Nagy felháborodást váltott ki a cigánylakások építése Jász­teleken - tájékoztatta lapun­kat Kisbakonyi Zoltánné polgármester. Ellentétben a szóbeszéddel, nem az ön- kormányzat építteti a laká­sokat, betelepülni szándéko­zókat pedig nem fogadnak, ilyen célra telket se biztosíta­nak. A hivatal csak építés­ügyi hatóságként működik közre az építkezéseknél. A helyi önkormányzat már évek óta feladatának tekinti a cigánytelep felszámolását. A telekkialakítást 1989 óta vég­zik. A volt telep helyén mi­nimális áron értékesítették a telkeket a jászteleki cigány- családoknak. A családok építőközössé­get hoztak létre, és egy vállal­kozó segítségével, a szociál­politikai kedvezménnyel, sorház építésébe kezdtek. Egyedi lakások is épülnek a községben, ezeknél szintén a vállalkozó köt szerződést a tu­lajdonosokkal. Magánforga­lomban is cserélnek gazdát ingatlanok, ami a tulajdono­sok beleegyezésével történik. Az önkormányzat azt sze­remé, ha az építkezések - amihez a hivatal csak a tör­vény adta lehetőségeken belül tud segítséget adni - rendben történnének, és megépülné­nek az egészséges emberi környezetet biztosító lakások. Higannyal szennyezett a talaj (Folytatás az 1. oldalról) Az első eredmények a telep kör­nyékén a nehézfémek magas ér­tékét mutatják. A higany kon­centrációjára fordítják most a leg­több figyelmet. Kimutatásakor ki kell zárni a természetes háttér­szennyeződés lehetőségét. Jásza- páün valószínűleg nincs ilyen, de ezt bizonyítani kell. A vizsgálatok arzént is kimu­tattak, de ennek mértéke az ÁNTSZ szakembere szerint még nem aggasztó. Ha az előzetes ha­tástanulmány bebizonyítja, hogy a szennyeződések forrása a sze­méttelep, következhet a részletes vizsgálat, amely már konkrétan a telepről vett talajmintákat elemzi majd. Dr. Pazsa Tibor vélemé­nye, hogy Jászapátin az eredeti környezet helyreállítására elvileg megvan minden esély. A szemét­telep 16 éven keresztül működött. Ez rövid idő ahhoz, hogy helyre­hozhatatlan károkat okozzon. A lakosság éberségének köszön­hető, hogy nem vált visszafordít­hatatlanná a környezeti szennye­zés. A rekultiváció költségét - mely még nem mérhető fel - a szennyezőnek kell megfizetnie. Ez szinte felderíthetetlen, tehát az önkormányzat, közvetetten a la­kosság pénztárcáját veszi majd igénybe. A szennyezettség bizo­nyítása után jó esély van környe­zetvédelmi pályázat keretében anyagiakat elnyerni a helyreállí­táshoz. Az első magyar opera-énekesnőre emlékeztek Elismerés a kultúrapártolásért Jászberényben évek óta ha­gyomány, hogy szeptember végén megemlékeznek a vá­ros nagy szülöttéről, Déryné Széppataki Rózáról, az első magyar opera-énekesnőről, a híres vándorszínésznőről. A Városvédő és Szépítő Egye­sület, a Jász Múzeum, valamint a Déryné Művelődési Központ (DMK) közös rendezésében idén is sor került a megemléke­zésre. A nagy színésznő emlé­két a Barkóca Gyermektánc­együttes leány táncosai elevení­tették fel. Pillanatképek jelen­tek meg Déryné életéből, híres naplójából felolvasott részletek segítségével. Néhány virágének után meghallgathattunk egy, a színésznőhöz írt verset is. A megemlékezés keretében adták át a Városvédő és Szépítő Egyesület és a DMK által alapí­tott Déryné-emlékplakettet. Az Nem volt rossz az idegenforgalmi szezon (Folytatás az L oldalról) A hagyományosan jellemző gyógyturizmus mellett az idén is a Tisza-tó volt a megyében a fő idegenforgalmi attrakció. A hűvösebb idő csak a fürdőzőket zavarta, a horgászok a rosszabb időben is kiültek a vizek part­jára. Ebben az évben az úgyneve­zett rendezvényturizmus is sok embert vonzott a megyébe, kö­zöttük külföldieket is. Ebből a szempontból a tiszafüredi Ha­las napok viszi el a pálmát, há­rom nap alatt több tízezer ven­déget vonzott, de a jászberényi és abádszalóki nyár rendezvé­nyei is számottevően javították az idegenforgalmi mérleget. A korábbinál több vendég fordult meg a Tiszainform szolnoki irodájában és a megye többi információs irodájában, ahol kérdőíves fölméréssel próbáltak igényeikről, üdülési szokásaikról információkat sze­rezni. Ennek alapján kiderült, hogy az ide érkezők a gyógytu­rizmus mellett a falusi, a vízi, a lovas és a horgászturizmus iránt érdeklődnek elsősorban. Keveslik a kerékpározási és lo- vaglási lehetőségeket, a vízi tu­rizmus kedvéért érkezőknek pedig a kulturált vízparti szál­lás- és étkezési lehetőségek hi­ányoznak. Dinamikusan fejlődik a me­gyében a falusi turizmus, itt első­sorban a kunhegyesiek jó példája említhető. Ők nemcsak szállást adnak a vendégnek, hanem prog­ramot is biztosítanak számára, s ennek az eredménye máris meg­mutatkozik. Ott dívik leginkább a kerékpározás, de például gyógy­növénygyűjtő tórákat is szervez­tek, s volt irántuk érdeklődés. A megyében a kereskedelmi szálláshelyeken a vendégek át­lagos tartózkodási ideje 1995- ben 3,6 nap volt, egytized nap­pal kevesebb, mint egy évvel korábban. Ezen belül azonban a külföldieké növekedett, még­pedig jelentősen: 4,4 napról 4,9-re, s az előrejelzések szerint ez a szám az idén sem csök­kent, sőt valószínűleg növeke­dett. Egyes fürdőhelyeken, pél­dául Jászszentandráson több hétre, sőt hónapokra érkező külföldi vendégek is megfor­dulnak. A megyei idegenforgalmi árak általában alacsonyabbak az országos áraknál. Főleg fia­tal, kisgyerekes családok, egyedülálló fiatalok jönnek, a gyógyturizmus vendégei pedig jórészt nyugdíjasok, s ezekben a kategóriákban a külföldiek zöme sem tartozik a leggazda­gabbak közé. Ismét ledől a Sztálin-szobor (Folytatás az /. oldalról) A résztvevők ezt úgy tehetik meg, hogy a bennük rekedt személyes ’ 56-os történetek elmesélésével egyet-egyet „löknének” a szobron, amíg az végül el nem dől. Mivel Szolnokon annak ide­jén működött műszaki egyetem, ezért az alapítvány felkérte az 1956-ban végzett hallgatókat, hogy ők is tiszteljék meg az ün­nepséget. Ebben segítségükre lesznek azok a hajdani diákok, akik az egyetem elvégzése után Szolnokon maradtak.- Számunkra roppant fonto­sak a mai fiatalok is - hangsú­lyozta Palotay Judit. Éppen ezért szeretnénk, ha diákok tűznék fel október 23-án az emberek mellére a kokárdákat, mint annak idején. Emellett p. szakszervezeti mozgalomban részt vevőkre is kiemelten szá­mítunk. A szervezők - mivel sajnos a pénz ma már mindenütt létkér­dés - megkérik Szolnok legsi­keresebb vállalkozóit az ötlet támogatására, a vidékről érke­zők fogadására. Ahogy a felhí­vásukban áll: „Szolnok a miénk volt ’56-ban és a miénk ma is. Mutassuk meg, hogy így van.” -bgy­Déryné emléktáblája Jászberényben alapítók szándéka szerint, a dí­jat az adott évben kiemelkedő teljesítményt nyújtott zenész, táncos, színjátszó, illetve a kul­túrát kiemelkedő módon támo­gató személy kaphatja meg. Ez évben az elismerő érmet dr. Magyar Levente, Jászberény polgármestere és Csikósné Kö­kény Erzsébet, a Jászság Népi Együttes egykori tagja, a Jász­apáti Néptáncegyüttes alapítója vehette át Bolla Jánostól, a vá­rosvédő egyesület elnökétől és Sas Istvántól, a DMK igazgató­jától. -cs­Nemi erőszak egy tizenegy éves kislánnyal A nagybácsi nem kukoricázott A harminckét éves B. - nevezzük így a fegyverneki férfit - kü­lönös vonzalommal viseltet családja iránt. A fiatalember jelen­leg előzetes letartóztatását tölti éppen emiatt. „Kukoricabön­gészésre” indult testvérének tizenegy éves kislányával, ám ha­zafelé menet furcsa gerjedelem lett úrrá a nagybácsin. Arról, hogy mi történt, nyom­ban beszámolt szüleinek a ha­zatérő gyermek. Nagybátyja, még mielőtt a településre beér­tek volna, egy elhagyott külte­rületi részen meg akarta erő­szakolni őt. A szülők nem této­váztak, a rendőrségre siettek, és habozás nélkül feljelentették rokonukat. A miklósi kapitányság B.-t gyanúsítottként hallgatta ki, ám a férfi mindent tagadott. A gye­reken elvégzett orvosi vizsgála­tok azonban alátámasztani lát­szanak a történtek valódiságát: a sérülések, a ruházaton talált szennyeződések mind bizonyí­tékul szolgálnak. A nagybácsi egyébként ült már erőszakos közösülésért, büntetéséből közkegyelem folytán szabadult öt évvel ezelőtt. A gyanúsított azt is tagadta, hogy a kerékpárján hazaszállí­tott kukoricát lopta. Mint azt a zsaruknak elmondta, a kislány­nyal böngészni voltak, így nem jogtalanul jutott a terményhez. Ennek abból a szempontból is jelentősége van, hogy ha a gye­rekkel együtt elkövetett ter­ménylopás is beigazolódik, ak­kor még kiskorú veszélyezte­tése miatt is felelnie kell a ro­konnak- -hgy­Tegnap délután ünnepélyesen megnyitották Törökszentmiklóson a ConAvis Rt. Ba­romfi-feldolgozó Gyára és az ARAJÍd^RK Kft. vezetőinek, ^^akejpbereinek jelenlétében afelújí- tott, korszerűsített 300 adagos üzemi konyhát és büfét. A gépsorok, berendezések olasz erede­tűek és 13 millióba kerültek, míg az építészeti, átalakítási munkák újabb 7 millióba. Naponta kétféle választék áll a dolgozók rendelkezésére, ebédenként 160 forintért. fotó: csabai Közérzetünk Vásári játékaink Az elmúlt hét lázas munkálkodásban telt el annak az 1163 vál­lalkozásnak, mely fogadta és elámítottá a 100. Budapesti Nem­zetközi Vásár több mint 400 ezer látogatóját. A Tisztelt Vendég - értve ezt kiállítóra és látogatóra egyaránt - azonban nemcsak a portékáktól, hanem az áraktól is elámult. Legalábbis a szol­gáltatások áraitól, merthogy negyed kilogramm kávé árán mindössze 4 kávét mértek, miután egy ötszázasért (esetleg) si­került parkolni a vásári parkoló területén. Lehet, csak a kitar­tásnak volt köszönhető az, hogy a folyamszerűen hömpölygő tömeg a forgalmi dugók, a tömött (és helyben topogó) autóbu­szok és az időjárás ellenére sem adta fel célját, a vásár megte­kintését. Egy biztos, mindenki készült a századikra. Most megmutat­hatjuk! A kiállítók száma eleve sokszínűséget takart, ami per­sze egyúttal azt is jelzi, hogy számtalan kis- és közepes vállal­kozás döntött a részvétel mellett. A vásár visszaadta a mai ma­gyar gazdaság keresztmetszeti képét, annak változatosságát, a magyar multik eltűnését, a nyugatiak megjelenését s a megvál­tozott kereskedelmi életet. Persze a centenáriumi rendezvény színvonaláért a szervező mindent megtett, és a nagyérdemű nem is panaszkodhatott. A sokszínű közönségprogramok mellett a kiállítók is csalogatták különböző akcióikkal, bemutatóikkal és játékaikkal a potenciá­lis vásárlókat. Néha és néhol inkább zsibvásárra, mintsem kiál­lításra hasonlított a „milli” BNV, de ettől függetlenül hazánk legnagyobb fogyasztói kirakatának tekinthető. Hogy mennyire volt sikeres? Nos, mindenki a saját szemszö­géből értékel. Az ország keleti és nyugati fele között létrejött gazdasági különbség (szakadék?) mindenesetre érzékelhető volt. Szükség van erre a rendezvényre. E nélkül szegényebb lenne hazánk, szegényebb lenne gazdaságunk. A centenáriumi BNV is hozzájárul a gazdaság fejlődéséhez, mint a fogyasztói piac mércéje. A százegyedikre készülve pedig a mostani alapján új irányok, új lehetőségek nyílnak meg. Einvág Zoltán Ukrán hipnotizőr Jászberényben Feltárja rejtett képességeinket Skopincev Dmitri nem gyógyít, a fájdalmat száműzi A családok bomlása, a létbizonytalanság stresszhelyzetek forrása. Lelki problémáink kö­vetkezményei testi betegségeink. E bajokkal, bármilyen fejlett is az orvostudomány és a ter­mészetgyógyászat, nehezen tudnak mit kezdeni. Csoportjával együtt tart bemutatót Jászberényben Skopincev Dmitri ukrán hipnotizőr, aki lapunknak elmondta: arra kívánja ráirányítani figyelmet, hogy testi-lelki problémáink megoldásának kulcsa leg­többször saját szervezetünkben keresendő. A belsőnkben rejlő képességek megtalálásában, felszínre hozásában nyújthat segítséget a hipnózis is. Skopincev többször hangsúlyozta, ők nem gyó­gyítanak, az az orvosok dolga. Hipnotizálással szüntetik meg a gyomor- és nyombélfekélyek okozta makacs fájdalmakat. Módszerükkel meg­szabadítják az embereket régóta meglévő ízületi problémáiktól is. Egészséges Életmód Klubjukban a masszázstól a táplálkozási tanácsadáson, a gyógyfüvek használatán át a relaxációig nyerhet-, nek betekintést az érdeklődők. A klub beindítását Berényben is tervezik. Megyénkbe is eljutott a Helsinki Bizottság fogdamegfigyelő programja Emberi jogok a rendőrségi fogdákban Az Európa-nap jogLarmo- nizációs konferenciájának egyik előadója volt a Hel­sinki Bizottság magyaror­szági jogi képviselője, dr. Somogyi János, aki az em­beri jogok köré csoportosí­totta mondanivalóját. Az ügyvédet arról kérdeztük: milyen tapasztalatai van­nak a megyénkben szep­tember közepén indított fogdamegfigyelő program­nak?- A programot tavasszal in­dítottuk, akkor Budapesten kívül Borsod-Abaúj-Zemlén, Nógrád, Veszprém és Csongrád megye volt soron, most a második szakaszban következik Szabol'cs-Szat- már-Bereg, Heves, Jász­Nagykun-Szolnok, valamint Fejér megye. Ha lesz pénz, akkor az or­szág egészére kiterjesztjük a rendőrségi fogdák megfi­gyelő programját. Ez egyéb­ként egyáltalán nem rendkí­vüli dolog, a világ civilizált országaiban működnek ilyen programok. Civil szerveze­tek tagjai járnak ellenőrizni a fogva tartottakkal való bá­násmódot. A Szolnok megyében te­vékenykedő csoport négy főből áll, akik heti egy alka­lommal látogatnak el a me­gye területén lévő rendőrségi objektumokba, előzetes beje­lentkezés nélkül. Mindez természetesen a Belügyminisztérium engedé­lyével történik, az ORFK-tól kapott megbízólevéllel is rendelkezünk. Kimondottan itteni tapasztalatokról még nem tudok beszámolni, hisz nemrég kezdődött a prog­ram. A problémák általában azonosak. Általánosan érvé­nyes az a megállapítás, hogy a fogva tartott kiszolgáltatott helyzetben van. Fontos pél­dául a külvilággal való kap­csolattartás - levelezés, lá­togatás, beszélő - minősége. Itt nincsenek jogszabá­lyokban sem garanciák. Ar­ról van szó, hogy a fogva tar­tott nem tudja, azért nem kap levelet, mert nem írnak neki, vagy azért, mert a levele a vizsgálójának az asztalfiók­jában lapul három hete.-h-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom