Új Néplap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-02 / 230. szám

1996. október 2., szerda 7. oldal Az Új Néplap A Tiszazugban Nagybani piac épül Cibakháza önkormányzata megbízta a Tamand Ingatlan- kezelői, Vagyonértékelői és Építésszervezői Kft.-t, hogy mérje fel egy piac építésének a lehetőségeit. A tervek szerint az építendő nagybani piac a község 30-40 kilométeres körzetét szolgálná ki, potenciális értékesítési al­kalmat teremtve a kis- és nagy­termelőknek. Ugyanakkor ol­csó vásárlási lehetőséget biz­tosít a vásárlóknak: A tervező cég javaslata szerint több lép­csőben hasznosítanák a ren­delkezésre álló 6,5 hektáros te­rületet. Először az olcsóbb, könnyen és gyorsan kivitelez­hető beruházásokat valósíta­nák meg. Mivel a beépítendő terület a község központjába van, ezért városközpontként is funkcio­nálhat, jelentősen megszépítve ezáltal Cibakházát. Francia vendégek „háztűznézőben” Homokon Szövődik a testvérkapcsolat Jász-Nagykun-Szolnok megyével éppen egyidős, 120 éves az a franciaországi, Elzász megyei Bischwillerben gyökeret eresz­tett, Sonnenhof nevű protestáns alapítvány, amely 320 munka­társával 500 - három és 83 év közötti - halmozottan sérült szel­lemi fogyatékosról gondoskodik. A vendégek a homoki igazgató társaságában Az alapítványi falu négy peda­gógusa, Albecker Christian igazgató vezetésével, Kákái Nagy István igazgató meghívá­sára felkereste a homoki általá­nos iskola és speciális szakisko­lát, ahol az értelmileg sérült magyar gyermekek nevelésével ismerkedtek.- Sok hasonlóság, de sok kü­lönbség is van intézményeink között - nyilatkozta Albecker úr. - Leginkább az a törődés, az életre nevelés tudatossága le­pett meg, ahogy a homoki gyógypedagógusok tanítják a sérült gyerekeket. Míg Homokon csak az iskola befejezéséig maradhatnak a fia­talok, a francia intézet védő­munkahelyeket is működtet, és adott esetben visszafogadja el­távozott gondozottjait. scsj Cibaki csákós címer Cibakháza végre címerére ta­lált, dr. Tóbiás Ferenc jegyző hathatós közreműködésével, szakértők bevonásával ugyanis elkészült a település jelképének számító új címer. Ennek érdekessége, hogy nem a más esetekben megszo­kott korona található a címer­pajzson, hanem egy 1848-as honvéd gyalogsági főtiszti csákó. A pajzs négy részből áll, minden ábra kötődik a község történelméhez. A bal oldalon található, farkán dupla bojtú oroszlán azt hivatott jelképezni, hogy Cibakháza többször cse­rélt gazdát, a két hullámos csík a Tiszát és a Köröst mintázza. Jobb oldalon a tizenhárom li­liom a szintén ennyi tagból álló képviselő-testület mellett az Anjouk korára is utal, mert ek­kor említették először írott for­rások Cibakháza nevét. Bár még nem látszik, de ez egy 3+1 szerállású tűzoltólaktanya lesz Kunszentmárton- ban. Egyelőre az alapozásnál tartanak, a munkálatok jó tempóban haladnak. A 180 millió fo­rintos beruházást a Belügyminisztérium finanszírozza. 181 millió forint a Tiszazugnak Nem hat éppen az újdonság erejével az a sajná­latos tény, hogy Tiszazug bizony alaposan el­marad az élet sok területén az országos átlaghoz képest. Az utak állapota enyhén fogalmazva kí­vánnivalókat hagy maga után, szemétlera­kókra, új munkahelyekre van szükség - hogy csak néhányat emeljünk ki a tengernyi problé­mából. Érthető tehát, hogy területfejlesz­tésre a kormány által a megyénknek biztosí­tott hatszázmillió forint harminc százalékát e térség kapta meg. Alapvető beruházásokra kell a pénz, s ezt a bírálók is megértették. De nézzük sorjában, mire is fordítják az egyes településeken a fejlesztési támogatást. Tiszakürt Már február óta szakaszosan vezetik be a háztartásokba a gázt, ennek befejezéséhez kér­tek a város vezetői pályáza­tukban pénzt. Végül is há­rommillió forintot kaptak, a beruházás rövidesen kész lesz, jószerével már csak a számlá­kat rendezik. Szintén Tiszakürtre kerül az a 7,5 millió forint, amit a me­gyei önkormányzat kért. Eb­ből mozgáskorlátozottak gon­dozására alkalmas szociális otthon készül, mégpedig a je­lenlegi fiúnevelő otthon épüle­tében. Tiszasas Minden vízparti település éle­tében meghatározó a folyó el­érhetősége. Többek között ez is célja a tiszasasi önkormány­zatnak a kapott 2,5 millió fo­rinttal. A Tiszához vezető út elkészülte után összeköti a fa­lut a határban lévő egyhektá- ros fóliateleppel, amit egyéb­ként tavaszra ugyanennyivel megnövelnek. Szerencsére Ti- szasason a turizmus nem csak álom, hanem valóság, már ezért is meg kell építeni ezt az utat. Természetesen ennyi pénz­ből aszfalttal nem lehet épí­teni, maximum pár méterre tellene, ezért az egy kilométe­res szakaszt zúzalékkal fedik le. A speciális kötőanyag hőre lágyuló, tehát a meleg bekö­szöntővel simább lesz az ele­inte még durva felület. Éppen ezért lehetséges, hogy megvár­ják a tél végét a munkával. Cibakháza Szintén útépítésre használják fel a pályázaton nyert tízmillió forintot Cibakházán. Az épü­lőfélben lévő, Martfűt Kun- szentmártonnal összekötő út­tal biztosít majd kapcsolatot az összesen 80 millió forintba kerülő szakasz. Amellett, hogy kivezet a majdani 45-ös útra, összeköti Bátorszőlőt és Kishegyet, ami az ott élőknek jelentene segítséget. A pályázati kiírás szerint még idén föl kell használni a pénzt, ennek eleget is tesz az önkormányzat. A munkálato­kat szakaszonkénti ütemezés­sel végzik. Tiszaföldvár Csatornázásra szorul a város, erre kérték az anyagi segítsé­get. A kapott szűk ötmillió fo­rintból bepótolják a tavalyról elmaradt feladatokat is. Az önkormányzat tizenöt év alatt tervezi Tiszaföldvár csatorná­zását megoldani, s ahogyan az időjárás engedi, nekikezde­nek. Munkahelyteremtő vállal­kozásához kapott anyagi tá­mogatást a földvári Kertész Bt. Nagybani gombatermesz­téshez szükséges gépeket vá­sárolnak, ezáltal összesen 16-17 munkahelyet biztosíta­nak a helyieknek. Egy vállalkozó hűtőházat épít a pályázati pénzből, ez a környék gyümölcstermelőit szolgálná ki. Sokan élnek erre­felé gyümölcstermesztésből, ám a tárolást eddig nem tudták megoldani. Kunszentmárton A térség legnagyobb beruhá­zása a Kunszentmárton hatá­rában megépülő, egész Tisza­zugot kiszolgáló szemétle­rakó lesz. Erre az évre 27,2 milliót, jövőre 54,4 millió fo­rintot sikerült elnyerni. A minden igényt kielégítő, eu­rópai színvonalú szemétle­rakó építésének teljes költ­ségvetése majdnem eléri a félmilliárd forintot, a hiányzó összeget saját erőből és to­vábbi pályázatokból fedezik az építtetők. Ezáltal az elkö­vetkező fél évszázadban a Ti­szazugban nem lesz gond a szeméttárolással. Tizennyolcmillióba kerül a kunszenti szennyvíztelep re­konstrukciója. A jelenlegi, huszonöt éves telep régi technológiája elavult, ráadá­sul igen költséges a fenntar­tása is. Az új elkészültéig nem kell sokat várni, még az idén használatba helyezik. Ötmillió forint járdaépítésre Rákócziújfalu művelődési há­zában lakossági fórumot tartott a községi önkormányzat. Min­den előzetes figyelemfelkeltés ellenére kevesen érezték a pol­gárok közül úgy, hogy érdemes megjelenniük. Pedig fontos, a község egészét érintő beszámo­lót tartott a polgármester. A telefonhálózat kiépítése sikeresen befejeződött, már csak a Titászon múlik a beren­dezések bekötése. Amennyiben az új központot bekapcsolják az elektromos hálózatba, a Matáv szakemberei elvégzik az utolsó simításokat. Szintén telefontéma, hogy kialakítottak egy alközpontot a polgármesteri hivatalban, melynek révén minden intéz­mény kapott telefont. A község foglalkoztatáspoli­tikája is eredményesnek mond­ható. A faluban a legnagyobb munkáltató az önkormányzat, idén például hatvanhárom, jö­vedelempótló támogatásra szo­ruló munkanélkülinek biztosí­tották a lehetőséget kilencven napi munkára, nehogy elveszít­sék jogosultságukat a támoga­tásra. Módosította a testületi ülés az 1996. évi költségvetést, s felemelte a járda- és útépítésre fordítandó pénzösszeget ötmil­lió forintra. Távlati célként szerepel ke­rékpárút, piac és egy kápolna megépítése. Cibakháza. Horgászparadi­csom kialakítását tervezi az önkormányzat és a helyi hor­gászegyesület. Az ország egyik legnagyobb holtága ta­lálható a község mellett, s ez a 16,1 kilométeres szakasz hal­ban nagyon gazdag. Új fákat telepítenek, földállásokat épí­tenek, rendbe teszik a partot. Az új horgászpálya segíthet a turizmus élénkítésében, ami az egész községnek hasznára válik. Kunszentmárton. To­vábbra sincs vevő a városi te­levízióra. Az önkormányzat feltételei - például a fejlesz­tés - úgy látszik, túl nehéz­nek bizonyulnak. Az igaz­sághoz hozzátartozik, hogy a soknak tűnő kikötés egyér­telműen az előfizetők érde­keit szolgálja. A katasztrófaalap kimerü­lése miatt egyelőre nem tud a kormány segítséget nyújtani a Veress János Szakközépis­kolának a beomlott tető meg­javításához. Talán novem­berben lesz pénz, addig azonban marad szükségme­goldásként a tornaterem. Az oldalt írta: Pókász Endre Fotók: Mészáros János Új födém- és tetőszerkezetet kapott a tiszafölvári 3-as számú óvodai intézmény homoki épülete, mely valamikor a Kovács testvérek lakóháza volt. A helyi Vass és Társa Kft. kivitelezésében készült munkák után az egykori kúria külső homlokzata ismét eredeti szép­ségében pompázik. Az új autó jobban olt „Tűzoltó leszel s katona, vadakat terelő juhász...” - A gyerekek jelen pillanatban a tűzoltás mellett kötelezték el magukat, boldogan „vették birtokba” az új kocsit. Több mint nyolcmillió fo­rintot ér az a tűzoltóautó, amit a múlt héten kapott a Tiszaföldvári Önkéntes Tűzoltó Egylet. Az IFA- vázra a Belügyminisztérium T űzoltó-parancsnokságá- nak központi javítóműhe­lyében szerelték fel a vado­natúj alkatrészeket. Pályázat útján sikerült össze­szedni a vételár 70 százalé­kát, nevezetesen a BM volt az adományozó. A fennmaradó összegből egymilliót az ön- kormányzat állt, a többit pe­dig az egyesület. Az igazsághoz hozzátarto­zik, hogy Béres László pa­rancsnok lelkesedése az or­szágos tűzoltóparancsnok, va­lamint a tűzoltóság szolnoki és megyei vezetői nélkül aligha termett volna autót. Szolgálatba a jövő héten ál­líthatják az autót, ugyanis még bejáratós, mindent ki­próbálnak rajta, nehogy eset­leg éles helyzetben mondjon csütörtököt. Szükség is lesz a hibátlan működésre, mert idén eddig harminchét alka­lommal kellett tűzhöz vonul­niuk a földvári tűzoltóknak, s így sok millió forintnyi érté­ket mentettek már meg. Vál­tozást hoz majd az egyesület életében az 1997-es esztendő. Kilépnek az önkéntesség stá­tuszából, és hivatásosként, közhasznú társaságként mű­ködnek tovább.

Next

/
Oldalképek
Tartalom