Új Néplap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-11 / 238. szám

1996. október 11., péntek Megyei Körkép J. oldal Első közgyűlését tartotta tegnap a szolnoki Hemóban a bejegyzés előtt álló Magyar Királyi Honvéd Hagyományőrző Alapítvány. Az alapítók - nem csak katonák - célja, hogy ápolják a helyőrség katonai emlékeit. Az alapítvány együttműködik a helyi katonai egysé­gekkel, de élvezi a Honvédelmi Minisztérium támogatását is. Tegnap délután régi katonai egyenruhákból, kitüntetésekből kiállítást rendeztek a Hemóban. fotó: cs. i. Új hatósági állatorvos Berényben Jászberény hatósági állatorvosa szeptember 1-jétől dr. Kertész Ottó, aki - mint arról beszámoltunk - összeférhetetlenség mi­att az alpolgármesteri címet váltotta fel ezzel a munkakörrel. Látlelet A tehetetlenség foglyaként Már nem pusztán arról van szó, kik és hogyan csalnak, kik jut­nak milliárdos vagyonokhoz és kik nem, hanem sokkal inkább arról, hogy egyáltalán van-e remény a gazdasági és társadalmi felemelkedésre? Megtisztítható-e a közélet a magánbűnök so­kaságával összefonódó botrányoktól? Az alkotmányosság és a jogállamiság elve nyújthat-e garanciát arra, hogy az új politikai elit tagjai ne maffiózóként viselkedjenek? Mint például a hír­hedtté vált vagyonügynökség menesztett elnöke, aki hallga­tásba burkolódzik, és semmire sem hajlandó válaszolni. Akár abból a megfontolásból, hogy majd csak túléli a kellemetlen napokat, s lesz valaki, aki - kevéssé szalonképes kifejezéssel élve - „elviszi a balhét”. Mert végül is könnyű bűnbakot ke­resni, s az sem kizárt, hogy többen vállalják majd az áldozat szerepét. Csakhogy a jelenlegi viszonyok között semmi sem történhet, ami összhangban ne állna a megállíthatatlanul romló közállapo­tokkal. Ezért is írható le végtelenül egyszerűen a mostani hely­zet, hiszen akár az elmúlt néhány évet alapul véve, mindaz a visszájára fordult, ami ígéretként korábban elhangzott. Ám azon sem csodálkozhatunk, hogy az állampolgárok többsége nem is tudja, mi történik valójában. Kik és hogyan privatizál­nak, illetve kik a nyertesek, és kik a kárvallottak. Az „inkogni- tóját” eddig szerencsésen megőrző jogásznő esete ebben aligha irányadó. Viszont az mégsem hagyható figyelmen kívül, hogy a halmozódó botrányok közepette a radikális változtatások iránti vágy elkerülhetetlenül erősödik a társadalomban. Minél na­gyobb a bizonytalanság és a kormányzati hatalommal szembeni bizalomvesztés, annál kínosabb egyértelműséggel fogalmazó­dik meg a kívánság, hogy valaminek végre már történnie kel­lene. Mert ha eddig nem is volt túlságosan kényszerítő erejű az­zal foglalkozni, milyen út áll előttünk, mára gyökeresen meg­változott minden. Az elszomorító jelent pedig a ködösített múlt sem leplezheti el. S ha a társadalom többsége látszólag csüggedt egykedvűség­gel veszi is tudomásul, hogy a hatalmi segédlettel vagy anélkül kiteljesedő korrupció megfékezhetetlen, legalább annyira nyug­talanító, hogy ez idáig mérséklésére is csupán látszatintézkedé­sek születtek. S mintha maga a kormányzat is a tehetetlenség foglyaként vergődne, főszereplői pedig azzal áltatnák magukat, hogy az állampolgárokat amúgy sem foglalkoztatja igazán, mi zajlik a gazdasági és a politikai hatalom felső szintjein. Holott ez csupán megtévesztő látszat, ami mögött a lappangó elégedet­lenség különböző formái húzódnak meg. Csak idő kérdése, hogy mikor törnek felszínre. Kerékgyártó T. István Üj intézmény a humán szférában Kiléptek az elszigeteltségből Jövőre sem lesz könnyebb Jövőre várhatóan 491 milli­árd forintot (13 százalékkal többet az ideinél) kapnak az önkormányzatok az állami költségvetésből. A személyi jövedelemadó helyben ma­radó része 22 százalék lesz. A normatívák jelentősen emel­kednek. Az óvodákban például 54 ezer forintról 60-ra nő az egy gyermek után járó összeg, az is­kolákban a 6. osztályig 64 ezer forint lesz, a 7.-8-ban 68 ezer, a gimnáziumokban 70-85 ezer. Emellett megjelennek új norma­tív támogatások is, mint például a napközire, a diáksportra, az is­kolai könyvtárra. Ötmilliárdot szándékoznak költeni (a tava­lyinál három milliárddal többet) az önhibájukon kívül működés- képtelenné vált önkormányzatok megsegítésére. Mindez az MSZP megyei or­szággyűlési képviselőinek teg­napi sajtótájékoztatóján hang­zott el, ahol Jauernik István, dr. Kasuba János és Tokár István országgyűlési képviselők idő­szerű parlamenti ügyekről tartot­tak tájékoztatót. A fenti adatok a jövő évi költségvetés tervezésé­vel kapcsolatban kerültek szóba. Jövőre sem számíthatunk köny- nyebb évre, mint idén, sőt bizo­nyos területeken nagyobb nehéz­ségekkel kell számolni. Tokár István beszámolt arról, hogy új törvény lép életbe: a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény. Célja, hogy visszaszo­rítsa a foglalkoztatás terén mu­tatkozó törvénytelenségeket, visszaéléseket. Az új rendszer­ben komoly, akár milliós,bírsá­golási lehetőségekkel is szá­molni kell. A sajtótájékoztatón szó volt arról is, hogy a magyar-román alapszerződés ratifikációja vár­hatóan egy hónapon belül meg­történik.-----------f ---------------------1 4 lT,«LVi IvJl £ '-j1 i* i ; no Nem voltak jó döntések A területfejlesztési tanács nem tudott jó döntéseket hozni, mert sok pályázó volt - hangoztatta egyebek között tegnapi sajtótájékoztatóján Erdei Péter, az SZDSZ me­gyei képviselőcsoportjának vezetője. A területfejlesztési tanács hatá­rozott viszont arról, hogy felál­lít egy testületet, amely kiszol­gálja a döntéshozókat. Erdei Péter véleménye szerint a me­gyei önkormányzat is jól el tudná látni ezeket a feladatokat. A fejlesztési tanácsok mellett nem üzemszerűen működő hi­vatalra van szükség, hanem szakértői gárdára, hogy a dön­tések szakmailag megalapozot­tak legyenek - mondta. Végezetül bemutatta a sajtó képviselőinek az SZDSZ agrár­tagozatának internetes honlap­ját, melyen keresztül a tervek szerint minisztériumi és tőzsdei információk is lekérhetők.- Mit takar az új munkaköre?- Beletartoznak járványvé­delmi feladatok, élelmiszer-hi­giéniai ellenőrzések, esetenként élő állatok szállításának enge­délyezése, állatvásárok fel­ügyelete, valamint a vágóhidak, élelmiszerüzemek, boltok el­lenőrzése is.- A jászberényi lakosság mi­A kunmadarasi földkiadó bizott­ság 1993 márciusában jött létre, s a törvényben előírtaknak megfe­lelően 1996 december 31-ig be is fejezi munkáját. A településen egy budapesti cég kapott megbí­zást a földmérés elvégzésére. A részarányföldalap nagysága Madarason 1876 hektár, 42726 aranykorona, a tulajdonosok száma 2118. A bizottságtól ön­álló ingatlan kialakítását kérte lyen problémákkal keresheti meg önt?- Bármelyik üzletben, az ál­lati eredetű élelmiszerekben észlelt rendellenességekkel, ez­zel összefüggő panaszokkal fordulhatnak hozzám.- Tapasztalatai alapján mely feladata összeférhetetlen az ön- kormányzati képviselőséggel ? 551 fő, 756-an nem adtak be ké­relmet, a többiek pedig nem kér­ték önálló ingatlan kialakítását. A tulajdonosok a nyilvántartott aranykorona értékéből 92,63 szá­zalék szántót 6 százalék legelőt és 1,37 százalék erdőt kaptak, il­letve kapnak meg. Az egyéni kimérést kérők az önkormányzat számlájára fizet­ték be a mérési költséget, s onnan utalják át a pesti cégnek. Az osz­- A munkakör államapará- tusi beosztás, köztisztviselő va­gyok. A mostani szemlélet az, hogy államaparátusban dolgozó ne vehessen részt az önkor­mányzati munkában. Azt mondják - amivel nem egészen értek egyet -, hogy az állam és az önkormányzatok között fönnáll bizonyos ellentmondás, érdekellentét. A mindennapi munkában ennek ellenére én nem érzem az összeférhetetlen­séget. -es­tatlan közös táblák kimérési költ­ségét a szövetkezetek rendezték. A szántó művelési ágban az 1528 hektár (100 százalék) föld­területet adtak ki, míg legelőiben 194 hektárt. Ez utóbbi 80 száza­lékos készültségnek felel meg. Az erdőterületek osztatlan kö­zös tulajdonban maradtak. Eddig kiadtak 25 hektárt, amely így 60 százalékos készültségnek felel meg. Az egészségügyi, szociális, il­letve mentálhigiénés prob­lémák, valamint ezek keze­lése volt a Humán napok ’96 rendezvénysorozat tegnapi témája. A programot szervező Men­tálhigiénés Programiroda maga is fontos szerepet kap ezen problémák kiküszöbölé­sében és megelőzésében. Új intézményként jelentkezett nemrégen az iroda a szolnoki humán szférában. Feladata sokrétű, emiatt több terület szakembereit kell összefognia. Az egyénnek nehéz sokszor megtalálnia saját helyét a kö­zösségben, valamint önmaga értékeit fölfedezni. A Mentál­higiénés Programiroda első­sorban a terület sajátosságai­ból adódó gondokat, illetve a rendelkezésre álló erőforráso­kat kutatja. Ha a szociális nehézségek­ről beszélünk, akarva-akarat- lanul is felbukkannak a cigány kisebbséget érintő kérdések. A Cigány Kisebbségi Önkor­mányzat elnöke, dr. Pálfi Mik­lós köszönetét fejezte ki a szer­vezőknek, amiért meghívták őket, ugyanis - mint mondta ­ezáltal elismerik munkájukat, nyitás volt ez a kisebbségi ön: kormányzat felé, s kiléptek így az elszigeteltségből. Pozitívum az elnök szerint a cigányság ré­széről, hogy egyre inkább kez­dik felismerni, gondjaik meg­oldását felülről várni nem ér­demes, Ha tesznek ők is vala­mit, akkor sokkal eredménye­sebb lehet a problémamegoldás folyamata, ugyanis akkor be­kapcsolódhat abba a többi hu­mán intézmény is. A rendezvénysorozat mai zá­rónapján a politikai pártok or­szággyűlési képviselői a szociá­lis kérdésről beszélgetnek a megyeháza dísztermében. A kormánypártokat Béki Gabri­ella (SZDSZ) és dr. Kiss Józsej (MSZP) képviseli, míg az ellen­zék részéről Pusztai Erzsébet (MDNP), Selmeczi Gabriella (FIDESZ MPP), dr. Kiss Gyula (MDF), dr. Surján László (KDNP) és dr. Torgyán Jó­zsefié (FKGP) lesz ott. A szervezők - mint végig a hét folyamán - ma is szeretettel várják azokat, akik érdekeltek a szociális ügyekben, vagy egy­szerűen csak érdeklődnek a téma iránt. P.E. A KDNP szerint termelésbarát gazdaságpolitikára lenne szükség A hazai munkahelyek védelmében A KDNP kezdeményezésére 1993-ban jött létre a Hazai ^ érmék - pjjzai. Munkahely Alapítvány, mely a magyar ipar termelési potenciáljának védelmét, ezáltal a munkahelyek megőrzését tűzte a zászlajára. Az elmúlt három év eredmé­nyeiről tegnap sajtótájékoztatón számoltak be Szolnokon, a Kereszténydemokrata Néppárt irodájában. Mizsei Zsuzsanna, a KDNP alelnöke bevezetőjében el­mondta: a mozgalom célja a szemléletváltoztatás, annak érdekében hogy minél többen vásároljanak hazai terméket. A megyében különösen hang­súlyosak az alapítvány céljai, hiszen gazdaságilag elmara­dott, magas munkanélküliség­gel küszködő régióról van szó. Ha a gazdaságpolitika nem védi a termelői szférát, akkor a fogyasztókon keresztül kell ezt megtenni - fogalmazott dr. Mándoki Andor, az alapítvány ügyvezető igazgatója. Rá kí­vánják irányítani a fogyasztó figyelmét arra, hogy saját ér­dekeit védi azzal, ha magyar árut vásárol. A hazai termékek népszerűsítését, a vtjsgflój, tu­dat formálását - vetélkedők formájában - már az iskolában elkezdik, a szűkös források el­lenére igyekeznek hatékony propagandát kifejteni, s mind több vállalkozót megnyerni céljaiknak. A közelmúltban a Magyar Gyáriparosok Országos Szö­vetségének tagjaival létrehoz­ták a Hazai Termék - Hazai Munkahely Védegyletet, melytől a programban részt vevők számának gyarapodását várják. ' L.Z. Jól halad a madarasi földkiadás Szakmai napot rendezett a szolnoki Technika Há­zában tegnap az ÉTÉ szolnoki csoportja és a Kas Rt. A tablókon és az előadásokon a résztvevők megismerked­hettek a mai korszerű szigetelőanyagokkal és azok fel- használásával. FOTÓ: CSABAI Történelem ezüstben A Jász-Nagykun-Szolnok Me­gyei Numizmatikai Egyesület hagyományaihoz híven a hon­foglalás 1100. évfordulója tiszte­letére ezüst-, illetve bronzveretű reprezentatív emlékérmeket bo­csátott ki. Az érmek kis sorozat­ban csak a múzeumok, közgyűj­temények részére készültek. Al­kotói Györfi Sándor Mukácsy- díjas karcagi és Fritz Mihály ugyancsak Munkácsy-díjas sze­gedi szobrászművész. Az érmek Szabó Géza ötvösművész műhe­lyében öltöttek végső formát. A numizmatikai egyesület az Európai Unió napja és a megye 120 éves évfordulója alkalmából - a megyei önkormányzat felké­résére - remekbe szabott ezüst emlékérmet is készíttetett a me­gyejeles vendégei részére. Az át­lagosnál nagyobb méretű érme­ken a megyeháza, illetve Jász- Nagykun Szolnok megye tér­képe látható. Mégsem kaptak pénzt a szolnoki sportegyesületek Esély a Pletykafalu fejlesztésére (Folytatás az 1. oldalról) terület részletes rendezési ter­vének módosítására tett indít­ványt, és ennek révén egy élelmiszer- és egy gazdász- áruház épülhet a városrészben. Bár a nemrégiben közhasznú társasággá változtatott városi művelődési központ üzleti terr vének elfogadása a zárt ülésen tárgyalandó napirendek között szerepelt eredetileg, döntésü­ket mégis a nyilvánosság előtt hozták meg a képviselők. A város 1996. évi költség- vetési előirányzatainak megál­lapításáról szóló rendelet tár­gyalása során került napi­rendre a Fidesz-frakció azon indítványa, hogy életmentő pénzügyi segélyben részesül­jenek egyes sportegyesületek szakosztályai. A fiatal demokraták indít­ványát sem a képviselők többsége, sem a polgármesteri hivatal gazdasági főosztályá­nak vezetője nem támogatta. Érvelésében Kovács Libór al­polgármester arra hivatkozott, hogy az önkormányzat intéz­ményei is pénzügyi gondok­kal küszködnek, s ebben a helyzetben nem lenne szeren­csés a sport ilyen mértékű tá­mogatása. A Szolnoki Gyermek- és If­júsági Alapítvány beszámolója kapcsán záporoztak a kuratóri­umi elnöknek címzett kérdések. Mivel az alapítvány mun­katársai megerősítették azt az ígéretet, hogy a könyvvizsgá­lat során feltárt hiányosságo­kat majd pótolják, a beszámo­lót elfogadta a képviselő-tes­tület. A közgyűlési ülés zárt ré­szében hozott döntésekre a későbbiekben vissz-,.érünk. Nem az orvosság több, az ára magasabb (Folytatás az I. oldalról) Megyénkben minden gyógy­szertár rendelkezik számító­géppel. Ez lehetővé teszi a gyógyszerkiadás pontos ellen­őrzését is. Ez alapján kiderült, hogy melyek a leggyakoribb hibák a gyógyszerek kiadásá­nál. Előfordul például, hogy el­ütik a számítógépen a kiadott orvosság mennyiségét. Ilyen­kor a társadalombiztosításnak jogtalanul számolnak el támo­gatást. Az egyik legkirívóbb példa az volt, amikor az egyik patikában 100 tű helyett ezer darabot számoltak el. Az idei év első félévében a társadalom- biztosítás szakemberei több mint 61 ezer receptet vizsgáltak meg, és 1 millió forintnál ma­gasabb összegű jogtalan tb-tá- mogatás igénylését tárták fel. Az ellenőrzés során 99 orvos 693 vényét adták át ellenőrző főorvosoknak véleményezésre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom