Új Néplap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-11 / 212. szám
1996. szeptember 11., szerda Az Új Néplap A Tiszazugban 7. oldal i Kevés a pénz a támogatáshoz Nehéz az iskolatáska? A szeptemberi iskolakezdés bizony nemcsak a szülőknek okoz gondot, anyagit-szeilemit egyaránt, de a települési ön- kormányzatokra is több feladat hárul ilyenkor. Körülnéztünk néhány tiszazugi városban: hogyan indul a tanév? Egymillió forint támogatásra Martfű polgármestere, Kozma Imre elmondta: az idén is elvégezték a város óvodáinak, iskoláinak felújítását, karbantartását. Az idei tanévben is sikerült az anyagi-tárgyi feltételeket biztosítani az oktatónevelő intézményekben. A pedagógusok személyében jelentős változás nem történt. Néhány tanár ugyan változtatott munkahelyet, ám helyüket minden esetben szaktanárral sikerült pótolni. Beiskolázási támogatásra az önkormányzat az idén 1 millió forintot különített el, ebből a becsengetésig 850 ezer forintot fizettek ki. sem jelent igazi változást: a szakközépiskolában eddig megbízott igazgatóként dolgozó Radics András a következő öt évben kinevezett igazgatóként vezeti az iskolát. A kötelezőóraszám-emelést szeptember elejétől vezetik be. Ennek személyi következménye nem lesz, vagyis nem lesz elbocsátás, ám az óraszám növekedésnek mégis van negatív anyagi hatása a tanárokra nézve. Tetőcsere hat és fél millióért A tiszaföidvári iskolakezdésről Marosfalvi Ernő polgár- mester adott tájékoztatást. Komolyabb személyi változás nem történt, és a kötelezőóraTisztasági meszelés, vizesblokkjavítás Kunszentmártonban sincs akadálya a tanévindításnak, tudtuk meg Kasza Józseftől, a város első emberétől. Mint mondta: az intézményekben tisztasági meszeléseket végeztek. Egyetlen komolyabb beruházás volt: a Deák Ferenc úti általános iskolában a vizesblokkot kellett cserélni-javí- tani, ami az intézmény saját költségvetéséből történt. (Mint azt tegnapi lapunkban is hírül adtuk, a felkészülés ellenére leszakadt a födém a szakközépiskolában.) A pedagóguslétszám változatlan. Az egyetlen változás szám-emelés - melyet Földváron szintén szeptember 1- jétől vezetnek be - nem jár pedagóguselbocsátással. A kisebb-nagyobb felújítási, karbantartási munkákat minden intézményben sikerült elvégezni a nyáron. A legkomolyabb munka a közel százesztendős homoki óvoda tetőcseréje volt, amely mintegy 6,5 millió forintba került. A város első embere szerint az igazi gondot az okozza, hogy az önkormányzat anyagi helyzete nem teszi lehetővé, hogy minden diáknak adjanak támogatást a tanév elején. így a 900 forintos tankönyvtámogatást is csak kivételes esetekben tudják odaítélni. Tudja-e a Tiszazugról...? . .., hogy Tiszakürtön 1879-ben mindössze három kereskedőt és két kocsmát tartottak nyilván, és 1913-ban is csupán három országos vásárt tartottak a településen? ..., hogy Cibakháza az 1400-as évek elején mezővárosi rangot kapott, és hogy a kosárkötésről volt híres? . . ., hogy Martfűt már az 1476-os források is említik faluként? Az oldalt írta és szerkesztette: Cs. Csáti Réka A fotókat készítette: Csabai István A várkastélyról még hiányzik a tető Ezek nem csip-csup csodák Beneveztek és nyertek Rózsa Gyuri Tipp-Hoppjában is A gyerekek hamar birtokba vették a fából készült játékcsodákat az óvoda udvarán Tiszaföldváron a 2. számú tagóvodában az óvónők, gyerekek és szülők régóta dédelgetett és óhajtott terve valósult meg a nyáron: lecserélték az udvaron lévő elavult vasból készült játékokat. A cseppet sem esztétikus, balesetveszélyes mászókákat, hintát fából készített játékcsodákra cserélték ki - a gyerekek nem kis örömére. Andróczki Györgyné óvónő elmondta, hogy a legfontosabb és egyben legnehezebb feladat a beruházáshoz szükséges ösz- szeg előteremtése volt. Első lépésként, még szilveszterkor, jótékonysági bált szerveztek, amelynek mintegy 105 ezer forintos bevételét az óvodapark kialakítására fordították. A tervek megvalósulásához vezető második lépés országos nyilvánosság előtt zajlott: beneveztek a Tipp-Flopp című népszerű televíziós játékba. A Rózsa György vezette műsort megnyerték, így százhatvanezer forinttal „gazdagabban” tértek vissza Földvárra. A pénz azonban még így is kevésnek bizonyult, így nagyon örültek, mikor pályázati úton újabb hatvanezer forintot nyertek el. Összesen háromszázhúszezer forintot sikerült összegyűjteni az óvodapark kialakítására. Mindez azonban közel sem lett volna elegendő, ha a szü- lők-óvónők, illetve a budapesti faragóművész, Varga Géza Ferenc nem érezték volna szívügyüknek a munkát, és nem dolgoztak volna ingyen, társadalmi munkában hosszú napo- kon-heteken át. A nyár végi óvodanyitáskor mindenesetre már fából készült játékcsodák várták az apróságokat. Igaz, a legnagyobb játék, a várkastély ma még tető nélkül van. A befedéséhez ugyanis hiányzik körülbelül százezer forint. Visszaköltöztek a fővárosból az ősi házhoz Mi köze az áramnak a pálinkához? Öregségére többet kell dolgoznia, mint fiatalabb éveiben Mi a közös a villamos áram és a pálinka között? Ez nem a legújabb találós kérdés. A kérdést úgy is föl lehetne tenni: hogyan lesz egy villamosipari technikusból pálinkafőző? Merthogy a tiszaföidvári Kovács Lajossal éppen ez történt. Villamosipari technikusként végzett, és a szakmájában dolgozott több mint negyed évszázadig, méghozzá a fővárosban. Aztán családi okok miatt visz- szaköltözött Homokra, az „ősi házhoz” - ahogyan ő fogalmaz.- Borzasztó sok munka van itt - mutat körbe a szeszfőzde épületében -, öregségemre kell sokkal többet dolgoznom, mint amennyit fiatalabb koromban kellett. Aki azonban azt hiszi, mindez panaszképpen hangzik el, téved. Hiszen ha nem szeretné - és nem érné meg -, nem foglalkozna immár tizenhat esztendeje pálinkafőzéssel. A szeszfőzés augusztus közepén indul, amikor érik a faeper - és december közepéig tart. Az idei év jónak ígérkezik, hiszen az egész országban kiváló volt a gyümölcstermés. Naponta körülbelül 500 liter pálinkát főz Kovács Lajos. Most a szilvának van szezonja, de főz vagy ötfajta pálinkát az epertől a barackon át a vilmoskörtéig. Bár a környéken négy négyzetkilométeres területen kilenc szeszfőzde működik, Kovács Lajoshoz az egész megyéből hordják a gyümölcsöt. Munkanélküliek lehetőségei Martfű városában Hazánkban az egyik legnagyobb gondot a munka- nélküliség okozza. Egy- egy település, város megítélése - legalábbis saját polgárai számára - gyakran azon múlik, hogyan tudják kezelni a munka- nélküliséggel járó feszültségeket. A martfűi foglalkoztatási helyzetről testületi ülésen számolt be a hivatal közigazgatási és hatósági irodájának vezetője. A munkaerőpiac helyzetét, a foglalkoztatás alakulását, a munkanélküliség kezelését elsősorban a gazdaságpolitika határozza meg. Martfű városában három jelentősebb iparvállalat működik. A cipőipartól a növényolajig A Tisza Cipő Rt.-nél, a központi gyárnál jelenleg ezerötszáz dolgozót alkalmaznak. A pályakezdő cipőipari szakképzettségű fiatalokat foglalkoztatni kívánják, élnek az új támogatási lehetőségekkel. Munkanélküliek közül csak a szakképzett cipőfelsőrész-készítők fogadására készek. A Cereol martfűi gyára tavalyi 365 fős alkalmazotti állományát az elmúlt egy év alatt a folyamatos létszám- csökkentés jellemezte. A Kaiser Sörgyárnál tényleges létszámcsökkentésre nem került sor, noha a tavalyi 311 dolgozói létszám az idén 263-ra csökkent. Ennek azonban az az oka, hogy a gyár kereskedelmi tevékenységét ellátó kft.-hez mintegy 90-en kerültek alkalmazásra. Közhasznú foglalkoztatottak Az elmúlt évben 50 munka- nélkülit alkalmaztak közhasznú foglalkoztatottként különböző önkormányzati intézményekben. A lehetőséggel legnagyobb mértékben a városgondnokság él, ahol 1992 eleje óta folyamatosan 15 személyes turnusokban szervezett a sima közhasznú foglakoztatás. A „sima” közhasznú foglalkoztatás mellett tavaly szeptemberétől igen nagy hangsúlyt kapott a leginkább nehéz helyzetben lévő jövedelempótló támogatásban részesülő munkanélküliek foglalkoztatása. Összesen 103 személyt sikerült bevonni a közhasznú foglalkoztatásba, így a jövedelempótló támogatásban részesülők közül mindenkinek volt lehetősége a 90 napos biztosítási idő megszerzésére. Cibakházán most kezdődik a paradicsomszezon Fólia alatt a szociális földprogram Megyénkben számos településen működik szociális földprogram, sok-sok családnak biztosítva a megélhetést. Az idén első alkalommal Cibakházán is belevágtak a programba - a települési és a cigány kisebbségi önkormányzat közösen. Lakatos Mihály, a kisebbségi önkormányzat elnöke elmondta, hogy a program megvalósítására 1 millió 700 ezer forintot kaptak. Ebből 2,5 hektárnyi területen diny- nyét, 3,5 hektáron babot termeltek. A szabadföldes kultúrák mellett fóliázással is megpróbálkoznak: két hete kezdték meg az összesen 2 ezer négyzetméteres fóliasátrak építését. Két fólia alatt, mintegy Egyelőre úgynevezett hidegfóliás techno- sátrakat, vagyis addig, amíg nem lógiát alkalmaznak, ami annyit jelent, kell(ene) fűteni. A fóliavázakat bontottan hogy tavasztól késő őszig használják a vették, így körülbelül 350 ezer forintot spóroltak meg. A 47 ezer négyzetméternyi földterületet a cibaki önkormányzattól kapta a kisebbségi önkormányzat. Az eddig kihasználatlan földeken már a cigány önkormányzat fúratott kutat, készített víztározót. A szociális földprogramban az idén közel harminc rászoruló család vesz részt. A tervek szerint azonban továbbra is pályáznak, és a pályázaton elnyert pénzből további 1 hektárnyi fóliasátrat akarnak kialakítani. Mindez azt jelent700 négyzetméteren paradi- Ottjártunkkor még csak a fóliavázon dolgoztak. Mára azonban, ha hetné, hogy akár 80-100 csomot termesztenek, a többi minden a tervek szerint alakult, paradicsom-, retek- és salátapa- család megélhetését tud- helyre retek és saláta kerül, lántákkal van beültetve a kétezer négyzetméternyi fóliasátor nák segíteni. Millecentenáriiimi emlékművel gazdagodott Cibakháza. Az emlékművet programsorozat keretében, a cibakházi emléknapok alkalmából adták át a közelmúltban.
