Új Néplap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-30 / 228. szám

4. oldal Gazdasági Tükör 1996. szeptember 30., hétfő Értékesítési támogatás - almás? A költségek jobban nőttek, mint a termésátlagok Demonstrációra készülnek a szabolcsi almatermesztők, ha az agrártárca nem enyhíti értékesítési gondjaikat. Az Alma Ter­méktanács 1,4 milliárd forintot kért, a földművelésügyi tárca viszont - az ipari és kereskedelmi minisztériummal közösen - csak 590 milliós intervenciós keretet ajánlott föl. Privatizációs egyenleg. Nyolc hónap alatt 98,4 milli­árd forintos bevételt és 89,4 milliárd forint kiadást regiszt­rált idén az Állami Privatizá­ciós és Vagyonkezelő Rt. Az értékesítésekből 89 milliárd forint bevétel származott. Eb­ből 53,9 milliárd forint devi­zában érkezett. Az állami ré­szesedésű cégek 6,7 milliárd forint osztalékot fizettek be. Az idei kiadások legnagyobb tétele az a 20,4 milliárd forint volt, amelyet az önkormány­zatoknak adtak át. Agrárválasztmány. A jövő év februáijában tartják az Agrárszövetség kongresz- szusát - határozta el a szerve­zet választmánya, amelynek ülésén arról is szó esett, hogy társadalmi konszenzust kell kialakítani a magyar agrár- gazdaság fejlesztése érdeké­ben. Szorgalmazták az agrár- orientációs törvény mielőbbi elfogadását. Átszervezik az Ikarust. Széles Gábort választotta meg elnökének szombaton az Ika­rus Rt. igazgatótanácsa. A tes­tület azt is elhatározta: hétfő­től megkezdik a cég jelentős átszervezését. Az átalakítás keretében elbocsátásokra nem lesz szükség, sőt a termelés tervezett bővítésének megfe­lelően növelni kívánják a dol­gozók létszámát. Az idén várhatóan 460-500 ezer tonna alma terem az országban. Ám hiába a tavalyinál mintegy negyven százalékkal nagyobb termés, ha csak veszteséggel érté­kesíthető. Az étkezési alma hagyományos orosz exportpiacán a múlt évinél olcsóbban - tonnánként 260-280 dolláros áron - kínálják a lengye­lek az almát, s ezzel a magyar termelők nem tudnak versenyre kelni. A feldolgozóipar a mostani termésnél nagyobb mennyiséget is hajlandó lenne átvenni a terme­Horváth Gábor, az Országos Munkaerő-piaci Tanács soros elnöke szerint 100 milliárd fo­rint sorsáról vitáznak. A munka­adói oldal elfogadhatatlannak löktől, de 25 százalékkal alacso­nyabb - kilogrammonként 15 és 18,50 forint közötti - felvásárlási áron. A gazdálkodók a léalmáért 30, az exportalmáért 45 forintot kér­nek. Az Alma Terméktanács a termelők ellehetetlenülésének el­kerülése végett - az exportalmára 8, a léalmára 4 forint - összesen 1,4 milliárd forint állami támoga­tást kér a szakminisztériumtól. Az FM illetékese túlzottnak tartja a terméktanács intervenciós támogatásra vonatkozó igényét, tartja, hogy a kormány az alap­ból kívánja finanszírozni a tb-já- rulékreformot és a szociális jel­legű jövedelempótló támogatást. Ilyen megoldás révén nemhogy mert - mint mondotta - a terme­lők sem vétlenek az almafronton kialakult piaci zavarokban. A szaktárca évek óta támogatja az ültetvénytelepítést, mégsem tör­tént meg a minőségi fajtaváltás. A legfőbb gond az, hogy a hazai terméshozamok alig egyötödét érik el a lengyel és az európai ter­mésátlagnak, a költségek viszont a termésátlagoknál nagyobb mér­tékben emelkednek. A piaci zavarok megszüntetése érdekében 590 millió forint állami árkiegészítő támogatást kapnak az almatermelők. Erről a Földműve­lésügyi, valamint az Ipari és Ke­reskedelmi Minisztérium képvise­lői állapodtak meg az Alma Ter­méktanács tagjaival szombaton. A feldolgozó üzemekbe szállított elmarad az áhított járulékcsök­kentés, de még emelés is szük­ségessé válhat, ha a minimális tb-járulék munkanélküliekre jutó részét az alapra terhelik. Elutasítják azt is, hogy a jö­vedelempótló támogatás finan­szírozásából az alap az eddigi 50 százalék helyett jövőre már 75 százalékos részt vállaljon. Ezek az újabb kötelezettségek 20 mii­alma kilogrammját 2,50 forinttal dotálja az állam, így a léüzemek bruttó 20 forintot fizetnek a gyü­mölcs kilogrammjáért. Húszezer tonna étkezési alma exportját pe­dig 90 millió forinttal támogatják. Ez azt jelenti, hogy kilogram­monként 4,50 forint lesz a támo­gatás mértéke, de csak október el­seje után. Szó van továbbá arról, hogy az Ipari és Kereskedelmi Miniszté­rium - kamatmentes kölcsön for­májában -járul hozzá az alma hű­tőházi betárolásához. Erről hétfőn döntenek a tárca illetékesei, és ak­kor válik véglegessé az összeg nagysága is. A többórás szombati tárgyaláson elhangzottak szerint a tárolási támogatás legfeljebb 200 millió forint lehet. FEB liárd forintos többletkiadással járnának. Bírálják továbbá, hogy a köz­ponti költségvetés nem kívánja befizetni az alapnak a központi intézményekben dolgozók után a 10 milliárd forintnyi szolidari­tási járulékot. A munkaadók, illetve -válla­lók már csak az Érdekegyeztető Tanács döntésében bízhatnak. Hosszú távon. Mintegy 20-30 százalékos forga­lomnövekedésre számít az Unilever Magyarország Kft. az idén. Tavaly a cég 27,5 milliárd forintos ár­bevételt ért el. A vállalko­zás egyelőre veszteséges, ami a cég hosszú távú be­ruházási politikájának kö­vetkezménye. Befekteté­seit az eddigi 150 millió dollár után újabb 20 milli­óval toldja meg. Alapkamat. A jelenlegi, évi 24,50 százalékról évi 23 százalékra csökkenti a jegy­banki alapkamatot jövő keddtől, azaz október 1-jétől a Magyar Nemzeti Bank. Ennek megfelelően mérsék­lődik a refinanszírozási, va­lamint a devizabetét-fede­zetre nyújtott projektfinan­szírozó hitel kamatlába, évi 24,50 százalékról 23-ra. Változnak a szabályok. 1997. július 1-jétől az EU, az EFTA és a CEFTA or­szágai, továbbá öt másik európai állam viszonylatá­ban megszűnik a vámvisz- szatérítés lehetősége és a vámkedvezmény azokra az árukra, amelyek nem a ja­nuárban létesítendő, úgy­nevezett „páneurópai ku- mulációs övezetből” szár­mazó részegységekből ké­szültek. Százmilliárd forint sorsa a tét Patthelyzet alakult ki az országos munkaerő-piaci alap jövő évi költségvetéséről folytatott tárgyalásokon. A munkaadói és a munkavállalói oldal elutasította a kormányzati javaslatot, a kormányzati oldal viszont nem készített új tervezetet. Közös javaslat híján pedig a munkaügyi miniszteré lesz a döntés joga. cec Határidők cégvezetőknek Szeptember 30.- A kőolaj-hozzájárulás átutalása a Kőolaj és Kőolajtermék Kész­letező Szövetség részére;-a 10 és 20 filléres pénzérmék bevonása;- az anyavállalatok éves beszá­molójának letétbe helyezése a cégbíróságnál. Október 1.- Zárjegyigény-bejelentés. Október 5.- Tejtámogatás-igénylés;- a kifizetők által levont szja-elő- leg befizetése;- a jogi személy felelősségválla­lásával működő gmk-k járulék- befizetése a felelősséget vállaló gazdálkodó szervezethez;- gyakorított áfabefizetés;- a bevont betegbiztosítási iga­zolványok elküldése jegyzék kí­séretében az illetékes MEP-hez. Gabonabehozatal A 45/1996. (IX. 17.) IKM-PM együttes rendelet értelmében a vámfelfüggesztések köre 1996. szeptember 20-tól kibővült a 1001900900 vámtarifaszámú másféle búza, a 1002000099 vámtarifaszámú egyéb rozs, a 1003009000 vámtarifaszámú más árpa és a 1004000099 vám­tarifaszámú egyéb zab árumeg­nevezésű termékekkel. Ez azt je­lenti, hogy az említett terméke­ket importáló cégeknek az 1996. szeptember 20-tól 1996. decem­ber 31-ig terjedő időszakban a behozatal után - minthogy az al­kalmazandó vámtétel 0 százalék- nem kell vámot fizetniük. Vállalati tűzoltóság A 23/1996. (IX. 19.) BM ren­delet rendelkezései közül kiemel­jük, hogy a gazdálkodók által életre hívott létesítményi tűzoltó­ságok a saját működési területü­kön kívülre csak akkor riasztha- tók, ha az egyes településekre vonatkozó Riasztási és Segítség- nyújtási Terv (RST) vonatkozó kötete (tartalmi követelményeit egyébként a rendelet 2. számú, a formáját pedig a 3. számú mel­léklete tartalmazza) alapján igénybe vehető erők és eszközök nem elegendőek a tűzoltáshoz vagy a műszaki mentéshez. Ámennyiben a tűzoltásban a lé­tesítményi tűzoltóság is közremű­ködik, a kivonulásával, illetve a tűzoltással és a műszaki mentéssel kapcsolatosan felmerült költségeit a Tűzoltóság Országos Parancs­noksága téríti meg. Érdek-képviseleti tagdíj A pénzügyminiszter a 7703/1996. (PK. 11.) irányelvé­ben útmutatást ad az érdek-kép­viseleti tagdíjra és a szociális se­gélyre vonatkozó adórendelke­zések alkalmazásáról. Ebben felhívja mind a magán- személyek, mind a munkaadók figyelmét arra, hogy az adóható­ság ellenőrzései során vizsgálni fogja a szokásos mértéket (a jö­vedelem 1-3 százalékát) megha­ladó tagdíjat szedő, szociális se­gélyezést folytató érdek-képvise­leti szervezetek pénzügyi tevé­kenységét, tagjaik adóbevallását vagy az azt helyettesítő munkál­tatói elszámolást, illetve a sze­mélyi jövedelemadóról szóló törvény 1. §-ának (4)-(5) bekez­désében foglaltak betartását. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a jogügylet színlelt, akkor az adóhatóság az eredeti állapo­tot tekinti mérvadónak az adó­kötelezettség szempontjából, és a magánszemélynél adóhiányt, adóbírságot és késedelmi pótlé­kot fog megállapítani. Ezzel kapcsolatos a munkálta­tóknak az a kötelezettségük, hogy felhívják munkavállalóik figyelmét az szja-törvény emlí­tett rendelkezésére. (Minden olyan esetben, amikor a dolgozó a keresete 1-3 százalékát megha­ladó tagdíj figyelembevételére tart igényt az adóelőlege, adója megállapításánál, a munkáltató­nak célszerű írásban nyilatkoza­tot kérnie, hogy megadta a tájé­koztatást az üggyel kapcsolatos adójogi következményekről.) Átadták az Opel új gyárát 27-én délelőtt Szentgotthárdon Göncz Árpád köztársasági el­nök a General Motors vezetői­nek jelenlétében avatta föl az Opel 15 ezer négyzetméteres, hengerfejgyártó üzemét A most átadott üzem Európa egyik legmodernebb techniká­ját alkalmazza. Korszerű gyár­tásszervezés, sokoldalú minő­ség-ellenőrzés jellemzi a terme­lés egész folyamatát. A gépso­rokat úgy alakították ki, hogy azok egy időben különböző motorok előállítására is alkal­masak. Az ötödik születésnapját idén ünneplő Opel Hungary viszony­lag rövid idő alatt a magyar ipar egyik legtekintélyesebb vállala­tává nőtte ki magát. Csaknem ezer embernek nyújt közvetlenül munkát, s ha ehhez a beszállító­kat is hozzászámítjuk, mintegy 4 ezer munkahelyről gondoskodik a vállalat. Eddig 55 ezer autó és 700 ezernél is több motor hagyta el a szentgotthárdi üzemet. A napokban nyilvánosságra hozott hazai vállalati ranglista szerint a gyár forgalmát és nye­reségét tekintve az élmezőnybe tartozik. Ugyanakkor a három legnagyobb exportőr egyike is, termékei nemcsak a környező országokba, hanem még Kínába is eljutnak. S. P. Szakembereink ma már nemcsak hazai területen kutat- I 2 s nak, hanem a tenger mélyén is, hogy a jövő évezred | ellátási biztonságát megteremtsék. Számos országban I o o vagyunk jelen kenőanyagainkkal is: a MOL - Carrier 2 termékcsalád kiváló képességeit a Porschétől a Mercedesig a világ vezető autógyártói ismerik el. Nem véletlenül: ma már a feldolgozástól a kereskede­lemig a MÓL Rt. szinte valamennyi olajipari szervezete rendelkezik a nem­zetközileg elfogadott ISO 9002 minőségtanúsítvánnyal! Mi vagyunk az ország legnagyobb családja. A magyar olaj- és gáziparban dinasztiák követték egymást, akik a föld mélyének kincseit tárták fel, és alakították a mindennapok energiájává. Sok évtize­des tapasztalatunkat, tudásunkat és erőnket egyesítet­tük 5 éve a MÓL Rt.-ben, amely itthon és a nemzetkö­zi küzdőtéren is versenyképességet garantál. Megbízható minőséggel járulunk hozzá az otthon melegéhez, a gázellátás biztonságá­hoz, az utazás öröméhez. Országszerte 320 töltő­állomásunk gondosko­dik a legkorszerűbben ada­lékolt üzemanyagokkal és a shopok széles válasz­tékával arról, hogy az autósok mindig elégedet­ten folytathassák útjukat, és térjenek vissza újra meg újra. v MÓL ~ MINŐSÉG MINDENHOL Nagy családunk most születésnapot ünnepel, mely­nek fényét az Önök - barátaink és fogyasztóink - megtisztelő bizalma adja. Mi pedig to­vábbra is a minőséget és a biztonságot adjuk Önöknek. Mint immár 5 éve, hűségesen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom