Új Néplap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-28 / 227. szám
1996. szeptember 28., szombat 7. oldal Érdekességek Farmervásárlási jó tanácsok Manapság, amikor a „blú- dzsinsz” ki tudja hányadik virágkorát éli, legtöbben még mindig úgy vásárolnak, hogy ,átérek egy farmert” - pedig ma már millió és egy fazonból lehet választani. Akármilyen furcsán hangzik, a farmervásárlás otthon kezdődik, amikor is a tükör előtt behatóan megvizsgáljuk az alakunkat, mert ezzel később a próbafülkében sok frusztrációt kerülhetünk el. Ha már sikerült eldöntenünk, melyik gyümölcsre hasonlítunk a legjobban (alma, körte, banán vagy eper), nyissuk ki a szekrényajtót: na nem azért, hogy elbújjunk, hanem hogy megállapítsuk, milyen színű nadrágot tudnánk leginkább kombinálni meglévő ruhatárunkkal. Vásárlás előtt nem árt arról sem tájékozódni, hogy melyik cég mit kínál - lehet, hogy nem szimpatizálunk különösebben egy márkával, mégis jobb fazonokat gyárt, mint a kedvencünk. A legtöbben kifejezésekkel és számokkal utalnak a szabásminta jellegére. A „klasszikus” vagy lányoknál „síim” fazon közvetlenül követi a test vonalát, míg az „easy” nem olyan szűk, már levegőt is lehet benne venni, méghozzá ülve! „Loose-cut”-nak nevezik a combban és bokánál bővebb szárú nadrágot, „baggy”-nek pedig a hip-hop fiúk látszólag elméretezett, lógós kedvencét. A méret után következzenek a részletek. A funkcionális övbúj- tatóknak nincs nagy hatásuk a fazonra, de ha a derékvonalnál lejjebb varrták őket, készüljünk arra, hogy esetleg buggyosan megemeli a csípőrészt, ami nem mindenkinek előnyös. A cipzár központi kérdés: ellenőrizzük, vajon könnyen jár, strapabíró, rendesen zár-e a visszahajló húzója? Ezzel elejét vehetjük a csúszkálásnak . .. A dúsabb idomokkal megáldott hölgyek általában kerülik a farmereket, pedig az a combok karcsúsítására is képes, már feltéve, ha a nadrágszárat elöl keskenyebbre szabták, mint hátul, és ezért szemből is jól látszanak a hosszanti oldalvarrások. (Ez a trükk, sajnos, hátulról nem működik.) A mai nadrágok már nem szoktak mosás után összemenni, de azért a forró víz meglepheti az újdonsült tulajdonost - bokalengető mackóalsóvá lesz a drága kincs. Célszerű egy kicsivel hosszabb farmert vásárolni, s ami megmarad, levághatjuk később. A mosás a színt sem kíméli, de van erre is bevált módszer: fekete náci esetében öntsünk egy doboz kólát a vízhez! És még egy jó tanács: nem szégyen az eladótól, vagy egy megbízható (!) baráttól segítséget kérni a végső döntéshez. Ferenczy Europress Az amerikai Sharon Stone volt a díszvendége csütörtökön annak a gálának, amelyet Párizsban rendeztek a legendás ékszerész, Alfred Van Cleef és Estelié Arpeis házasságkötésének 100. évfordulója alkalmából. Stone az alkalomnak megfelelő ékszereket viselt. feb-reuters ■ :-f'*..:;' . f.l . A^JilsfellíS __' t f ’__I A rnold Schwarzenegger a berlini Planet Hollywood Café megnyitóján. A sztár Sylvester Stallonéval együtt résztulajdonosa az étterem- és kávéházláncnak. feb-reuters Valósítsa meg az életcélját! Az élet eseményeit kézben tartani, a múló napok minden pillanatát élvezni nem egyszerű dolog - de nem lehetetlen. Álljon itt néhány ötlet, amelyek segítségével lépésről lépésre megvalósíthatja életcéljait.- Ahhoz, hogy kitalálhassa, mi minden ösztönzi Önt, tegye fel magának a kérdést: megvalósítandó céljai eléréséhez mi hajtja a munkájában és a magánéletében?- Mások segítségével gyakran könnyebben mennek a dolgok: olyan emberekkel vegye körbe magát, akik hatékonyan segítik Önt. Már az is jelentős támogatás lesz, ha negatívumaira figyelmeztetik.- Válasszon ki a történelemből, irodalomból vagy a gyermekkorából olyan személyeket, akiket a példaképének tart. Képzelje el, hogyan tudnák ők segíteni céljai elérésében.- Figyeljen az érzéseire. Higgyen abban, hogy nemcsak az értelem, hanem az érzelem is lehet jó tanácsadó.- Jöjjön rá, hogy valójában miben tehetséges. Kérdezze meg magától, melyek azok a területek, amelyeket csakugyan kedvel. Lehet, hogy a leginkább űzött hobbijában annyira tehetséges, hogy fényes karriert fut be? Ferenczy Új sziget születik Földrengések, mint, jóslófájások” A hawaii szigetvilágban új sziget születik - állítják a szakértők arra hivatkozva, hogy a Loihi nevű, víz alatti vulkán tevékenysége egyre hevesebb. Ennek alapján pedig várható, hogy a legnagyobb hawaii szigettől 32 kilométernyire bukkan majd ki a víz alól a születő sziget. Az aktív tűzhányó a szárazföldön 4168 méter magasságra emelkedő Mauna Loa vulkán egyik felszín alatti szárnya. A műszerek július óta már 4000 kisebb földrengést regisztráltak a térségben. Ezek a „jóslófájások” mintegy előhírnökei az új sziget születésének. A hawaii vulkánok egyébként egyetlen hatalmas magmakatlanból táplálkoznak. A földköpeny mélyén mozgó tektonikus lemezek évente 2 centiméterrel mozdulnak el a láván úszva, és az elmúlt 150 millió év során rendszeres időközökben áttört rajtuk az izzó magma. Ennek a földtörténeti folyamatnak az emlékét őrzi a Hawaii szigetlánc a Csendes- Óceánban. A Hawaii-szigetek „sihederek”, a Föld legfiatalabb szigetei. Az újdonságra éhes turistákat azonban egyelőre némi türelemre intik a vulkanológusok. Egy kicsit még várniuk kell, amíg az új földi paradicsom megszületik. Ha a vízfelszín alatti vulkán így működik to- , vább, néhány tízezer év múlva éri el a sziget a felszínt... Ferenczy Europress Agnieszka Zielinska az 1996. évi lengyel szépségkirálynő. A húszéves poznani diáklány az első díj mellé egy autót és más ajándékokat is kapott. feb-reuters A magas IQ még nem minden Kinek ne lett volna az iskolában olyan osztálytársa, aki az egyik legrosszabb tanuló vol(, utána azonban „sokra vitte”? S közben ott van a jó eszű és szorgalmas tanuló, aki aztán nem boldogult. Egy amerikai pszichológus, Robert J. Stemberg szerint nincs ebben semmi meglepő, mert az IQ-val mért intelligenciának nincs akkora jelentősége a karrierben, amint azt eddig sokan hitték. Ehelyett egyfajta „gyakorlati intelligenciára” van szükség ahhoz, hogy valaki a munkahelyén érvényesüljön. A klasszikus intelligencia-tesztek alapján nem lehet megjósolni valakinek az előmenetelét. Az eddigi felmérések arról árulkodnak, hogy az IQ-tesztek általában nem illeszkednek a munkahelyi feladatokhoz. Amerikai szakemberek a legutóbbi években kidolgoztak egy skálát a „gyakorlati intelligencia” mérésére. A teszt életszagú, problémás eseteket tartalmaz, például bevásárláskor vagy a gyereknevelésben felbukkanó nehézségek megoldására kíváncsi. Ez a „gyakorlati intelligencia” ar: elvont IQ-val ellentétben hetvenéves korban is jellemző mar d, sőt növekedhet, hiszen az átélt tapasztalatok csak gazdagítják ezt az intelligenciát. Ugyanakkor sem a képzettség, sem az élettapasztalat nem elegendő ahhoz, hogy valakinek legyen „gyakorlati intelligenciája”. Erre következtettek egy brazíliai felmérésből, amelyben gyerekeket figyeltek meg utcai árusként. A kicsik könnyedén ki tudták számolni, kinek mekkora összeg jut, míg ugyanezeket a feladatokat elvont formában, az iskolában nem voltak képesek megoldani. Ez egyfajta spontán, hétköznapi okosság. Ahhoz, hogy valaki karriert csináljon, Stemberg professzor szerint a gyakorlati intelligencia különleges formájára van szükség, a „csöndes tudásra”, amely az jelenti, hogy az illető képes a szociális és tárgyi kihívásokra ügyesen „felelni”. A felmérések szerint azok a felnőttek, akik a gyakorlati intelligenciájuk szerint magas értékeket értek el, sikeresebbek, többet keresnek. Ez a „csöndes tudás” szinte teljesen független volt az illető IQ-jától. (feb) Mi lehet a génjeinkben? Jön a géngép, amely tndja, meddig élünk A génkutatás területe már nem ismer határokat. A kutatók úgynevezett géngépet szerkesztettek, amelyik előre meg tudja mondani, hogy az ember meddig fog élni és milyen betegségekre számíthat. Néhány sejtmintából, amelyet a foghús vagy a pofa szöveteiből nyernek, az úgynevezett „génchip” kinyomozza a normálistól eltérő genetikai stmktúrákat. így lehetségessé válik az örökletes betegségek, mint amilyen a mell-, a petefészek- vagy bélrák, idejében történő felismerése és kezelése. A „génchip”, mely akkora, mint egy fotomá- sológép, Amerikából jön és a kaliforniai Affy- metrix cég eredetileg gyógyszeripari kutatási célokra alkotta meg. A géngépet előreláthatólag munkaadók és biztosítók is használhatják, ami például azt jelenthetné, hogy a munkavállalókat többé már nem csak a képességeik, hanem betegségre való hajlamuk alapján választanák ki. Brit szakértők óva intenek attól, hogy a készüléket a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tegyék. Meg kell fontolni a piacra hozatal etikai és szociális következményeit. Még a partnerválasztást is befolyásolhatná, de az a kérdés is felmerülhetne, hogy egy magzat, amely a génchip szerint 60 éves korában Alzheimer-kórt kap, meg- szülessen-e - vetik fel a várható gondok sorát a szakemberek. Reménysugár reumátoknak Génterápia: Egy amerikai-német kutatócsoport génterápiás eljárást fejlesztett ki a reuma legsúlyosabb formájának, a rheumatoid arthritisnek a gyógyítására. Sikeres állatkísérletek után most először alkalmazták ezt embereknél. A rheumatoid arthritis sávokban jelentkező, rendkívül fájdalmas betegség, melynek során súlyos porc- és ízületi gyulladások lépnek fel. A baj előrehaladtával megmerevednek és deformálódnak az ízületek és sok beteg ápolásra szorul. A hagyományos reuma elleni szerek legtöbbször gyulladásgátlók és fájdalomcsillapítók. Az ízületeket csak nehezen lehet gyógyszeresen kezelni, mivel a hatóanyagok csak igen csökkent koncentrációban jutnak be a gyulladásos ízület belsejébe. Ezért a gyógyszerek nagy adagjaira van szükség, melyek lehetséges következménye viszont a gyomorfekély és veseműködési zavar.' A rheumatoid arthritis az úgynevezett auto- immun-betegségekhez tartozik. Üj kutatások kiderítették, hogy az immunrendszerhez tartozó Interlukin-1 protein váltja ki a gyulladásos folyamatokat. Éz más anyagokkal együtt egészséges embernél a gyulladások gyógyulását segíti. Ha ezt a feladatát ellátta, akkor normális esetben egy gátlóanyag leállítja működését. Az új génterápiánál a betegnek az ízületben lévő synoviális hártyájából szövetsejteket vesznek ki, melyeket laboratóriumban egy olyan génnel látnak el, amely az Interlukin-gátlóanya- got serkenti. Azután a géntechnikailag kezelt szövetet újra beültetik a beteg ízületbe. Ily módon a gyulladások meggyógyulnak. Felfedezték a tüdőrák génjét Gabriella Sozzi olasz biológusnő a philadelphiai Jefferson Medical College-ban nagy jelentőségű felfedezést tett: sikerült izolálnia a tüdőrákot okozó gént. Egy olasz-amerikai család kortörténetének kutatása révén sikerült a gyilkos gént a 3P kromoszómán megtalálni. A „Fhit” - így nevezték el - egyfajta torzképződmény. „Mindeddig nem nyert bizonyítást, hogy ez a gén örökölhető” - mondja Gabriella Sozzi. A biológusnő közlése szerint a gén felfedezése nem képes a betegségtől megóvni, de a korai felismerés a betegség elkerülésének esélyét javíthatja. Akinél a Fhit kimutatható, az ne dohányozzon, és kerülje a többi kockázati tényezőt. Amerikai bacilus fiaskó A módszer korszakosnak ígérkezett: biogenetikai eszközökkel olyan baktériumot juttattak a gyapotba, amely védőanyagot termel a növényi kártevők ellen. A mikroba endotoxint állít elő, vagyis az emberre teljesen veszélytelen mérgező anyagot, amely viszont elpusztítja a gyapotcserjét fenyegető hernyókat - reklámozta az új szert a Monsanto nevű amerikai vegyipari óriáscég. A gyapottermesztő farmerek hittek az ismert cégnek, és már a bevezetés utáni első évben hétszázezer hektáron telepítettek a génsebészettel előállított, új típusú gyapotcserjéből, megtakarítva ezzel a kártevők elleni védekezés tetemes költségeit. Drága takarékosság volt: a növény nem bizonyult eléggé ellenállónak, a termés számottevő részét megették a hernyók. Néhol a termés kétharmada is áldozatul esett. Mint kiderült, már a kísérletek azt mutatták, hogy a génkezelt gyapot is élve hagyja a kártevők 15-25 százalékát, mert nem termel elegendő védőanyagot, ráadásul nem elég gyorsan ahhoz, hogy a fiatal növényt megvédje. A termelő cég azonban mindezt elhallgatta, amikor óriási reklámkampányba kezdett. A szakemberek súlyos felelőtlenséggel vádolják a termelőt. A csak félig hatásos módon kezelt növény tömeges elterjedésével ugyanis a gyapot még kevésbé lesz ellenálló a növényi kártevőkkel szemben, még költségesebb lesz a hagyományos, évente hatszor szükséges vegyszeres védekezés. Ferenczy Europress
