Új Néplap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-24 / 223. szám
4. oldal Gazdasági Tükör 1996. szeptember 24., kedd Már negyedmilliót szétosztottak A pedagógiai munka ösztönzésére, a legkiválóbb tanárok és tanulók munkájának elismerésére hozták létre helyi és elszármazott tiszapüspökiek a Kova- csóczy István alapítványt. Az alapítvány erkölcsi és anyagi elismerésben részesíti azokat a nevelőket, tovább tanuló általános iskolai végzős tanulókat, akik az adott tanévben legtöbbet tettek Tiszapüspöki oktatásáért, közművelődéséért - tájékoztatta lapunkat dr. Boty- tyán Menyhért kurátor. Az alapítástól eltelt négy év során 4 pedagógus és 6 diák részesült a szétosztott negyedmillió forintból. Idén Novák Szilvesztemé pedagógus. Szabó László és Pozsa Pál diákok vehették át az alapítvány támogatását. -scsRutinkonzultáció. Befejeződtek a Nemzetközi Valutaalap, illetve a magyar kormány és a jegybank képviselői között a múlt héten kezdődött megbeszélések. A szakértők megismerkedtek a kormány jövő évi költségvetés-tervezetével, az 1997-es gazdaságpolitika főbb jellemzőivel. A látogatásnak nem volt célja a ké- szenlétihitel-megállapodás teljesítésének újabb felülvizsgálata, arra várhatóan decemberben kerül sor. Jön a bessz? Szinte valamennyi részvény veszített értékéből hétfőn a Budapesti Értéktőzsdén. A kárpótlási jegyek ára 501 és 540 forint között mozgott, záráskor 520 forintos árfolyam alakult ki. A mosoly országa. Július végéig csaknem 600 millió dollár aktívum jött létre az idegenforgalom pénzügyi egyenlegében és ez több mint 400 millió dollárral haladja meg az elmúlt év azonos időszakában kialakult bevételi többletet. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint július végéig 1133,6 millió dollár bevétel keletkezett, ami 28 százalékos növekedést jelent. Vegyes cégek. Térségünk stabilizálódásában fontos szerep vár a szomszédos országokkal kialakuló vállalatközi kapcsolatokra - állapították meg a kis- és középvállalatokkal foglalkozó gazdasági tanácskozáson. Jelenleg hozzávetőleg 2000 ilyen vegyes vállalat működik, de az üzleti kapcsolatok bővítésére - kivált Ukrajnában és Romániában - még igen sok a kiaknázatlan lehetőség. Csappanó devizabetétek. Augusztusban csak a havi 1,2 százalékos forintleértékelés növelte a lakossági devizaszámlákat - jelenti a Nemzeti Bank. A külföldi fizetőeszközben levő megtakarítások mintegy 3 milliárd dollárt tesznek ki. Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 245,12 Görög drachma (100) 65,67 Német márka 103,88 Olasz líra (1000) 103,31 Osztrák Schilling 14,77 Spanyol peseta (100)123,66 USA-dollár 157,58 Amíg a banki jutalék ilyen magas, a kereskedők nem vállalják az átutalást A készpénzfizetés korlátái A pénzügyi kormányzatnak eltökélt szándéka, hogy visszaszorítja a ma még igen jelentős készpénzforgalmat. Az elektronikus úton való fizetés elterjedését a vállalatoknál lévő házi pénztárak megszüntetésével is elő kívánja segíteni. A készpénzfizetési forgalom tervezett korlátozásának legfőbb célja a pénzmosás lehetőségének megakadályozása - hangsúlyozta tegnap Tétényi Tamás, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára az Országos Kereskedelmi Szövetség budapesti tanácskozásán. A kormányzati elképzelések szerint fokozatosan, értékhatárokhoz kötve vezetnék be a készpénzfizetési korlátozásokat. Előbb 1 millió forintig, később csak 500 ezer forintig lehetne készpénzzel fizetni. Az e határok feletti fizetések például bankkártyával teljesíthetők. A pénzkímélő fizetési módszerek elterjedése érdekében a költségvetés is támogatná a kereskedelmi egységek kártyaelfogadó berendezéseinek beszerzését - a készülék nettó értékének 50 százalékáig. A tanácskozáson részt vevő kereskedők véleménye szerint az adótörvények ilyen jellegű módosítása komoly zavarokat okoz a forgalmazásban. Amíg például a bankok nem csökkentik elviselhető szintre a felszámított 3-5 százalékos jutalékül, nem tudják elfogadni a bankkártyákat. Tétényi elismerte, hogy az ilyen mértékű jutalékfizetést egyes kereskedelmi cégek nem vállalhatják, ám reményét fejezte ki, hogy ha a jelenleginél jóval nagyobb • pénzforgalom bonyolódik majd le elektronikus úton, akkor a bankok is csökkentik e szolgáltatás díját. Az államtitkár-helyettes elmondta, a tervezet szerinti értékhatár betartását szankciókkal is biztosítani kívánják. Például úgy, hogy az értékhatár feletti számlákat nem lehetne a költségelszámolás keretein belül alkalmazni, illetve áfa-visz- szaigényléshez sem használhatók fel. Úgy vélte, az egymillió forintos értékhatár feletti forgalom csak egy kis szelete a készpénzforgalomnak, így a korlátozás nem lehetetlenítené el a kereskedelmet. Ne koldusbotra támaszkodva sétáljunk luxusvillánk kertjében Az APEH rákérdezhet, miből futja Fél évtizedre visszamenően is kérhetnek igazolást Már régóta irritálja a bérből és fizetésből élőket, hogy a közterheket zömmel ők viselik, miközben a gazdagok egy része eltagadja jövedelmét, de azért valódi kígyóbőrben és márkás autókon jár. Ennek az ellentmondásnak a feloldását szolgálja az adózás rendjéről szóló törvény várható módosítása. A részletekről dr. Vámosi-Nagy Szabolcsot, a Pénzügyminisztérium miniszteri biztosát kérdeztük, aki elmondta, hogy a tervezet értelmében az adóhatóság a jövőben jövedelembecslés alapján is kivethet adót. Erre azok számíthatnak, akiknek az életvitele és vagyongyarapodása szemlátomást nem arányos a bevallott jövedelmükkel. A látványos vagyonnövekedés és az átlagtól eltérő életvitel esetén az APEH rákérdezhet mindezek pénzügyi forrására is. Konkrétan például arra, hogy miből vásárolt az illető méregdrága ingatlant vagy nyugati autót, miközben a bevallott jövedelme alapján már régen koldusbotra jutott. Az adóhatóság azt is megállapíthatja, hogy az utolsó öt évben ki, mikor titkolta el a jőve delmét, s az akkor érvényes adózási szabályok szerint kell a hiányt megfizetnie. Amennyiben a vagyongyarapodás titkos forrása több éven át „csordogált”, a hatóság .a szóba jövő évek között egyenlő arányban osztja el a befizetendő tartozást. Fontos megjegyezni - tette hozzá -, hogy amennyiben a becsléssel valaki nem ért egyet, akkor nem az APEH-nek, hanem neki, az adózónak kell majd hitelt érdemlően bizonyítania az igazát. Ez a módszer egyébként a nyugati demokráciákban is elfogadott, ahol pedig nagy hagyományai vannak a személyhez fűződő emberi jogoknak. Csak - micsoda különbség - ott a jogok nem a közösség érdekeinek a rovására érvényesülnek. Németh Zsuzsa Munkaadók a magánosításról Palotás János szerint van még mit tanulni Közel negyven európai ország munkaadói szervezeteinek elnökei találkoztak szeptember 18. és 21. között Budapesten. A konferencia házigazdája a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) volt, amely öt éve tagja a nemzetközi szervezetnek. A Nemzetközi Munkaadói Szervezet európai tagozata tavaly döntött arról, hogy a VOSZ-t kéri fel 1996. évi közgyűlése megszervezésére. Az eseményen mintegy 80 küldött vett részt. A budapesti tanácskozás középpontjában álló privatizáció magyar vonatkozásairól Palotás Jánost, a Vállalkozók Országos Szövetségének elnökét kérdeztük.- Ön szerint hazánk a jó utat választotta a magánosítás megvalósításához?- Meggyőződésem, hogy igen, de a végrehajtásban voltak és vannak hibák. A legnagyobb gondot a privatizáció mögött meghúzódó korrupció jelenti. Szerintem a privatizációs stratégia is igen kidolgozatlan.- Mivel magyarázható, hogy az energiaszektor és a távközlés is felkerült a listára?- Ezt én természetesnek tartom, hiszen e két ágazat olyan anyagi értéket képvisel, amely szinte az államadósság mértékével vetekszik.-Melyek a magánosítási stratégia gyenge pontjai?- Hibásnak vélem az úgynevezett többlépéses privatizációs szisztémát. Azzal, hogy valamit részletekben adnak magánkézbe, egyre inkább szűkíti a potenciális befektetők körét.-Ezzel magyarázható, hogy a hazai befektetők egyre inkább kiszorulnak a pályáról?- A magyar magántőke sajnos nem versenyképes, ezért tud egyre több külföldi tőke tért hódítani hazánkban.- Ön mit kapott ettől a konferenciától?- Mindenekelőtt tanulni akartam. Elvem ugyanis, hogy a jó ötleteket nem kitalálni kell, hanem ellesni másoktól. FEB Jövőre javulás jön ? Jövőre azzal számolhatunk, hogy az ország külső egyensúlyát javító néhány pénzügyi pillér hiányozni fog gazdaságunk épületéből. Ilyen például a vámpótlék, amelyet - nemzetközi kötelezettségeink miatt - csak korlátozott ideig lehet alkalmazni, mert különben a külkereskedelmi partnerek ellenlépései következnek, például saját vásárlásaikat visszafogó vámokat vezethetnek be. Pedig a vámpótlékkal a magyar gazdaság két legyet ütött egy csapásra. Egyrészt megdrágította a behozatalt, és ezzel mérsékelte a behozatalra fordított kiadásokat, javította a fizetési mérleg egyensúlyát. Másrészt a belföldi termelőket bizonyosfokig védte a behozatali versenytől. A vámpótlék kiiktatása együtt járhat a folyó fizetési mérleg egyik fontos eleme, az áruforgalmi mérleg egyenlegének romlásával. Lényeges tehát - mert a vámpótlék jótékony hatását helyettesítheti hogy a belföldi termelők versenyképes árukínálattal ellensúlyozzák az olcsóbbá váló importcikkek vonzerejét. Hasonlóan jó „ vámpótlékpótlék” lenne, ha kivitelünk gyorsabban növekedne, mint a behozatal. Ha mindez nem következik be, csak állami beavatkozással őrizhető meg az egyensúly. Ilyen lehet például az utóbbi két esztendő átlagos évi forintleértékelésénél nagyobb mértékű árfolyam- változás. Ez ugyanis drágítja és fékezi az importot, ösztönzi a kivitelt - de egyben az inflációt is gerjeszti. Ha viszont az államháztartás költségeinek és hiányának mérséklődése lehetővé teszi az infláció 20 százalék alá szorítását, kedvező feltételű értékpapírok révén, kamatemelés nélkül is lecsapolható a többlet vásárlóerő, és ez az import csökkentésére ösztönöz. Előfordulhat, hogy a kormány e lépések helyett a lakossági fogyasztás bővítését, a belföldi termelés élénkítését tartja elsődlegesnek. Nos, akkor tovább kell növekednie a külföldi tőke beáramlásának. S hogy ez ne emelje az adósságállományt, a működő tőke behozatalának jobban kell nőnie, mint a magyar vállalatok tőkekivitelének. Ezért mind a hazai, mind a külföldi befektetőknek vonzó terepet kell kínálni - egyebek közt koncesz- sziókkal, adómentességekkel, adókedvezményekkel, adóhalasztásokkal. Bácskai Tamás Korszakváltás a mezőgazdaságban (Eddig) hat szűk esztendő A Földművelésügyi Minisztérium Korszakhatáron címmel megjelent kiadványa átfogó képet nyújt az ágazat elmúlt hat évéről, jelenéről és jövőjéről. A rendszerváltás óta eltelt hat esztendőben csökkent a mezőgazdaság aránya a nemzet- gazdaságon 'belül. Az ágazat 1990-ben még 16,5 százalékkal részesedett a nemzeti össztermelésből, tavaly 11 százalékkal. Romlott a vidéken élők helyzete. A gazdaságban foglalkoztatottak számán belül az agrárgazdaságban 20 százalékról 12-13 százalékra csökkent az aktív keresők aránya. A legnagyobb változás a tulajdonviszonyokban ment végbe. A termőterületek 92 százaléka került magántulajdonba. A kárpótlás során több mint kétmillió hektár földet árvereztek el; egy kárpótoltra átlagosan két hektár jutott. További kétmillió hektár került 1,4 millió résztulajdonos birtokába. Az átalakuló szövetkezetek 230 milliárdos vagyonából az aktív szövetkezeti tagok és alkalmazottak 41, a nyugdíjasok 39, a kívülállók 20 százalékkal részesedtek. Az állami vagyon 90 százalékát privatizálták, tartósan állami tulajdonban 28 gazdaság maradt. Ma negyvenezer - ebből harmincezer egyéni - vállalkozás működik a mezőgazdaságban, mellettük mintegy 1,2 millióan gazdálkodnak 0,5-1 hektár nagyságú családi gazdaságokban. Az átalakulás éveiben csaknem negyven százalékkal esett vissza a termelés. Az erősödő infláció, a tőkeszegénység, a finanszírozási gondok mélyülő válsághoz vezettek, fi piac- és rendszer- váltás okozta sokk 1993-ban a juttatta mélypontra a mező- gazdaság teljesítményét. A termelés harminc százalékkal volt alacsonyabb az 1975-1985 évek átlagánál, az állatállomány a felére esett vissza, 700 ezer dollárral csökkent a agrárkivitel, a külkereskedelem egyenlege 800 ezer dollárral romlott, a gazdálkodó szervezetek vesztesége pedig 15 milliárd forinttal haladta meg nyereségüket. A javulás első jelei 1994—1995-ben mutatkoztak. Számottevő növekedés indult meg a növénytermesztésben, a piaci egyensúly helyreállítására hozott intézkedések javították a jövedelmezőséget. Az agrárkivitel tavaly elérte a 3 milliárd dollárt. Megszülettek az agrárágazat működését meghatározó törvények. A többi között elfogadta a parlament az agrárpiaci rendtartásról, az állattenyésztésről, a takarmányforgalmazásról, a hegyközségekről, erdőről, vadászatról szóló jogszabályokat. Napirenden van a termőföldről szóló törvény módosítása, a szövetkezeti törvény felülvizsgálata, és készülnek a kárpótlást lezáró, a földjelzáloghitel intézményéről szóló törvény- tervezetek. A piacgazdaságra való átállás után most újabb korszak- váltással néz szembe a magyar agrárgazdaság: meg kell felelnie az integráció feltételeinek. Újvári Gizella * HUSI Határidők cégvezetőknek Szeptember 25.- A bányavállalkozók bányajáradékának befizetése. Szeptember 28.- A társasági adó előlegének befizetése;- a fogyasztási adó előlegének befizetése;- az útalap-hozzájárulás előlegének befizetése;- vámengedélyek érvényessége. OTP-különkölcsön A 21/1996. (IX. 2.) PM rendelet módosította a lakáscélú megtakarításokról szóló 90/1987. (XII. 29.) PM rendeletet. Az 1996. szeptember 10-én hatályba lépett módosítás értelmében azok a kedvezményezettek (a betét elhelyezői, illetve az általuk megnevezett más személy), akik az OTP-vei 1996. augusztus 30-át követően lakáscélú (lakótelek, lakás vásárlását, építését, bővítését célzó) takarékossági megállapodást kötnek, illetve kötöttek, a rendelet 4. §-ában meghatározott külön kölcsön igénybevételére a betétszerződés megkötésétől számított nyolcadik év végéig jogosultak. A külön kölcsönt - amelynek számítási módját a rendelet 5. §-a részletezi - a legalább 5 évig rendszeres meghatározott havi összegű, vagy az azt kiváltó egy összegű előre fizetést teljesítő kedvezményezettek a betét felvételétől számított 3 éven belül, illetve a takarékossági időtartam negyedik évének lejárta után kaphatják meg. Foglalkozási betegségek A 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet a foglalkozási betegségek bejelentéséről és kivizsgálásáról rendelkezik. Szeptember 27-től ez az új jogszabály váltja föl a foglalkozási betegségek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 3/1981. (II. 14.) EüM rendeletet, az annak végrehajtásáról rendelkező 8/1981. (Eü. K. 4.) EüM utasítást, valamint az egyes munka-egészségügyi jogszabályok módosításáról szóló 4/1983. (III. 16.) EüM rendelet 4. §-át. Az e hónap végétől hatályos előírások alapján kell ezentúl bejelenteni azokat a foglalkozási betegségeket és az úgynevezett fokozott expozíciós eseteket, amelyeket a hazánk területén szervezett munkavégzés - e körbe tartozik a munkaviszony, illetve a munkáltató által kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott társadalmi munka, továbbá bármely munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján végzett munkatevékenység - keretében szenvednek el az érintettek. (A fokozott expozíciós esetek fogalmát a rendelet az értelmező rendelkezések körében határozza meg.) Az új szabályok alapján kell továbbá bejelenteni a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező munkáltatók magyar állampolgárságú munkavállalóinak külföldi munkavégzése során elszenvedett foglalkozási megbetegedését is. A személyi kör alól csupán a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, és a nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állománya, illetve az országos közforgalmú vasutak munkavállalói jelentenek kivételt. A bejelentésre vonatkozó részletes szabályokat, így a foglalkozási betegséget, a foglalkozási eredetű heveny és idült mérgezést, valamint a rendelet 1. számú mellékletében szereplő vegyi anyagok, továbbá a zaj okozta expozíciós esetet, s annak kórisméjét észlelő foglalkozás-egészségügyi orvos feladatait a jogszabály 3. §-a tartalmazza. A munkáltatók^ azonnal kötelesek értesíteni az ANTSZ illetékes megyei intézetét, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Igazgatóját és az Országos Munka- és Üzem- egészségügyi Intézetet, ha a munkahelyen halálos kimenetelű vagy tömeges foglalkozási megbetegedés fordult elő. Az értesítési kötelezettség a hazai székhelyű cégek magyar munkavállalói által külföldi munkavégzés során elszenvedett foglalkozási megbetegedése esetében csak az ÁNTSZ említett szervével szemben áll fenn. VÁRJUK ÖNT hétközben 73° - 1 7°° éréig Szolnokon: hirdetési szalonunkban, a Kossuth téri I. sz. irodaházban. Levélben: AS-M Kft. 5001 Szolnok, Pf. 105. Telefaxon: 56/421 -766 Telefonon apró- és kiskeretes hirdetését: 56/424-924 Terjesztési ügynökségünkön: Szolnok, Magyar út 9. T.: 56/375-620
