Új Néplap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-21 / 221. szám

1996. szeptember 21., szombat Megyei Körkép 3. oldal Konfliktuskezelés ingyen Az Etnikiai Népfőiskolái Tár­saság kommunikációs és konf­liktuskezelő tréningtanfolya- mot indított Szolnokon. Kéthetes időközönként, pén­teki és szombati napokon ösz- szesen hat alkalommal talál­koznak a népfőiskolára jelent­kező hallgatók és tanáraik. A vidékről bejáróknak bentlakást tudnak biztosítani. A képzés részét alkotja egy egynapos budapesti buszos vá­rosnézés is. Akik elvégzik a tanfolyamot, záróigazolást kapnak, ennek feltétele az ál­landó jelenlét. A nehéz anyagi helyzetben lévőknek segítsé­get jelent, hogy fizetni nem kell a részvételért, az teljesen ingyenes, amire költeniük kell, az az utazás, illetve az étkezés. A Törökszentmiklósi Mező- gazdasági Rt. a magyar mező- gazdaság rangjának helyreállí­tása, illetve az új gazdasági körülményeknek megfelelő továbbfejlesztése érdekében részt vesz az „agrármoderni­zációs” országos programban. Célja a jelenlegi termelési struktúra további modernizá­lása, az integrált termelés ki­alakítása és a foglalkoztatás feltételeinek javítása. A tennivalók között fontos szerepet szánnak a kisterme­lők és a ^regionális térséghez tartozó nagyüzemek integrá­ciójának, hiszen a társaságban jelentős szellemi tőke halmo­zódott fel, amely nemcsak „határon belül” kamatoztat­ható hatékonyan. Az új ágazat irányítására az rt. vezetése kü­lön integrációs főmérnököt nevezett ki egy nagy szakmai gyakorlattal rendelkező szak­ember, Karsai Endre szemé­lyében, aki főállásban végzi ezt a munkát. Ebben az évben ezerötszáz hektáron integrálták a kisgaz­daságok, illetve a nagyüzemek termelését, s mivel egyértelmű sikert értek el, ezt a területet Ajánlatosnak tartják a szer­vezők az általános iskolai vég­zettséget, de nem kizáró ok annak hiánya sem. A tanfo­lyam órái Szolnokon, a Szé­chenyi Városrészben található Gyermekvárosban lesznek, az első foglalkozást tegnap tartot­ták. Az első hétvégén a nyelvről, a megértés útjáról, önismeret­ről és személyiségfejlesztésről szóltak az előadások. A ké­sőbbiekben szó lesz még a magatartás-kultúráról, a meg­jelenésről, az öltözködésről, valamint a szófajokról, szö­vegszerkesztésről. Több in­tézménybe ellátogatnak a résztvevők, a könyvtárral és a galériával is megismerkednek. P.E. jövőre' megkétszerezikí 'A wö*- vénytermesztésben az rt. szakmai „kincsestárából” ta­nácsadást biztosítanak, a leg­korszerűbb és legjobb hoza­mokat biztosító vetőmagvakat alkalmazzák, az integrációs alanyoknak földjein előmoz­dítják a hatékony tömegta- karmány-termelést. A szar­vasmarha-tenyésztési prog­ramban szerepel a tenyész- anyag biztosítása, a takarmá­nyozási és gépesítési szakta­nácsadás. Az egyéb integrációs tevé­kenységben szerepel többek között szemestermény-szárí- tás, bérszárítás, terménytáro­lás és a géppark felújítását kö­vetően bővülő gépi szolgálta­tások nyújtása. Ha az integrált területeken a jövőben elérik az öt tonnát meghaladó őszibúza- vetőmaghozamot, káposzta- repcénél és a borsónál a há­romezer, illetve a 2500 kilo­grammos hektáronkénti ter­mést, a tehenenkénti évi 6 ezer 500 literes hozamot, akkor to­vább gyarapodhat az OMEK- on idén elnyert díjak és em­lékplakettek száma.- endrész ­A besenyszögi iskola felvette a község jeles szülöt­tének, Chiovini Ferenc festőművésznek a nevét. A tegnapi ünnepélyes névadó után a művész képeiből összeállított tárlat nyűt az iskolában. Képünkön Hetényi Adorján kano­nok felszenteli az iskola zászlaját. fotó: cs. i. Napirenden az agrármodernizáció Integrációs főmérnök Törökszentmiklóson „Köszönöm, megvan a belső békém” Rövid beszélgetés Illés Lajossal Illés Lajos, a nevét viselő egy­kori zenekar „frontembere”, ha úgy tetszik, alapítója teg­nap Szolnokra, az MDF Klubba látogatott.- Illés úr, tulajdonképpen mikor létesült az együttes?- 1965-ben, de már koráb­ban is zenéltünk együtt. Mindez 1972-ig tartott.- Búcsúkoncert?-1981-ben és 1990-ben. Sőt, 1996-ban, de ez tényleg az volt.- Hol laknak?- Kisorosziban: ami 600 lelkes csodálatos település 150 tagú református gyülekezettel. A feleségem a lelkész, éh pe­dig kántor vagyok.- Mivel foglalkozik?- Most komponáltam egy Magyar ének című munkát, amelyet már be is mutattak Gödöllőn. Ez százperces műsor megzenésített versek­kel, dalokkal. Úgy is mond­hatnám. a magyar költők val­lomása a hazáról, a magyar­ságról, a kereszténységről, a nemzetről, zenei betétemmel együtt.-Állítólag építettek is va­lamit.- Igen, volt Kisorosziban egy rossz református iskola. Ezt visszakaptuk, le kellett bontani, és alapítványokból művészeti ifjúsági ház, ha úgy tetszik, misszió létesült. A ha­táron túli magyar gyerekeket fogadjuk két hétre ingyen.- A család?- A legidősebb fiam refor­mátus lelkész, a középső üz­letvezető, Bence - a legkisebb - még tanul.- Hogyan érzi magát?-Tudják rólam, én a nem­zeti keresztyén gondolko­dókhoz tartozom. A politiká­ról az a véleményem, akik csinálják, jó lenne, ha tényleg azt csinálnák. A kérdésre visszatérve: köszönöm, jól érzem magam, megvan a belső békém. Régebben fe­szültebb voltam.- Szóval, ötvenévesen pa­naszmentes.- így igaz, az orvosokat nem zaklatom. Hasonlónak képzelem el a másik ötvenet is.- így legyen, és köszönjük a beszélgetést! D. Sz. M., fotó: CS. I. Régi-új mesterség nyomában - télen fűt, nyáron hűt A szegények építőanyaga a vályog Az egyik portelki tanyán 1985 óta űzi a vályogvetés régi-új mesterségét Varga Béla.- Mi a legnehezebb ebben a munkában?-A sárga föld, az agyag ki- bányászása. Két méter negyven mélyen összeásom, szalmával begyúrom, átkapálom, beázta­tom. Két órát ázik. Olyan, mint amikor a kenyér dagad. Majd villával földobálom.-A formázást ki végzi?- Van, mikor egymagám, van mikor a nejem, én meg ta- licskázom az agyagot a bányá­ból. Nem jó a tüzes agyag, egy kis homokot keverek bele.- Miért baj, ha tüzes?- Megrepedezik keresztbe- hosszába. Szétpotyog. Nézze, milyen fehér az enyém! Három ha összetörik ezerből.- A kisbálás szalmát honnan szerzi be?- Hozza, akinek vályogot ve­tek. Beleszámítom az árába. Itt a nyárfás-akácos erdőben nem terem meg a szalma.- Hány napig szá­rítja ?-Nyolc nap kell a formázástól számítva. A széltől és a naptól függ. Legjobb, ha jó, forró szél éri, de ha hi­deg, az se baj.-Mennyit vet ki egy nyáron?- Olyan 14 ezret. Ez közepes mennyiségnek számít a vályogvető szakmában.- Legmesszebbre hova vitték eddig ?- Jászkisérre, Süly­sápra, Mendére. Mi kendházakhoz veszik a pestiek, mert jól szige­tel, kevesebbe kerül a fűtése.-Es hogy adja, ha már kivetette?- Darabja 12-14 forint, míg a kis méretű tégla 28-ba, a B 30- as falazóblokk 49-be kerül. Igaz, a kőművesek nem szíve­sen építenek belőle, de ahogy A vályogvetésbe a család apraja- nagyja segít nő a szegénység, egyre kereset­tebb lesz. Egy kis lakás falazása ezzel kijön 60 ezerből, amúgy meg belekerül vagy 250 ezerbe. Kép és szöveg: S. Cs. J. Tüntetést szervez az MDF A Magyar Demokrata Fórum október 5-én 15 órára az ország­ban tapasztalható, véleménye szerint katasztrofális állapotok miatt tüntetésre hív mindenkit Budapestre, a Kossuth Lajos térre. A szervezők tervei szerint a demonstráció célja felszó­lalni a családért, a munkahelyért, a nemzetért.- A kormány kétéves tevékeny­ségét értékelő parlamenti vita­nap is meggyőzött arról, hogy helyesen tettük, amikor meghir­dettük a tüntetést - hangsúlyozta sajtótájékoztatóján Tóth István országgyűlési képviselő, az MDF megyei elnöke. A szervezők 10 pontban fog­lalták össze az égető kérdéseket- például: hol a virágzó mező- gazdaság? Hova tűnt a magyar egészségügy? Hol az ígért létbiz­tonság? Hol az ígért tisztes nyugdíj? Összefoglalták a vála­szokat is. Tóth István külön is ki­tért a közbiztonság, a nemzeti közoktatás és a család biztonsá­gának kérdésére. Mint mondta, a nyugatiak számára visszatartó erővé vált a közbiztonság ellehe­tetlenülése. Az oktatásban, ha továbbra is érvényesül a liberális irányzat, elveszíthetjük a ma­gyar oktatás minőségében rejlő adottságunkat, a szürkeállo­mányt. A családok biztonságáról kifejtette: a kormány félelmetes állapotba sodorta a lakosság nagy részét. Ma már mintegy 3 millióan élnek a szegénységi kü­szöb alatt. Többek között ezért is várnak pártállástól függetlenül mindenkit egy méltóságteljes, szélsőséges megnyilvánulások nélküli tüntetésre. B. Gy. Ladányi nevét vette föl a könyvtár A tíz éve elhunyt kitűnő költő, Ladányi Mihály nevét vette föl tegnap a dévaványai könyvtár. A hatvanas-hetvenes években a legnépszerűbb költők egyike volt, akinek tízezres példány­számban megjelent köteteit igazi kulturális eseményként várta és fogadta tisztelőinek népes tábora. Sokszor járt me­gyénkben író-olvasó találko­zókra, sok barátja volt errefelé is, mint mindenütt az ország­ban. Élete utolsó néhány esz­tendejét a közelben, a Cegléd melletti Csemőn töltötte. A könyvtár névadó ünnep­sége tegnap délelőtt kezdődött. Papp Tibor polgármester meg­nyitója után Simor András költő, az Ezredvég című folyói­rat főszerkesztője mondott kö­szöntőt, majd találkozón vettek részt a költő családtagjai, bará­tai, ismerősei. Délután bemutatták a Ladá­nyi Mihályról készített Bohóc­király című filmet, majd egy nagy sikerű verseskötetét idézve Kedvesebb hazát cím­mel irodalmi összeállítást hall­gathattak meg az érdeklődők Baranyi Ferenc költő, Kassai Franciska előadóművész. és Vajda János színművész köz­reműködésével. Rajzpályázat Hogyan segítek anyunak ott­hon? címmel pályázatot hirdet általános iskolák 1-4. osztályos tanulói számára az Electrolux. A cég pályázatán az első és má­sodik osztályos gyerekek raj­zokat, a harmadik és negyedi­kesek fogalmazásokat, verseket küldhetnek be 1996. október 15-ig az Electrolux címére (1398 Budapest, Pf. 600). A legszebb pályaművek késantó'i háztartási gépeket nyernek. Gyászos feketemunka (Folytatás az 1. oldalról) lőség megyei felügyelőségének igazgatója megerősítette. Bár a vizsgálatot még ők sem zárták le, annyit már kiderítettek, hogy az áldozat és munkaadója között nem jött létre írásos munkaszer­ződés. A szerencsétlenül járt - egy korábbi balesete során jobb kézfejének elvesztése miatt rok­kantnyugdíjas - dolgozó kétnapos munkára vállalkozott. A baleset a második napon következett be. Jelenleg tehát úgy tűnik, mun­kabalesetnek minősül a kedden történt eset, minthogy az írásos szerződéstől függetlenül is létre­jött a munkaviszony. A munka­vállalás ugyanis díjazás ellenében történt. Amennyiben a vizsgálat hiá­nyosságok megállapításával zá­rul, a megyei munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség 1000-től 50000 forintig terjedő bírságot szabhat ki a vállalkozóra, -hgy­Tankönyv nélkül maradtak (folytatás az 1. oldalról) . Még májusban értesítették a szülőket a várható árakról, hogy felkészülhessenek a kiadásokra. Sokan vannak azonban, akik nem tudnak spórolni, mert ennivalóra is alig telik. | - Az egyik megoldás az lenne, Ha a gyerekek a tavalyi könyvei­két eladnák, de erre kevesen haj­landók. A másik variáció szerint könyvtári példányokat kölcsö­nöznénk a tanév végéig, ám még a világításra sincsen pénzünk, nemhogy beruházásra. Ez a gond az Újvárosi Általá­nos Iskolában cigánygyerekeket érint, s a Cigány Kisebbségi Ön­kormányzat próbál pályázati úton pénzt szerezni a megsegítésükre. : Az eset nem egyedi, a város­ban - és nyilván a megyében is - több iskola van hasonló helyzet­ben, és nem csak a cigány szár­mazásúaknak okoz gondot a könyvhiány. Tegnap a szolnoki Kézműves Kamaránál szakmai napot tartott a VM ZINC Kft. és a „Jías” Szigeteléstechnikai Kft. A szakmai előadást bemutató követte. fotó: cs. i. Balczó András Szolnokon „Keresni kell Isten országát” Balczó András ötszörös világ- és olimpiai bajnok volt az első vendége a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége szolnoki cso­portjának tegnap a Szent Imre Művelődési Otthonban. A ne­ves sportoló, 11 gyermek édesapja „Mi végre vagyunk a vilá­gon?” címmel vallott életéről és hitéről. Az 1938-ban született Balczó Andrásnak 16 éves kora óta nem volt más gondolata, mint hogy öttusázzon, és világbaj­nokságot nyerjen. Később Cse­pelen gyárban dolgozott, s munka mellett edzett, majd 1962-től csak az edzéssel fog­lalkozott. 1973-ban feltette ma­gának a kérdést:-érdemes verse­nyezni? Úgy vélte, akit már ez foglalkoztat, ott baj van, s ab­bahagyta a versenyzést. Később az Országos Lótenyésztési Fel­ügyelőség belovaglója lett hat évig. 1983 óta szellemi szabad­foglalkozású. Istennel való kapcsolatáról elmondta: annak idején úgy gondolta, Isten valami olyas­féle, amit kitaláltak maguknak az emberek. Édesapja halálhíre döbbentette rá Isten létezésére!- Megértettem: attól, hogy a vágyamat elérem, nem leszek boldogabb - mondta. - Abban az állapotban, amikor az ember úgy érzi, nincs veszítenivalója, szabaddá válik. Eléri a ke gyelmi állapotot, s megtudja, mit kell keresnie. Jelenlegi baja­ink oka abban rejlik, hogy az át­lag magyar elszakadt Istentől. Ezért lehetséges, hogy 10 millió ember olyan parlamentet vá­laszt, amelyik jelenleg „regnál”, amelynek a demokrácia csak maszlag. A terápia adva van: keresni kell Isten országát - hangsúlyozta a vendég. ~bgy~

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom