Új Néplap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-18 / 218. szám

4. oldal Gazdasági Tükör 1996. szeptember 18., szerda Jövőre befejeződik a privatizáció A magánkézbe került vállalatok hatékonyabban működnek A privatizáció mind a hazai cégek, mind pedig a nemzetgaz­daság egészének szerkezetében alapvető változást hozott. Ma, e nagy jelentőségű folyamat lezárása előtt, immár meg­állapítható, hogy a magánkézbe adás helyes volt. Ezt hangoztatta Kari Imre, az Országgyűlés gazdasági bizott­ságának alelnöke, az MSZP par­lamenti képviselője tegnap, a privatizált vállalatok működésé­ről rendezett konferencián. A tanácskozást a Magyar, Privati­zációs Társaság szervezte a munkaadók és a menedzserek számára. A képviselő elmondta, az át­alakulóban lévő magyar gazda­ságban ma már a nemzeti össz­termék (GDP) 70 százalékát a magánszektor állítja elő. Ez részben a privatizációs folya­matnak köszönhető. Mindezek hatására sokat javult a termelő- eszközök magánkézbe adásá­nak, a magánítási folyamatnak a korábbi kedvezőtlen megíté­lése is. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. által készítte­tett felmérés szerint a magán­kézbe került társaságok hatéko­nyabban működnek, mint a még állami tulajdonban lévők. A gazdaságosabb, ésszerűbb élő­munka-felhasználásnak kö­szönhető, hogy a külföldiek szí­vesen fektetnek be Magyaror­szágon. A privatizált cégek több tárgyi eszközzel és kevesebb forgóeszközzel működnek. Ez utóbbit saját forrásból tudják biztosítani, mivel a külföldi tu­lajdonosok általában anyagilag biztosabb lábakon állnak, mint a hazaiak. A magánkézbe adott cégek eladósodottsága általában ala­csonyabb, likviditásuk átlag fe­letti, és kinnlevőségeiket is ha­tékonyabban hajtják be. Általá­ban jellemző, hogy a privatizált cégek termelésében magasabb az exporthányad, külpiacaik di­namikusabban nőnek. Kari szerint a privatizációs folyamat a jövő év első kéthar­madában valószínűleg véget ér, ezután már csak a vagyonkeze­lési feladatok várnak az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-re. Az üzletfelek néha eltűnnek A délszláv partnerek ígéreteivel csínján kell bánni Ha újdonsült üzleti társa netán egy szatyor készpénzzel kí­vánna fizetni, inkább együtt menjenek a bankba. Ha jónak lát­szó ajánlatot kap, akkor is ellenőrizze a céget. Mielőtt nyélbe ütne egy üzletet a délszláv piacok bármelyikén, az iparí minisz­tériumtól vagy a kamarától kérjen információkat. Sok hasznos, gyakorlati ta­nács hangzott el azon a ta­nácskozáson, amelyen a dél­szláv piacokon szerzett ta­pasztalataikat cserélték ki a résztvevők. Kövessi Judit, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium osztályvezetője szerint a part­nereiket most keresők jó, ha tudják, hogy a 2 millió lakosú Szlovéniával nehéz kereske­delmi kapcsolatba lépni. Ez az ország arra törekszik, hogy maga fedezze szükségleteit. Több mezőgazdasági impor­tot egyelőre nem bír el a ke­reslet. A helybéliek egyéb­ként is szívesebben vásárol­nak hazai terméket, még ak­kor is, ha az a drágább. A bosnyák és a horvát pia­con viszont van kereslet az agrártermékekre. Nemkülön­ben a víz, gáz bevezetéséhez szükséges berendezésekre, Boszniában főleg az építő­ipari termékek iránt nagy az érdeklődés. A jugoszláv és a macedón piac vegyipari alapanyagokra lenne vevő. Országa és áruja válogatja a lehetőségeket, az óvatosság azonban nem árt. Dudás Erika, a pécsi kamara képviselője elmondta: az ígére­tekkel csínján kell bánni. A le­endő üzletfelek sokkal több mindent akarnak, mint amire pénzük van. Mentalitásuk azt is megengedi, hogy az első tár­gyalás vagy kapcsolatfelvétel után hetekig, hónapokig nem hallatnak magukról. Érdemes a cégekről informálódni a ma­gyar és a külföldi kamaráknál. A kezdeti nehézségek elle­nére Kövessi Judit kitartásra buzdít. A rokonszenvet a há­ború idején tanúsított semleges magatartásunknak is köszön­hetjük. A helyzeti előnyt ki kell használni. Az osztályvezető szerint embargótól nem kell tar­tani, az országok érdeke is azt diktálja, hogy betartsák a játék- szabályokat. (bozsó) Ékszerek és érmék. Kincset fölhalmozni (tezaurálni) mindig jó befektetésnek bizonyult. A BÁV 40. ékszer- és numizmatikai aukciójának kiállítása a budapesti Lónyai ut­cában vasárnapig tekinthető meg. Az árverést szeptember 24-én tartják. A kiállított műtárgyak száma 141, kikiáltási áruk 16-60 ezer forint között mozog. fotó:feb/diósi imre Szerződésszegő a kormány Ha a magyar kormány a csütörtökön kezdődő újabb tárgya­lásokon sem tudja elérni a GATT-szerződés módosítását, akkor vagy továbbra is szerződésszegőnek minősül, vagy a magyar agrártermékek nagy része elveszíti külpiaci ver­senyképességét. Magyarország 1993-ban írta alá a GATT-egyezményt, ám- mint utóbb kiderült -, az akkori kormány hibásan mérte fel az exporttámogatást. A legsúlyosabb hiba az volt, hogy a megállapodásban bázis időszaknak tekintett 1986-1990-es évek átlagos szubvenciós szintjét nem dol­lárban, hanem forintban - 45-50 milliárd forint - adta meg. Figyelmen kívül hagyta a számítások során a KGST-n belüli kereskedelem támoga­tását is, pedig ez sokkal többe került, mint a nyugati export, így a magas infláció gyorsan felfalta a támogatásra fordít­ható összeget. A második hibát akkor kö­vették el a szakértők, amikor mindössze 16 termékre kértek szubvenciót, holott a GATT 22 termékcsoportot javasolt megjelölni a dokumentum­ban, s még ezt is túl lehetett volna lépni. így fordulhatott elő például, hogy a tejből ké­szült termékek négy önálló kategóriájának feltüntetése helyett csupán a fehér krém­sajt támogatását rögzítették. Ez azt jelentette, hogy az 1995-ben exportált 22 ezer tonna magyar tejből és tej­termékből a szerződés szerint csak 1900 tonna krémfehér- sajt kaphatott volna támoga­tást. A hibás terméklista miatt- amennyiben betartjuk a szerződést - a tavalyi agrár­exportnak több mint kéthar­mada nem kaphatott volna kompenzációt. A WTO országok közben folyamatosan bírálják Ma­gyarországot, hogy megszegi a szerződésben vállalt kötele­zettségeit, mert nagyobb mér­tékben támogatja az agrárki­vitelt, és a megengedettnél több termékre ad szubvenciót. A Mezőgazdasági Szövet­kezők és Termelők Országos Szövetsége szerint a WTO ki­fogásai jogosak, hiszen ha­zánk 1995-ben az engedélye­zett 21 milliárd helyett 44-45 .milliárd, az idén 19,6 helyett 32 milliárdot költött export- támogatásra. Ha a kormánynak nem si­kerül a megállapodást korri­gálni a GATT-szerződést el­lenőrző WTO-val, akkor to­vábbra ie szerződésszegést követ el. Az érdekvédelmi szervezet szerint a tárgyalá­sokon el kellene érni a támo­gatható termékek körének bő­vítését és a magyar támoga­tási rendszer átalakítását. A GATT által engedélye­zett exportszubvenciók folyó­sítására olyan alaptámogatási rendszer kialakítására lenne szükség, amelyben külön ke­zelik a mezőgazdasági és kü­lön a feldolgozott termékeket. A kivitel élénkítésére szánt forrásokat a gazdálkodáshoz kötődő szubvencióként kel­lene szétosztani. Ha az idén nem sikerül kor­rigálni a megállapodást, jö­vőre már csak 18,1 milliárd forintot fordíthat a kormány a kivitel támogatására. Ha be­tartja a szerződést, akkor ve­szélybe sodorhatja a kivitelre épülő egész magyar mező- gazdaságot. Újvári Gizella 3Y PILLANATOK Magyar Államkötvény 1999/C A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG A JELEM NAGY PILLANATAI­BAN ÖN IS RÉSZT VEHET. Az 1996. május 6-án kibocsátott 1999/C elnevezésű államkötvényt a Kibocsátó 1996. szeptember 19-én újból értékesíti. Az államkötvény kibocsátása auk­ció útján történik. Az aukciót követően az államköt­vény újabb mennyiségét jegyzés útján értékesíti a kibocsátó. MAGYAR ALLAMKOTVENY 1999/C 3 év futamidő, évi fix 23% kamat. A kamatfizetésre félévente, a tör­lesztésre a futamidő végén egy összegben kerül sor. Aukció időpontja: 1996. szeptember 12. Értékesítés módja: jegyzés, 1996. szeptember 16-20. Jegyzési árfolyam: 111,34% Elérhető éves hozam: 22,5% felett ELSŐDLEGES FORGALMAZÓK Az állampapírok elsődleges for­galmazói hálózatán keresztül a befektetők bármikor hozzájut­hatnak az éppen kibocsátott vagy a forgalomban lévő állampapí­rokhoz és az ország egész terüle­tén lehetővé válik az állampapí­rok lejárat előtti értékesítése. Az elsődleges forgalmazók a be­fektetőknek teljes körű letéti szolgáltatást nyújtanak és lejárat­kor kifizetőhelyi feladatokat lát­nak el. Befektetése mindig biztonsá­gos - pénze mindig elérhető. AZ Állam ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI: OTP Bank Rt. 5001 Szolnok, Szapáry u. 31., Nagy I. krt. 2/A., Jászberény, Tiszafüred, Törökszentmik- lós, Karcag, Jászapáti, Tiszaföldvár • Magyar Hitel Bank Rt. 5000 Szolnok, Kossuth Lajos u. 6-8., Jászberény • K&H Bank Rt. 5002 Szolnok, Szapáry u. 25-29. AZ ELSŐDLEGES FORGALMAZÓKKAL SZERZŐDÉST KÖTŐ EGYÉB ÉRTÉKESÍTŐHELY: Cenzor Bróker Értékpapír Forgalmazó Kft. 5000 Szolnok, Baross u. 50. VALAMINT: MNB Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatósága Szolnok, Magyar u. 8. Jászberény: Bercsényi út 5.1:57/412-564 Alattyán: Berta Istvánná Erzsébet királyné u.17. Jánoshida: Túri Zoltán Deák F. út 7. Jászórokszállás: Surányl Lászloné Déryné u. 4. Bognár Ferencné Szent I. u. 77. Jászboldogháza: Oláh Béla Úttörő út 2. Jászfény szaru: Varga Józsefné Kozma u. 29. Jászivány: Jász Imréné Alkotmány út 34. Jászjákóhalma: Fejes Attila Rákóczi út 26. Jászkisér: Gulyás Jánosné Kölcsey F. u. 23. Jászladány: Borbély Károly Rákóczi u. 16. Major Lajosné Alkotmány u. 16. Jászszentandrás: Fehér Sándorné Mártírok út 67. Jásztelek: Nagy Ferencné Vörös Hadsereg, út 31. Újszász: Szabó Józsefné Nagy út 28.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom