Új Néplap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-02 / 180. szám

4. oldal Gazdasági Tükör 1996. augusztus 2., péntek Beszélgetőpartnerünk Nagy Gábor elnök-vezérigazgató Nyomda a felszámolás árnyékában Az interjúkészítés általános képlete: az újságíró felderíti az adott témában legilletékesebb személyt, megkéri egy beszél­getésre, amit aztán annak rendje-módja szerint papírra vet. Ritkább az az eset, amikor az interjúalany maga jelentkezik azzal, hogy közérdekű mondanivalója van, és szívesen venné, ha készülne vele egy beszélgetés. A végeredmény persze ugyanaz, az olvasó számára nem derül ki, hogy „a tyúk vagy a tojás volt előbb”. Tagadhatatlan azonban, hogy a szerkesztőség jóleső érzéssel nyugtázza a lap iránti bizal­mat. Az alábbi beszélgetés is „fordítva” született, kezdemé­nyezője Nagy Gábor volt, az Elektrosoft Rt. elnök-vezér- igazgatója, a Verseghy Nyomda többségi tulajdonosa.-Minden bizonnyal sokan tud­ják, hogy az Új Néplap és a Verseghy Nyomda a sajtópia­con ellenérdekelt. Tehát nem kerülhető' meg a kérdés: elsői­ként miért éppen lapunknak ad információt a nyomda helyzeté­ről?- Mindenekelőtt azt gondo­lom, hogy a piaci ellenérdekelt­ség nem egyenlő az ellenséges­kedéssel. Több forrásból érkez­tek már jelzések hozzám, hogy a nyomda helyzete foglalkoz­tatja a megye lakosságát. Úgy éreztem, a tájékoztatásra azt a lapot kérem fel, amely a konku­renciaharcban mindvégig tisz­tességes volt.- Szerdán a Magyar Rádió Szolnoki Stúdiójának egyik hír­adásában az alábbi információ hangzott el: „Felszámolási ké­relemmel fordultak a bíróság­hoz a szolnoki Verseghy Nyomda hitelezői. Erről a mi­nap tájékoztatta a nyomda ve­zetőit a tulajdonos Elektrosoft vezérigazgatója, Nagy Gábor. Az utóbbi időben erősen meg­rendült a megye legnagyobb nyomdájának gazdasági álla­pota, hiszen a Népszabadság Agrimédia Kft.,' a Szolnokon nyomtatott Jászkun Krónika és Heves Megyei Nap újságok tu­lajdonosa felmondta a lapok nyomtatására kötött szerződést, így a szolnoki cég gyakorlatilag állandó, stabil munka nélkül maradt. A nyomda tulajdonosa a felszámolás ellen fellebbezés­sel élt. ” A rádióhír nagyon ko­moly gondokat villant fel.- A hír igaz, némi kiegészí­téssel. Nem a hitelezők, hanem egy hitelező kért felszámolási eljárást a nyomda ellen a me­gyei bíróságon, amiről a nyomda vezetői tájékoztatták a tulajdonost. Ezenkívül sajnos a Békés Megyei Nap nyomását is elviszik Szolnokról. Azt vi­szont kijelentem, hogy a nyomda ellen felszámolási eljá­rás nincs folyamatban. Az emlí­tett kezdeményezést harminc- napos fizetési haladékot kérve megfellebbeztük. Egyébként nem nagy összegről van szó, amit a nyomda ki tud fizetni. Tagadhatatlan azonban, hogy a napilapok nyomásának elvesztésével nagyon nehéz helyzetbe kerültünk.-Mivel indokolta lépését a szerződést bontó partner?- Nem indokolta. Lépése egyébként törvényes - saját szemszögéből érthető is bár az én etikai normámmal ez a gyorsaság nem egyeztethető össze. A nyomda idei tervezett és leszerződött 400 milliós ár­bevételének felét jelentő rende­lésállományt viszik el egyik napról a másikra. Ilyen mértékű veszteség minden céget meg­rendítene, természetesen a Ver­seghy Nyomdát is. Arról vi­szont szó sincs, hogy feladtuk volna.- Tettek már lépéseket a fe­dezetlen kapacitás pótlására?- Előrehaladott tárgyaláso­kat folytatunk egy országos na­pilap nyomtatására, amely tu­lajdonképpen pótolná is a ki­esést. Az egyéb rendelésállo­mányunk stabil - heti és idő­szaki lapok -, őrizzük a meg­rendelők bizalmát. Ha ezek a tárgyalások pozi­tív eredménnyel járnak, a nyomda elkerülheti a felszámo­lási eljárást, ami, még egyszer mondom, nincs folyamatban, így még az a variáció is előfor­dulhat, hogy esetleg megindul az eljárás, de a nyomda dolgo­zik, és senki nem érzékel sem­mit. Bízom azonban abban, hogy még eddig sem jutunk el.- Érkeztek hozzánk olyan jel­zések, hogy a dolgozókban erő­södik a félelem amiatt, hogy esetleg az utcára kerülnek. Mondják, hogy a bérkifizetések sem mennek simán.- 1992-ben, amikor az Elekt­rosoft Rt. megvette ezt a nyom­dát, azt mondtam az emberek­nek, hogy nem kívánunk senkit sem eltávolítani, és ha menni kell, együtt megyünk. Ma is ezt mondom. Bérkifizetési késés - egynapos - pedig csak egyszer adódott.- Ön korábban úgy tervezte, hogy az üzem az Alföld nyom­dai centruma lesz. Ügy látszik, ez a terv csak álom marad.-Igen, ma úgy tűnik, ez a terv kútba esett, de minden ed­digi lépésünk ebbe az irányba mutatott. Újságot alapítottunk a nyomdai háttérre, a Szikra Nyomda után mi nyomtuk a legtöbb napilapot, négyet. A terv valóban meghiúsulni lát­A tulajdonos a gondok elle­nére bizakodó szik, de nem biztos, hogy vég­érvényesen.- Vannak, akik azt mondják, hogy a most kialakult helyzet előre borítékolható volt, a nyomda kiengedte a kezéből az úgynevezett kismunkákat, csak a lapok nyomására figyelt.-Valóban engedett ki a nyomda kismunkákat a kezéből olyannyira, hogy Szolnokon önálló kisvállalkozás is indult a nyomdától vásárolt magas- nyomású géppel. A nagy for­galmi, árbevételi növekedés mellett kellett lemondani a kismunkákról. Én ezt nem tar­tom hibás lépésnek.- Ön lapot alapított, több lap tulajdonosa volt, nyomdát vá­sárolt. Ma milyen érzésekkel gondol a sajtófronton eltöltött időre?- Egy picit csalódott vagyok, de nem a vállalkozás elindítása, hanem a jelenlegi helyzet miatt. A lapalapítás - erről még soha nem beszéltem a nyilvá­nosság előtt - úgy kezdődött, hogy megkerestem az AS-M Kft. ügyvezető igazgatóját és kértem, hogy adja el nekem az Új Néplapot. Ő közölte, a lap nem eladó. Ezek után meg­egyeztünk, hogy számomra nincs más lehetőség, mint kon­kurens lapot alapítani. A megál­lapodásban benne volt, hogy korrekt piaci versenyt fogunk vívni - ez a mai napig is így van a két lap között. Büszke vagyok arra, hogy a lap alapító okiratán az én ne­vem is rajta van. A jelenlegi helyzetről pedig: a minket nehéz helyzetbe hozó szerződésbontás ellentétben van a korábbi szóbeli megálla­podásainkkal - ezek az együtt­működés bővítését célozták meg. Beismerem, az ilyen szaba­dos piacgazdaságra, a vadkapi­talizmusra nem voltunk felké­szülve. Megismétlem azonban, hogy nem adjuk fel. Berki Imre Jövőre a búzatermelők kínálati pozícióba kerülhetnek Hazánkban még komoly gondok vannak a szerződéses fegye­lemmel, ami sok esetben kényszeríti a másik felet kedvezőtlen pozícióba. Ettől függetlenül a törökszentmiklósi Alföldi Ga­bona Rt. a tavalyi évet 36 millió forintos nyereséggel zárta. Mint Fekete László vezérigazgató elmondta, még nem lehetnek teljesen büszkék, hiszen a cég mindezt 6 milliárdot meghaladó forgalom mellett érte el. Az Alföldi Gabona Rt., megyénk legnagyobb gabonaipari cége a privatizációs tranzakciók, négy malom eladása után is meghatá­rozó szerepet tölt be a lisztpiacon. A kalászosokat termelők egyik legfontosabb partnere a cég, azonban a megkötött szerződések betartásával komoly gond van. Fekete László vezérigazgató el­mondta, hogy a tavalyi évben 130 ezer tonnányi búza leszállítására kötöttek szerződést a mezőgazda- sági termelőkkel, ám részükre mindössze 90 ezret értékesítettek. Igaz, a cég még tavasszal kötötte - kissé nyomottabb áron - a szer­ződéseket, s az aratás idején, a ki­fizetéskor is ragaszkodott az írás­ban megszabott árhoz. A terme­lőknek a szerződések alól csak a terméseredmények gyengeségére hivatkozva lehetett kibújni, ami meg is történt - véli a vezérigaz­gató. Az adatok szerint ugyanis a megyében 3,5 tonna volt a hektá­ronkénti átlag, ezzel szemben az rt. a legrosszabb földekre köthe­tett szerződést, mivel az ő átlaguk csak 2,8 tonna volt. A beszállítások elmaradása azt eredményezte, hogy drágábban kellett vásárolni, mivel 50 ezer tonnányi gabonát tovább értékesí­tettek exportra, s a cégnek is szüksége van éves viszonylatban több mint 100 ezer tonnára. A ta­valyi év nyereségét így elvitte az év eleji vásárlás. A jelenlegi árak viszont már túlzottak lehetnek, ugyanis az ara­tás végeztével újból megindult az emelkedés. Fekete László szerint túltermelési válság következhet be - akár még az idén is -, ha a tengerentúlon jó lesz a termés. Mindenesetre ma már közel jár a hazai búza ára a világpiacihoz, ami veszélyes lehet az értékesítés terén. A konjunktúra következ­ményeként várható, hogy jövőre a termelők kerülnek kínálati po­zícióba. ein Gellert kapott az exportkvóta Visszájára sült el a kormány intézkedése, amellyel kedvező helyzetbe kívánta hozni a termelőket. Manapság nem kell a kereskedőknek az exportkvóta, mert külföldön a világpiacit fe­lülmúló áron úgyis eladhatatlan a hazai búza. így aztán most inkább a termelő fizet, csak túladhasson a kiviteli engedélyén. Lassan véget ér az aratás. A termelők a magasabb ár re­ményében egyelőre kivárnak, nem sietős számukra túladni a gabonán. Közöny mutatko­zik az export iránt is, hiszen itthon jobban értékesíthető a kenyérgabona, mint a világ­piacon. Az idén a termelők kaptak lehetőséget 700 ezer tonna búza kivitelére. Tavasszal megindult ugyan a versengés a exportkvótákért, ám az ál­lam arra intette a gazdálko­dókat: lehetőleg a terméssel együtt adják tovább az ex­portjogot. Az aratáskor kiderült, hogy a vártnál jóval kevesebb az idei termés. A betakarítással egyidejűleg elkezdte feltöl­teni készleteit az állam is: a világpiaci ár fölött 20-25 szá­zalékkal, 180-200 dollárért vásárolt fel mintegy 420 ezer tonna gabonát. Ez érzékenyen befolyásolta a hazai piacot, jelentősen felhajtotta az ára­dat. Vermes András, a gabona­piac 30 százalékát uraló Agrog- rain Rt. vezérigazgatója szerint az irreális belföldi drágaság megbénította az exportot. Érthető hát, ha a kereskedők nem kapkodnak a kvótákért. A búzakivitel csak a hazai árak normalizálódása után indulhat meg. Erre előbb-utóbb sor kerül, véli a vezérigazgató, aki örül, hogy nem kötöttek le előre szál­lítási kapacitásokat. Az biztos, hogy a belföldi el­látáshoz elegendő lesz az idei termés. Csak az a kérdés, mi­lyen áron? Európában általában az a szokás - pontosabban úgy érvényesítik az agrárrendtartást -, hogy ha az árak irreálisan el­rugaszkodnak a valóságtól, az állam beavatkozik, és interven­ciós készletei megnyitásával le­töri az árakat. Nálunk ezeket a készleteket vették a legdrágábban. Hogyan lehet majd harmincezer forintért felvásárolt búzával szabályozni a piacot? Újvári Gizella Mit ér az aranyérem, ha... ...szingapúri, hondurasi vagy épp dél-koreai nyeri? Termé­szetes, hogy az olimpián szerzett érdemeket különböző tari­fán számítják az egyes országok. Némi csalafintaság azért van a dologban: a győzelmi esély és a velejáró anyagi elisme­rés fordítottan arányos egymással. Hiába, az olimpia is üzlet. A Financial Times érdekes összeállítást készített erről. A gavallér módjára adakozó nagyvonalú kormányok, mint például a kolumbiai, a 15 ezer dollár mellé házat, sőt egye­temi ösztöndíjat is adna egyetlen aranyéremért cse­rébe, ám ismervén sportolói eddigi teljesítményét, a leg­kevésbé sem számíthat ara­nyos helyre. Ekképp bőkezű a hondurasi vagy a venezuelai állami vezetés is. Arra is akad példa azon­ban, hogy egyes országok olyan komolyan veszik önnön esélytelenségüket, hogy még a véletlennel sem számolnak. Ezért aztán az általuk kitűzött díj csupán gesztusértékű. A győztes és hazája számára egyformán csillogó arany-, ezüst- és bronzéremért járó pénzjutalom nagyságából te­hát következtetni lehet a szó­ban forgó ország sportolóinak erejére. Az izraeli vezetésnek a do­bogó első helye 152 200, a második 91 300, a harmadik pedig 60 900 USA-dollárt ér. Ami az aranyat illeti, Szinga­púr áll az élen - pontosabban a dobogón. Rosszmájúság volna azt állítani, hogy könnyű 710 600 dollárt felajánlani olyan aranyéremért, amelyet aligha szingapúri versenyző nyakába fognak akasztani. Más a helyzet például a dél­koreai versenyzőkkel, akiknek tehetségét élethossziglan tartó járadékkal ismeri el hazájuk. Az aranyat életfogytig tartó havi 800, az ezüstöt 400, a bronzot 300 dollárral díjazza. Ám nem mindenütt az ál­lam nyúl a zsebébe az elisme­résért. Ausztráliában a jutal­mazás dicsőségét és költségét a helyi olimpiai bizottság és egy tehetős üzletember vál­lalta magára. A magyar arany hivatalosan 22 900, az ezüst 15 700, a bronz 11 800 dollárt ér. Ki merné azonban ebből meg­ítélni, mennyire bízunk mi a mieinkben? FEB Tulajdonosviszály. Éles kritikával illette az Ikarus Rtj többségi magyar tulaj­donosát, az ÁPV Rt.-t a ki­sebbségben lévő orosz társ- tulajdonos, az ATEX Rt. el­nöke. Jevgenyij Ljubinszkij az autóbuszgyár csütörtö­kön elhalasztott közgyűlése után méltatlannak nevezte, ahogy az ÁPV Rt. ki akarta őket szorítani az Ikarusból. Több a szolgáltató. Ha­zánkban már a GDP 40 szá­zalékát is meghaladja a szolgáltatások részesedése. A pénzügyi szféra valame­lyest növelte arányát, míg a többi alágazat őrzi helyét. A Gazdaságkutató Rt. egész évre szóló előrejelzése 1 százalékos mérséklődéssel számol a továbbiakban. Fizető alap. Az első fél évre 7,8 százalékos hozamot fizet a Pillér I. Ingatlanbe­fektetési Alap. A jegytulaj­donosok összesen 249,6 millió forinthoz juthatnak hozzá augusztus 15-től. Hajba kaptak. Csütörtök­től megszűnt az Üzlet Ma című reggeli televíziós mű­sor. Készítői nem tudtak megállapodni a határozott időre szóló szerződés meg­újításának feltételeiről. Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 237,28 Görög drachma (100) 64,85 Német márka 103,45 Olasz líra (1000) 100,40 Osztrák Schilling 14,70 Spanyol peseta (100)121,24 USA-dollár 152,53 Hízóalapanyag- és vágósertésár-tájékoztató 1996. 30. hét Vételár Vételár Vételár Megye Szektor 15-25 kg 25-35 kg vágós. (Ft/kg) (Ft/kg) (Ft/kg) Baranya Nagyüzemi 300,00 285,00 169,00 Magán 260,00 250,00 149,00 Bács-Kiskun Nagyüzemi 290,00 280,00 169,50 Magán 255,00 250,00 148,00 Békés Nagyüzemi 290,00 280,00 168,50 Magán 255,00 245,00 148,00 Borsod-Abaúj­Nagyüzemi 285,00 280,00 168,00 Zemplén Magán 260,00 245,00 148,00 Csongrád Nagyüzemi 285,00 275,00 167,50 Magán 250,00 245,00 147,50 Fejér Nagyüzemi 285,00 280,00 168,50 Magán 250,00 245,00 148,00 Győr-Moson­Nagyüzemi 290,00 280,00 169,00 Sopron Magán 255,00 250,00 149,00 Hajdú-Bihar Nagyüzemi 285,00 280,00 169,00 Magán 255,00 250,00 150,00 Heves Nagyüzemi 285,00 275,00 167,50 Magán 250,00 245,00 148,00 Jász-Nagykun­Nagyüzemi 285,00 275,00 167,50 Szolnok Magán 250,00 245,00 141,00 Komárom­Nagyüzemi 285,00 280,00 168,00 Esztergom Magán 250,00 240,00 150,00 Nógrád Nagyüzemi 285.00 280,00 167,00 Magán 250,00 245,00 148,00 Pest Nagyüzemi 285,00 280,00 168,50 Magán 250,00 245,00 150,00 Somogy Nagyüzemi 285,00 280,00 167,50 Magán 250,00 245,00 148,00 Szabolcs-Szatmár­Nagyüzemi 280,00 275.00 169,00 Bereg Magán 255,00 245,00 150,00 Tolna Nagyüzemi 280,00 275,00 167,50 Magán 250,00 240,00 148,00 Vas Nagyüzemi 285,00 280,00 169,50 Magán 250,00 245,00 150,00 Veszprém Nagyüzemi 280,00 275,00 167,50 Magán 250,00 240,00 148,00 Zala Nagyüzemi 285,00 275,00 168,50 Magán 250,00 245,00 150,00 Süldő Süldő Vágó­15-25 kg 25-35 kg sertés (Ft/kg) (Ft/kg) (Ft/kg) NAGYÜZEMI ÁRAK 285,79 278,42 168,21 KISTERMELŐI (MAGÁN-) ÁRAK 252,37 245,26 148,34 ORSZÁGOS ÁTLAG 269,08 261,84 158,28 Forrás: AKII - Magyar Mezőgazdaság Karcag: Déryné Művelődési Ház, Dózsa Gy. út 5/7. Kisújszállás: Gambár Péter, Fóling iroda Mezőtúr: Benedek Lajosné, Kossuth út 53. Nagykörű: Kiss Lajosné, Polgármesteri Hivatal Tiszafüred: Szuper divatüzlet, Fő út 37. Törökszentmiklós: Tóth Ferencné, Berzsenyi út 43. Terjesztési ügynökség: Táncsics út 1. Abony: Mádi Istvánné, Hunyadi J. út 12/a. Tószeg: Papp Ferenc, Attila út 54. Tíszajenő: Kerti Imre, Arany J. út 109. Besenyszög. Fülemen Richárdné, Rákóczi út 17. Tiszasüly: Alföldiné Bálit .t Ibolya, Gátsor 6. Kőtelek: Fekete Istvánné, Kossuth út 39.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom