Új Néplap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-08 / 185. szám

4. oldal A Szerkesztőség Postájából 1996. augusztus 8., csütörtök Sportnap A Független Magyar Ifjúsági Egyesület szapárfalui alapszer­vezete augusztus 3-án sportna­pot rendezett. A Kuncsorba- Szapárfalu labdarúgó-mérkőzé­sen Szapárfalu csapata nyert. Volt kézilabdameccs, ügyes­ségi játékok, majd vacsorával és diszkóval zárult a program. A sportnapon részt vett Dögéi Imre országgyűlési képviselő, a FKGP megyei elnöke és Tóth Károly megyei munkatárs. A szapárfalui alapszervezet kö­szönetét mond azoknak a vál­lalkozóknak és magánszemé­lyeknek, akik hozzájárultak a sportnap sikeres lebonyolításá­hoz. A Független Magyar Ifjúsági Egyesület szapárfalui vezető­sége és Bencze Sándor elnök Elnökségi ülést tartottak Országos elnökségi ülést tartott július végén a Kisgazda Szö­vetség. Az elnökség kinyilvání­totta, hogy programját és poli­tikáját jobboldali politikai szer­vezetként alakítja ki. Nem vesz részt semmilyen szélsőséges megnyilvánulásban és elítél minden öncélú, a társadalmat félrevezető demagógiát. A reá­lis lehetőségek keretein belül a legelszántabban küzd azok ér­dekeiért, akik a volt vadkom­munizmus és a kialakuló vad­kapitalizmus között érdekkép­viselet nélkül az ellehetetlene- dés felé sodródnak. Megkezdi felkészülését a so­ron következő parlamenti és az azt követő önkormányzati vá­lasztásokra. Szükségesnek lát­ják megtalálni azokat a jobbol­dali pártokat, melyekkel erejü­ket összeadva, egymást kölcsö­nösen támogatva eredményes­ségüket növelhetik. Megtár­gyalta és elfogadta a szövetség újabb négy megye csatlakozá­sát, akik a „torgyáni” pártból kérték felvételüket. A szövetség örömmel fo­gadta a Független Ifjúsági Szervezet csatlakozását. A mozgalom eredményes újjá­szervezéséhez minden támoga­tást megad. A szövetség Buda­pesten és minden megyében irodát létesít, ahol azonnal megkezdi, illetve folytatja a kisgazdág összegyűjtését, és tanácsadó, valamint informá­ciós szolgálatát. Az elnökség megbízásából: Guth Sándor Küldjön egy képet! Lábfürdő a uezsenyi rizstelepen A fotó az úgynevezett nehéz időkből való - a Rákosi-rendszerből, 1955-ből -, amikor voltak próbálkozások a szegénység enyhítésére. Sok irreális elképzelés született. Vezsenyről is úgy vélték, hogy ideális hely a rizstermesztésre. Egy ebédszünetben kapta lencsevégre a fotós a munkabrigádot - déli lábfürdőzés közben. Balról a harmadik édesanyám, mellette és a háta mögött két unokája, középen én, mint 7. osz­tályos tanuló. Kiss Szabó László, Vezseny Minden kutyának van gazdája! Vitaindítónak szánom ezt a cikket, hiszen úgy érzem (gondolom, ezzel nem vagyok egyedül), hogy az utóbbi időben megjelent újsághírek csak az egyik oldal véleményét mutatták be. Szinte nem telik el hét, hogy ne olvasnánk vala­melyik újságban kutyaharapásról. Ha kis ha­zánkban véletlenül nem találunk, jó lesz bárhol a világon, csak írjunk róla. Azt gondolom, ez a ku­tyaellenes hangulatkeltés tudatosan történik, hi­szen a társadalom nagy többsége megélhetési gondokkal küzd, s talán már elérte tűrőképessége határát. Nagyjaink is észrevették ezt, és hogy el­tereljék a figyelmet az infláció növekedéséről, az életszínvonal csökkenéséről, a munkanélküliség­ről, a több tízmilliós végkielégítésekről stb., be­dobtak a közhangulatba egy műcsontot. Megjegyzem, nem kis sikerrel, hiszen elég so­kan ráharaptak. Igaz, nem lett több a nyugdíj, nem lett kevesebb a gáz-, villany-, vízszámla, nem lett olcsóbb a élelmiszer, de legalább most nem erről beszélnek az emberek. Szerintem ebben az évben sem volt több a ku­tyaharapás, mint öt éve, viszont érdekes lenne egy olyan statisztikát a kutyatámadások mellé tenni, hogy hány ember lett gyilkosság áldozata. Nem emlékszem olyan esetre, hogy kutya rabolt volna ki embert, olyan viszont gyakran előfordul, hogy a kutya akadályozza meg a betörőket „munkájuk elvégzésében”. A kutyatartást szigorító rendelet azon túl, hogy törvényességi gondokkal küzd, nem old meg semmit, hiszen kimondottan kutyák ellen készült. Pedig egyetlen kutya sem született harci kutyá­nak, gyilkológépnek. Valaki mindig megtanítja rá, és szegények nem is tudják: míg ők az életü­kért küzdenek egymással, az emberek jól szóra­koznak és óriási összegű fogadásokat kötnek. Minden kutyának van gazdája, aki felelősséggel tartozik tetteiért. Nem azt kellene korlátozni, hogy lakásonként hány kutya tartható. Hisz egy kutya, fajtától függetlenül, egyedül is lehet vé­rengző vadállat - ha a gazdája úgy tanította. És tudnak ezek a kutyák tisztességesen viselkedni akkor is, ha többen vannak. Számtalan irodalom foglalkozik azzal, hogyan kell viselkedni, ha kutyával találkozunk. Egyetér­tek minden olyan törekvéssel, melyek minimá­lisra kívánják csökkenteni a szörnyű tragédiák számát. De meg kell jegyezni: a balesetek nagy része elkerülhető lett volna, ha a kutyákat nem provokálják. Én egy szigorító rendeletet úgy tudnék elkép­zelni, hogy túl azon, hogy minden lehetséges eszközzel biztosítja az emberek biztonságát (pó­ráz, szájkosár stb.), az állatokat is megvédené az agresszív emberektől, gazdáktól, hisz a közbiz­tonságot nemcsak a kutyák veszélyeztetik. Joó Béla, Szolnok Olvasói levelekből váloga­tunk. Az írásokat rövidítve közöljük, tiszteletben tartva a levélíró mondani­valóját. A témának akkor is nyilvánosságot adunk, ha arról nekünk esetleg más a véleményünk. Névtelen vagy címhiányos leveleket nem közlünk. Megszűnik a repülőgép-vezető szak? A NATO-hoz való csatlakozás szövege már a könyökünkön jön ki. Többet érne, ha az érde­keltek itthon néznének szét a honvédségnél. Ha azt akarják, hogy hivatásos hadsereg le­gyen Magyarországon, akkor támogassák azo­kat, akik katonának tanulnak. Annak idején a honvédelmi miniszter is ki­jelentette: milyen jó lesz, nem kell külföldre menniük azoknak, akik hivatásos katonák akarnak lenni, lesz nálunk is képzés. Hogy ez nem így történt, példa a szolnoki repülőtiszti főiskola. Vannak, akik 2-3 évet lehúztak a főiskolán (de minek), amikor bejelentették nekik: nincs szükség rájuk, nem lehetnek repülőgép-veze­tők. Nincs pénz a képzésre? De a NATO foga­dására meg a flancolásra van? Egy kisújszállási olvasó Jubileumi tábor Csillebércen A napokban tért haza me­gyénkből az az ötven kis­gyermek, öt ifis és öt nevelő, akik jutalomból az ötvenedik évfordulóját ünneplő MUSZ jubileumi táborában vettek részt. Minden elképzelésünket fe­lülmúlta a tíz napra szervezett fergeteges program. A gyere­kek egyik ámulatból a má­sikba estek a sok meglepetés­től. Négy szakprogramra épült a tábor: honfoglalás, olimpia, környezetvédelem és úttörő­történet. E négy témán belül került sor a jurtaépítésre, ko­rabeli tárgyak szövésére, agyagozásra, gyöngyfűzésre, valamint akadályversenyre, bogarászásra, kísérletezésre és a tábori olimpia lebonyolítá­sára. Ezenkívül volt éjszakai túra, szépségverseny, Hevesi Tamás- és 100 Főik Celsius- koncert, filmvetítések, disz­kók, városfelfedező portya és tábori Ki mit tud? Felejthetetlen volt a nyitó- és zárórendezvény, ahol közel nyolcszáz gyermek között német, osztrák, szlovák, cseh és finn vendégek is velünk ünnepeltek. Egyszóval, a MÚSZ a jubileumhoz méltó, csodálatos tíz napot biztosított a táborozó kispajtások szá­mára. Mindannyiunk nevében köszönet érte. Vargáné Vígh Judit Úttörővezetők JNSZ Megyei Fórumának ügyvezetője Lagzi bor nélkül Képeslapon érkezett nemré­giben egy esküvői meghívó Pataki Pista bácsitól, aki a megyei Pszichiátriai és Szen­vedélybetegek Rehabilitációs Intézetének lakója, de koráb­ban nálunk, a Jászberényi Szociális Otthonban élt. Július 27-én, az esküvő napján az anyakönyvvezetőtől az újszászi Kastély Otthonba vonult a lakodalmas menet. Az ifjú pár egészségére üdítő­italokat kortyolgatott a nász­nép: alkohol nem volt az asz­talokon. Pista bácsi büszkén újságolta: egy éve egy korty alkoholt sem ivott, így aztán a lagziból is kitiltották a nagy ellenséget. (A hangulathoz nem hiányzott.) Erzsiké néni, Pista bácsi! Úgy érezzük: egy kicsit a mi munkánk jutalma is ez az es­küvő. A jászberényi és az újszászi otthon dolgozói nevében is sok boldogságot kíván: Misovics Éva Nekünk az idő is pénz Az új telefonkönyv kiadása - helyesebben ki nem adása - rö­vid története ragadott e sorok írására - írja levelében egy jászberényi olvasónk. - A hiva­tal, ahol én is dolgozom, egy megyei székhelyű intézmény, s a több tízezer forintra rúgó havi telefonszámlát a központunk fizeti átutalással. Ahogy min­den jászsági telefontulajdonos, úgy hivatalunk központja is megkapta az értesítést az in­gyenes telefonkönyv átvételé­ről. Az utolsó havi számláról (átutalásról) faxon küldtek egy másolatot. Az első sikertelen próbálko­zás a telefonkönyv átvételére az a nap volt, amikor továbbkép­zésen vettek részt a dolgozók. A második sikertelen próbálko­zás oka az ügyfélszolgálatnál kígyózó hosszú sorok: félórás reményvesztett várakozás után álltam ki a sorból. (Korábban a székház előterében 10 másod­perc alatt kiadták a telefon­könyvet azon szerencsés ál­lampolgároknak, akik korábban kapták az értesítésüket.) A harmadik sikertelen próbálko­zás biztatóan kezdődött: volt hely a parkolóban, sőt még az ügyfélszolgálatnál sem álltak sokan. A papírokat átvevő hölgy közölte, hogy az eredeti számla kell, ez a faxmásolat nem jó. Negyedszer nem próbálko­zom a forgóajtó mögötti ügy­félszolgálatnál. Amit csináltak, gyenge ama­tőrmunka volt - köztünk szólva. Mert a telefonkönyvet ki lehetett volna postázni akár a Jász-Tel-újsággal együtt, a nem fizetőket pedig egy profi cég ki tudja szűrni s nekik nem kül­deni telefonkönyvet. De egy­szerűbb és főleg olcsóbb (a Jász-Telnek) a tizennyolcezer előfizetőt sorban állásra, szám­labemutatásra kényszeríteni - s innen nézve nem is olyan in­gyenes ez a megyei telefon­könyv. Jut eszembe! Az előző tele­fonkönyvet még számlamásolat bemutatására is kiadták. M. M., Jászberény * Válasz a Jász-Tel Rt. szolgál­tatási igazgatójától: A levélíró esetét sajnálattal olvastuk, és az okozott kelle­metlenségért elnézést kérünk. Az ő története bonyolult, va­lószínűleg egyedi eset. A Jász-Tel Rt. az idén új módon oldotta meg a telefonkönyvek szétosztását, nagyban tá­maszkodva a jászsági taka­rékszövetkezetekre. Míg ko­rában 3 ezer, most 18 ezer te­lefonkönyvet kellett eljuttat­nunk az előfizetőkhöz. A Jász- Tel tapasztalata szerint ez je­lentős mértékben jól és zök­kenőmentesen történt, de hi­bák azért becsúszhattak. A ta­nultakból okulva reméljük, jövőre jobban fog sikerülni. Öt éve készítenek marcipánfigurákat, tortadí­szeket abban a szandaszőlősi üzemben, amelyet Kabankin Germán létesített. A fél évtizedes jubileumot a dolgozók és családtagjaik együtt ünnepelték a múlt hét végén. FOTÓ: ILLYÉS Mást vártunk az elnöktől Július 20-án részt vettem a Munkáspárt által szervezett demonstráción, melynek szó­noka a párt elnöke, Thürmer Gyula volt. Beszédében való­ban sok igazságot mondott ki az óhaj szintjén, részleteiben és összességében. De, sajnos, történelmi tra­díciónk az, hogy vagy nyu­gatra, vagy keletre mindig el­kötelezettek voltunk. A XX. században pedig egyetlen or­szág sem tud semlegessé válni. A szabadság, függet­lenség fogalmak értelmezése nagyon leegyszerűsített volt a Thürmer-beszédben, mert csak a külföldi katonák jelen­létét kifogásolta. Egy ország politikája, gazdasága része a nemzetközi világpolitikának és -gazdaságnak. Minél ki­sebb egy ország, illetve minél fejletlenebb, annál nagyobb a függőség. Thürmer úr! A Munkáspárt marxista párt, amely része a nemzetközi munkásmozga­lomnak. Ez az internaciona­lista kötelezettség megkí­vánja, hogy reálisan, a marxi tanok alapján politizáljon és cselekedjen. Ettől sajnos el­tér, és inkább személyes megbántottságra lehet követ­keztetni beszédéből, cseleke­deteiből. Marxista alapon kel­lene megítélni és értékelni a kormány munkáját, és nem demagógiával gyalázni a Horn-kormányt. Ne becsülje le az egyszerű embereket, mert azok is tárgyilagosan gondolkodnak. Rossz úton jár a Hom-kormány gyalázásával és időszerűtlen politizálásával. Ideig-óráig megtéveszti az em­bereket, akik aztán kiábrándul­nak, mert ők is egybevetik a beszédet a cselekedetekkel. A Széchenyi-lakótelepen kb. 3 ezer aláírás gyűlt össze, hogy népszavazás döntsön a NATO- csatlakozásról, de a gyűlésre a tizedük sem jött el. Ez jelent valamit, nem? Sokkal célszerűbb lenne, ha a Munkáspárt arra törekedne, hogy bejusson a parlamentbe, és ott felelősséggel felvállalná a párt politikáját. Vagy így könnyebb politizálni? Sok párt­taggal beszéltem: mást vártak az elnöktől. Dikó Károly, Szolnok A Jászapáti és Vidéke Áfész bérbe adja az alábbi telephelyeit és üzleteit: Szolnok, Pálfy J. u. 1. sz. alatti 1432 négyzetméter összalapterületű, de külön-külön is bérelhető raktár-iroda épületet, ugyanitt ** 540 négyzetméter alapterületű, targonca közlekedésre is alkalmas üzlethelyiség ** 251 Fácán vendéglő (Jászladány, Kossuth u.) Ruházati bolt (Jászszentandrás, Mártírok u. 5.) az üzlet 200 négyzetméter alapterületű, más tevékenység végzésére is alkalmas. Érdeklődni lehet személyesen és telefonon az alábbi címen: Jászapáti és Vidéke Áfész ÁFÉSZ Jászapáti, Kossuth u. 3.57/440-360,06-60/353-894

Next

/
Oldalképek
Tartalom