Új Néplap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-05 / 182. szám

Emelt fővel távozhatunk a XXVI. nyári olimpiai játékokról Ökölvívás: 54 kg, döntő Az ötödik arany(Kovács) Az ökölvívótoma szombati hat döntője sorában másodikként szólították a ringbe Kovács Ist­vánt. A mindvégig szuperfor­mában versengő Vasas-sport­ember „egyirányú” mérkőzésen, óriási fölényben játszadozva si­mán győzte le kubai ellenfelét, Amaldo Mesát. Ez volt ötödik atlantai nyert mérkőzése, az angyalföldi spor­toló két Európa-bajnoki cím és egy világbajnoki aranyérem után föltette a koronát pályafutá­sára! Kovács István ezzel min­den idők ötkarikás történetének 10. magyar bokszaranyérmét érdemelte ki, az Atlantában ver­sengő magyar olimpiai csapatot pedig az ötödik büszke címmel ajándékozta meg. A finálé úgy indult, hogy a nézők egyszerűen álmélkodtak. Kovács távolról betalált, a kubai pedig várt és várt, mintha csak egy buszmegállóban lenne. Ez­zel meglepte a magyart is, akin látszott, óvatosabb bokszra vált, mert megütközött azon, hogy Mesa nem hajlandó előrejönni. Úgy csorogtak le az első menet percei, hogy Mesa csak a szemét villogtatta, méregette az ütőtá- vot, Kovács - a menet végén, igen ügyesen - ballal beköszönt neki. Három perc után két pont volt az előnye! A folytatásban villámgyorsan bevitt újabb két ütést. A 28 éves kubai csak a 3:24. percben ta­lálta el először Kovácsot érté­kelhető módon (4-1). Ezt kö­vette egy jobbhorog, az ötödik Kovács-pont. Innentől kezdve látszott, Mesa nem vár, hanem képtelen olyan sebességbe kap­csolni, amivel remélheti hátrá­nya ledolgozását. Csak talál­gatni lehet, ennek mi volt az oka: Föltételezhető, hogy az erő­teljes fogyasztás miatt mozgott úgy, mint egy nyugdíjaskor előtt álló, a munkától törődött idő­sebb ember. Kovács könnyed stílusban haladt előre, 6-2, 7-2, 7-3,8-4, majd 11-4 volt nyomon követhető a sajtóteraszon elhe­lyezett tévémonitorok képernyő­jéről. A második menetet 9-4- gyel nyerte Kovács, az összesí­tésben tehát szakadéknyi volt az előnye. Hátravolt három perc, és többen tartottak attól, Mesa mi­kor indítja el bal öklét, amit hat percen keresztül semmire sem használt. Kiderült, semmire sem tartogatja. Mindössze egyszer ütötte meg Kovácsot ballal, ak­kor is hátulról, tarkón... A záró menetben 12-6, 13-7 követke­zett. Innentől megpróbált iramot diktálni Mesa, látszott rajta, érzi a vesztét, K. O.-ra törekszik. Csakhogy fejetlenül jött előre, az ilyesmivel pedig Kovácsot nem lehet meglepni. A magyar öklöző gyakorta „közbe pisz­kált” jobbal is, ballal is. A záró menetet is ő nyerte (5-3), s bár nincs értelme, de fölvethető, azt a három pontot vajon miért ad­ták ajándékba a pontozók a ku­bainak?... Az utolsó másodpercekben a szépszámú magyar drukkerse­reg „Táncolj, Kokó!” kiáltással éreztette a magyar öklözővei, hogy már nincs mitől tartania. Kovács az eredményhirdetéshez egy magyar zászlót terített ma­gára, majd udvariasan kisegí­tette a ringből Mesát. Aki tartott ettől a döntőtől, tökéletesen fölöslegesen izgult, mert egy olyan kilenc percet nyert meg Kovács, ami volta­képpen nem is hozott igazi har­cot. Mesa semmiféle akadályt nem jelentett, Kovács úgy verte meg, ahogyan edzésen szokás. Két nap alatt hat érem a kajak-kenu versenyekről Kőbán és a Horváth-Kolonics páros befutott Kőbán Rita, a K-500 nagy (kis)asszonya Szombaton és vasárnap a tizen­két döntős számból tízben ér­dekeltek voltunk. A hét vége első napján az ezresek álltak rajthoz, s bizony már ekkor re­ménykedtünk egy legfényesebb éremben. Nem jött össze, de vasárnap aztán egyszerre kettő is jutott versenyzőinknek. Szombaton a férfi K-4-es (Csípés, Rajna, Adrivitz, Hor­váth) hajónk ezüstéremmel gazdagította gyűjteményünket, C-1-ben Zala György állhatott a dobogó harmadik fokára, csakúgy, mint a világbajnok kenupáros, a Horváth-Kolinics kettős. Női kajak négyesben nem igazán sikerült ütőképes együttest összeültetni, a Dó- nusz, Cigány, Mészáros, Med- nyánszky kvartett kilencedik­ként haladt át a célon. Hason­lóan a fiatal Almási-Hegedűs kettőshöz, ők a K-2-ben ülve maradtak a mezőny végén. Vasárnap az ötszázasokra várt az a feladat, hogy kifénye­sítsék az előző napi érmeket. Elsőnek Kőbán Rita tette meg, aki K-l-esek között bizonyult a leggyorsabbnak, míg a végig vezető Horváth-Kolonics duó is javított szombati szereplésé­hez képest: Horváth egyszerűen berúgta kenujukat a célba, mintegy tíz centivel megelőzve az őket üldöző moldávokat. K-2-ben a Bártfai, Gyulay pá­ros hatalmasat robbantott a rajtnál, csaknem egy hajóhosz- szat verve a többiekre, ám a hajrában teljesen leblokkoltak, maradtak a hatodik helyen. Ket­tővel előrébb érkezett a célba a Mednyánszky-Kőbán egység úgy, hogy Kőbán egy órán be­lül másodszor ült hajóba győz­tes futama után. Pulai gyenge start után bronzérmet szerzett C-l-ben, a többieknél jobb haj­rájának köszönhetően. Két arany, egy ezüst és ugyancsak két bronzérmünkkel a nemzetek listáján az előkelő harmadik helyet szereztük meg Németország, Olaszország mö­gött és Csehország előtt. Rita sajnálja, de... A záró szám, a női kajak kettes (Mednyánszky Szilvia, Kőbán Rita) többesélyesnek tűnt, már csak azért is, mert a résztvevők közül Kőbán Rita, a német Bir­git Fischer, a svéd Susanne Gunnarsson és az ausztrál Kat­iin Borchert egy órával koráb­ban még az egyes döntőben la­pátolt. A táv elején Med- nyánszkyék jól tartották magu­kat, a németek és a svédek mö­gött a harmadik helyen halad­tak, de később visszaestek, s a dobogóról is leszorították őket a jól hajrázó ausztrálok. Némi meglepetésre az aranyérem nem a németek, hanem a svédek birtokába került, így Birgit Fischer továbbra is csak öt olimpiai aranyérmet tud fel­mutatni, nem tudta beállítani legeredményesebb honfitársa, a lovas Rainer Klimke rekordját, aki hat ötkarikás aranyérmet szerzett.- Hú, nagyon elfáradtam, nagyon nehéz volt. Az biztos, hogy még egyszer ennyit nem vállalok. Az volt a nagy vá­gyam, hogy annyi más siker után egyéni világbajnoki és olimpiai aranyérmet is szerez­zek. Most már megvan mind a kettő, de nem tudom, hogy foly- tatom-e pályafutásomat. Az vi­szont egészen biztos, hogy a ha­zatérés után rögtön elmegyek valahová jól kipihenni magam. Ami a párost illeti, ott is min­dent megpróbáltam. Nagyon sajnálom Szilviát, hogy ő érem nélkül maradt - foglalta össze a nap történéseit Kőbán Rita. Atlanta1996 Női kézilabda Magyar bravúr-bronz Magyarország­Norvégia 20-18 (7-9) Georgia World Congress Center, 8000 néző, v.: Brus­sel, Van Dongen (holland) Magyarország: Meksz Anikó - Szilágyi Erzsébet 1, Németh Helga 2, Kö­kény Beatrix 3, Kocsis Er­zsébet 3, Siti Beáta 3, Szántó Anna 2 csere: Far­kas Andrea (kapus), Má­téit Eszter 3/3, Erdős Éva, Kántor Anikó 2, Nagy Anikó 1 Kiállítások: 12, illetve 14 perc Hétméteresek: 3/3, il­letve 7/5 Húsz év után után ismét dobogóra állhatott a magyar női kézilabda-válogatott. A harmadik helyért játszott mérkőzésen aratott diadal azért is értékes, mert az utóbbi olimpiákon érem nélkül maradtak a labdajá­tékok magyar képviselői. Strandröplabda, amatőr- és profitorna Legjobbkor jött a Sárga Esernyő Amatőröket és igazolt játéko­sokat egyaránt vártak a szerve­zők arra a strandröplabdator­nára, amelyet a hét végén első alkalommal rendeztek meg a szolnoki tiszaligeti strandon. A megyeszékhely NB I-es női és férfi röpisei csaknem teljes lét­számban indultak, rajtuk kívül budapesti, mezőtúri, és kunhe- gyesi csapatok neveztek. Két hölgy és két férfiver­senyző alkotta a négyfős együt­teseket, melyek a profiknál körmérkőzéses rendszerben ját­szották le összecsapásaikat, az amatőrök pedig az első napon három csoportban küzdöttek egymással. Vasárnap azután az „igazoltak” ott folytatták, ahol előző nap abbahagyták, az ama­tőröknél ellenben a helyosz­tókra került sor. Az egyes cso­portok azonos helyen végzett gárdái ekkor már szintén kör- mérkőzéses formában döntöt­ték el a helyezések sorsát. A csoportgyőztesek viaskod­tak a dobogó egyes fokaiért; a Kőrösfői, Bacsek, Balogh, Csil­lag összeállítású kvartett - Gummy néven - mindkét ellen­felét biztosan győzte le. Érde­kes módon a végül második he­lyet megszerző Tuti Team (Gyetvai, Csábi, Mogai, Bíró) tanúsított kisebb ellenállást, hi­szen a Gummy 15:3-ra nyert kettejük mérkőzésén, míg a bronzérmes kunhegyesiek (Kun, Tóbiásné, Bemáth, Ku­pái) tíz pontot szereztek ellene. A profik mezőnyét az első nap után a Mónicka gárdája ve­retlenül vezette. Úgy tűnt azon­ban, hogy Hárnásiné, Szepesik, Pénzes Z. és Csordás - mind­annyian ismerősek az NB I-es meccsekről - számára talán ki­csit korainak bizonyult a „haj­nali” fél tízes kezdés, így a Varga, Sápi, Surányi Sz., No- vák nevével fémjelzett, ezüst­érmes Reál-Margit ellen 14:10­re alulmaradtak, végül csak harmadikok lettek. Bár Hevesi Tamás dalában csíkos napernyő az első helye­zett fődíja, vasárnap a Sárga Esernyő (Göblyös, Vasicsek, Nagy és Neizer) védelme alatt állók jártak legjobban - több okból is. Először is azért, mert ők nyerték a tornát, másrészt viszont a szomorkás időjárás el­len is meglehetősen hasznosnak bizonyult. A Lütyők (Mohai, Nagy, Ilyés, Szabó) végeztek a negyedik helyen, míg a fiatalok (Mezei, Mészáros, Kardos és Viczián) - amint nevükben is szerepel - nyugodt szívvel ál­líthatják: Mi Megpróbáltuk. Egykori, jelenlegi és jövendő röplabdásnak egyaránt kitűnő szórakozást nyújtott ez a hét­vége. Reméljük, jövőre folyta­tás következik. Csapattársak egymás ellen - Pénzes Zoltán (balról) és Novák Péter ezúttal a háló ellenté­tes oldalán küzdött a győzelemért fotó: Illyés cs. Férfi kosárlabda és labdarúgás A Dream Team HL és Nigéria győzelme A várakozásnak megfelelően a Dream Team III. megsze­rezte a tizenegyedik olimpiai kosárlabda-aranyérmet is az Egyesült Államoknak. Bár az NBA-sztárokból összeállított együttes az első félidőben igencsak szenvedett az Eu- rópa-bajnok jugoszlávok el­len, a folytatás már a házigaz­dák fölényének jegyében telt el. A Georgia Dome-ban 34 600 néző előtt lejátszott talál­kozón azonban az is hozzájá­rult a Dream Team végül 26 pontos (95-69) sikeréhez, hogy a jugoszlávok nélkü­lözni kényszerültek a sérült Savicot, Divac pedig hamar kipontozódott. Egyesült Államok- Jugoszlávia 95:69 (43:38) Ld: Robinson 28, Miller 20, Hardaway 17, illetve Paspalj 19, Bodiroga 13, Djordjevic 13 Férfi kosárlabda, olimpiai bajnok: Egyesült Államok, 2. Jugoszlávia 3. Litvánia, 4. Ausztrália, 5. Görögország, 6. Brazília. „Nigéria a világ ura” Nigéria katonai kormánya hi­vatalos ünnepnappá nyilvání­totta a hétfőt, annak tisztele­tére, hogy az ország labdarú­gói aranyérmet nyertek az at­lantai olimpián. Miután a já­tékvezető lefújta a Nigé- ria-Argentína (3-2) futball­döntőt, az emberek az utcákra tódultak, s hatalmas ünneplés vette kezdetét a 100 milliós népességű afrikai ország na­gyobb városaiban. „Köszön­jük, Istenünk” - énekelték ön­feledten öregek és fiatalok. „Nigéria a világ ura” - írta a The Guardian és a Sunday Times. „Arany Nigéria” - volt olvasható a Sunday Van- guard címlapján. „Semmi sem teszi olyan egységessé országunkat, mint a futball” - jelentette ki Ha- meed Adio, a legtapasztaltabb nigériai televíziós kommentá­tor. A nigériai sportrajongók­nak ezen a héten igencsak ki­jutott az örömből. Az afrikai ország Chioma Ajunwa rend­őrfelügyelő révén pénteken, a női távolugrásban nyerte első aranyérmét az újkori olimpiai játékok történetében, s csak egy napot kellett várni az újabb dicsőségre. A katonai kormány korábbi bejelentésé­nek megfelelően öt millió nai- rát, vagyis 61 728 dollárt oszt szét az olimpiai bajnok labda­rúgó válogatott tagjai között, s néhány dúsgazdag üzletem­ber szintén szép összegeket ígért a nigériai „Dream Teamnek”. Ajunwa talán még jobban jár: ő egymaga 1 mil­lió nairát, azaz 12 345 dollárt vághat zsebre szintén váratlan atlantai elsőségéért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom