Új Néplap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-17 / 193. szám

I. oldal Körkép 1996. augusztus 17., szombat A honfoglalás 1100. év­fordulójának megünneplése nem úgy sikerült, ahogy so- j kan várták: az augusztusi nagy finálé pedig meglehe­tősen laposra sikeredett - I nla a millecentenáriumról szóló budapesti beszámoló- j jában a brit The Economist. Haris Silajdzstcs volt ; boszniai kormányfő, a i Boszniáért Párt elnöke nem vesz részt a szeptember kö­zepén esedékes boszniai vá­lasztásokon - jelentették be pénteken Szarajevóban. A politikus szerint bizonyos I erők arra használják majd a választásokat, hogy törvé­nyesítsék a köztársaság et­nikai felosztását. II. János Pál pápa eleget tesz valamennyi, a közeljö­vőben tervezett hivatalos programjának - erősítette meg pénteken Ciro Benedet- tini, a vatikáni sajtóhivatal helyettes vezetője. Benedet- tini elmondta, hogy a pápa j jól érzi magát. Szombaton fölbocsátják a Szojuz TM-24 űrhajót, fedélzetén két orosz koz- í monautával és az első fran­cia űrhajósnővel, Claudie i André-Deshays-el. * Világtalálkozó. Carter volt amerikai elnök is részt vesz ma az egykori Fulb- right ösztöndíjasok Buda­pesten zajló világkonferen­ciáján. A nagy tekintélyű amerikai szenátor alapította mozgalom a világ legna­gyobb kutatói-oktatói és ; diák csereprogramjává nőtte ki magát. Segítségével ! mintegy ötszáz magyar is lehetőséget kapott arra, i hogy külföldön oktasson vagy tanuljon. | Dorog és Esztergom ön­I kormányzata megvásárolta a két város távfűtését bizto­sító Dorogi Fűtőerőmű Kft.- t a Vértesi Erőmű Rész­vénytársaságtól. Az erről szóló szerződést tegnap ír­ták alá Dorogon az Állami Privatizációs és Vagyonke­zelő Rt., valamint az adás­vételben érintett szervezetek képviselői. Elégedetlen belügyisek. A kormány nem tartotta be béremelési ígéreteit, a dol­gozók anyagi helyzete és munkakörülményei rendkí­vül rosszak - hangzott el a Belügyi Dolgozók Szak- szervezetének tegnapi tájé­koztatóján. Követelik, a pótköltségvetésben gondos­kodjanak az adósság ki- egyenlítéséről. Az a fontos, amit a települések saját múltjuk felidézéséért tesznek Az évforduló nem turistaünnep Göncz Árpád exkluzív interjúja a millecentenárium alkalmából- Elnök úr! Önnek, mint állam­főnek személy szerint mit jelent a honfoglalás 1100. évfordu­lója? — Minden ünnep alkalmas rá, hogy végiggondoljunk valamit; ez az évforduló jó alkalom ah­hoz, hogy eltöprengjünk törté­nelmünk kezdetein és azon a szinte hihetetlen folyamaton, hogy a világnak ezen a rendkí­vül huzatos táján fennmarad­tunk, nem fújt el minket észre­vétlenül a történelem szele. Számomra a legfontosabb az, hogy elgondolkodjam a Szent István-i korszak és a jelenlegi időszak párhuzamán. Érdemes elemezni, mi tette lehetővé 1100 éve azt a hatal­mas váltást, mit nyertünk és mit veszítettünk vele. Egészében véve úgy gondolom: az életet nyertük meg, noha közben ha­gyományaink egy részét elvesz­tettük. Szent Istvánt és Gézát is az késztette döntésre, hogy - idézőjelben mondva - a kora­beli Európához csatlakozzunk, hogy Lech mezején végleg be­fejeződött a kalandozások kora, és halálos sebet kapott a múlt. A nemesi Magyarországnak a II. világháborúval vége lett, majd a negyvenévi senki földje után ismét le kellett számolni a múlttal. Van, amit a negyven évből hasznosítani tudunk, van, amit nem. Most mindenesetre óriási jövő, hatalmas távlatok állnak előttünk. Végig kell te­hát gondolnunk, mi az, ami az új helyzetben megmaradásun­kat biztosítja. Élhető életre számíthatunk az Európai Unióban- Ón szerint melyek haladá­sunk fő irányai, s egyáltalán: hol a helyünk Európában?- Földrajzilag nyilvánvalóan Közép-Európában helyezke­dünk el, egyébként pedig he­lyünk nehezen meghatározható. Jelenleg szerepünk az, hogy el­szigeteljük Nyugat-Európától a zavargócokat, s valószínűleg je­lentőségünket is ez adja meg. Magyarország egyébként egy olyan államcsoport tagja, amely az Európai Unió bővítésének első körében foglal helyet; megbecsült és - merem állítani - tisztelt, szeretett ország, amelynek európaiságát senki sem vonja kétségbe. Ez nem mindegy. Rendkívül lényeges, hogy nem ellenségeskedés után le­szünk az európai integráció ré­sze, hanem egy nagyon nehéz és feszült átmeneti időszak után, amelyben azért meg tud­tuk őrizni értékeinket. Nyilván­valóan fogunk veszíteni is - nem többet, mint amennyit 1100 éve elveszítettünk, de nem többet, mint ami elvisel­hető. Nyerni viszont sokat fo­gunk. Adunk és kapunk tudást, adunk és kapunk kultúrát, s ami a leglényegesebb: kapunk se­gítséget e kultúra és e tudás ki- teljesítéséhez. Élhető .életre számíthatunk.- A millecentenáriumi köz­ponti - vagy pontosabban - fő­városi rendezvények kapkodva, szervezetlenül alakulnak. Mit lehetne és kellene tenni annak érdekében, hogy ezt a jeles év­fordulót az ország népe való­ban magáénak érezze?-Hadd mondjam azt, hogy engem kevéssé izgatnak a bu­dapesti kapkodó vagy nem kapkodó rendezvények. A mil­lecentenárium számunkra nem turistaünnep, és nem a részvétel mértéke számít. Sokkal fonto­sabb az, amit az egyes települé­sek a saját múltjuk felidézéséért tesznek. Nem biztos, hogy mindenütt 1100 évre mennek vissza a múltba, van ahol 200 vagy 750 esztendőre tekintenek vissza, viszont csodálatos mó­don tudatosul az ott élő embe­rek kiléte, identitása. Ennek több ízben lehettem tanúja ma­gam is. Tótkomlóson az ott lévő szlovák lakosság a 250 évét ünnepelte szlovák zász­lókkal, szlovák himnusz mel­lett, és ünnepségük nem lógott ki a millecentenáriumi rendez­vényekből; Nagykátán a tápió- bicskei csata elesett katonáira emlékeztek a fiatalok, s évről évre megkoszorúzzák azokat a fejfákat, amelyek alatt a 25 el­esett honvéd nyugszik. Ezek az igazán bensőséges és családi ünnepek, amelyeket saját magunknak és nem a turis­táknak csinálunk, és amelyeket az egyes községek lakossága szervez a hagyományok felidé­zése érdekében. Én azt gondo­lom, hogy ezekhez képest má­sodrendű, hogy mekkora lesz a Nem fújt el minket a történe­lem szele tűzijáték, vagy hogy hol fognak rockzenét játszani - a Hősök te­rén vagy a Duna partján. Má­sodrendű, hogy hány jurtát állí­tanak fel, amelyekhez egyéb­ként már édeskevés közünk van; s valahol az emlékezés giccsei közé tartozik az a 15-20 huszár is, aki mindenütt megje­lenik. Ami nem giccs, az pél­dául az emlékezés a török utáni második honfoglalásra. Úgy vé­lem, hogy ilyen vonatkozásban az ünnep most bensőségesebb lesz, mint a párducbőrös, kaca- gányos millennium; az ezredik évforduló maradandó megem­lékezései az olyan budapesti épületek, mint a Bazilika vagy a Parlament.-A honfoglalás 1100. és az államalapítás 1000. évfordu­lója sajátos történelmi (vet al­kot; miként látná hazánk fejlő­dését e két jubileum közötti idő­szakban?- Nagyon szeretném, ha fel­vételünk az Európai Unióba a 2000. esztendőben történnék. Ennek jelképes jelentősége lenne, de végső soron nem ez az egy-két év fontos, hanem maga a folyamat. Az a lénye­ges, hogy mi magunk legyünk elég érettek a csatlakozásra, vagyis hogy az simán, szinte észrevétlenül menjen végbe. Felvételünk egyébként meg­győződésem szerint politikai döntés kérdése, s ez a döntés már tulajdonképpen kimondat­lanul is megszületett. Az, hogy a sok ezer oldalas kérdőíveket átvizsgálják, és bennünket hiva­talosan érettnek vagy nem elég érettnek minősítenek, kevésbé fontos, mint az, hogy mi ma­gunkat érettnek tartsuk az uniós csatlakozásra. Ez viszont tetteink belső tar­talmától függ. Csák Elemér Csökkennek az adóterhek Változik a kistermelők adózása Megszülettek a kormány­zati döntések a személyi jö­vedelemadó és a társasági adó 1997. évi tervezett vál­tozásairól. Ha az Ország- gyűlés elfogadja a törvény- módosításról szóló előter­jesztést, jövőre mintegy másfél százalékkal csök­kennek az adóterhek. A pénzügyi tárca illetékesei tegnapi tájékoztatójukon a kabinet határozatait ismer­tetve hangoztatták: a kettős adótábla eltörlésével egyide­jűleg változni fognak a sávha­tárok, és az emelt összegű sá­vokhoz kisebb mértékű kul­csok tartoznak majd. Draskovics Tibor közigaz­gatási államtitkár elmondta, hogy a megállapított 20 és 42 százalékos alsó-felső adó­kulcs közötti sávfelosztásról még csupán elgondolások fo­galmazódtak meg, döntés egyelőre nem született. A mezőgazdasági kisterme­lők adózása szintén változik jövőre. Továbbra sincs adó­terhe annak, aki főként saját fogyasztására termel, és mi­nimális - évi 100 000 forintot meg nem haladó - összegben értékesít. A kistermelők éves bevéte­lük 40 százalékáig - legfel­jebb 1,2 millió forintig - úgy számolhatnak el költségeket, hogy azokról nem kell szám­lákat gyűjteniük. Az új szabályok érdemben nem növelik a mezőgazdasági őstermelők adminisztrációs kötelezettségeit, ilyen termé­szetű esetleges többletkiadá­saikat könyvelői díjkedvez­mény formájában az állam fedezi. Azok a kistermelők, akik nem vállalják a tételes költségelszámolás alkalmazá­sát, választhatják a kisterme­lői átalányadózást. A társasági- és az osztalékadóról szóló új jog­szabályok alapján megszűnik a 23 százalékos kiegészítő adó, a vállalkozásban maradó nyereséget mindössze 18 szá­zalékos befizetési kötelezett­ség terheli majd. Új elemként bevezetik a 20 százalékos osztalékadót, ezt azonban csak a vállalkozásból kivont és külföldre vitt nyere­ség után kell fizetni. Több módosítást terveznek a jövedelem eltitkolását szol­gáló készpénzforgalom visz- szaszorítására. Az új szabá­lyok nem a lakossági kész­pénzes vásárlásokra, csupán a vállalkozások egymás közötti pénzügyi elszámolására vo­natkoznak majd. Tervezik például a házipénztárakban tartható kápé összegének kor­látozását. A jövő évi adótörvények­ben egyébként újdonság lesz az úgynevezett tandíjked­vezmény is. A kormány indít­ványa szerint, aki évi 60 ezer forintnyi vagy annál nagyobb összegű tandíjat fizet, ő maga, illetve szülője adókedvez­ményben részesül. Ennek mértékéről azonban még nem döntöttek. (szigeti) A schengeni megállapodás végrehajtására Új törvény Ausztriában Szigorítással kell számol­niuk az utazóknak nyugati határunkon. Szeptember 1- től új határ-ellenőrzési tör­vény lép életbe Ausztriában. A bajorok 1997. július 1-jén akarják lebontani a sorompó­kat a német-osztrák határon, ám addig Bécsnek teljesíteni kell a schengeni megállapo­dásban foglalt feltételeket. Az Európai Unió országai­nak egyezménye kilátásba he­lyezi a közösség területén a vám- és útlevél-ellenőrzés tel­jes megszüntetését, de ehhez meg kell erősíteni - többek között - Ausztria keleti hatá­rát. 1995-ban az NSZK-ban 11 500, okmányokkal nem rendelkező „álturista” és 900 embercsempész akadt ho­rogra. 32 ezer személyt is vissza kellett fordítani kelet felé, és megtaláltak 772 lopott gépkocsit. Időt kértek és kaptak az osztrák hatóságok az EU külső határszakaszának „töké­letes szigetelésére”. A mos­tani rendszabályok 1,3 milli­árd Schilling többletkiadással járnak. Másfél ezer csendőrrel toldják meg a létszámot: az eddiginél több határőr-járőr pár őrzi majd az alpesi köz­társaság keleti végeit. Műszaki berendezésekre is százmilliókat költenek, hogy megnehezítsék az ember-, fegyver-, gépkocsi- és kábító­szercsempészek dolgát. Meg­vették már azt a készüléket is, amely a jármű kinyitása nél­kül képes fölfedezni a kettős falú üregeket. A vonatok rej­tekhelyeit szén-dioxid-szon- dákkal fürkészik, a zöldhatárt hőképkamerákkal is őrzik. r TITASZ RT. TÖRÖKSZENTMIKLÓSI KIRENDELTSÉGE s Értesítjük tisztelt ügyfeleinket, hogy Tiszapüspöki, Szajol valamint Szakállas és Surjány területén lévő zártkertek árammérőinek leolvasását 1996. augusztus 24-én, szombaton végezzük. Kérjük, hogy a mérőhelyhez való bejutás lehetőségét biztosítani szíveskedjenek. Milyen lány az Anikó? sztárja: Tvr-hét ... a hét minden napjára! Témáiban is színes, naprakész családi műsormagazin A hét sztárja: Gáti Oszkár Milyen lány az Anikó? Emilio Estevez hallgat a családra Jeremy Irons idegen Hollywoodban A Topmodell Marisája Pamela pucéran Szavazzon! Nyerhet! A Tvr-hét Aranyszarvas-díja Emilio E*tuvuz hatfg&t .1 Jeremy Irons Rtogtn Hollywoodom A Ttofttttod&lt MáriSájja Pamela pucéran MT ß R JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI NAPILAP az Axel Springer-Magyarország Kiadó Kft. lapja • Felelős vezető az ügyvezető igazgató • Felelős szerkesztő: BERKI IMRE • Szerkesztő: Bistey András r|l\ Tervezőszerkesztő: Mohai Gyuláné • Kiadja az AS-M Kft. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Irodája • Felelős kiadó: NÁNAI TIBOR irodavezető • Szerkesztőség és kiadóhivatal: 5001 Szolnok, Kossuth tér 1. I. sz. Irodaház, I Mnmm ■ t ^5. Telefon: 56/424-444, tx: 23-357, fax: 56/422-853 • Készíti a Petőfi Nyomda Rt. Szilády Üzeme, 6001 Kecskemét, Mindszenti út 14. • Felelős vezető: Sebesvári László vezérigazgató. Telefon: 76/482-192 • Az előfizetők részére terjeszti az AS-M Kft. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Irodája az ügynökségek révén. • Árusításban terjeszti a „Rónahír” Észak-alföldi Hírlap-kereskedelmi Postai Rt. Debrecen, Nyugati u. 5-7. • Levélcím: 4001 Debrecen Pf. 270. ' . * 1 . ™'" Telefon: 52/347-988/21, 22. mellék • Előfizethető közvetlenül az Új Néplap kiadójánál 5000 Szolnok, Kossuth tér 1. földszint (tel.: 56/424-444) és ügynökségeinél, az Új Néplap hírlapkézbesítőinél, postautalványon és átutalással a Postabank Rt. 11993609-03301214 pénzforgalmi jelzőszámra, valamint megrendelhető a kiadónál. • Ügynökségek címe: Szolnok, Magyar u. 9. Telefon: 56/375-620, Jászberény, Bercsényi út 5. Tel.: 57/412-564, Kunszentmárton, Köztársaság tér 12. II. 12. Telefon: 461-445, Törökszentmiklós, Táncsics út 1. Tel: 56/390-959,35. mellék, Kunhegyes, Kossuth út 40. Tel.: 59/326-961. • Előfizetési díj egy hónapra 537 forint, negyedévre 1551 forint, fél évre 3222 forint, egy évre 6444 forint. • Az áruspéldányok ára: 27,50 Ft • JNK-Szolnok megye határán kívül az egyhavi előfizetési díj 1198 forint. • Az előfizetéssel kapcsolatos észrevételeket a területileg illetékes ügynökséghez munkanapokon 8-tól 16 óráig telefonon és az Új Néplap kiadójához az 56/424-444 telefonon 7.30-tól 16 óráig kérjük bejelenteni, illetőleg levélben megküldeni. • ISSN 0865-9133

Next

/
Oldalképek
Tartalom